Kicsit változott a kapcsolás (kitettem a régit is, az újat is számtalanszor... +1).
Változott a nyákterv és a felépítés.
A jelútban most Beyschlag ellenállások vannak Yageok helyett.
Jobb minőségű az összes kondi, a félvezetők egy része és az összes vezeték.
Mivel nem hallod melyik, hogy szól, kénytelen vagy elhinni azt amit írok a hangjáról (de továbbra sincs akadálya annak, hogy meg is hallgasd akár mindkét végfokot).

Úgy látom nem vagy teljesen képben. Nem kicsatoló- hanem csatoló.
1/(1k*1m*2pí)=0.16 Hz (-3dB).
Kácsa = Kábelek és csatlakozók.
Egyébként még mindig 2.8 Ohm impedancia minimumra dolgozik az erősítő.
Mivel a bemeneti impedanciaillesztő kimenetén 4 VDC van, a végfok kimenete kiülne 80 V-os tápfeszre... ha lenne ekkora a tápfesz. Tehát nem lehet a csatolókondi helyére "kacsás" drótot berakni.

Megint az van, hogy kellene valami összefüggést találni a mérés és a hangzás között, de szerintem megint az lesz, hogy nem fogok találni semmit, mint ahogy más sem. Ennek ellenére hirtelen-hamarjában valamit azért mérek, mert idő az van rá... meg hát miért ne.

12 óra kondi formázás után az jött ki, hogy a KEMET és a Shamwa egyáltalán nem szivárog (6 V-on). A 4.7k soros ellenálláson mérek:
az "ismeretlen" kondin 0.2 mV feszülséget. 1 mV = 227 nA szivárgóáram.
- a Hitano-n és a TEAPO-n 1 mV-ot
- a Jamicon-on 2 mV-ot (tehát ez szerepel a legrosszabbul ezen a teszten).

Szkóppal és generátorral mértem ESR-t. Lefényképeztem, de azért felsorolom.
- a polimer kondinak 15 mOhm az ESR-je 100kHz-en (és még 10 MHz-en is).
- TEAPO 3300u/10V = 50 mOhm
- Shamwa 3300u/10V = 62 mOhm
- Hitano 2200u/10V = 87 mOhm
- Jamicon 2200u/6.3V = 125 mOhm
- KEMET 1000u/25V = 150 mOhm
- Nichicon 1000u/16V = 325 mOhm

Legelső körben a Nichicon volt benne, második körben a polimer. A legnagyobb és a legkisebb ESR-rel rendelkezők. Ez tök véletlen, hogy így alakult. A két hangkép ég és föld egymáshoz képest. A Nichicon-nal fantasztikus, dinamikus, kottázható mélyek, három dimenziós tér. A férfi énekhang némely felvételen (főleg MP3-nál érdes... a régi Burgumnál nem volt ennyire). A közép- és magas tartomány szerintem rendben van... nekem tetszett.

A polimer csattog, csilingel, de néha szépen énekelnek a nők (ha vannak). Ezt a kondit többé nem hallgatom meg ha nem muszáj. De ezt már írtam egyszer.

Tettem foglalatot a csatolókondiknak, így villámgyorsan tudom cserélgetni.
Még szét van szedve a végfok, vagy 2-3 óra mire bemérve összerakom.
Kipróbálom majd a DC szervót is (ha nem esik szét valamelyik másik IC foglalat is).

A kondik mérése közben kiderült (a hetedik mérésnél), hogy figyelmetlen voltam. Ha 2 MHz-nél mozgatom a vezetéket 6 dB-t változik az amplitúdó, tehát a nagyfrekvenciás mérések teljesen hiteltelenek. Valami mást kell rá kitalálni. De ezzel meg felvetődik az a kérdés is, hogy vajon elég jó-e a nyákterv a nagyfrekis átvitelhez. Még sok mindent át kell majd gondolni... esetleg újra gondolni. És még csak a csatolókondi környezetén törpölök : )
Nagyon sok minden van még ezenkívül ebben a végfokban...

Ez megesik azzal aki nem itt éli az életét, de te jössz és pontosítasz!
Ismerem a KáCsa márkanevet majdhogynem az alapítása óta, de ha helyesen írnám abban nem lenne semmi csavar...

Ezekkel a csatoló kondikkal az a bajom, hogy kb. egy éve vettem egy PA 31 sávos EQ-t és beraktam a láncba. Nagyon sok apróságon javítani lehetett, miután megtanultam nagyjából beállítani, de csak fennakadnak a mély hangok "mogyorói" az eszközön! Már amelyik túlélte a keverő kasztrálását is.
Már nézegettem a kapcsolását, hogy lehetnek "kiszedni"...

