Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Napelem alkalmazása a lakás energia ellátásában
Témaindító: Router, idő: Júl 15, 2006
Témakörök:
Megméred pontosan minden egyes cella feszültségét, az egyforma értékűek egyformák, a magasabb feszültségű cellák gyengébbek. Pontosabban célműszerrel lehet mérni ami képes pontosan mérni a cella belső ellenállását. Nyafogáson árultak régebben ilyen műszert én is ott vettem.
Linket csak azért küldtem mert kollega nem látott még 80V aksit. Sajnos nem onnét vásárolok.
Growatt 2000-S inverterem van, hálózatra táplál. Gondoltam inverter hibára is, de akkor nem adna le rendes teljesítményt árnyékmentes pillanatokban se. Olyankor szépen megy.
Magasabb feszültségű cellák a gyengébbek? Én pont fordítva gondoltam. Hm. Hogy néz ki egy ilyen cella belső ellenállás mérő , nem tudnál egy linket küldeni véletlen?
Bővebben: Link Akkor ez alkalmas lehet? Nem látom felsorolva az savas aku cellákat?
ECO-285P-60
Uoc_max +8°C: 40,03V Uoc_max -5°C: 41,28V Uoc_max -15°C: 42,24V Uoc_max -20°C: 42,72V Isc_max 70°C: 9,78A Tehát a két modul sorosan maximum 85,44V-ra, párhuzamosan 19,56A-re képes. Melyik optimalizálód van? TS4-A-O típus esetén túl fogod terhelni a 80V-os bemenetet 85,44V-al. Viszont ez akkor fordulhat elő, ha a külső hőmérséklet 8 fok alá csökken, vagyis az őszi-téli szezonban, erősebb besugárzást kap és épp nincs terhelés alatt, megszakad napközben a termelés, lesz egy pillanatnyi áramszünet. Orosz rulett. Ha nem sajnálod az optimalizálót meg lehet próbálni, maximum háromért fizetsz a végén. Legalább csak egyről van szó és mást nem tud tönkretenni a rendszerben. De az is lehet, hogy mondjuk alapból 90-100V-ot bír a rendszere és ez sem károsítja. Nem találtam irományt ami részletezné a számítást. Ellenben volt olyan TS4-A-O Flex MLPE típus is, ami csak 500W-ot és 90V-ot tudott. Volt egy régebbi TS4-O típus 375W-os, az biztosan csak egy modulra köthető, de talán olcsóbban beszerezhető ahol még akad. Tigoval nem foglalkoztam, nem tudom milyen változatok voltak az évek során. A TS4-A-2F viszont egy kétmodulos verzió, külön kivezetett csatlakozásokkal. Az adatlap nem egyértelmű, de elvileg a 20A-es verzió is nem együtt, hanem bemenetenként bírja a 15A-t és 500W-ot. Egy ilyenre biztonsággal ráköthetnéd a két modult. Vagy marad 1 optimalizáló/1 napelem. Growatt 2000-S Max PV power (STC): 2300W Max DC voltage: 450V MPP work voltage range: 70-450V Start voltage: 80V Max input current: 10A 6db modul sorosan: Uoc_max: 256,32V, Ump: 189,6V, P_stc: 1710W 4db modul sorosan (kiesett kettő): Uoc_max: 170,88V, Ump: 126,4V, P_stc: 1140W Az inverterednek tökéletesen kellene üzemelnie akkor is, ha csak négy modullal működteted. A napelem adatlapja szerint biztosan van benne 3db bypass dióda. Innen jönnek a kérdések: 1. Ha a 6 modul éppen 1kW-ot tudott az 166W/db. Ha változatlan besugárzás mellett ebből kiesik kettő az árnyék miatt, akkor a maradék négyre kb. 664W már nincs messze a 400-tól. Lehet, hogy nem túl feltűnő módon csökkent a megvilágítás is mire odaért az árnyék. Valamint mekkora a teljesítménycsökkenés, ha több sort és/vagy biztosan csak egy sort ér az árnyék? A sztringáramot és az összteljesítményt naplózza az inverter? Lehet, hogy kipróbálhatnád ezt egy stabil nagysütéses időben, egy-egy cella leragasztásával soronként. Bár ha nem látod real-time, akkor az 50-100W változást lehet hogy nehéz kiszúrni. Esetleg Y csatlakozókkal feszt mérni az árnyékolt modulon? A 2/3 1/3 feszültség jobban észrevehető. 2. Biztos, hogy mindegyik beépített dióda működőképes?
