Mérd meg a primer tekercs ellenállását hidegen, utána használd a trafót 2-3 órát hogy fel dudjon melegedni, majd ismét mérd meg az ellenállását. A két mérés hányadosából ki lehet számolni a hőmérsékletét.
Nem biztos azonban hogy ilyen pontosan tudsz mérni kis ellenállást, mert egy 100VA-es trafó primer ellenállása 10 Ohm körüli, egy 500VA-es trafóé meg 2-3 Ohm. A réz ellenállása 10%-ot nő 25 fok melegedés hatására.

Azt jó lenne tudni mekkora a trafó, és ehhez mekkora a nyugalmi áramfelvétel.
Nincs kőbe vésett melegedési mérték. Csak bizonyos méretezési elvek vannak, amik általában igazodnak a felhasználás körülményeihez.
Véleményem szerint a leírt mérték az túlzó, ezért nem normális.
Amit kézzel éppen csak röviden tudsz érinteni, az kb. 65-70°C. Ez belül ehhez képest jóval melegebb. Ami ennyire meleg, az kis valószínűséggel fog 10 évig hibátlanul üzemelni.

500VA toroid, békebeli, kb. 15 éves vagyis normális vastag rézzel tekert.
Nyugalmija mindene tökéletes.
330-380 wattot veszek le róla, többet sose, ez 80% terhelés alatt van.
Ami gond hogy a környezete meleg, 35-37C fokos helyiségben üzemel.

A "tökéletes" az nem paraméter. Mennyi a nyugalmi áram?

Azért a toroidok tudnak melegedni:
Link 1, Link 2, Link 3. A trafódat nem ismerjük, de legtöbb trafó Ta40B osztályú tehát 40 fok környezeti hőmérséklet mellett nominális terhelésen 80 fokot nő a hőmérséklete ami 120 fok és ezt bírnia kellene elvileg folyamatosan. A szigetelés pedig még ennél is magasabb hőmérsékletet bír.

31mA ezzel nem hinném hogy baj lenne. Ez 7W körüli nyugalmi, egy 500VA trafótól ez nagyon jó.
De megfordítva, mivel ez egy inverter, a szekundere a primer, a bemeneti DC ágon az egész cucc, vezérléssel tokkal-vonóval 9,4 wattot vesz fel, ebbe se lehet hiba.

Ha ez tényleg így van akkor megnyugtattál, bírni fogja sokáig 80% terhelésen.

Mérget azért ne vegyél rá. Az, hogy egy trafó olyan meleg, hogy nem lehet kézzel megfogni az közel sem üzemi paraméter, az vagy túl van hajtva, vagy nem jól lett elkészítve. Nekem az a 30mA feletti "nyugalmi" áram is gyanús volt, most megnéztem az exabit által linkelt Talema doksit (9. oldal), ott 23mA-t írnak az 500VA-esre, én pont ugyanennyit mértem egy Elektris-es 500VA-es toroidon, 238V hálózat esetén.
Nyilván, ha hajtva van egy trafó akkor melegedni fog, de nálad most ugye az is kérdés, hogy a vas is melegszik mert nem jó a hőkezelése és emiatt nagyobb a vesztesége, vagy a melegedés jórészt a huzal terheléséből adódik.
Nekem megy egy A osztályú erősítőm 160VA-es toroiddal 120W folyamatos teljesítményen, és ugyan meleg a trafó, de nem nagyon, simán tapogatható bármeddig.

Óvatosan csepegteted az információt.
Ez tévedés lesz: "a bemeneti DC ágon..."! Egyenfeszültséget nem lehet transzformálni.
Az inverter említése behoz a képbe egy újabb nagyon lényeges paramétert, a frekvenciát. Ha nem 50 Hz-el hajtod a trafót, akkor jelentősen változnak a körülmények, és főleg az indukált feszültség nagysága.

Az biztosan kevesebb, mint 7 W. A trafó felvett áramát egy ampermérővel megméred és az 31mA-t mutat. Ez az áram csak látszólagos áram. A látszólagos áram a medőáram ( mivel a trafónak van induktív összetevője ) és a wattos, vagyis hatásos áram vektoriális összegéből alakul ki. Ez az jelenti, hogy az induktív jellegű terhelés miatt ( is ) az felvett áram késni fog a hálózati feszültséghez képest. A trafó felvett hatásos ( vagy wattos ) a P=U x I x cosfi képlettel lenne számítható, ha a felvett áram szinuszos lenne. De nem az, tehát nem fog pontos értéket adni. Ehelyett a felvett áram és a primer tekercs ohmos ellenállásából számítható a a felvett hatásos teljesítmény, amitől végül melegszik a trafó és persze pörgeti a villanyórát. ( I négyzet szer R )

Szerintem az egész inverter felvett áramát mért trafóstul, vezérlésestől, stb. Ez DC feszültségen történt, tehát az valódi hatásos teljesítmény, ami melegíti az egész kütyüt és persze pörgeti a villanyórát.

