Na most már rákontrázok én is!
Madzagra kötött heliumos lufi meredezik a falnál, alul ki van kötve . Ahogy áll be az autó, elkezdi tolni a madzagot a fal felé, emiatt a lufi ereszkedik lefelé. Amikor az ablakban megjelenik, akkor meg kell állni. Láttam erről egy videót valamikor lehet hogy megkeresem.

Ezzel csak annyi a baj, hogy a hélium pár nap alatt elszökik, és újratöltés szükséges.
Ui.: Ha valaki mégis ezt választja, 200bar-os hélium palack 185bar-al eladó. Jelentkezni privátban.

Ember! A saját üzletedet rontod?!?

Nemnem, nekem nincs saját üzletem, nem foglalkozom vele. Csak mikor a hegesztőhöz kutattam argon palackot, sikerült összeszednem néhány jóárasított másfajtát is, úgy meg nem hagyhattam ott. Tudod, a "majd jó lesz valamire" faktor nem hagyta. Enni nem kér, meg majd eladjuk ha nem kő, és hasonlók.

Adott egy nano amivel PWM segítségével egy kisteljesítményű kefés DC motor fordulatszámát szabályzom. Az áramkör 19V-os dugasztápról jár oly módon, hogy van két 7812 amiből az egyik a nanonak csinál tápot a másik pedig a motornak ami egy FET-tel van hajtva. Olyan érdekes jelenségre lettem figyelmes, hogy noha az egész áramkör még legrosszabb pillanataiban sem vesz fel 100mA-nél többet - ráadásul ez is megoszlik két 7812 között - mindkét tok észrevehetően melegszik. Ameddig ugyanarról a szabályzóról járt a nano és a motor is addig ez a jelenség még erőteljesebb volt de a mostani konfigurációnál sem szűnt meg teljesen. Azt feltételezem, hogy a motor induktivitásának ki-bekapcsolgatása - meg az azzal járó tranziensek - körül kell keresgélni az okot de nem tudom, hogy hogyan lehet ezen a problémán úrrá lenni?

Hello! Nincs itt semmi csoda. Ha 19V-ból 12V-ot készítesz és 100mA a fogyasztás, akkor 700mW hő keletkezik. Azt egy 7805 hűtőborda nélkül nem viseli már el, főleg ha nem jól szellőzik és a környezeti hőfok magas. Ha ez zavar, akkor kapcsolóüzemű stabilizátort kell alkalmazni.

Szia! Csatlakozva az előttem szólóhoz, megérne egy 100Ft-os kis kapcsolóüzemű tápot. A motort meg kötheted a 19V-ra is (így megúszva egy melegedő dolgot), nem kötelező a PWM 0-100%-át kihasználni (nem ismerve a feladatot pontosan, gondolom, csak elég egy pl. 10-bites PWM-nél a 0-70% tartomány felbontása). Most 100mA-nél a 7812-n 0.7W, de a paneleden a 7805-n is lesz ennyi, azt nem tudom, mit szeret a kis SMD stabilizátor elvezetni.

Talán elég és olcsobb a stabira kis hütöbordát szerelni.

Köszönöm a tippeket.

Csabán odaadtam a dobozt Szikorapéternek, azóta már bőven Egerben van.
Majd kérek visszajelzést ha odaéert, meg hogy vállt be.

Régebben szórakoztam azzal hogy régi mobiltelefont alakítottam át webkamerává, amit egy másik telefonon tudtam nézni. Vannak hozzá appok amik egész használhatóak voltak.
Akár alternatív megoldásként nálad is működhet egy ilyen megoldás tolató kameraként (pl. palfonról nézve az autót).

Igen ez lehet 1 megoldas.
Akkor mar 1szerubb lehef 1 wifis kamera vagy butabb/olcsobb csak eth kimenettel es egy wifirouter.

Persze ezeknek keszenletbe kell lennie hogy a kocsiban ulo telefon ratudjon kapcsolodni.
Vagy csak arra a 10 percre inditani el amig beallnak.

Itt kis ido faktor elojon.
Amig az eszkoz felbootol es video tovabbitasra alkalmas lesz, kepes fogadni a kocsiban levo megjelenito kliens programot a wifi kepes eszkozon.
A telo felcsatlakozik a wifis kamerara.

Masodik mobiltelot a plafonon nehez lenne kezelni kibe kapcsolni ... stb.

Sziasztok!

