Sziasztok.Közben olvasom a hozzászólásokat,ès kicsit eltèrtünk a cèltol...Igen nagym6 az a cèl hogy a meglèvő gèpre kèszüljön egy èrzèkelő,s nem az hogy a gèp mechanizmusát megtervezzük átalakitsuk stb...Ezzel èn nem is akarok ès nem is fogok foglalkoz i,azt megtette az aki legyártotta...A feladat adott,ha kivitelezhető akkor hurrá örülünk,ha nem akkor sajna igy járt a tulajdonos.Mondtam neki megprobálok tenni az ügy èrdekèben,meglátjuk hová jutunk....Egyèbkènt köszönöm hogy ennyien agyaltok a dolgon...Ez hosszutávu projekt,mert majd csak jövőre esedèkes a használata,addig van idő probálkozni...

Jol összefoglaltad a feladatot, csak egyet hagytál figyelmen kivül, higy ilyen adagolok millioszámban készen léteznek. Azaz nem kell semmit ujra feltalálni, csak megkeresni a jot, alkalmasat. ( ráadásul már nem is nagyon drágák - a vetögéphez mérten).
Félö, hogy egy mechanikai átalakitás nem lesz elkerülhetö.
Lehet, hogy a vezérlés is megvan hozzá, hiszen mindenütt ugyanaz a feladat, valamit felvenni és a másik helyen ledobni. Egész biztos az is meg van oldva mi történjék olyankor amikor nem vesz fel valamit stb.
Szoval, nem biztos, hogy ujra fel kell találni kereket.
(Jo 20 éve bontottunk el egy régi márkás öngyujtogyárat, ahol már akkor jo 20 éves elektropneumatikus eszközök rakták be az öngyujtok ezreibe a tüzkövet. Az egész rendszer lyukszalaggal volt vezérelve)

Igaz amit írsz nagyobb térben. De egy sötét és zárt térben, egy fűrészlapnyi résen keresztül bejutó fénynek 1 cm kell csak megtennie, így szerintem jó eséllyel láthatóvá válna a mákszem. Kb. olyan mint amikor besötétített szobába csak egy résen keresztül jut be a fény, és ez a fénysáv pedig láthatóvá teszi a lebegő porszemcséket.

Massawa kolléga SMD gépe viszont elgondolkodtatott. Mi lenne ha a mákválogató gép egy olyan papírszalagra helyezné el a mákszemeket mint a papír alapú SMD szalag. Akkor a gépet sokkal kevesebb rázkódás és por érné egy épületben elhelyezve. A mákszemeket tartalmazó papírszalagból a vetőgép pedig csak levág egy darabot. A földre pottyanva a papír a locsolóvíz víz hatására gyorsan szétmállik, vagy a magból kinövő csíra és szétszakíthatja.

Szia! Ilyenre gondolsz? Bővebben: Link

Tulajdonképpen volt már hasonló.
Annó alsó tagozatban az egyik tanítónéni kitalálta, hogy selyem papírra kockákat rajzoltunk ceruzával, és rácspontokra csirizzel (víz és liszt keveréke, ha valaki már nem tudná) hónapos retek magokat ragasztottunk. A kész művet hazavittük, és porhanyós földbe 1 cm mélyen el kell ásni és folyamatosan öntözni locsolókannával.
Működött a dolog.

Retekmag vetőt láttam olyat, amiben egy henger volt sok sok lyukkal, az forgott körbe körbe. A közepében vákuum volt. A dob felső 3/4 részén a tartályban a magok, az alsó kis részen megszűnt a vákuum, a mag leesett.
Ha a dob közepére egy fényforrás kerül a lyukak elé kívül egy egy érzékelő, akkor könnyű detektálni, felszívta a magot, leesett a mag párost.( mondjuk a mák lehet túl apró ehhez..) Azt hogy egy egyéb módon működő gép kimenetére ezt hogyan lehet illeszteni nem tudom. Esetleg a mákszemet valami tölcséren keresztül lehetne fújni/szívni, ott konstans helyen megy át, könnyebb érzékelni. A porzsák nélküli porszívókat mindig csodáltam, a por marad, a levegő megy...Bár ez így elég bonyolultan hangzik...