Az indukált feszültség nagysága nem függ a frekvenciától, csak a trafóra kerülő feszültségtől. Ha megterheled a trafót, akkor a frekvencia növelésével nő a trafó induktív droppja, emiatt fog csökkenni a szekunder feszültség. De a szekunder feszültség csak üresjárásban egyezik meg az indukált feszültséggel.

Én nagyon távol állok az alapismeretek elvárt szintjétől, de van a fejemben egy "Ui = 4,44 x B x A x n x f" képlet.
Ebben van frekvencia, és nekem azt sugallja, hogy pl. kétszeres frekvencia dupla indukált feszültséget eredményez, vagy azonos feszültséghez fele annyi menet kell ha duplázom a frekvenciát.
Viszont mivel rávilágítottál, most ismét eltöprengtem ezen, és a trafó áttétele az valóban nem függ a frekvenciától. Inkább csak pazarlóan sok rajta a menetszám, ha nagyobb a frekvencia.
Helyes ez a következtetésem?

Jól gondolod.
SPWM azaz 24kHz spwm frekin megy a trafó.
És igen, a Dc ágból felvett az a 9,4W és ebbe már benne a segédtápok, fetmeghajtók, védelmek minden az égvilágon. Ebből a trafó kb. 5-6 wattot vehet.
Az nem hinném hogy melegítené.

Tulajdonképpen helyes, de elég sok dolgot kell megfontolni. Ugye, a frekvencia növelésével nő a vasveszteség, meg a rézveszteség is a skin hatás következtében. Tehát, lehet nagyobb menetszámot is használni, ezzel a vasveszteség kisebb lesz, mert kisebb indukció lesz a vasmagban. Viszont a rézveszteség jól megnőhet. Tehát, kell találni valamilyen megoldást. Nagyobb frekvenciákra van a ferrit, itt azért már a vasveszteségek jóval kisebbek, de mondjuk 100...200kHz-nél már nagyon jelentősek lesznek. Ezért még kisebb indukciót használnak, ez méretben növeli a trafót. A nagyobb méret igaz, hogy kevesebb menetszámot jelent, mert nagyobb a vaskeresztmetszet, de még így is egyfajta egyensúlyt kell teremteni. Igazából akkor jó egy trafó, ha a vasveszteségek és a rézveszteség nagyjából egyforma, ekkor van a trafónak a legjobb hatásfoka. Ezt már mérni is elég macerás. A nagyfrekis trafók általában a 3...5-dik példányra sikerednek jóra. ( Még az a szerencse, hogy viszonylag gyorsan lehet őket megvalósítani. ) Pl: egy átlagos, - mondjuk Hipersil, - vasmag 400Hz-en már elég sok veszteséget fog termelni, tehát csökkenteni kell benne az indukciót, vagyis növelni a vasmag méretet.
Az indukált feszültség gyakorlatilag megegyezik a hálózati feszültséggel. Úgy kell elképzelni, hogy a hálózati feszültséggel szembekapcsolunk egy ugyanakakkora feszültséget. Ekkor nem fog áram folyni. Mégis kell valamennyi áramnak folynia, hiszen a a vasmag mágnesezéséhez energia kell, ami ilyenkor folyik az a mágnesező áram. Persze, ez nagyon kicsi a névleges áramhoz képest. Tehát leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az indukált feszültség mindig kisebb a hálózati feszültségtől ( normál esetben )
Ha nem lenne indukált feszültség, akkor az történik, hogy egy tekercset rákötünk a hálózatra, aminek csak ohmos ellenállása van, tehát hatalmas áramot venne fel.
Az indukált feszültség minden tekercsnél létrejön, függetlenül attól, hogy van e benne vas, vagy ferrit. Csak az nem mindegy, hogy mekkora áramot vesz fel. Egy légmagos sokat, de van olyan hely, ahova az kell.
Ha elkezdjük terhelni a trafót, akkor csökken az indukált feszültsége, hiszen a terhelésnek áram kell, ez pedig csak úgy tud folyni, ha az indukált feszültség, ami szembekapcsolódik a hálózattal csökken. Azért csökken, mert a trafónak van mindenféle impedanciája, amin feszültség esik az átfolyó terhelőáram hatására. ( Ez megint vektorosan értendő. ) Ezért aztán a szekunder feszültség is csökken, vagyis a trafó droppja miatt nem lesz már ideális feszültséggenerátor.