Egy "mérőáramkört" szeretnék építeni, ami két sorkapocs közötti kábelek meglétét mérné.
A mellékletben szereplő rajz talán segít mire gondoltam. Az 1 ill. 2-es dobozok lehetséges alternatívája érdekelne, ha van ilyen egyáltalán.
Az 1-essel lehetne bármelyik vezeték egyik végére a +5V-ot bevezetni, ill. a 2-essel bármelyiket rákötni az A0-ra. Az R kb. 10ohm-os lenne, ebből számított feszültséggel meg lehetne állapítani a rövidzár/szakadás tényét ill. saccolni a vezetékellenállást (nem kell pontosan, de egyenlőre nem tudom milyen ellenállásnagyság alatt fogdák el a mérési értéket jónak).
Ha esetleg valami egész más megoldás lenne arra is nyitott vagyok. Az mérendő vezetékek száma 50-100db közötti lenne.
Előre is köszönöm a segítségeteket.

Régebben csináltam kis 5V-os relékkel hasonlót, de nem szeretnék "relétemetőt" ha nem muszály...

Bővebben: Link Én ezt próbálnám meg Akár két példányban is egy küldő egy fogadó és 16 vezetéket tudnál egyszerre próbálni . De kis kutatással 16-32 bites IO expandert is találsz ami egyszerre 16-32 vezetékre dolgozhat . A vezetékköteg egyik végére kiadsz egy adatot (vagy adatfolyamot ) és a másik végén vett jelet kiértékeled az arduval .

Attól függ pontosan mit szeretnél megtudni a vezetékekről.

Jó/nem-jó alapon pl. sorba lehetne kötni minden vezetéket, úgy hogy a kötésben van egy 100Ω-os ellenállás. Így a teljes szakasz ellenállása: vezetékek száma X 100Ω ezt kell mérni. Ha ennél lényegesen nagyobb ellenállást mérsz akkor szakadás, vagy rossz kontakt van. Ha kisebb ellenállást mérsz akkor zárlat van valamely erek között.

Ha hiba esetén pontosan akarod tudni, hogy melyik ér (vagy erek) szakadtak ll. zárlatosak, akkor jóval bonyolultabb megoldás kell - amit célszerű valamilyen MCU vezérelt eszközként megvalósítani. Léptetőregisztereket pl. fel lehet fűzni sorosan, és ezzel akár többszáz i/o is kialakítható.

Szia!

Nem értem pontosan, de mivel Arduino, én így állnék neki:

Demultiplexer mindkét oldalon, a multiplexer bemenete adná a feszt a multiplexer kimenetén lévő optocsatolóknak. Az opto csatolók a vezetékeket kapcsolják be az áramkörbe. Sok optocsatoló tudom, de védeni kell az áramkört. A másik 2-s végén is ugyanez.
Az Arduino kód meg, mivel van neki port-ja elég, vezérelné a megfelelő demultiplexert. A feszültség mérésre nincs most ötletem egyelőre.

Tehát ha 100 van, akkor 200 optocsatoló, és megfelelő mennyiségű multiplexer. Ha nem lesz elég az Arduino digitális kimenete, akkor vagy I2C portbővítő, vagy egy plusz digitális láb, ami lekapcsolja az egyik felét a multiplexereknek, a másikat meg be és úgy címezve azokat ugyanazzal a címekkel is akár. Ezzel hiába 2 plusz digitális láb, ha sokat spórolsz a többi multiplexer meghajtásán.

Ilyesmin gondolkodnék.

Vagy egy 1ből négy multiplexerrel eleve lekapcsolnám az ezután jövő 4 multiplexert, így már megint kevesebb digitális láb kellhet az Arduino felől.

Tisztel kaqkk Nagyurammal egyetértek, amikor ilyet csináltam, ez a megoldás lett jó. A kimenetek áramgenerátorosak, nem okoz gondot a rövidzár (se ide-sem oda). Igaz, nekem csak 24 vezetéket kellett ellenőrizni, tökéletes, egyszerű megoldás volt, kb 1-3msec alatt tesztelte a kötéseket. A program sem volt egy űrsikló, igaz, ellenállást nem tudott tesztelni, de a 100uA-es áramgenerátorok bőven elegek voltak a meghajtáshoz.

