Pontosan nem tudom. 300000 km -nél több. De különben a motorja szépen jár. Nem kopog, nem zörög. Mindig ungyanaz a szerelő csinálta. 14 éves volt az autó, amikor hozzánk került.

Ó, akkor bőven esedékes a szimernig csere. 100-120000 km-nél már előjön a hiba.

Az autó csere is aktuális lenne. De nem megy az könnyen faluhegyen.

Itt a cikk, egy lehetséges magyarázat.

Ha esetleg nem sok az olajfogyasztás, talán nem is kell ezzel foglalkozni.

Én bízok benne, hogy meg tudja csinálni a szerelő. A rángatás fontosabb, szerintem, mert ha egyszer leáll, lehet többet nem is fog indulni. Persze, ha már szét lesz szedve a motor, akkor már mindegy mit csinál.

Rájár a rúd a vasútra. Becehegyen áll az InterCity, jól látható az orrán a horzsolás, amit a kamion okozott.

Most biztos, hogy valami nyavaja van rajta. Szinte minden nap olvasni híreket, hogy olyan valami történik, ami a sajtóba is jó "mutat".
Múltkor is itt a városban szinte a sínre parkolt le egy autós, nem tudod tovább menni a Bzmot Kiskunfélegyházára. Igaz ez nem a MÁV hibája volt, de látszik, hogy valami nem okés.

Az embernek is szokott lenni rossz napja, amikor semmi sem sikerül. Most a MÁV van ebben a helyzetben. Az egész világ összeesküdött ellene. Elég problémát okoz a közlekedésben a saját problémáik, ezt még megfejelni balesetekkel az ország különböző pontjain, nem semmi. Ráadásul mind olyan piti ügy, amit apró odafigyeléssel el lehetne kerülni. De nem. Elébe hajtanak a vonatnak, meg a gyalogosok is vonat elé lépnek. A vasútnak már nem csak a négy évszak és az utasok az ellensége, hanem minden és mindenki.

Ez nem egy rossz nap, hanem egy krónikus állapot megnyilvánulása. Egy jól működő rendszerben ezek nem okoznának ekkora problémákat, de egy elhanyagolt, lerohasztott állapotban a legkisebb rendellenességek is érezhetőek, nagyobb hatásúak.

Ez is igaz. A pálya állapotok úgy le vannak rohadva, hogy a jövőévi menetrendet már ahhoz írták meg. Az meg azt jelenti, hogy egy sor csatlakozás bukik. 1 éve vették le a sebességet 50-re a 128-as vonal északi részén. Viszonylag jó volt, de már látok 20-as lassújelet is egy vasúti átjárónál. Tényleg megtesznek mindent, hogy az egyéni közlekedésre átszoktassák az embereket a közösségi közlekedésről.

Túl gyors a világ, a MÁV "lassú" hozzá.

A MÁV nemtehet arról, hogy idióták a vonat alá hajtanak. Nincs olyan rendszer ami ez ellen védhetne. Hacsk nem szerelnék vissza a régi sorompókat,

Ilyet a tévé is tud, amit előadtok. A problémák mögött keresd az embert. És ezek az emberek nem is annyira fent vannak. Mindössze az intézmények élén. A jó szakembert nem divat megfizetni. Kedvezőbb, ha a munkákat külsősök végzik. Egy rendszert kiismerni idő kérdése. A hangszer nem magától muzsikál. Én nem a hátteret kifogásolnám, hanem a dolgozók minőségét. Azonban őket is felvette valaki, és biztosítja nekik a képzést... Mostanában "utaztam" mentővel. A nagyszájúaknak ajánlanék egynapi mentős munkát. Nem akarom teleírni az oldalt azzal amit láttam, hallottam. A mentőkbe utazni maga az űrhajós kiképzés a betegnek. DE a mentősk munkavégzéséhez is nagy fokú elköteleződés kell az ottani szinte katonai kiképzésnek megfelelő feladatok ellátására. De ezért nem a mentőautóval kell foglalkozni, hanem az utak állapotával. Azért meg nem az egészségügyet kell szidni. Szóval Budapest vasúthálózata sok mindent tudna. A kérdés az, hogy egy csúcsrajáratást (baleset) ki tudna hiba nélkül levezényelni? De ugyanez érvényes a villamosjáratokra is, amikor csak az egyik vágányon van eseti villamosforgalom. Rengeteg váltó van a vonalakon, mert azt még megtervezték, csak nincs aki ezeket megfelelően alkalmazza a problémák esetén.
A lassításoknak meg sok oka lehet. Nem csak a pálya, hanem a vezetékek túlhevülése is szükségessé teheti azt.
Az meg süket duma, hogy az egyéni közlekedés előnyösebb, mint a vonaton zenét hallgatni, olvasni, telefonálgatni, BESZÉLGETNI, a légkondi hátterében, mint az úton araszolgatni a forróságban, meg parkolókat keresni.

Nincs olyan rendszer, amit az emberi hiba (sokszor szándékos) ellen védekezni tudna.