Ha rossz a meglévő gép konstrukciója ne ragaszkodjunk hozzá körömszakadtáig (lássuk be és tervezzük át (jobban járunk)).

Lehet kapni olyan érzékelőt, amely képes a mákszemnél kisebb tárgyakat is érzékelni. Van 20*20-as, 50*50-es és 120*120-as terület érzékelő (méret mm-ben). Az érzékelő képes egy ekkora területen átpottyanó mákszemet is érzékelni. A legkisebb tárgy amelyet még lát az érzékelő 0,3mm. A 20*20mm-es érzékelő ára 23 ezer Ft. A vetőgépek szem adagoló rendszere úgy van kialakítva, ha nem pottyant egy szemet, akkor arra nincs lehetőség, hogy gyorsan adagol egyet, ezt egyik vetőgép sem tudja. Azt is érdemes átgondolni, hogy érdemes-e drága érzékelőt beépíteni. A vetőgépek adagoló része úgy van kialakítva, hogy elég megbízhatóan adagolják a sebességhez viszonyítva a szemeket, bőven elég csak azt megoldani, hogy pl 3 mp alatt ha nem pottyanik le szem, akkor jelzést adunk. Ma már azt is meg lehet oldani a plc-k világában, hogy a szem adagolás idejét figyeli a rendszer és automatikusan beállítja a figyelési időt. Arra mindig figyelni kell, ha egy rendszer beállítása túl bonyolult, akkor nem biztos, hogy azt szeretni fogják a gazdák.

Nem ismerem amit írtál, itt erős por és csávázó anyag lerakódás van, nem tudom jelenthet-e problémát.

Az érzékelőt, amiről írtam, ki kell próbálni. Minden egyébre is létezik műszaki megoldás. Egy kép az érzékelőről:

Lehet, hogy jó, de vannak kétségeim a 0.3 mm-re kapcsolatban. Ismeretlen gyártó, kb. semmilyen referenciával. A Balluff 0.8 mm-t ír a katalógusában: Bővebben: Link, messze nem "futottak még" kategória. Legalább olcsó.

Sok cég gyárt érzékelőket, nagyon sokan Kínában gyártatnak, mert ott olcsó a gyártás. Itt az adott feladatban ismerjük a gépet, de csak nagy vonalakban. Azt tudjuk, hogy kanalas az adagoló rendszere. A jó vetőgépeknek kipróbált a rendszere. Pl a vákuumos adagolós rendszerűnek is. Nincs gond a vetésnél, de egy plusz biztonságot ad az, ha van egy jelzés, ha nem potyog adott időn belül a mag. Jelen esetben igazán akkor lehetne segíteni egy műszaki megoldással, ha látnánk a gépet. Könnyen lehet, hogy a mák szemet nem a levezető csőnél kellene figyelni, hanem egy lézeres érzékelővel az is elég lenne, ha néznénk, hogy a kanálban van-e mákszem? Ha van pénz, akkor meg egy másik lézeres érzékelővel figyelhetnénk, hogy a kanálban már nincsen mákszem. Ez megoldható. A programot egy jó plc-vel készíteném el. Könnyű a program módosítása. Mikor készen van, otána lehet mikrovezérlőre átírni a programot.

Én így oldanám meg:
Alitól lehet venni 3,59$ ért 3 db fókuszálható lézer diódás kibocsátó egységet, ezt:
https://vi.aliexpress.com/item/1005006426132771.html
Egyik kerek, másik vonal, haramadik kereszt sugarat vetít ki. Ha a kerekkel oldjuk meg, akkor párhuzamos tükröződő felületeket állítunk az 1 cm -es kocka két párhuzamos belső oldalára, rávetítjük a sugarat úgy, hogy a sűrűsége befedjen egy síkot annyiszor verődjön. A fókuszlást úgy állítjuk be, hogy az elemi sugár kisebb átmérőjű legyen, mint egy mákszem, ebből következik, hogy: 1 cm/mákszem méret = darabszámú visszaverődés kell, de a teljesítmény (5 mW bőven tudja ezt, egyenes vonalban 10-20 métert is leküzd, hasonló teljesítménnyel szemműtéteket végeznek). Tehát a sugár kilépési pontjába érzékelő diódát helyezünk, azt is lencse mögé, de ilyen is kapható készen, egyedül a hullámhossz egyezésre kell ügyelni. A dióda bebillent egy Schmitt trigert, az indít egy számlálót, vagy monstabilt és ha teszem azt 3 másodpercen belül nincs négyszögjel a Schmitt triger kimenetén riasztást ad.
Ha a vízszintes vonalúval oldjuk meg akkor egyszerűbb a mecahnika, a vételi oldalon optikai eszközzel a vonalat egy pontba fókuszáljuk és a jelerősséget detektáljuk. Itt pontosabb mérés szükségeltetik, mert olyan érzékenység kell, hogy az 1 cm/mákszem méret vonalkiesés amplitudó csökenés már hibajelet képezzen, ez alapján riasztunk.