Mint írtad, a készülék (ami a szekunder oldalon van) alig fogyaszt 10W-ot. Én kipróbálnám egy nagyobb teljesítményű (100-150-250W-os hagyományos!) izzóval sorba kötve. Bekapcsoláskor felfénylik, de azután szépen vissza kell halványodnia az izzónak. Ha pár/több másodperc után is fényesen világít, akkor pl. lehet menetzárlat a trafóban, ami fűti és hamarosan tönkre is teszi...

Csak egy apró megjegyzés... Ahogy írtad, "békebeli, kb. 15 éves". Ha az inkább több, mint 30 éves ("ránézésre" nem biztos hogy megállapítható a kora, de ha ismered az eredetét, az persze más kérdés...), akkor előfordulhat, hogy még 220V-ra tervezték a trafót. Ha emellett ráadásul a tervezésnél elhibáztak valamit, akkor az összességében okozhat nagyobb veszteséget, és emiatt komolyabb melegedést. De talán nem ekkorát...

A trafó eredete abból a szempontból is fontos lehet, hogy
- gyári vagy házi készítésű (méretezés és elkészítés minősége)
- bontott vagy még sosem volt használatban (amiből bontották, az folyamatos üzemű volt, vagy csak rövid szakaszokban működött, ha "gyári új" akkor miért nem használták fel).

Persze, jó az a trafó, úgy ahogy van. De: egy trafóban az indukció ( vagyis a trafó fluxusa nem változik attól, hogy terheljük, vagy nem, mert az indukció csak a feszültségtől függ. Tehát, ha a trafó üresen nem melegszik, akkor az azt jelenti, hogy terhelve az összes felszabaduló hőmennyiség a a rézveszteségből alakul ki. Tehát, nem lesz igaz, hogy a vas és rézveszteség megegyezik, mert akkor a legjobb a hatásfok. Ennek is oka van, hogy így tekerik meg különösen a kisebb trafókat. Ezeket beépítik valamilyen dobozba, pl: erősítő és ott elég zárt helyen vannak és a többi alkatrészt fogják melegíteni, tehát, inkább legyen több a rézveszteség, hiszen nem folyamatosan adnak le névleges teljesítményt, közben tudnak hűlni is. A nagyobb trafók viszont már melegszenek üresen is, de azokat már szekrénybe építik és nincs körülöttük érzékeny alkatrész. Tehát, nem olyan nagy baj, ha a trafó üresen mondjuk 40 fokos, melegen lesz 100 és ha a környezetét nem zavarja, akkor az jó. Van 180 fok hőosztályú szigetelőanyag is, tehát nem ebből nem lehet probléma.

Figyelmetlen voltam...
Tehát adott egy spwm eszköz, ami a bemenete felvesz 10W-ot, a kimenetén leadja kb. a felét.
És ez a kb. 5-6W ennyire felmelegíti az 500VA-es trafót? Ekkora teljesítmény fel tud melegíteni egy ekkora méretű testet ennyire? Mennyi idő alatt?

A trafó valószínűleg hálózati üzemre készült (hiszen írtad, hogy a primer-szekunder fel van cserélve). Vajon mit szól az 50Hz szinuszra tervezett vas a 24kHz-es négyszögjelre?

A négyszögjel csak közvetett oka a melegedésnek. Ha négyszögjelet kap, annak a modulációja szinusz, vagyis a kitöltési tényezője szinusz szerint változik. Ez azt jelenti, hogy a vasmagban az indukció is szinuszosan fog változni, méghozzá az alapharmónikusnak ( gondolom 50 Hz ) megfelelő frekvenciával. A különbség csak annyi, hogy az indukciónak lesz egy pici hullámossága, ami persze többlet melegedést okoz. De ez néhány százalék csak. (Attól függ, milyen a kapcsolástechnika, BD, vagy AD modulációs, stb. )

Várjál.
Szerintem itt többen félreértettek.
Nem üresjáratban melegszik, terhelés nélkül hideg órákon keresztül, ilyenkor annyira meleg mint a környező hőmérséket.
Terhelésre melegszik, mint írtam 330-380W van róla levéve de az állandóan. 24 órából sacc. 20 órán keresztül.
És ezt kérdeztem, hogy ennél a 380W terhelésnél normális-e egy 500VA toroidnál hogy kívül kézzel épphogy nem fogható meg. Mindez 35C fokos helyiség hőmérsékletnél.

