Szia!
Követem a projektet, tetszik a dolog. A tápegységhez szeretnék hozzászólni. A hivatalos forrásból történő beszerzés sajnos nagyon meg tudja kötni az ember kezét, ezért gyakran bonyolultabbá teszi a végeredményt, mint amilyennek lennie kellene.
A mérendő trafó primer oldalát ha galvanikusan kapcsolatba hozod a védőföldre kötött szkóp gnd-jével, akkor a trafót meghajtó erősítő, valamint az őt tápláló tápegység nem lehet a védőföldre kötve, mert a földhurokból eredő zaj eltorzítják a mérést. Eddig ez rendben is van. Mindössze a tápegységet kell függetleníteni a védőföldtől.
A gyári smps modulok közös jellemzője, hogy a bennük található impulzustrafó nagyon szoros csatolású, ami miatt a táp kimenetén megjelenne az 50-100kHz körüli kapcsolójel maradéka. Ezt úgy szűrik ki, hogy egy 1-2,2nF-os kondenzátorral hidegítik a táp kimenetének gnd-jét a primer oldali puffer negatív pontjához. Ez a pont viszont a hálózati 230V hideg pontjához képest 300Vpp feszültségen van, ami a bemeneti dióda híd miatt elég érdekes módon hol lebeg, hol a hálózati nullán, hol a fázison van. Egy másik 1-2,2nF körüli kondenzátorral a kimeneti negatív pólust a védőföldre is kötik, azaz nem lesz soha teljesen védőföld független a táp. Az, hogy a tápegység 50kHz feletti frekvencián rezeg, az nem azt jelenti hogy nem fog megjelenni 20kHz alatt zavaró komponens, mert sok táp burst üzemű, ami azt jelenti hogy terheléstől függően a kapcsolójelet megszünteti időközönként. Ennek a periódusideje pedig nagyon széles skálán mozog. Gyakorlatilag a néhány Hz-es kattogástól a kHz-és tartományig változhat. Ha ez gondot okoz, akkor meg kell oldani a szkóp galvanikus elválasztását a mérendő helyről. Esetleg egy szimmetrikus bemenetű mérőerősítőt kell beiktatni a szkóp elé. Másik járható út, a lineáris tápegység. Ha úgyis céges projekt, nem okoz gondot beszerezni a hozzávalókat.

Köszönöm a kedves jótanácsot.

Épp nézegetem a tápegységeket. Ekkora áramtartományban még nem készítettem lineáris tápegységet.

A végfoknak nem kell stabilizálni a tápot, a műveleti erősítőknek elég. Úgy kevesebbet fogyaszt, kisebb trafó is elég lesz.

Szóval a puffereket ki is vehetem, vagyis elég csak egy egész szerény puffer a 4000µF helyett. Ugye ezért is "kérte" reloop, hogy döntsem el, milyen tápegységet (tápot) szeretnék.

Csak ha ez olyan egyszerű lenne... jó, olcsó, vagy gyors.... 3-ból 2... Ahogy a volt munkahelyemen mondták

Akkor a tápegység a kérdéses. Épp keresgélek, mit lehet tenni. Csak ha nem készen veszem, bonyolódik a dolog...

Szerintem egyszerűbb gyártatni egy kb. 150 VA-es toroidot.
A táp stabilizálása is elhagyható, ha egy gondolattal igényesebbre építed az erősítőt és az offset állítást.

Ha jól értem, ezt bizonyos részek újrakalapálását jelenti.
Nem zárkózom el az építés elől, csak nem a nulláról szeretném kezdeni.

Mondjuk valami hasonló?

Szimmetrikus tápegység kapcsolási rajz

Toroid+graetz+puffer. Pufferből teszel 2db 4700µF-ot, az valószínűleg elég lesz. Toroidból veszel egy 2*12V-osat ahogy reloop írta, 150VA-est

Ebből elég az LM317/LM337-ig, nem kellenek a tranzisztorok.
Sőt LM317/337 helyett 7812/7912 is jó, azokat nem kell állítgatni és ellenállások sem kellenek.
A végfokba kéne egy szervó, akkor precízen 0V DC lesz a kimenetén.

Akkor tegyél nagyobb puffert. Akár 22000µF is lehet. 25V-os kivitelben elég kicsik.

Lehet én vagyok eltájolva, de 10A esetén a brumm nagyon nagy lesz, az általad említett szűrés mellett. Ezért is vetettem el korábban ezt a vonalat. u=I/(C*f).

Pontosan nem tudom, mi az a szervó...

10A-t stabilizálni megduplázza a disszipációt. Ha hordozhatót szeretnél, akkor nagyon kevéssé praktikus.
Ha jó a végfokod tápelnyomása, akkor nem lesz brumm a kimeneten. A műveleti erősítők pedig stabilizált tápot kapnak.
Nem olvastam vissza, de mekkora kimenő feszültség kell a végfok kimenetén?

Igazából vittem én már arrébb több kW-os elektronikus műterhelést is. Igaz izomlázam lett másnapra

Igazból az erősítő erősítése kb.9-szeres. Konkrét feszültség nincs előírva, csak áram, de a mérések alapján egész jól elértük a tápfeszültséget, torzítás nélkül.

A tápelnyomás ismerős, de tervezési szinten még nem használtam. Műveleti erősítőknél tanultam róla.

Ha nincs nagy feszültségigény, akkor a végfok bemenete is lehetne műveleti erősítős. Az lényegesen precízebb megoldás.

Q5 és Q6-os diff. erősítő cseréjére gondolsz?