Lézerrel egy érzékelőt építeni ez szép gondolat, de csak labor körülmények közt működne. Megnézünk egy lézernyomtatóban lévő lézer egységet, akkor látni, hogy ez komoly tervezést igényel. A vetőgépeknél rezgések vannak, vannak külső behatások, mint egy autónál. Van aki épít vetés-ellenőrzőt és maga gyártja le a mag érzékelőt. Ez legtöbbször tárgyreflexiós infra érzékelő, belül műgyantával kiöntve. A program leggyakrabban mikrovezérlővel van megoldva. A gazda vásárol egy ilyen vetés-ellenőrzőt, akkor nem kapja meg a mikrovezérlő programját, ha egy érzékelő meghibásodik, akkor csak az egyéni gyártótól tud rendelni. Ma már a plc-k elérhető árban vannak, ezekben is mikrovezérlő van, de ennek a programját bármikor lehet módosítani, akár menet közben is. Én gyári érzékelőt választanék és pl siemens plc-vel készíteném el a vetés-ellenőrzőt.

A 60'-as, meg 70' -es években nem lehetett komoly rádió adó-vevőhöz jutni, csak az MHSz kollektív állomásainak volt. Az amatőrök mégis komoly labor nélkül is építettek igényes és jó paraméterű berendezéseket. (Lásd: Rádiótechnika régi számai, meg évkönyvei). Biztos a lézeres párját is meg lehet, csak kísérletezni fejleszteni kell. A lézer bírja a rázkódást, a mákszemnek meg tökmindegy.

A lényeget leírtad. Ugyanakkor nem keverendő ide a régi korok zajos, de valamennyire működő amatőr rádiói, ahol a félig-meddig működés rosszabb, mint a semmi.

Ha olyan egyszerű lenne mint ahogy gondolod, már rég a boltok polcain lenne.

Nem egészen értem a problémát. Ha garantálni tudod a mákszem utját pl egy 0,5 mm belsö átméröjü furaton. Ha arra a függöleges furatra egy meröleges furatot is készitesz amin a lézer világit át akkor minden leesö mákszem megszakitja a lézer sugarat, azaz jelzi, hogy átment a mákszem.

Nehezebb a dolog, mint kollégák gondolják. Ezt még a komolyabb vetőgépek sem tudják. Pár centi tartományban esik a mag, gép rezeg rázkódik, sokszor por gomolyog ebben a térben is, ami le is rakódik minden felületre. Nagyon nem irányítható csővel, biztosan bedugul ha szűk a nyílás. Jelenleg komolyabb készülékek is infrakapu elven működnek, amely belát 3-4 centi széles sávot, ezek több (6-8) egy síkba lévő adó és vevővel vannak megoldva. Ennek továbbfejlesztett de drága megoldása a kamera ami látja a magot, szoftver elemzi a képet soronként külön, gyanítom más megoldások nem váltak be. Azt nem tudom szálló por és lerakódott por esetén mi van a kamerával.

Ezt magyaráztam lassan ket éve, ahhoz, hogy a mag leessen egy tölcséren kell átvezetni ( ami amugy is ott van gépen) és annak az alján kell kialakitani az optokaput.kaput amit átesik a mákszem.

De továbbra is a vákuumos automata nagyságrenddel megbizhatobb lenne ( és az kész termék).

Zöme vetőgép vákumos.

Akkor meg duplán értelmetlen az optikai kapu, hiszen a vákuumos rendszer alapja, hogy felszivja a magot ( mákszemet es csak egyet) majd elengedi a tölcsér elött. Ilyen esetben untig elég a vákuumot mérni ( nyomásérzékelö stb) mert az garantálja, hogy felszedte a mákszemet, majd elengedte. De ezt is már megbeszéltük 2022-ben.

