Az IR2153 kapcsolóként használható, lineáritásáról nem tudni semmit, de nem hiszem, hogy szkópba használható lenne, mert a szkóp egyik legfontosabb jellemzője, hogy amplitúdó/frekvencia görbéje a lehető leglineárisabb legyen a kívánt sávban, és az intermodulációs torzítása a lehetőleg a legkisebb. Ha nem ilyen, akorr nem azt nézed, amit látsz.
A TL474 -et nem ismerem.

Én a tápegységbe gondoltam.

Időalapnak pedig a TLC555MJG -t áramgenerátoros töltéssel. A linearitás végett.

A fűrész linearitása nem annyira lényeges, mert úgyis csak az első kb 4 kockát használod a 10 -ből. sokkal fontosabb a gyorsaság, a TLC555 (CMOS pláne) a maga kb. 2 MHz -ével nem túl gyors, már ha nem csak kerítést akarsz látni a 10 MHz -es jeledből. Inkább TTL LS, vagy HC IC -ket néznék 10 ns körüli kapcsolási időkkel.
Tápegységbe jó, de oda elég egy combosabb FET is.

Értem. Akkor ebben az irányban orientálódok.
Hát sajnos nem igazán vagyok otthon a szeren.

Semmi csüggedés, vannak tornatanárok.

Van pár NE592 otthon.
Ezekről mi a véleményed akár függőleges erősítőben használva?

Vettem pár CA3046 -ot is. Ehhez persze kapcsolást kéne kitalálni.

Biztató.

Volna esetleg egy bolondbiztos kapcsolásod kapcsolóüzemű tápegységnek?
A környékünkön nem hemzsegnek a trafótekercselők.
Gép nélkül nem vállalkozom egy hálózati trafót megtekercselni.

Az NE jó lesz a 733 -ak helyett, a CA pedig csak 4 db kiszajú tranzisztor, amelyből kettő közös emitteres. Az is jó bemeneti fokozatba, de tornázni kell vele.

A Gee Lee által csatolt rajz tápegysége nekem jónak megépíthetőnek tűnik, a komment figyelembevételével. A 0,8 cm² keresztmetszetű ferritmagot katalógusból lehet kiválasztani (TFK, Ferroxcube, stb,) olyan E, vagy EE magot, vannak tartozékok is, megrendelni gondolom gyártótól nem, forgalmazón keresztül lehet. (már nincs tapasztalatom ilyenben)
A trafótekercselés nem nagy ügy, a megfelelő huzal megszerzése már nagyobb. (a fórumun gondolom tudnak segíteni)

ETD39-em van gyári új. Ez nagyjából 1 négyzetcenti, de nincsen légrés, mert azt hittem, hogy a 2 tranzisztoros inverter a nyerő.
Ha nincs más megoldás, majd veszek olyanokat, amiknek légrésük is van.
A RET -től vettem ezeket.
Ott meg bizonyos összeghatár alatt nem állnak szóba az emberrel.
Na meg nekem se nyerő, ha többe kerül a posta, futár, bármi, mint az alkatrész.

A 2 tranzisztoros jó is, ha az van, akkor azzal csináld. Annak az önrezgő megoldása kocsit problémásabb (nekem), de ha csinálsz elé meghajtást, mondjuk 494 -el, akkor még telepes üzemben is jó lesz, korrigálhatja a tápfeszültség csökkenést.

Köszönöm szépen a segítséget.
Biztosan lesz még sok ostoba kérdésem és ha időd, meg türelmed engedi, hátha válaszolsz is.

Kellemes ünnepeket kívánok.

Az a jó, ha nincs légrés, magának (a rendszerhez) állíthatja be az ember. Az inverteres hegesztőtrafós vagy a tápegységes témában van leírás a trafókészítésről. Nem ördöngösség az a pár menet.

A rajzon a szöveges mező első sorában van a megoldás:
TDA6100Q, TDA6101Q, TDA6106Q, TDA6111Q.

Köszönöm szépen.
Erre tényleg nem gondoltam.

Köszönöm szépen.

Nemsok, nemsok, de azért a nagyfesz tekercs csak csak 826 menet.
Már csak az a kérdés, hogy az etd ablakába beleférnek-e a drótok.
(a menetszámok a rajon a trafó tekercsei mellett)

Ránézhetsz a Gould OS255 és 300 kapcsolására is. A függőleges erősítője annak is 733-as tokon alapul. 2 millivoltos az érzékenysége.

Megtaláltam a gépkönyvét és le is töltöttem.
Köszönöm szépen.

Ha 0.8 kvadrátos vasat ír, akkor az 1-esnek gondolom van akkora ablaka. 826 menet nem tétel, tekertem kézzel 8000-t is.

Nem vas, ferrit, és furcsa alakja van.

Nem kötekedés, de mi benne a fura?
Igaz, én még csak ilyet láttam.
Na meg fazék magot.
Ja igen.
Régi tévékben meg nagyfesz trafót.

Utángyorsítás nélküli ks cső 1kV tápját meg lehet oldani külön inverterről is, aminek trafóját a nagy fesz diódákkal együtt leselejtezett lézernyomtatóból ki lehet termelni.

Házilag több tíz kHz frekin ketyegő nagyfesz trafót nem könnyű csinálni. Kézzel összefogdosott rétegszigetelés melegágya az áthúzásnak.

A pillanatnyi projekt, ha már lúd legyen kövér alapon az egész szkóp tápját kapcsolóüzemű alapon oldanánk meg, így lehetőség lesz telepes üzemre. Ennek lenne az alapja a fiókban talált ETD39 ferritmag. A "hálózati rész" csak egy egyszerű trafós 230/12 V -os táp lesz.

Az ilyen régi vágású fazonok mint én is, sokmindent láttak már, de kevéssé ilyen újabb fejlesztésű magokat.
granpa szerintem szilíciumos EI magra gondolt, nem érezte, hogy ilyen kis keresztmetszettel egy akkora teljesítményt átvinni, ami egy ks csőnek szüksége van, azzal nem lehet.

Arra én is gondoltam, hogy közönséges trafólemezzel kéne megpróbálni.
Gondolom, 20KHz -ig azzal is el lehet menni.
Aztán elvetettem, mert ilyenre nem láttam rajzot.

Követem a fejleményeket, csak arra gondoltam, hogy az ETD39 magon ne legyen rajta a nagyfesz, csak kisfeszültségű táp és az eltérítő végfokok max 250V-os része, no meg a fűtés.

Azért az a 800 - 1000 V még nem olyan nagyon veszélyes, persze jófajta szigetelőt kell használni a sorok között, meg vékonyat is, mert a hely is kevés. Két vinnyogót meg beleépíteni azért túlzásnak tartom.

Nem láthattál, mert nem 20, 100 kHz -ig is el kell menni a teljesítmény átvitel miatt. Egy 100 W -os hangfrekis erősítőben is mekkora kimenő trafó van.
A csatolt ferrit adatlap jobb szélén sorakoznak jófajta információk, mindenkinek erösen javaslom a nézegetését, már akit érdekel
A legjobban katalógusokból lehet tanulni.