Köszönöm a tanácsokat. Minden észrevétel hasznos, mert rávilágít más véleményekre is.
- A hálózati csatlakozó elől-hátul kérdésében már mástól is kaptam (más készülékkel kapcsolatban) kritikát. Tehát vannak mások is, akik veled értenek egyet, és hátra tennék, amiben én másoknál nem is látok semmilyen kivetnivalót. De nálam a asztal mögött fal van, és ha teljesen hátra akarom tolni a készüléket, akkor abból hátra nem lóghat ki semmi. Ez a megoldás tökéletesen bevált nálam, ezért nincs okom változtatni rajta, és persze nem akarom másokra se rátukmálni. Összegezve, ezt a hibát én erénynek tartom.
- A felirat iránya követi a műszaki rajban megszokott "olvasási irányt". Ha zavarónak látod, akkor azt sajnálom, én már lassan megszokom.
- A mérőegység multiplexelve írja (frissíti) a kijelzőket. Az exponálási idő meg rövid, ezért van olyan pillanat amikor a fényképező nem látja az egészet. Jó a kijelző, az emberi szem nem érzékeli (vagy legalábbis nem zavaró) ez a fajta villogás.
- A kettős szigetelés ide nem lenne jó választás. Az csak a hálózattól való biztos(abb) elszigetelést jelentené, de nem védene a mindenféle induktív, kapacitív, sztatikus, és egyéb feltöltődésektől. Van egy másik tápegységem is, ami fadobozban van, és jelenleg semmilyen kapcsolatban nincs a védővezetővel. Ennél a tápegység kimenetei és pl. a műhelyasztal fémfelülete között jelentős feszültséget tudok mérni. Tehát utólag itt is össze fogom kötni egy párhuzamos RC taggal a tápegység GND pontját a védővezetőt.
Ezért itt már eleve az volt az elképzelés, hogy a fémdoboz közvetlenül a védővezetőre megy, illetve ezt egy előlapi csatlakozóra is kivezetem. A tápegység pedig eleve tartalmazza a fémdobozhoz való csatlakozás módját, amit az egyik felfogó csavarja valósít meg.
Az már egyedi megfontolás volt, hogy nem a szokásos középső helyre tettem ezt a csatlakozót az előlapon, hanem a szélére, mert nekem itt logikusabb (erre is van gyári példa).

Köszönöm a választ! Az jó, ha rátolható a falra, de egy kábellel több lesz előtte, engem csak az zavarna...meg talán hátulról a szellőzés is korlátozott így, főleg ha még mellé kerülnek további készülékek.

Teljesen érthető, hogy elöl van a tápcsati, hiszen így valóban a falig tudod tolni. Lehetne még egy megoldás erre az elöl/hátul dologra, ha alulról kell bevezetni a tápvezetéket és a csatlakozó már készülékházon belül van. Viszont ez a megoldás azt igényli, hogy legyen helye a vezetéknek, ergo nem helytakarékos

Pár centi nem hiszem, hogy számítana (nálam tuti nem). Egész lapos 90 fokos dugók is vannak (Konnektorba dughatók meg már extra lapossak). IEC C13-ast persze még nem láttam...

Érdemes megnézni néhány komolyabb gyári készülék (pl. asztali multiméter) esetén, hogy ezt hogyan oldják meg. Pl. a hátlapon van 4 láb, ami korlátozza, hogy meddig tolható hátra, így a csatlakozó vezetékeknek biztosított a helye, és a ventillátor légáramlását sem korlátozza. Más típusoknál be van süllyesztve a hálózati csatlakozó a hátlapba, (esetleg még takaró lemez is van), és csak a vezetéknek kell minimális hely, de gyakran ennek az útvonala is ki van alakítva - akár többféle módon is. Használható "könyök" csatlakozó, ami hátrafelé alig foglal helyet, ezzel akár 1...2 cm-re megközelíthető az asztal mögött fal. Ha ennek megfelelő méretű lábak vannak a hátlapon, az megvédi a csatlakozót, és egyúttal univerzálisabbá teszi a használhatóságot, mert a hátlapjára fordítva is lerakható (és így is használható) a készülék.
Olyan megoldást is láttam ahol egyenes csatlakozó volt beépítve, de keresztben 90 fokban elfordítva és besüllyesztve a hátlapba, helyet hagyva a vezetéknek is. Ez a könyök csatlakozós megoldáshoz hasonló megoldást ad sima egyenes csatlakozóval.

