Szia! Ez valami teljen más ait feltöltöttél...

Nem műveleti erősítő van benne?

De, én ennek a konkrét védelemnek keresm a doksiát.

Szia! A képek alapján erre tippelek.
Javaslom tedd fel a kérdést, hogy mi nem világos.

Szia!

Köszönöm ez a kapcsolás és leírás. Más fesszültség szintre kell illesztenem, mint táp mint relé.
Ebbe a verzióban nincs pontosan dedikálva a relé típusa, amit akatok azt faragok bele, ha jól látom.

Milyen tápfeszültség és milyen relé áll rendelkezésedre?

40V a táp a relé 12V -> 4 ellenálás, 1 zéner.
Most 60V és 24V relére van illesztve.

Az R1/R2 osztót is érdemes felülvizsgálnod, mert a rajz szerint 7-8 V egyenfeszültség meg sem kottyan ennek a védelemnek.

Jogos, csak hogy tiszta egyen kell (azaz zárlaos tranyó)a védelem megszólalásához. R2 visszaveszem 1k-ra. Köszönöm...

Nem fogalmaztam elég világosan. A példában szereplő 7-8 V egyenfeszültség például 10-15 W-tal fűti egy 4 Ω-os hangszóró tekercsét ami károsíthatja a csévét, egyéb kellemetlenségekről nem is beszélve. Megnyúlt ellenállás, szivárgó elektrolit kondenzátor, vagy más rendellenesség okozhat ekkora off-set hibát. Sajnos az RT-ben szereplő kapcsolás bemeneti osztója ezt simán megengedi.
Miért is? Az ablakkomparátorként működő IC1 műveleti erősítő páros tápoldalanként egy-egy nyitóirányban előfeszített diódáról veszi a referencia feszültséget. Ha az R4-re abszolút értékben több mint 0,6V kerül, a műveleti erősítők egyike kimenetén a maximális pozitív fezültség jelenik meg. Ekkor lesz aktív a védelem.
A rajz szerinti 47k/3k3 osztás azt jelenti, hogy az erősítő kimenetén 0,6*(47/3,3+1)= 9,1 V a határeset.
Ha R2-t 1k-ra csökkented azzal 28 V-ra emelkedik az egyenfeszültség érzékelési küszöb, holott ±2-3 V-nál szerencsés megfogni a DC hibát.
Az osztót azért meg kell hagynunk, mert a hibajel nem lépheti túl a műveleti erősítő tápfeszültségét 0,5 V-nál nagyobb mértékben. A 40 V-os tápod esetén 47k/27k például kielégíti ezt a feltételt. A DC érzékelés mindjárt 1,6 V-ra javul. Ezen akkor érdemes tompítani, ha az 1 M/470 nF integrátor nem simítja eléggé a csúcsig vezérelt átvitt legalacsonyabb frekvenciájú jelet.

Bocs, értem, fordítva gondolkodunk, nem csökkentenem kell, hanem növelnem, vagy az R1 csökkentenem, hogy kissebb DC feszre induljon. Jogos.

Szaisztok!
Építettem egy egyszerű 2.1-es erősítőt TEA2025B IC-kel. Ehhez elkészítettem a reloop féle kopp3 védelmet. Balga módon, amikor bekötöttem a védelmet, az erősítőre véletlenül fordítva kötöttem rá a tápot. Aminek következtében sikerült megtudnom, hogy az IC-kben is füsttel működik minden. Ki is jött belőle.
Azóta már kicseréltem az IC-ket újakra. Működne is az erősítő, ha a védelem a bekapcsoláskor nem tiltana le. (világít a piros LED)
Kb. 30-60 sec után a tiltás megszűnik és megszólal a zene. Arra gyanakszom, hogy valamelyik kondi lehet a ludas, bár végig mértem a kondikat (nem kiforrasztva) és az értékeik jónak tűnnek. Az is lehet, hogy nem tökéletes az alkatrészteszterem.
A C4-en megvan a ~12V. C3-t kiforrasztottam, megmértem, 10µF az értéke. A biztonság kedvéért tettem be helyette egy másikat.
Mivel nem tudom, hogy valójában ennek mennyi lenne a megfelelő késleltetési idő, ezért nem tudom biztosan, hogy ez hiba-e vagy az elvárható működés.
Szóval a kérdésem, hogy ez a késleltetési idő a normál működés vagy ez inkább hiba?
ha ez a normál működés, akkor az R6 értékének csökkentésével csökkenhetem ezt az időt is?

Szia! Ehhez a szimpla tápos erősítőhöz, csak a kapcsolás koppanásgátló részét tudod hasznosítani, tehát a T1 és kapcsolódó alkatrészei eltávolítandók.
A hosszú késleltetés abból adódhatott, hogy hangszóró nélkül próbáltad és az erősítő kimeneti csatoló kondenzátorai R1, R2-őn keresztül ilyen hosszan töltődtek fel.