Elnézést kérek, hogy kioktattalak : )

- DC szervó...
Ebbe a kapcsolásba kell. Kipróbáltam, nem hallom, hogy beleszólna bármibe is.
Az előerősítőben három szervó van, minden fokozatban 1-1, a bemeneti impedanciaillesztő kivételével.
- Csatolókondi...
Sokszor jó ha a megérzéseimre (ösztöneimre) hallgatok. A KEMET-et (1000u/25V) tettem bele elsőként és azóta is ez szól. Nyugodt, visszafogott, tiszta hangkép. Nincs annyi mélye/magasa mint a Nichicon-nak volt... pont jó (nálam, itt, most). Az első érdekessége, hogy 2 dB-lel feljebb kellett tekerni a hangerőt, hogy ugyanolyan hangosnak érezzem, mint a Nichicon-nal volt. Minden szőr és torzítás eltűnt... ezt jelzi szerintem az alacsonyabb hangosságérzet is. Alig lehet érzékelni, hogy most hangosan vagy halkan szól, így is úgy is varázslatos. Zenélget.

Brahiból betettem a Teapo-t (3300u/10V) három szám erejéig. Egy még durvább Nichicon-os hangkép rengeteg (felesleges) méllyel/magassal, erőszakkal. Azért még kipróbálom a többi kondit is, de nem fogok sírva fakadni ha nem találok jobbat a KEMET-nél.
Azt mindegynek érzem, hogy 0.05- vagy 1.6 Hz-en van a töréspont (így hirtelen).
Egyelőre most élvezem a zenét, aztán majd tovább lépek ha újra megunom a lemezeim - ez el fog tartani akár több napig is : )

Semmilyen kioktatás nem volt, csak beszélgetünk!

Jobb későn, mint soha. Meg: a jó pap is holtig tanul. Ilyenek jutnak most eszembe.
Hogy miért is?
Eddig (valamennyire) vájtfülűnek tartottam magam, ha szerényebben akarok fogalmazni akkor azt írom, hogy "hifistának". Azt gondoltam kicsit értek az erősítőkhöz is. De ha ez sem így van, akkor is építettem már néhányat életem során amik legalább működtek. Szóltak valahogy, most mindegy, hogy. Egészen a tegnapi napig azt gondoltam, hogy egy jó végfokhoz három dolog kell
- jó kapcsolás
- jó tápegység
- jó nyákterv
Hogy mekkora legyen a "jó kapcsolás" torzítása kezdett az utóbbi időben kevésbé fontosnak látszani. De egyébként is. Mi az a torzítás? A legkisebb torzítású erősítő olyan fogalom, mint pl. a legszebb nő. Vagy a legjobb autó. Nem létezik. Nincs is jelentősége. A THD-val ki lehet mutatni durva hibákat, de semmi másra nem jó. Nem jellemzi egy erősítő "hangját". De úgy általánosságban - és nagyon durván - fogalmazva: semmilyen mért adat nem jellemzi egy adott erősítő hangját.
Persze a fenti három tényezőt alapvetően szükségesnek gondolom (kapcsolás, tápegység nyákterv), de azt már nem tudom melyik az a pont amikor azt lehet mondani egy kapcsolásra, hogy ez most jó, vagy ez most rossz. Két tranzisztorból egészen biztosan nem lehet jó végfokot csinálni és talán még 12-ből sem. De hol van a felső határ? 20-ból már lehet? Vagy 50-ből?

Már az előerősítőnél kezdett felhomályosulni valami az agyamban, amikor kicseréltem a hajtogatott kaszkód nyugalmi áram beállító ellenállását 1%-ról 0.1%-ra... és akkor jött meg a hangja. Pedig ezen nincs gyakorlatilag nincs áramváltozás. Megmagyarázhatatlan.