70 V * 5 A az 350 W a kimeneten, a trafó meg ugyan elég méretes, de 250VA-ra van cimkézve, hol van itt az árulás?

Nekem a 120V / 15A tápom is csak 600W-os.
Azaz tartósan a 15A-t 0...40V-ig, vagy tartósan 120V-on 5A-t tud (és persze a kettő között is arányosan, tehát pl. 60V-on 10A).

Egyszerre a két paramétert is tudja 120V / 15A, de korlátozott ideig. Ez az időtartam pedig attól függ, hogy mennyire megyünk túl a 600W-on, mert a hővédelem le fog tiltani egy idő után, minél nagyobb a túlterhelés, annál hamarabb (120V*15A -> 1,8kW tehát ettől elég hamar, de ennyi elég ritkán kell).

Feltételezem, hogy egy nagy toroid is elég jelentősen túlterhelhető, és viszonylag hosszú idő alatt melegszik át.

A toroid trafókat általában passzív hűtésre tervezik. Forszírozott (pl. ventillátoros) hűtéssel a legtöbb trafó, sokkal többet kibír tartósan is. Apósom egyik története jut eszembe amikor Mongóliában a Góbi sivatag határában működő gyár 1MW-os trafóját (GANZ) tartósan 2MW körül terhelték és vitte a terhelést (igaz akkor éppen valahol -20...-30°C körüli volt a hőmérséklet).

A megfigyelésed jó, és így a kérdés is jogos.
Tulajdonképpen nincs csoda. Ez a trafó nem ehhez a tápegységhez készült, hanem teljesen más célra, csak most felhasználtam ide (ehhez sorba kellett kötnöm tekercseket, majd ezeket még párhuzamosan is). Ezért ha szigorúan vesszük a határokat és számszerűsíteni akarjuk őket, akkor a jelenlegi trafóval 50V-ig tudja az 5 A-t, majd utána fokozatosan csökken a terhelhetőség 70 V-ig, ahol már csak 3,5 A. És persze ez sem igaz, mert vannak veszteségek, de a lényeg, hogy a tápegység elektronikája tudná a 70V/5A-t.
Tervben volt egy ide pontosan passzoló 400 VA-es transzformátor beszerzése (a dobozban a helyet is ehhez méreteztem). De az építés során ezzel a trafóval teszteltem a működést, és a tapasztalatok alapján ez a 250VA-es trafó jelentős mértékben túlterhelhető, és 70V/5A kimeneti terhelésnél még nem esik a kritikus szint alá a trafó szekunder feszültsége (nálam 240 V körül mozog a hálózati feszültség, ami hozzájárulhat ehhez).
A maximális feszültségen terhelve a maximális árammal kb. 450 W a hálózatból felvett teljesítmény. Ebben az állapotban 10 perc után még kézzel éppen csak kellemes meleg a transzformátor, ezért egyenlőre ez marad benne, nem költök a nagyobb cél-trafóra.

Igen, de nálad ez fel van tüntetve az előlapon is. Nincs ezzel semmi gond, sok gyári táp is így csinálja. Sejtettem is, hogy meglévő alkatrész hasznosítása áll a háttérben.
Esetleg az előlapon kellene feltüntetni, hogy később bárki kezébe kerül az világos legyen, hogy 70V / 5A / 2xxW.