1. Valószínű, így van.
2. Ezt lemérem. Ha jól gondolom, elég sötétben egy kis áramot áthajtani labortáppal a stringen, és mérni a 18 db. dióda kb. 18x0.7 V feszültségét? Ha pl. szakadt egy dióda, akkor gondolom sokkal nagyobb lesz a feszültség.
A junction box felnyitható sérülésmentesen vagy le van ragasztva/kivan öntve?
Én csak az adott modult mérném. Letakarva, sötétben a multiméter diódamérés állásában a két kivezetésre is rámérhetsz nyitó és záróirányban. A három soros dióda feszültségét ki kellene hogy írja. Darabja 150-700mV között bármi lehet, valószínűleg valami alacsony nyitófeszültségű Schottky van benne 150-300mV körül. Ezzel az a gond, hogy ha külön-külön nem hozzáférhetők, akkor egy 600mV-os eredő érték 2db 300mV-os vagy 3db 200mV-os jó minőségű diódát takar? Mondjuk a nyers cellára nem tudom mit mutat a multiméter, főleg ha feszültséget is generálna. Ha a multiméter piros vezetékét teszed a modul negatívjához, akkor a bypass diódákat nyitod, elvileg így csakis a három összegét kellene mérned vagy semmit, mert ha az egyik szakadt lenne, akkor a vele párhuzamos PV cella egy záróirányú diódának kellene hogy megfeleljen. Ha hozzáférhetőek egyenként, akkor még egyszerűbb dolgod van külön külön lemérni. Én megmérném a modul Uoc feszültségét is, ha az egyik zárlatos lenne, akkor egyértelmű lesz a feszültségcsökkenés, de így meg szakadtat nem tudsz keresni. Egyelőre kipróbálnám ezt, hagynám az áram átfolyatását. Egyébként meg egy modulon egy 12V-os akkuval vagy labortápról és 50-100ohm/5W ellenállással lehetne ellenőrizni a bypass diódákat nyitóirányban. Azért vigyázz a sztring megbontásával, mert világosban a két stekker széthúzásánál és a leválasztott panelnél ott lesz a 230VDC.
A junction boxot néztem, de ki van öntve valami szilikongumiszerű trutyival.
Az Uoc elvileg jó, mert pár hónapja, amikor vettem őket, lemértem. Azóta nem hiszem, hogy tönkrement volna. Az áramátfolyatást kipróbálom egyik este.
Ha már linkelted a műszert akkor legalább olvastad volna el ami mellé van írva. Aláhúztam a lényeget. Cellák (akármilyen) belső ellenállását, ellenállásokat, akármi ellenállását lehet vele mérni, 10uΩ és 500Ω értékek között, 0V (ellenállás, relék, kötések átmeneti ellenállása stb.) és 100V (pl. 80V-os akkupakk) feszültségek között. Egy cella feszültsége benne van a 0 és a 100V között? Igen... A cellatípusok felsorolása is azzal kezdődik hogy: "Pb" azaz ólmos, de teljesen mindegy neki, mert nem a cella típusa érdekli, hanem (belső) ellenállást mér rajta.
Elírtam, nem 500 hanem 200Ω-ig mér. A hozzászólás módosítva: Okt 30, 2024
Viszont a "Pb" ott van...meg lentebb van egy kép !
Attól, hogy tudod a cellafeszültséget, és a belső ellenállást, nem sokra mész. Vélhetőleg kb közel azonos lesz minden cella. Az ilyen akkukat terhelővillával szokták ellenőrizni. Ami annyit csinál, hogy leterheli X árammal, és úgy méri a feszültséget. Akkor mutatja ki igazán az akku a foga fehérjét.