Jól felráztam itt mindenkit és újra kiderül, mennyi mindent lehet még tanulni. Szerénység elvtársak!

Először is bántóan egyszerű a rajzodon szereplő R7 és R9-10. A nagyjelű-erősítő áramai ki vannak szolgáltatva a tápfeszültségnek. Ha oda áramgenerátorokat helyezünk, fillérekből kiválthatjuk az erősítő tápfeszültségének stabilizálását.
Másodszor az offset állító igényelne stabil tápot. Itt választhatsz, a műveleti erősítőkkel együtt 7815/7915 stabokra kötöd, vagy csak a VR2 kap stabil tápot. Ez utóbbi lehet egy-egy nyitó irányú dióda a poti és a test közé, ez az elterjedt megoldás, vagy diódák helyére TL431-et teszel ami elég patent megoldás és még mindig nem viszi csődbe a cégedet

Mekkora csúcsfeszültséget vársz el az erősítő kimenetén?

Ha nekem kellene készítenem tápot az erősítődhöz és a céges korlátok miatt nem tekercselhetnék trafót (magamnak olyat tekerek amilyen kell), akkor a következőt tenném:
Vennék kész 230/12VAC 200-300VA toroidot kettőt, hozzá nagyáramú diódahidakat, meg elegendő kapacitású csavaros elkókat. Ebből lesz 2X15VDC. A kondenzátoroknak kapacitásának meghatározásához el kell dönteni, mekkora áramra van szükség, és ez mekkora hullámossággal járhat.
Például neked maximálisan ha 15A szükséges, és 2V lehet a behorpadás két töltési periódus között, akkor 22000µF elegendő.
A kisáramú részek külön kis traffancsról és hozzávaló kiegészítőről járhat.

Ha nem napi 24 órában kell méregetni, akkor az akkumulátoros táplálásban is látok fantáziát. Akár savas, akár li-ion. Én a Hakko pákámat is leviszem a parkolóba egy 20V-os akkus fúró akkujával ha a kocsiban kell egy forrasztást megejteni (hangszóró).

@reloop és @tothbela

Próbálom feldolgozni az infókat.

Köszönöm, hogy ennyi jószándékú kolléga van itt, akik átadják a tudásukat!
Igazán jól esik.

Mindjárt összeszedem a dolgokat, úgyis eső lesz, szóval nagyon nincs mit csinálni...

Illusztráltam mit eredményez egy kis tuning az erősítőn. Szimulációban módosítás nélkül a VF1-en 30 mVpp volt a hibajel.

Például ilyesmire gondoltam. Igaz ebben a védelem nincs benne, de könnyen belerajzolható.

Én is ezt próbáltam összerakni és megérteni.

Írnál kicsit az áramgenerátorról, hogy működik. Csak szeretném megérteni. Alapvetően tudom, mi az hogy áramgenerátor.

Köszönöm a sok segítséget!

@mcc A Te megoldásod is érdekes. Elválik melyik fog maradni. Bár egyszerűbbnek tűnik a műv. erősítős.

Nálam is gyönyörűen megy:

Már beletettem a tápegységet is, 4x4700µF-al.

Talán ez egy fokkal egyszerűbb. A másikból meg többet lehet tanulni.

Köszönöm!

XLR bemenetre hogy kell bekötni a hangerőszabályozó potit?
A neten 2 féle logikájút is találtam:

Attól függ, hogy szimmetrikus földfüggetlen (balanced) vagy aszimmetrikus (unbalanced) be-kimeneted van.

Balanced kimenet a DAC-on és balanced bemenet az erősítőn.

Akkor már tudod is a megoldást.

A beszélgetésben résztvevő Kollégáknak:

Mindenki tanácsát figyelembe véve, elkezdtem haladni a dologgal. A tápegységet megrajzoltam. Transzformátor + Graetz + Puffer (+100nF).

Jó lehet ez így? Bármi okosság a NYÁK tervekhez? Mielőtt többször újrakezdeném?

Ha már független a két szekunder, akkor a közösítést érdemes egyetlen pontban megoldani. Az lehet minden részegység közös pontja.

Kétféle úton lehet haladni. Egyiknél először tervezünk egy számunkra ideális áramkört, aztán próbáljuk beszerezni hozzá az alkatrészeket. Másiknál megnézzük mi van kéznél, mi kapható, aztán ezekre alapozzuk a kapcsolást. Valójában a két út valahol metszi egymást, és születnek kompromisszumok. Trafó oldalról sem mindegy hogy több órán keresztül kell a 15A terhelhetőség, vagy csak 1-2 percig, aztán félórás szünet.

Lehet olyan trafót tekertetni hivatalosan amin az összes szükséges szekunder rajta van, de utánépítés, vagy egyéb indok esetén inkább érdemesebb kész szabványos trafókat venni. Itt is van a Hestore kínálatában 2X12VAC toroid.
Van valami terved a dobozolást illetően? Ha igen, akkor a nyák tervek megalkotása előtt érdemes megsaccolni, mekkora hely van számukra. Én valami 2-3 u magas szabványos rack dobozba tenném.

Nem kifejezetten ezekre gondoltam. Ez egy prototípus lesz egyenlőre, egy kutatási projekthez. Inkább olyan gyakorlati dolgokra gondoltam, mint például a vezetősávok kialakítása, alkatrészek elhelyezése stb...
Több áramkörhöz terveztem már nyomtatott áramkört, de ezek szerint az előző se volt jó... Szóval inkább először kérdezek.