Most meg jött ez a csatolókondi teszt. Kicsit tudatos is volt, meg kicsit a véletlenek is szerepet játszottak benne. Az eredeti "terv" az volt, hogy beleteszem ezt a Nichicon-t mert szimpatikus, oszt kész. Miért ne szólna jól ezzel (is) ? Aztán megláttam ezt a polimer kondit, hogy stabil, meg ló ESR, meg miért ne próbáljam ki. És akkor jött az a meglepetés amiről már írtam. A Burgumot egyetlen kondi csere olyan gyalázatos hangúvá varázsolta, hogy ilyet tényleg lehet két tranzisztorból is csinálni. Innen már egyenes út vezetett ahhoz a rögös úthoz, hogy elkezdjek csatolókondikat cserélgetni. Az jött ki (a saját fülemmel, a saját láncomon, a saját ízlésvilágommal és saját szubjektivitásommal), ha benne hagyom azt a Nichicon-t és nem tesztelgetek semmit, akkor most lenne egy jó (sok) mélyű, magasú, jó sztereó terű erősítőm, ami egy idő után valószínűleg kezdett volna idegesítővé válni és egyre kevesebbet hallgattam volna az idő múlásával.

Leírom mi lett a konditeszt végeredménye, ami még nem biztos, hogy végeredmény.
- a Nichicon hangját nevezzük "dögösnek"
- a polimerét hallgathatatlannak
- még "dögösebb" volt Teapo. Ez volt a másik versenyző aki azonnal kihullott a sorból
- a KEMET lett az etalon amihez az összes többit viszonyítottam
- a Shamwa igyekezett, de semmit nem csinált elég jól
- a Jamicon-ra külön kíváncsi voltam, mint a hifisek rémére. Szerintem egész jól szerepelt. Nyugodt, hallgatható hangja van, de minden finom és fontos részletet nyomtalanul eltüntetett. Megszűntek a visszhangok például... ebből következően a térérzet is.
- a tesztsor végét a Hitano zárta. És az egész konditesztet is azt hiszem. Ez egyszerűen és szó szerint a mocsárba dalolt minden résztvevőt. Ez az öt az egyben. Amit a többiek külön-külön tudtak, ez egyedül tudja. A nyugalom, a tisztaság, a tér, az arányok, a kiegyensúlyozottság, a dinamika. Ez az új etalon kondi és kötve hiszem, hogy bármelyik ennek a nyomába léphet.
- a névtelent ki sem fogom már próbálni.

Én alapjában nem "hiszek" az alkatrészek, leginkább a vezetékek hangjában. Főként úgy, hogy hatalmas változást ígérnek egy fél méteres arany koax használatával, közben a teljes elektronika hagyományos rézfóliás nyákon van...
De visszatérve az alkatrészek hangjára, azt már én is megtapasztaltam, hogy az elektrolit kondinak, nemhogy hangja, de durva torzítása is lehet! A folyamatos anodizálása a kondinak biztos nyomot hagy a hangképben, és a felépítéséből adódóan messze van az ideális kondenzátortól, "tartalmaz" soros, és párhuzamos ellenállást, de még induktivitást is.
Számomra az első számú közellenség a hang útjában! De ezt már tudjátok

- Amikor a felhasznált alkatrészek száma sokszorozódik akkor matematikai alapon sokszorozódik vele együtt a "gyenge láncszem"-ek száma is, illetve csökken a "szinergia" kialakulásának a valószínűsége is. Néhány alkatrészből valóban nem egyszerű jó erősítőt csinálni, de néhány alkatrészt könnyebb jól összeválogatni mint mondjuk 200-at.
- Ebben az "egyetlen alkatrész"-től lesz valami nagyon jó vagy nagyon rossz dologban ezzel együtt régebben sem hittem, ma sem hiszek, mert ha egyetlen alkatrésztől valami nagyon rossz lesz, akkor ott más bajok is vannak. Ha valami valamilyen szinten jó, akkor annak valamilyen szinten a mezei legócskább alkatrészekkel is olyannak kell lenni, aztán utána lehet hangolgatni az alkatrészek csereberélésével egy életen át.
- Egy dolog hiányzik ebből a konditesztből, mégpedig az, hogy mindnek járódnia is kellett volna. Első körben Hitano-t tettem a darcil tápjába, mert épp az volt kéznél ami méretben, kapacitásban stb megfelelt. Borzalmas volt, szét akartam bontani az egészet már az első nap. Aztán pár nap járódás után szelidült. Utána a Vishay BC szintén siralmas volt, ha nem is annyira, aztán pár nap után az jobb lett.
- Illetve újból felmerül az a lehetőség is, hogy ha tényleg nem lenne ott semmiféle elkó a jelútban, azzal lenne a legjobb az egész.
- Mást meg nem is írok majd esetleg privátban mert nem akarok itt semmiféle felesleges vitát szítani semmiről.