Bár ez csak 6 és 12V -os akkukoz jó, a sima analóg villa ha hozzáférhető a cellák kapcsai külön külön, szerintem akkor is mér, csak kisebb feszültséget mutat a mutatós műszer. Azt meg azért már össze lehet hasonlítani minden egyes cellán. Ha nincs ilyen műszered, de egy megfelelő teljesítményű ellenállással rá tudsz terhelni, és cellánként feszültséget mérni, úgy is jó eredményt kapsz. Hogy pontosan hány amperrel terhel ez a készülék azt nem tudom, talán akinek van, esetleg autószerelő műhelyben meg tudják mondani. A hozzászólás módosítva: Okt 30, 2024
Amely kép bizonyára hamis, hacsak nem 0V az éppen mért akku feszültsége.
Tévedés, szerintem meg egyáltalán nem fog találni két egyforma belső ellenállású cellát. A terhelővillával azért nem megy semmire, mert azzal csak saccolni tud, azt lehet (szokták) vele megsaccolni, hogy az adott akku képes-e még elindítani az autót (mondjuk 300A-ral terheli adott villa a 12V-os akkut és ekkor nem eshet a feszültsége 9,5V alá). Nekem volt ilyen terhelővillám, és lecseréltem digitálisra, mert nem csak hogy jóval pontosabb és precízebb, nem is terheli feleslegesen 100-200A-ral az akkut, mert a benne lévő proci néhány amperes terheléssel is ki tudja számolni sőt sokkal pontosabban ki tudja számolni a belső ellenállást mint amire egy terhelővillás teszt alkalmas. Plusz töltöttség függvénye is a dolog, ha nincs teljesen feltöltve az akku a terhelővilla rossznak fogja mutatni.
Egyébként, hogy mennyire esik egy cella feszültsége adott terhelés mellett, az éppen a belső ellenállásának a függvénye, így azt kell pontosan megmérni, minél alkalmasabb műszerrel.
Vagy egy vezeték ellenállását mérte (négyhuzalosan), mert elvileg arra is jó.
Nem láttam még ilyet élőbe, azt tudom, hogy terhelés alatt mér.
Ezért gondolom, hogy hasznosabb információ, mint szinte terhelés nélkül mérni. Az indítóáram mértéke itt természetesen felesleges, üzemi szinten én kb 50-100A terhelési értéket elégnek találnék.
Igen jó arra is. Nekem is van hasonló a sárga, az RC3563 készülék.
Köszi Ge Lee. Vásárolok egyet olyat is.
A hozzászólás módosítva: Okt 31, 2024
Easun Power bypass mód miért?Sziasztok!Easun Power 3KW-os inverterem van 2KW napelemmel. SUB módban amikor süt a nap, van tartalék bőven, akkor is bypass módban van. 150W-ot vesz fel a hálózatból, amikor a terhelés kb 1KW. A kimeneti feszültség 230V-ra van állítva, de a bypass miatt ez megegyezik a hálózati feszültséggel ami 240V körül van. Ha lekapcsolom a hálózati feszültséget, akkor az inverter kimeneti feszültsége beáll 230V-ra, és kikapcsol értelemszerűen a bypass mód. Miért van ez? Miért vesz fel a hálózatból 150W körül ha rendesen süt a nap? A hozzászólás módosítva: Nov 1, 2024
Kevés az infó. Mennyi ilyenkor az akku feszültsége? Nem tudom hogy annál mit jelent a SUB mód, de mindegyiket be lehet úgy állítani, hogy csak a napelemből töltsön, hálózatból ne. Nekem a vegyes beállítás esetén is kizárólag akkor tölt hálózatból hogyha a bypass-hoz közeledik az akku fesz és nincs napsütés. Ezen kívül még egy halom dolgot be kell állítani az almenükben ahhoz hogy minden klappoljon.
A SUB mód annál lehet hogy az, hogy napelemből és hálózatból is töltsön. Illetve ha az olyan felépítésű inverter mint az enyém, akkor annál kizárólag csak a 24V-os táp tudja hajtani a konvertert, azaz teljesen mindegy hogy a napelemből mekkora teljesítmény jön be, az akku töltési a prioritás, mert a napelem közvetlen feszültségét nem tudja a kimenetre kapcsolni, más az inverter belső felépítése mint a nagyobb testvéreinek, ezért is kerül csak feleannyiba.