Igen, igazad van, ha ez a trafó marad benne, akkor valóban lenne helye a teljesítmény korlátozó feliratnak. Sajnálom, hogy ez a részlet ilyen hangsúlyos hiányosságként köszön vissza.
Sőt külön restellem, de még az egyértelmű rámutatás után is elhanyagolható apróságnak érzem ezt a határadat megadást, amihez van is néhány érvem:
- Valószínűtlen, hogy más kezébe kerülne a készülék. Persze a jövő mozgásban van (Hofi szerint nálunk a legkiszámíthatatlanabb a "múlt"), bármi megtörténhet.
- Nem zárható ki egy hozzá való transzformátor beépítése, hiszen a jövő bármit hozhat.
- A labortáp elektronikája megbízhatóan tudja a határadatok egyidejű kiszolgálását is (itt is köszönettel tartozok Skori számos áramkört módosító javaslatáért). Azaz jelenleg a trafó a szűk keresztmetszet, amiben van egy "önvédelmi" hőkapcsoló.
- A mostani trafó is magabiztosan képes a határadatokat szolgáltatni (legalábbis 10 percig biztosan, mert ezt kipróbáltam).
- Azt nagy megtiszteltetésként könyvelem el, amikor Skori-Tóttechnika labortápjához hasonlítod az én utánépítésemet (mint rossz példa). Az Ő produkciójuk messze nem amatőr, nem hobbista, hanem kőkemény profizmus.
- Egy kicsit sajnálom, amiért a dobozolás egyedisége nem kapott sem kritikák sem méltatást (hiszen ez a téma erről szólna), hanem lényegtelen mozzanatok kerültek kitárgyalásra. Sokat töprengtem az alkalmas elrendezésen, törekedve a jó helykihasználásra, mégis megtartva a reális szervizelhetőség lehetőségét is.
De így kerek a világ, arról kell beszélni, ami után érdeklődés mutatkozik.

Nem hangsúlyos hiányosság. Ha magadnak készíted, te úgyis ismered a korlátait.

A dobozzal kapcsolatban szerintem már túl lett tárgyalva a 230V-os csatlakozó helye, erről nincs mit beszélni, mindenkinek mások a szempontjai.

Én személy szerint jobban kedvelem a fekvő dobozokat, mert könnyebben egymás tetejére lehet tenni őket, még ha nem teljesen egyforma méretűek is, és szerelés szempontjából is áttekinthetőbbek, mert általában négy csavar eltávolítása után minden legalább egy oldalról hozzáférhető. Noha az álló dobozoknak is megvan a maga előnye, például a magas előlap több szabadságot ad a kezelőszervek áttekinthető elhelyezésére. Nem takar be a kezed a műszernek, ha állítod. stb.

A dobozolásod legnagyobb előnye, hogy otthon el tudod készíteni, és akkorát, amekkorára éppen szükséged van. Hűtés szempontjából szintén előnyös az álló kialakítás, ha alul és felül megfelelő számú szellőző nyilás van, akkor át tud szellőzni. Összességében nem lehet panasz rá, kellően masszív és még esztétikus is. Sokan örülnének, ha ilyen dobozt otthon össze tudnának rakni.

Szerintem volt szó a dobozolásról is, főleg a hálózati csatlakozó elhelyezése ami szokatlan másoknak, ezért ez került elő leginkább, de az előlap elrendezése is szóba került ami szintén a dobozolás része. Az álló kivitelű dobozolás szerintem is praktikus, gyári készülékek esetén is gyakori (bár nem mindegyik ilyen). Az én ízlésemnek kicsit túl színes az előlap, de amúgy nem rossz.

Relé modul villanyszerelő dobozba építése

Otthonautomatizálást csinálok, és a gépészeti helységben a falra szeretnék szerelni egy relé modult. (Konkrétan ezt: https://www.hestore.hu/prod_10041826.html ) Ehhez vettem egy villanyszerelő dobozt, amiben kényelmesen elfér minden (24x19cm). Ennek a hátlapja belsejére akarom felcsavarozni a relé modult és az őt vezérlő Arduinot. A doboz hátlapján belül vannak csavaroknak helyek, de pont nem esnek egybe a relé és az Arduino rögzítési pontjaival. Arra gondoltam, hogy egy plusz hátlapot becsavarozok, és erre rögzítem a két modult a lyukaknál csavarra és távtartóval.
Milyen anyagból legyen ez a belső hátlap? A fa egyszerű és kézenfekvő lenne - a működő deszka modellt fára építettem -, de vagy egy kis félelmem, hogy a nedvességet magába szívva vezetővé válhat és bajt csinálhat. Milyen anyagból érdemes egy belső tartó hátlapot csinálni? Mi a legjobb választás?