Hello
Próbálok RS485-ön kapcsolódni egy régi EHE-N4KTL inverterhez.Nehezen de sikerült válaszadásra bírni Modbus-al,de nem ismerem a regiszter kiosztását.A neten nem találom,a forgalmazó nem tudja és nem egyezik a mai inverterekkel.A 0 regiszter címre ezt adja vissza:
0a 03 14 f0 85 00 e1 00 14 00 45 00 00 00 00 00 f3 00 00 00 00 00 1d dc 62
Ha más címmel próbálkozom,regiszter cím hibát ad vissza(0a 83 02).
Talán valaki már próbálkozott ilyesmivel?

Köszönöm a válaszaitokat.
Shift regisztereken már gondolkodtam (74HC595). Elméletileg meg is oldható vele. A "alsó ill.felső doboz" helyére 1-1 darabot betéve, a felsőn egy magas szintet futtatnék (a többi alacsony), vele párhuzamosan az alsón egy alacsonyat ( a többi magas). Így meg lenne az osztó tápja. Sajnos a sorkapcsok bizonyos pozíciókban rövidzárakat is tartalmaznak (ezek pozíciójának kiolvasása is feladat lenne), az első rövidzárra futáskor azonban a shift regiszter két szomszédos kimenete rövidzárba kerülne (az egyik 1, a másik 0) és az IC tönkremenne.... Ezt a megoldást itt engedtem el.
Az I/O expander viszont jó megoldás lehet. Így alul/felül mindig csak 1-1 kimenet aktív, a többi mind bemenet, így nem probléma a szomszédos szegmensek esetleges zárlata. Azt, hogy ezt az elképzelésemet hogyan tudom megvalósítani Arduino függvénykönyvtárakkal, az más kérdés. Remélem most már érthetőbben fogalmaztam meg a gondomat.
MCP23017-ből 8db lehet a rendszerben egyszerre, így 4*16db vezeték mérésére ad lehetőséget.

Én úgy "okoskodtam" hogy az "alsó" portbővítő "adó" a felső "vevő" így megállapítható hogy az éppen aktív kimenet a másik oldalon átjön-nemjön-vagy több vezetéken jön (zárlat) a többi már csak program kérdése . Az átmeneti ellenállást meg inkább egy másik műszerrel mérném ha ez jónak minősíti a köteget .

Igazad van. A maximális áram 25mA (IC adatlap), emiatt 5V-ról a min. 200ohm a fix tag.
Ha a mérendő vezeték 2ohm, feszültségben 1:100-hoz arány.
Ideális esetben a mért érték 5.00, ha 2/200ohmos osztót számolsz akkor 4,95V. Ez nagyon kevés különbség. Ha kisebb a vezetékellenállás (ami egy 20cm-estől elvárható), akkor még kisebb a feszültségesés.
Ezzel megállapítható, hogy jó-e a köteg (kötési pozíciók, beépített rövidzárak megléte, pozíciója, stb.), a hivatalos mérésre (ha szükséges) valami más megoldás kell majd.
Köszönöm még egyszer az ötletet.

Arra figyelj, hogy bár 25mA lehet lábanként, de maximalizálhatják a chipre vonatkozó össz fogyasztást. Persze ha nem egyidőben vannak hajtva a lábak nem gond

Végül is a szimpla mérésben maradtam, terhelés nélkül. De köszi a figyelmeztetést. Azt hiszem az összterhelés a 125mA-ben van maximalizálva tokszinten.

Üdv! Hirtelen nem találtam, esetleg valakinek fejben van, hogy az 5110 kijelző világítása elé illik kötni soros ellenállást vagy bírja a 3,3V-ot hosszabb távon anélkül is?

Én egy 33 Ohm-os ellenállást kötöttem sorba.

Köszi. Én 220 ohm-al, de úgy halvány. Láttam rajzokat amin 5V-ra van kötve semmi nélkül. Eldurrantani a LED-eket nem szeretném.

Üdv.
Arra szeretnék valami megoldást, hogy Arduino IDE alatt szeretném definiálni az SMD tokozású ATmega 328 plusz két lábát. ADC6, és ADC7 lábakat. Hogyan definiáljam IDE alatt?
Köszi a választ.

A6, A7

Igen, én is ezzel próbáltam, de nem jött ki a bcd kód. Ha más kimenetet definiáltam akkor viszont jó volt. Talán nem minden milyen alaplapra fordítom? Mire kellene? Ahol ezek a lábak nincsenek használatban a DIP tokosnál, ott nem is működik?