Elektrolit kondenzátor csatolónak mostanában a Nichicon bipolár szériák közül az "ES"-t ( https://www.nichicon.co.jp/english/series_items/catalog_pdf/e-ues.pdf ) szokás látni egészen drága készülékekben is.
( egyébként a gyártók nevéből nem lehet tudni, hogy a több tucat szériájukból melyikről van szó itt )
Hagyományosan a már rég nem gyártott Rubycon Black Gate szériákat szokás audió szempontból isteníteni. Sajnos egészen horror árakon lehet venni manapság, ráadásul masszívan hamisítják őket. Viszont a legolcsóbb standard széria is megmutatja telt-, kifinomult "hangjával" hogy miért szeretik.
( nehezen tudom elképzelni, hogy egy kondenzátornak lehet túl sok magas és mély hangja egyben, inkább szubjektíve alul-, felül sávhatároltsággal találkoztam. Lényeges, hogy milyen balanszú rendszerbe kerül az a kondenzátor )

Úgy emlékszem - Tóth Bélával karöltve - mi vittük be a "köztudatba" ezen a fórumon a DC csatolt erősítők hangképre gyakorolt jótékony hatását, tehát értem miről beszélsz.
A többire inkább nem reagálnék.

Itt mindig kérdés, hogy melyik, mert vagy 20 féle van belőle...

Kezdj el számolgatni hány alkatrész van a jelútban a Burgumban. Tanácsot is elfogadok tőled, hogy konkrétan melyiket hagynád ki a kapcsolásból.

Ez a "mezei szint" volt a régi Burgum, a mostani meg az alkatrész cserélgetős változat. De nem gondolom, hogy a hátralévő életem erre a cserélgetésre fog rámenni... azért fel lehet gyorsítani ezt a folyamatot.

Egyik sem járódott. Ha később finomodik a hangjuk ez szerintem nem fogja befolyásolni a "verseny" mostani eredményét. A legjobb akkor is a legjobb marad és fordítva.

Ha a későbbiekben úgy fogom érezni, hogy ez az egy szem csatolókondi rontja le az egész végfok hangját, még mindig újra tervezhetem a bemeneti fokozat paneljét. Egyébként ez az egy darab kondi van a jelútban a CD játszó DAC-jától a hangszóróig. A régi Burgumot elcseréltem az Audiolab-ra : ) és az Audiolab is DC csatolt

Szerintem ez nem vitaszítás amiket írsz. Beszélgetünk. Nem fogom kidobni a végfokom az ablakon csak azért mert akad akiből ellenérzéseket vált ki valami miatt. Írok róla. Akit érdekel olvassa, akit még jobban érdekel hozzá is szól, én pedig válaszolok.

Teljesen igazad van (mint mindig). Tudom, hogy van típusszámuk is a kondiknak, de elnevezhettem volna őket Jóskának/Pistának/Matyinak is. Inkább azt próbáltam érzékeltetni ezzel a kutyafuttában végzett teszttel, hogy nagy különbségeket hallok két elkó hangja között.
És leírtam egy szerintem fontos mondatot is:

Ezek az alkatrészek voltak itthon a fiókban. Ezek közül kineveztem egyet saját szubjektív véleményem alapján "etalonnak". Mást is ki lehet később próbálni, nem zárkóztam el ez elől.

Nyilvánvalóan a többi alkatrésznek (ellenállás, félvezető) is van a hangzásra gyakorolt hatása, az eltérő gyártástechnológiák, és kivitelek miatt. Mindközül talán az ellenállásnál lehet a legkevesebb "gond", szerintem...
Szeretnék (de a büdös életnem fogok) odáig eljutni a teljes láncban, hogy az ellenállásokat találjam a leggyengébb láncszemnek! (kapcsolás, felépítés, kondik, és félvezetők után)

A konditeszthez: nekem itt jön be a képbe az, hogy ok. ott tartunk van egyértelműen hallható, jelentős különbség a hangban, konditól függően. Ilyenkor azért próbálnék mérni is, hogy mi is az amit hallunk, milyen jellemző változik meg? Más lett az impulzus átvitel (pl. egységugrásra adott válasz), vagy látszana egy négyszög átvitelen is a különbség, esetleg frekvencia és fázismeneten, futási időben, harmonikus torzításban, intermodulációban, hőfokfüggésben? Esetleg valamilyen parazita visszacsatolás okozza a változást (pl. mikrofónia - kondiknál, elektroncsöveknél sem ismeretlen fogalom), vagy az alkatrész saját zaja más? Esetleg a kondik különböző képen hajlamosak a memória effektusra? (Ez utóbbiban némely kerámia kondi brutális, de az elkók is tudnak furcsaságokat művelni) Vagy mondjuk a szivárgó áram ingadozása által bevitt alacsony frekvenciás zaj (ez is okozhat pl. hallható intermodulációt)? Könnyen lehet, hogy van olyan aki már végigjárta ezt az utat, és tudja is az eredményt, csak nem akarja lerombolni azt a kis ezotériát a témában, vagy sokféle más megfontolás is lehet az oka, hogy ez nem közismert információ.