Bármilyen müanyaglap, akár plexi is jo. A barkácsboltokban találsz mindenfele feliratos táblát ( tilos bemenni stb), azok kb 1,5 mm vastagok mindenfele méretben, de van ott plexi meg müanyag lap is azokbol akár 10 mm vastag is van.

Ha rám hallgatsz, elosztószekrénybe nem szerelsz IP00-ás és labor eszközt (Arduino). Főleg nem ezekkel a kínai kockarelékkel. De úgysem fogsz rám hallgatni. Készíts egy saját megoldást! Nagyon jó DIN sínes megoldások és dobozok léteznek. Van csak tartófül, amire plexi vagy egyéb szigetelő műanyagot rögzíthetsz. Elosztóban javasolt az önkioltó műanyag. Mi a saját készülékeinkhez Italtronic, vagy Gainta dobozokat használunk, de van az ÖKW-nak is a Railtec-C sorozata. Ezekből van több modulos. A labor eszközt a téves vezérlések miatt egyáltalán nem javaslom az eredeti konstrukcióban beépíteni. Elosztó szekrényekben 80-160V körüli zavaróimpulzusok lehetnek. Ha ezt összeméred egy 3,3 vagy 5V-al dolgozó mikrokontroller hasznos jelével akkor rájössz, miért nem javaslom egyáltalán. Nem beszélve arról, hogy ekkora feszültségekkel simán tönkre is teheted a saját eszközöd. Ezeknél a relépaneleknél már egy fokkal jobb, ha DIN sínes modbus relépaneleket keresel mondjuk ilyet, vagy ilyet. Italtronic dobozokat Magyarországon a Hoellernél tudsz venni, Gaintát a Lomexnél, de szerintem a HEStore-ban is van: D9MG doboz, D12MG doboz Itt találsz egyéb megoldásokat, például méterben kapható műanyagot, ami kifejezetten DIN sínes rögzítéshez van kitalálva Itt nézz körül.

A mostani kérdésen túlmutatva, általánosságban kérdezem, hogy az "IP" védettség szempontjából számít az elektronika kialakítása (csak a védettségre gondolok)? Nem elég ha egy akármilyen elektronikát az elvárt IP védelmet kínáló dobozba szerelnek, és a vezeték csatlakozásokat is ehhez mérten vezetik át a dobozon (tömszelencével)?
például ha egy közönséges nyákra szerelt elektronikát (ami IP00) beszerelnek egy IP68-as dobozba, akkor nem tekinthető az elektronika IP68-as védettségűnek?

Szia! Ez régen igaz volt. 2021-22-től ez már változott, már vannak nagyon jó filamentes nyomatok/nyomtatók is. A resin túl drága ilyen "nagy" méretű nyomatokhoz. Ha gondolod írj, segítek.

A kérdés jogos, de némiképpen nélkülözi a terepi gyakorlatot, amikor a panelt be kell építeni az akár IP védett dobozba. Vezetékek blankolása, rálógó vezetékek teszt közben stb. Vagy éppen javítási folyamat, amikor nyitva van a doboz, vagy szekrény. Olyankor ugyanis IP00. Ráesik egy darab vezetékvég, akkor érted meg, miért jó, ha legalább IP20 megvan. TV stúdióknak építettünk elosztószekrényeket és a kolléga elkezdte magyarázni, hogy az ő szekrényeik IP69-asok, miközben az összes dugalj az ajtó mögött volt. Én meg felvilágosítottam, hogy ez addig igaz, amíg ki nem nyitotta az ajtót. De ha már a nyitott ajtón át be van dugdosva pár fogyasztó, akkor semmi védelme nincs. Azaz ha elkezd esni az eső - rájönnek a különbségre.