Nézd meg yt-on Mikrosilver vieóit, sok fajta inverter beállítása és teszt van rajta.
Abból megtudhatod melyik beállítás hogyan viselkedik, és hogy kell beállítani hogy neked megfeleljen. SUB = Solar Utility Battery. Neked talán a SBU = Solar Battery Utility mód kellene, ha van ilyen. A hozzászólás módosítva: Nov 1, 2024
Ugyan azt jelenti, mint minden inverternél, Solar-Utility-Battery. Az akkuk teljesen fel vannak töltve. Napelemből is jöhet sokkal több teljesítmény, mint ami kimegy az inverterből. Az akksi töltése is OSO-ra van állítva. (Only SOlar). Mindent tud fedezni napelemből, akkor minek kell neki a hálózatból 150W.
Nem kell az SBU mód. Nem akarom az akksikat minden nap merítgetni. Csak szünetmentes szerepet látnak el. Ha nincs napelem, nincs hálózat, akkor megy akksiról. Mikrosilvert inkább hagyjuk is.
Idézet: Akkor lehet hogy meg is adtad a kérdésedre a választ. Az enyémen a SOL (solar first) üzemmód van beállítva, nem is fogyaszt a hálózatból semmit. Ez mondjuk egyébként sem, mert a 23W-os saját fogyasztását is az akkuból veszi, ezért nem is működik akku nélkül, a tiéd elvileg igen.„Nem akarom az akksikat minden nap merítgetni. Csak szünetmentes szerepet látnak el. Ha nincs napelem, nincs hálózat, akkor megy akksiról.” Mondjuk a bypass-t akkor sem értem, teli akkuval semmiképpen sem kapcsolhatna bypass-ba.
Ha megmérnéd az áram fázisszögét amit felvesz a hálózatból, jó eséllyel tiszta meddő áramot látnál. Legalábbis hasonló rendszeren a szomszédnál én ugyan ezt tapasztaltam, az 4A-t kajált, ha kell ha nem, először felharmónikus áramokra gyanakodtam de nem befolyásolta semmilyen fojtó vagy zavarszűrő, aztán a villanyórán megnéztem mit mutat (amikor tisztán csak az inverter volt hálózaton mint fogyasztó) kisilabizáltam a villanyóra paraméterek között mi micsoda, és kiderült, hogy amit az inverter felfesz az tiszta meddő (azt nem tudom melyik irányú, de mindegy is). Nem értettem pontosan akkor sem és most sem, hogy minek, így ez az üzemmód inkább hanyagolva lett. Gyanítottam, hogy kell valami áram, ami biztosítja a hálózattal együttfutást, de azért több száz VAR az kicsit sok (még akkor is, ha a VAR-ért nem is kell fizetni lakkosági felhasználókét).
Talán kell a folyamatos bypass és az inverter a meddő áram injektálással követi másolja a hálózatot, így tuja a hálózat és inverter vegyes összetételű energiamixet biztosítani. Úgy értem hogy a hálózatba az inverter szabályozott módon meddő áramot tol be. Ha ezt tisztán tudja, akkor az inverter mögötti teljes hatásos fogyasztás solar ésvagy battery forrásból származik. Ha a solar ésvagy battery nem elégséges, akkor a hálózat felől a meddő mellett a hiányzó hatásos áram is megjelenik. Viszont a meddő árammal "tartja a lépést" fázisszinkront és amplitúdót, úgymond ezzel szabályozza be magát, és ezzel tudja a vegyes energiamixet létrehozni.) A hozzászólás módosítva: Nov 1, 2024
Szia!