Csak érdekességképen: fogjunk egy jobb feszültségmérőt, és csatlakoztassunk
rá egy kondenzátort. Néhány µF-os SMD kerámia kondival a leg-látványosabb, de mással is lehet próbálkozni. Melegítsük meg pákával óvatosan a kondi egyik lábát - és figyeljük a műszert. Némelyik kondit melegíteni sem kell.... elegendő a kezünk hőmérséklete hozzá.

Ezt a költői kérdést már én is feltettem még szerdán:

Ha neked mégis sikerülne valami összefüggést találni a mérések és hangzás között az világraszóló siker lenne. Komolyan mondom, minden szarkazmus nélkül.

A termoelektromos jelenség mindenhol jelen van egy erősítőben ahol két különböző anyagú fémalkatrész van összehegesztve/forrasztva. Szilícium-arany, ón-réz, stb... Ellenállásokkal is játszottunk már ilyet, de bármivel lehet.

Némelyik SMD kerámia kondi n*100mV nagyságrendű feszültséget tud produkálni, de olyat is találtam amelyik 2V-ra töltődött fel. Termoelektromos jelenség közel sem produkál ekkora feszültséget... Azért írtam mert már belefutottam a jelenség okozta problémába, akkoriban méregettem jópár kondit (pl. szivárgó áram a feszültség függvényében), és egy ilyen mérésnél bukott ki néhány érdekes dolog.

Jó eséllyel a tesztelt kondik elektromos paraméterei eltérnek, és ha nagyon akarnánk, akkor némi méregetéssel meg lehetne találni a különbséget. A különbségből pedig lehetne tippelni, hogy ez a változás miképpen hat az erősítő paramétereire.

Egyébként a szervóval valószínűleg ugyanott lennél, abban is van olyan kondi (meg egyebek) ami közvetve hatni fog valahogyan az erősítő hangjára.

Nekem nem olyan jó a hallásom mint 20 évesen, meghallok dolgokat, de számomra ezek a különbségek csak ritkán hatalmasak, az esetek nagyobb részében viszont csak olyan "van különbség, de nem tűnik jelentősnek" az érzés. Egyes hifistáknál, főleg akik nem elektronikai szakemberek, tehát csak hallanak, de a működés nem érdekli őket, gyakori, hogy eltúlzott jelzőket használnak. Pl. kicseréli a hálózati kábelt, talán még valamennyit tényleg változik is a hang ettől (pl. bekerült egy új tárgy a helyiségbe, ami hat az akusztikára ), de az illető brutális hangkép változást hall, és rájön, hogy a másik kábellel hallgathatatlan az erősítő. Nos a kicsit racionálisabban gondolkozók ezt azért meg mosolyogják kissé, a ravaszabbak meg üzletet csinálnak belőle, hiszen ha a másikkal hallgathatatlan, akkor vegyél tőlem másik kábelt amivel szuper jó lesz... De kicsit megint elkanyarodtam a tárgytól, a lényeg szerintem: van értelme kísérletezni, de van értelme mérni is...

Hát... igen. Ezeken a karvastagságú hálózati kábeleken én is csak mosolyogni tudok : )
De az tényleg érdekes amit az SMD kondikról írsz. Kipróbálom.

És a padlódugaljban tárt karokkal várja a másfeles alu!!

Használhatnék teszkós vezetékeket is, de lehet valami oka annak, hogy mégsem?

A négy napos csatolókondi területi bajnokság 10x4 résztvevője. Tegnapra négyen maradtak versenyben. A Hitano néhány régi felvételen csúnyán elvérzett (a FOX például elviselhetetlen volt vele), a többi majmolta egymást. Végső elkeseredésemben bevetettem még kétféle NIC-et és minden előítélem félretéve a kínai SAMXON-t. A SAMXON minden általam kritikusnak vélt felvétellel fölényes győzelmet aratott. Nem tudok belekötni a hangjába. Viccesnek tűnhet, de ez van. A levágott lábú társak benne vannak a végfokban.