Értem. Köszönöm.
Akkor ezek szerint ilyen szimpla tápos erősítőhöz a DC védelem akkor nem is szükséges.
Amikor próbáltam, akkor a hangszórók rá voltak dugva az erősítőre.

Kiiktattam az R1, R2-t és most már elfogadható a késleltetés ideje, ~1 sec.
reloop köszönöm még egyszer a segítséget.

Sziasztok!

Egy erősítőhöz építenék egy védelmi áramkört, aminek a nyák tervét meg is csináltam a tegnapi nap. Sima egyszerű tranzisztoros védelem, nem akartam se mikrovezérlőt, se műveleti erősítőt ebbe a projektbe. Úgy alakítottam ki, hogy záró és váltó relé is berakható legyen. Váltó relé esetén, kiejtett, alap állapotban a relé testre húzná a hangszórót. A bizonytalanság itt kezdődik, mert nem tudom eldönteni, hogy összerakásnál melyikkel járnék jobban. Olvastam róla tervezés elött, hogy a GND-re húzás jobb hangfal védelmet nyújtana. Videóban még az ívhúzás is prezentálva volt mindkét variációnál. Viszont azt veszem észre, hogy nem igazán használják ezt a megoldást, és szinte az összes tervben, amiből csemegéztem, csak simán kapcsolunk, és nem földeljük le a hangszórót kiejtett állapotban. Még gyári készüléknél sem láttam ilyen földeléses megoldást. Ezért vagyok bizonytalan. Mi erről a vélemény? Köszi a választ előre is.

Szerintem baj nem lehet belőle, a másik érintkező meg úgyis ott van (plusz költséget nem igazán jelent).
Ugyanakkor ha negyven...hatvan Voltot rádurrantunk egy hangszóróra, mire átrepül az érintkező és a rövidzár elektrodinamikusan elkezd fékezni, addig sok idő eltelik...

A gond nagyobb teljesítmény esetén van. Az állandósult ív olyan mint a hegesztés. Kell hozzá egy bizonyos értékű tartóáram, hogy a kontaktusok közötti térben megmaradjon a magas hőmérséklet.

A probléma itt kezdődik. A kimeneti relét igazából nem azért alkalmazzák hogy az üzem közben meghibásodott erősítőtől megvédje a hangsugárzót és viszont, hanem csupán a bekapcsolási tranziensek ellen. Lefut a tranziens, megnyugszik az erősítő, utána mehet rá a hangsugárzó. Akiket zavar a relé a jelútban, az tervez olyan erősítőt, ami bekapcsoláskor nem ugrabugrál.

A védelemre akkor is szükség van, ha kis értékű DC ofszet lesz a kimeneten. Ez még nem károsítja sem az erősítőt, sem a hangsugárzót. Viszont tartósan nem maradhat így, tehát vagy a hangsugárzót kell leválasztani, vagy ki kell kapcsolni az erősítőt. Ide is van relé mentes megoldás.

Harmadik eset, amikor erősítő hibából akkora DC kerül a kimenetre, ami nagyon gyorsan tönkreteheti a hangsugárzót. Itt jönnek a gondok. Ha csak egy hosszabb impulzus volt ami a védelem időkapuját túl lépte, akkor elég lenne a csak bontó kontaktus. A földeléses megoldás ilyenkor menthetetlenül megöli az erősítőt. Ha kattan a relé, jön a füst. Ha viszont a végfok szállt el valamiért, akkor a hangsugárzót csak a földeléses megoldás menti meg.

Ha viszont ragaszkodunk a földeléses megoldáshoz, akkor tudnunk kell, hogy az erősítő az másodlagos. Egy átlagos erősítő mindenképpen belehal. Persze van kivétel.

24V-os Omron záró reléből sok új van itthon, mert a munka miatt gyakorta kell. Szóval ha a költséget nézzük, azzal járok jobban, mert nem kell venni. Itt újabb kérdést vet fel az alkalmazott relé is, mert a G2R-1 típusnál gyorsabban kapcsoló relék is vannak. Láttam olyan külföldi weboldalt, ahol több relé sebességét mérték oszcilloszkóppal, és ez alapján választották ki a típust a védelembe.

Igen, tisztában vagyok vele hogy a tranziensek miatt alkalmazzuk. Illetve azért, ha már van egy tönkre ment végfok, akkor ne kapcsolja rá azt a hangfalra. Korábban nem foglalkoztam ennyire a védelem kérdéssel, de az elmúlt években csöves erősítőre váltottam, hangfalat is cseréltem, és úgy döntöttem év elején, hogy ez mellé építenék egy tranzisztoros verziót is. Mondjuk engem a működés közbeni túlhajtásos leégetés veszélye nem fenyeget. A max teljesítmény töredéke lesz csak kihasználva. Ha a tranzisztorok nem hamisak (amit építés előtt tesztelni fogok), akkor elvileg nem lehet gondom már üzem közben. A hangfalat előbb megvédeném, mint a végfokot...