ehhez;" amit az inverter felfesz az tiszta meddő (azt nem tudom melyik irányú, de mindegy is). Nem értettem pontosan akkor sem és most" A teljes , meg a félhidas inverterek nem tudnak meddőáramot előállitani (legalábbis jó pár mérnök szerint )Ha egy elég induktiv fogyasztót táplálsz akkor a hálózatból kénytelen pótolni. Itt érdekes kapacitiv áramok is előfordulnak--Nem tudom mire vélni a cap.0,48-t !! Tehát a nem tiszta hatásos teljesitmény, érdekes áramokat-irányokat is hoz magával. A hálózat hossza ,+ a fogyasztói is sokat befolyásolnak. A legrosszabb rész a 0,05....0,25Pnévl. tartományban van.(a mobil töltők , sima kapcsoló üzemű tápom és a passzivPFC tápok miatt). Legjobb lenne az ellenállás fűtéses felhasználás (bojler, mosógép stb )
Egyszerű a megoldás. Azért van így mert ha valami bekapcsol a fogyasztók közül először a hálózatot fogja megterhelni nem a napelemet. A frekit váltani meg hát nem könnyű ha pontosan akarod tartani.csak azt nem értem miért van akkor aksi. Olcsóbb lett volna ha célzottan szünetmentesited a fontos dolgokat
Szerintem a használt napelemnél gyorsan elő kellene jönnie a hibának egy egyszerű feszültségméréssel és egy áramméréssel (rövidzárási vagy valamilyen terheléssel). Ha többet mérsz egymás után és nem változik annyit a megvilágítás, akkor jónak kellene lennie mindegyiknek, ha nagyjából azonos értékeket mérsz. A feszméréssel egyben kizártad azt is, hogy bármelyik bypass rövidzárba legyen, mert akkor látványosan 2/3 vagy 1/3 lenne az üresjárási.
A három soros diódát még ki kellene írnia a sima multiméternek is, ha nyitóirányba bekötöd a letakart modult és van valami 0,6-1,5 közötti érték, akkor jónak kell lennie mindháromnak. Árammal is lehet mérni, de ne legyen a modul névleges áramának felénél több és az izzó jó ötlet, mint áramkorlátozás. A minimális tesztfeszültség diódánként 0,4V. Szigetelési ellenállást lehetne még mérni, de ennek a hibái csak párás, esős időben jelentkeznek. Én szereznék Y csatlakozót, hogy üzem közben is lehessen egyenként mérni a modulokat. Biztos hogy alapból mindegyik hasonló teljesítményt tud? Volt, hogy a nyáron a csúcsteljesítmény közelébe értek 1,5-1,7kW-al? A próba kedvéért egyszer amikor nem változik a megvilágítás, takarj el másik modult is, de egyszerre csak egyet. Mindegyiknél ugyanilyen mértékben esik vissza az eredő teljesítmény? Ha igen, akkor lehet hogy az inverternél van a probléma és valamiért nem kedveli az alacsonyabb feszültséget. Mennyire esik vissza a teljesítmény egy letakart modul esetén és mennyit változik ha ezt rövidrezárod, vagy kiiktatod a rendszerből? Ugyan annyi marad? Valamint letakarva rendesen mérhető rajta a három dióda kb. 1-1,5V-os nyitófeszültsége? Idézet: „A teljes , meg a félhidas inverterek nem tudnak meddőáramot előállitani (legalábbis jó pár mérnök szerint )” Már miért ne tudna? Az olyan lenne mint, ha autóval nem lehetne kanyarodni, csak egyenesen menni. Általában egy ilyen inverter főáramköre képes bármit létrehozni, ha a szabályzókör fölötte úgy kívánja (az már más kérdés, hogy a szabályozókörben esetleg ez-az le van tiltva, vagy nincs leprogramozva). Induktív és kapacitív meddő létrehozása az igazából semmiség, meg lehet csinálni akár még a jelalak javítást is, szabályozott módon felharmónikus injektálást is. Egy teljes híd mind a négy negyedben tud kapcsolni (+U +I| -U -I | +U -I | -U +I), így már csak a megfelelő kapcsolgatásokat kell jól egymás után tenni és közel bármilyen áramalakot létre lehet hozni. Ha ez nem így lenne, akkor nem működnének szünetmentesről az indukciós motorok(pl keringető szivattyúk) |
Bejelentkezés
Hirdetés |