Ha sarkítom a válaszodat, akkor jól értem, hogy a védettség az csak a doboztól függ?
Persze ezen kívül lehetnek egyéb szempontok is, de a kérdés most ezt a részletet szeretné egyértelműen eldönteni. És nyilvánvalóan azonnal változik a helyzet ha megváltozik a doboz integritása (eltörik, kinyílik, elolvad, stb.)

Szerintem ezen rágd át magad az elméletet illetően.

Köszönöm az ajánlást. Tudni vélem mit jelent az IP védettség, mégha nem is tudom fejből minden számhoz a pontos meghatározást.
De itt nem arról van szó, mit értsünk egy adott IPnn jelölés alatt. Azt próbáltam tisztázni, milyen hatása van a külső védelemnek a védett belső részekre.
Konkrétan is megfogalmaztam a kérdést, idézem magamat: "... ha egy közönséges nyákra szerelt elektronikát (ami IP00) beszerelnek egy IP68-as dobozba, akkor nem tekinthető az elektronika IP68-as védettségűnek?"
Erre a kérdésre várnék egy határozott állásfoglalást, ami lehetőleg mentes a terelő körülmények feszegetésétől. Védettnek tekinthető, vagy nem?

Ahogy írtam. Amíg ki nem nyitod a dobozt. Márpedig egy elosztó elég sokszor nyitva van. telepítéskor, javításkor. Akkor pedig megérinthető, tönkretehető, mert ráadásul általában áram alatt is van. Mondhatod erre, hogy majd vigyázol, de a baj soha nem akkor következik be, amikor vigyáz az ember. De a te döntésed, a te felelősséged és a te károd, ha ezeket nem veszed figyelembe. Én már jártam pórul egy telepítésnél. Átadás előtt 8 órával a kismegszakítók segédérintkezőit kötötte a villanyszerelő kolléga. Ezek duplázó rvéghüvellyel elő voltak készítve, közben már üzemelt az okos épület, hiszen másnap átadás. A villanyszerelő egy mondat közben csak a kisujját billentette meg és az egyébként gyengeáramú bemenetre felfűzött vezetékdarab meglendült és hozzáért a fázishoz. A kár 3 millió Forint lett. Utána szaladgálás, raktárkinyitás, javítás hajnali 8-ig, majd átadás.

Másik irányból közelíted a kérdést. Természetes és életszerű elvárás, hogy egy akármilyen áramkör, elektromos szerelés, vagy bármilyen egyéb eszköz egy csomó szempontnak megfeleljen.
Ezek közül csak egy a környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség. Mivel én nem vagyok villanyszerelő, ezért szeretném leírva látni egy hozzáértő tollából, ha egy dobozba szerelnek valamit, akkor az a védelem szempontjából a doboznak megfelelő védelemmel ellátottnak számít (ha annak számít?).