Általában jóval több idő vasúttal mint kocsival menni valahova. Vasút nem indulási helytől célba visz, egyszer állomásig, utána állomásról még valahogyan a célig eljutni ami néha elég lehetetlen vidéken, esetleg sok cuccot cipelve. Ha az előbbi nem probléma, akkor én is inkább vasúttal megyek.

Így van. Vidéken azért van ahol az állomás akár 2-3 km is lehet a településtől, helyijárat nincs. Vagy gyalog lehet bejutni a településre, vagy ha valaki kimegy az állomásra az utasért. Itt vidéken az egyéni közlekedési lehetőség jobban felértékelődik mint nagyobb városban. A járatok sem túl sűrűn járnak, általában kétórás ütemben, de sokszor időben ez sem megfelelő, ha valahova megadott időpontra ott kell lenni. Én is inkább autóval közlekedek, igaz általában van annyi cuccom, hogy azt kézipoggyászként úgysem tudnám elvinni, az autó mindenképpen előnyösebb. Évente 1-2 alkalommal előfordul, hogy vonattal megyek Debrecenbe, (közben nézem az applikációt, hogy Pestről többet késik-e a vonat mint amivel én megyek) ott kocsival várnak, mert onnan még vagy 13 km-t menni kell, ahova nem nagyon jár semmi. Szóval az ott lakóknak is valamilyen egyéni közlekedési eszközzel kell rendelkezniük. Odáig már nem megy ki a helyijárat, a távolsági meg mindössze 2 járat áll meg az utca végén, az sem alternatíva.
A lényeg, helyfüggő, hogy a közösségi közlekedéssel jól el lehet boldogulni, vagy kénytelen az ember valamilyen alternatívát keresni.

Nem arra gondoltam, hogy valahová felpakolva utazol, vagy épp akinek másképp nem ládákkal gyümölcsöt mész szedni, vagy szerszámokkal dolgozni mész. Jobb helyeken a vonatmegállónál parkírozó van. Még kerékpároknak is. És én is voltam úgy, amikor dolgoztam késő éjszakáig, megaludtam valahol alkalmilag. Általában a BP-i járatokra lehet támaszkodni, persze rátartással. Azt meg az autósok tudják, hogy nem csak a pillanatnyi üzemanyag az autóval közlekedés költsége. Mivel kopik a futó, és más is többé kevésbé is az autóban a rendszeres használat esetén. És a kérdés a mi mennyit ér?

Sőt akik munkába járnak, ott mindennapos a plussz idő. Több ismerősöm csak azért jár kocsival, mert munkanaponként 1-2 órát is nyer, ami sokat jelent rendszeresen.

Sok évig "tömegközlekedtem", most meg sok éve autózok. Ha mindent, (de tényleg mindent) beleszámolok, akkor hosszútávon bizony drágább tömegközlekedni! Szóval hozzátehetnék sok szempontot, de csak felesleges vitát szülne, így csak azt mondom, hogy: mindenki eldöntheti, hogy neki magának mi éri meg jobban.

Valójában: de, igen, "beköpheti" a gyertyat az, ha meg motorolaj is kerül az égéstérbe. (én ezert is vetítettem előre a motorfelújítást). Nejem kocsija is majd' 2liter olajat füstölt már el 1000km-en, aztan gyerzyatisztogatasok (mert volt, hogy simán mar be sem indult, ha nem tisztogattam) után csak szet kellett boríttatni. De megeri, kicsivel olcsóbb volt, mint masikat venni. (bár végül meg összetört, de hát azt ki látja előre) De ha csak szelepszátszimmering baja van, azt méginkább érdemes sany-nak megjavíttatnia.

Pont ezt írtam én is.

Valaki ismeri ezt a telefon típust? Nyílván igen de a kérdés úgy szól, hogy melyik gombbal is indul el? A tokjába téve elindul de kihúzva kikapcsol. A másik kérdés: milyen szolgáltatói kártya kell bele? Ha nem látom értelmét úgyis lepasszolom nektek. Vagy a hátsó csatlakozó miatt felejtős?

Nem lehet, hogy a belső akkuja halott? Ez valószínűleg egy vonalas telefon.

Erre tippeltem én is de csak később néztem meg tüzetesebben. Mindegy: múzeumi tárgynak még jó lehet. Két ceruza elem van benne. Talán 3 A-s. Soha nem tudtam megjegyezni a típusokat.

Ebbe nem kell kártya. Vezetékesbe nem. Mint írták biztosan akku gond, csak a töltő táplálja.
Ezekbe akku kell, nem elem.

Általában 2db AAA Ni-MH akku való ezekbe.

Például ez is milyen: Bővebben: Link

Tulajdonképpen mekkora a fékútja egy ilyen szerelvénynek vészfékezéskor?

Szerinten erősen függ a körülményektől, többek között mint például sebesség (és hasonlók).
Hajónapló kiegészítés: Hatályos szabályozás.