Nem voltak azok olyan csak félig-meddig működők. Gyakorlatilag azt csinálták meg analóg módon és az abban a korban nehezen beszerezhető (pl: qvarc) alkatrészekből amiket ma készen, csekélyebb összegért digitális működéssel lehet kapni - és emiatt különösebb hozzáértés nélkül laikusok is könnyebben lesznek QSO bajnokok. A zaj meg leginkább nem a készülékekből származott, hanem az RH, megh URH sávok természetes zaja, dehát épp emiatt a morse az alapeset, (300 Hz sávszéleségben 1:1 jel/zaj viszony mellett is kifogástalan az átvitel). A fónia olyan is és a vasárnapi lovaglóknak való.
Az amatőr rádiósok és RIG -jük szinvonalát és megbízhatóságát mutatja, hogy természeti katasztrófák esetén ők voltak azok, akik még akkor is forgalmaztak a mentés számára, amikor az állami hírközlések már összeomlottak.

Megbízható mákszem érzékelőt nem olyan egyszerű csinálni, hiába gondolod, hogy igen. Vetéskor amiből sok van, az a por és az egyéb szálló tárgyak, amelyek fizikai mérete összemérhető a mákszemmel. Ez kelt akkora zavart bármilyen szenzorban, amitől az egész megbízhatatlan lesz. Nincs ebben semmi trükk, egyszerűen a tárgy túl kicsi.

Idén is javítottam már vetőgép elektromos részét, valamennyire látom, hogyan működnek a masinák. Kukoricavetőt is minden reggel takarítják, néha még napközben is, pedig az a szem nagyságrendekkel nagyobb, mint a mák.

Rádióra passzolok, soha nem érdekelt. Viszont, úgy, ahogy a rádióknál, az egyéb dolgoknál is rendelkezésre állnak a modernebb, jobb eszközök, mégsem tudják megugrani észszerű keretek között a feladatot.

Nézd, az alapkérdés az volt, hogy jelezze a mag elakadást, ne embernek kelljen a gép mögött menni figyelni a vetést. Ezt meg lehet oldani többféleképp, ahogy jött is rá több ötlet. Viszont az összes probléma ami még előállhat nem oldaható meg egy elméleti vitafórum oldalain. Ahhoz fejleszteni, kíssérletezni kell. Nyilván mindent lehet csak idő és energia kérdése. Rezgésre rugalmas felfüggesztés, szálló porra zárt tárolótartály a vetőmagnak, az érzékelő cellát, meg meghatározott idő, vagy érzékelési szám után sűrített levegővel átfúvatni, stb. Tág tere van a innovatív megoldásoknak

Rádiózás, távközlés, észszerű keretek megugrása: érdemes megnézni ezt a videot, ami ma már valóság

https://www.youtube.com/watch?v=qs2QcycggWU

Sok más okok miatt is lehet vetéshiány, meghajtórendszer mechanikája, jó vákum sem mindig szívja oda stb..

Ötletekkel tele a padlás, működő, stabil rendszerrel már kevésbé.Az itt felemrült ötletek kb. kivétel nélkül zsákutcák, ezt azért lehet látni.

Ez mind világos, de te is irod, hogy a vákuum nem mindig szivja oda. Márpedig ha ez megtörténik akkor a mákszem sem lesz elvetve, azaz untig elég azt figyelni, hogy létrejött-e a vákuum ( azaz ott van a mákszem mint dugo) vagy nem.

Mielött ilyen sommás nézeteket leirnál, nem kellene megvizsgálni magát a szerkezetet ( a mai napig nem láttuk), és esetleg egy ilyen látlelet alapján/után kimondani a verdiktet.
Azt sem tudjuk a kérdezönek milyen lehetöségei, tapasztalatai vannak, eddig még a feladatot sem sikerült egyöntetüen definiálni.

Nem kell semmilyen szerkezetet, lehetőséget, tapasztalatot vizsgálni, a feladat egyértelmű: érzékelni, ha eltömődött a mákvető gép valamelyik csatornája. Ennyi, nem több.

Arra viszont volt itt sok jo ötlet és nem zsákutcák, ahogy te irtad.