A szempontokat te magad határozod meg. Változnak az idők is, hiszen teljesen életszerű volt korábban, hogy élet és balesetveszélyes csöveket építsenek egy asztali rádióba, vagy éppen 1 vezetékes rendszerrel szereljenek villanyt. Ahogy változik az életünk változnak a követelmények is. Egy dolog nem változik: a józan ész. Itt nem csak az a fontos, hogy egy deklarált IP védettségnek megfelel-e a készüléked, hanem az, hogy te, önmagadtól mint szakembertől mit vársz el? Ez nem műszaki, hanem emberi követelmény. Az a minimum, hogy érintés elleni védelemmel nem játszunk. Az csak hab a tortán, hogy a következő lépés a berendezés mindenféle egyéb behatástól való védelme. Belehulló alkatrészek ellen, túlfeszültség, túláram (LVD direktívák), sugárzott és vezetett zavarokkal szembeni immunitás és ugyanezen zavarok kibocsájtásának megakadályozása (EMC). Hőmérsékleti, pára valamint egyéb környezeti behatások elleni védelmek. Rázkódásvédelem, vagy ha szállítani kell, akkor az ezzel kapcsolatos ejtés elleni védelmek legalább 1m-ről. De te választasz a végén, a te saját felelősségednek megfelelően. Én akkor alszom nyugodtan, ha az általam ismert összes szempontnak meg tud felelni a készülékem. Itt hobbizunk, vétünk ezt-azt. Ez addig nem gond, amíg mást nem veszélyeztetünk. Egy elosztószekrény esetében ez már nem feltétlenül igaz. Oda más is belenyúlhat, itt már biztonság és vagyonvédelem is szempont. Folytathatnám a végtelenségig, hiszen vannak olyan kifejezetten biztonsági berendezések, ahol már SIL minősítésért megy például a harc. Nekünk úgy fordították le a SIL-t magyarra, hogy az a statisztika, amit emberéletben mérnek. Minél magasabb a minősítés annál kevesebben haltak meg (igen múlt időben) a minősített berendezés biztonsági hiányosságai miatt. Egyszóval mi a megfelelő védelem? Az a kategória, ahová szánod a készüléked a saját felelősséged árán.

Feladom. Nem tudsz elszakadni a most lényegtelen körülményektől.

Ha készüléket a gyártó minősítetti, akkor igen.
Te mint diy-er ha minősítteted igen, ha nem, akkor nem.

Tulajdonképpen pont ide akartam kilyukadni. Ha egy dobozt úgy árulnak, hogy valamilyen IP védettségű, akkor gondolom azt annak gyártója minősíttette, ezért árulják ilyen jelöléssel. Aki ebbe építkezik, annak miért kell még külön is elvégeztetni egy drága vizsgálatot?

Talán a belőlé kiálló kapcsolók, csatlakozók, stb. is szerepet játszhatnak, ha vannak.
Szerintem (!) egy gép (pl. gyárban termelőeszköz) kapcsolószekrényének a kinyitása nem tekinthető üzemszerűnek (akkor se ha előfordulhat), mert az az üzemszerű ha a gép dolgozik. Ha kinyitják az oldalát akkor valami hiba van, azt meg csak képzett szakember nyithatná ki. Ha beleejt valamit, beletenyerel s megrázza, az nem a gép tervezési hibája. Ha nem arra jogosult nyitja ki és azt baleset éri az nem a gyártó vagy az üzemeltető sara.
Persze én nem értek hozzá, de huszonéve önszorgalomból (megkértek hogy nézzek bele, hátha látom miért állt meg) beltenyereltem egy termelőeszköz oldalára szerelt elosztószekrénybe. Áram alatt volt, és megcsúszott a kezem a 3 fázisú kismegszakítón, alatta pedig valami relé volt talán kalapsínen, hátán a három fázis kivezetve. Szerencsémre a jó nagy ijedtségen, és egy kétcentis égési folton túl más bajom nem lett. Ja de, mivel nem volt feladatom annak a gépnek a javítása, így kaptam pluszba fegyelmit.

Mert átalakításnak számít, aminél felül kell vizsgáltatni gyártmányt. 8/1984. (VII. 1.) IpM rendelet

Akkor ez kezd abba az irányba menni (és ez logikus is), hogy akkor felel meg a doboz IP védettségi szintjének a beleépített elektronika, ha a dobozon semmit sem módosítasz, nem nyitod ki, nem fúrod ki, nem szerelsz rá semmilyen kezelőszervet, stb, csak a gyári pl. tömszelencés kivezetőkön át vezetsz ki bármit belőle stb... Ha pl kijelző van a dobozban nem készíthetsz ablakot neki (vagy bukod az IP minősítést) stb... Kerülő megoldás lehet ha mondjuk a doboz teteje átlátszó anyagú, így nem kell semmi sem hozzá, hogy látszódjon a kijelző, és mondjuk IR távirányítóval kezeled ami benne van, így ehhez sem kell módosítani a dobozt.