Nincs jelentősége menyi idő alatt enged el a relé. Mire valamilyen elektronika "megállapítja" (integrátor, mikrovezérlő, felüláteresztő), hogy most valóban DC szint van a kimeneten az 50-200ms. Ehhez az időhöz képest mit számít az, hogy a relé 1- vagy 3 ms-en belül enged el?

Tothbela mesternek szerintem abban tökéletesen igaza van, hogy tranzisztort cserélni kevésbé fájdalmas, mint mélynyomót tekercselni...

Igen, ez logikus. Ezzel a kérdéssel nem is érdemes foglalkozni.

Nem feltételeztem hogy nem vagy vele tisztában, csak ha mások is olvassák, jól jöhet.

A tapasztalat azt mutatja, 2X30VDC tápfesz esetén 8 Ohmos terhelésen egy átlagos relé le tudja választani a végfokról a hangsugárzót. Ez egy otthoni zenehallgatást biztosító erősítő lehet. Ilyen kis teljesítmény esetén az erősítőt is meg lehet tervezni úgy, hogy hogy a földeléses megoldást is el tudja viselni. A kontaktusok bontásának pillanatában ugyanis az erősítő kimenetéről az ív a GND-re záródik. 30V táp alatt ha van túláram korlátozás, a tranziens hibából (véletlen pukkanás) származó relé bontás nem öli meg a végfokot.
Csináltam egy mosfet relét egy 100W-os szobai mélynyomóba, az jelenleg jól teszi a dolgát. Ha érdekel, felteszed a rajzot.

Én is így vagyok ezzel, hogy inkább a tranzisztorok füstöljenek. Amire az előbb utalni akartam, hogy 10-15 éve egy egyszerű hangfalam volt, amit nem féltettem annyira. 2-szer volt hogy ellőttem. Egyszer a mélyet az egyik oldalon, amit aztán megtekercseltettem. Utána pár hónappal pedig a magasat, de azt mindkettőben. (szűrő teszt közben túlterheltem, és mindkettő dóm megszakadt) Szóval azóta audiofil hangfal van, amit jobban féltek. Maradok a földeléses megoldásnál. Köszi a válaszokat!

Érdekelnek az egyéb megoldások is, szívesen megnézem, ha van rá lehetőség. Ha felteszed, azt megköszönöm.

A hangszóró adott ideig viseli az a rákapcsolt feszültséget, szerintem minden egyes ms számít, ill javítja a túlélési esélyeket. A 20Hz-es jel félperiódusának időtartama 25ms (utána fordul a polaritás), tehát eddig biztosan leszorítható az DC érzékelés ideje (némi trükközéssel ill. kompromisszummal még ennél jobban is), mert 20Hz alatti hangot úgysem tud lesugározni a hangszórók nagy része.

Egy adott relé elengedési ideje is módosítható ügyes meghajtással. Pl. a párhuzamos dióda a behúzótekercsen növeli a tekercs áram csökkenésének a sebességét, ezért pl. ha egy szupresszor-t használunk helyette úgy gyorsabb lesz. A tekercs feszültségét a meghúzás után csökkenthetjük, mert a tartó áram/feszültség alacsonyabb, mint ami a meghúzáshoz kell - ezzel is gyorsítható a relé. De.. ugye páran felvetették pl. az ívhúzást és hasonlókat - amire megoldás lehet pl. egy félvezető alapú relé, hiszen ma már akár µΩ-os tartományban is lehet egy FET R_DSon ellenállása.

Amint időm engedi, felteszem a mosfet relés ízét.

A félvezetős erősítők DC problémája ellen a Mcintosh megtalálta a megoldást. Kimenő trafót használ.

Ráérős. Jövőhéten még nem a védelemmel foglalkozok, hanem a végfokkal. A kimenő trafó a legjobb leválasztás, ez tény. Ezért nincs félnivalóm a csöves erősítő használata közben. Viszont tranzisztoros erősítőnél pont ez az előny, hogy nem kell kimenő, mivel nem kell impedanciát illeszteni.

Idézet:
„A félvezetős erősítők DC problémája ellen a Mcintosh megtalálta a megoldást. Kimenő trafót használ”

Kicsatoló kondi is megoldja a DC védelmet és jól kiválasztva kevesebb káros hatása van mint egy gyenge relének. Totál DC csatolt erősítők hangzásra nekem nem igazán jöttek be (1-2kivétellel), többségük kemény, fárasztó hang. Nagyon kevés amit hosszabb távon is tudtam hallhatni.