Sziasztok!
Segítségeteket szeretném kérni egy tr. tekerési projecktben. Van egy TK206-os BEAG hálozati tr. vasam és szeretném megtekerni egy multi. leválasztó transzformátornak. Gyárilag 2 menet/V-tal van megtekerve ez így szeretnék rá 2x450/460 menetet tekerni 1mm-es huzalból. Szerintetek ez ráfér vagy esetleg vékonyobb huzallal tekerjem? Vagy ne tartsam a 2menet/V-ot?

Segítségeteket előre is köszönöm.

Miért van 2-szer a 450 menet?
A leválasztó trafók általában biztonságiak is egyben, amihez osztott cséve kellene.
Egyébként nem fér el a tervezett menetszám ilyen vastag huzalból.
De miért kellene 1-es huzal? Ha mondjuk 3 A/mm2 áramsűrűséggel számolsz, akkor ez kb. 2,3A, ami több mint 500W. Ez a vasmag ennek maximum a harmada, de inkább a negyede teljesítményre ideális saccolásom szerint. Ha ebben nem tévedek, akkor sokkal vékonyabb huzal is elegendő a teljesítmény kihasználásához.

He írtad volna az ablak méreteit -mert séróból kevesen vágják- kiszámolható egyszerű területszámítással. 900×1×1 mm a helyszükséglet. Azaz 9 qcm. Osztva 0.8-al, mert nem teljes a térkitöltés. Az ablakból lejön még a cséve falvastagsága is, mínusz az M vas belemezeléséhez a hely. Cséve kialakítástól függően 2-4 mm az ablak hosszából. A gyári m/V-ot illik tartani.

A transzformátor vaskeresztmetszete alapján 400-450W.

Az ablak mérete 15x66mm de most gyorsan utánaszámoltam és nem igazán jön ki csak ha 400-400 menet lenne.
De ha csökkentem a teljesítményt és így 0,85mm-es huzalból dolgoznék akkor számításaim szerint éppen elférne.

A menetszámot nem csökkentheted, de a huzal átmérőjét minden további nélkül.
A teljesítményt túlzóan határozod meg, ez egy M102-es vasmag, és ha jól látom 72-es pakettvastagság, ami nem tud ennyit. Illetve mivel vastag a pakettköteg, az ablakméret pedig azonos így a vezeték sem fér el.
Az osztott cséve fontos részlet egy leválasztó trafónál, ezt vedd figyelembe.
A vas egy olyan kulimásszal van összemaszatolva, ami megnehezíti a lemezekre bontást. Majd ha nagy nehezen mégis szétszeded, akkor nem lehet eltávolítani a vasmagról a maradékokat, ezért a vasaknak csak egy részét tudod majd visszatenni, kimarad néhány darab.

P_20240812_1...jpg 4

0.85 átmérővel közel 400 VA teljesítményt kapsz. (2×450 m, J=3)1 mm-es lemezből cséve és a max. hossz, hogy még be lehessen lemezelni. Hengeres tekercseléssel is biztosítható a kellő leválasztás. Nem ipari üzem és 0-24 működtetés.

Először is, ha K akkor nem hálózati hanem kimenő, ha viszont hálózati akkor meg nem K hanem H. Ránézésre az APX100 hálózati trafója, ahhoz meg lehet találni adatot, mondjuk leginkább azt kellene, hogy milyen átmérőjű volt a primer, mert attól vastagabbal nem fogod tudni megtekerni, meg az se mindegy, hogy a cséve mennyit fog elvenni az ablakkeresztmetszetből, ahogy az sem, hogy a gyári volt-e soronként szigetelve vagy sem, mert ha nem volt azt kellene, vagy a kész primert impregnálni kellene, előbbi esetén szintén csökkenteni kell a huzalátmérőt mert nem fog beleférni a csévébe. Ha még huzalod sincs, akkor szerintem szórakozni sem érdemes vele, mert jóval többe fog kerülni mintha veszel egy használt kész 230/230-as trafót.

Sziasztok gyors segítség kéne, de csak 2 paramétert tudok teljes bizonyossággal.
EI mag, vaskeresztmetszete 42cm2 és hálózati trafó azaz 50Hz.
Nagyon durván, saccolva, ez mekkora teljesítményt tudhat folyamatosan?

Skori képletével számolva (a honlapján részletesen elmagyarázza), és saccolva az indukciót, az áramsűrűséget és a kappa faktort a melléklet szerint.