Méretileg is az a legnagyobb. Vélhetően mivel nem csatolókondinak tervezték ezeket az elkókat, előfordulhat, hogy csak a véletlenek egybeesése miatt lettek jók.
Csodálom a kitartásod, és örülök hogy előítélet nélkül gondolkodsz.
Pedig a Kemet tipikusan neked gyártotta volna a kondenzátorát, mert még az "ESKEI" felirat is részben felkerült rá. ESK85.

Szerintem egyik elkót sem csatolókondinak tervezik, bár van itt a Samxon között is audionak elkeresztelt elkó... de mintha az olyan lenne, hogy "arra jó lesz ez is". Nem tudom.
Ahhoz tényleg kellett jó adag szerencse, hogy ez itt ennyire jól szerepeljen. Mióta beletettem hallgattam kb. 8 órát és egyszerűen most nem lehet belekötni a végfok hangjába.
A leggyalázatosabb felvételekkel tesztelem - amik idáig kisebb-nagyobb mértékben voltak torzak és bántóak - és ezzel szárnyakat kapott minden. Kondit ide nem is keresgélek tovább.
Meg ezzel az egésszel arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kínaiak kezében van ma már minden amit ma csúcstechnológiának nevezünk, nem mindent kell lenézni ami ott készült.
Nem is veszek többé másmilyen cipőt, csakis kínait : )
A fényképező objektívje torzít (ha van neki ilyen), méretre átlagos. Talán a NIC-ek a legnagyobbak a kapacitás/feszültség szorzót figyelembe véve.

Tekergettem a nyugalmi áramot, mértem (olyan-amilyen) THD-t és meghallgattam 50- illetve 75 mA-es nyugalmi áram beállítás mellett is.
30mA-ről 50mA-re növelve meghallgatás alapján jelentősen javult a hangja. Nagyon érzékeny az ember füle a keresztezési torzításra. 75mA-en már nem vagyok biztos benne, hogy jobb lett. A tere egyértelműen tovább javult, de mintha túlzottan forszírozott lenne a hangja. Ezt tovább kell még tesztelgetni. Lehet, hogy át kell értékelni a csatolókondi teszt végeredményét is. Ennek a Samxon-nak kicsit sokallom a mélyét és az is lehet, hogy a Hitano szőrösségét/rikoltozását a kevéske nyugalmi áram okozta. Szóval ezekkel a dolgokkal még el kell szórakozni egy rövid ideig.

- A szinuszjel generátorom tápját tényleg gatyába kellene már rázni, mert így használhatatlan ezzel a rengeteg "brummal".
- A jobb csatornát - úgy tűnik - megszórja a hálózati vezeték közelsége és valami miatt nagyobb a THD-ja is (lehet ezzel van összefüggésben).
- Összeütöttem egy rendesebb műterhelést is (köszönet érte compozitnak) nagyon sok mindenkitől kapok nagyon sok szép ajándékot : ) a többieknek is örök hála.
6.5R műterheléssel 160 W-on klippel a jobb csatorna, miközben a végfetek tápfeszültsége 64 V-ról
58 V-ra esik le.
Amúgy főleg zenét hallgattam az utóbbi két napban, próbálok ismerkedni az új végfok hangjával.
Lemaradt, de a fotón is látszik, hogy az előerősítőn keresztül mérek THD-t.

Igen. Jó, hogy visszadugtam a Hitano-t. Most olyan érzésem van, hogy így szólna akkor ha DC csatolt lenne. Nincs ott a kondi hangja a jelútban. A FOX nemhogy nem rikoltozik, de soha semmivel nem szólt még így. Nem vagyok "komolyzene" rajongó, de a Carmona Burana-t gyerekkorom óta nagyon szeretem. Megvan vagy tízféle kiadásban de csak hármat vettem meg, a többi írott, mind egy szálig az úgy nevezett rossz felvételek közé tartoztak. Most csak másképp vannak mikrofonozva. Az Operaház fantomja úgy szólt a konyhából - míg kimentem Nescafét gyártani - mintha a színház nézőterének ajtaja előtt álltam volna.
Nagyon elégedett vagyok most, de tovább szöszmötölök vele, mert minden jónál van még jobb.
Délig még szalma vagyok, addig végig hallgatom az összes "kritikus" felvételem.

Most csinálhatsz egy újabb panelt bele. Rajta néhány csatoló kondival, és az azokat átkapcsoló relékkel. Minden műfajhoz, vagy felvételhez kiválasztod a megfelelőt...