Kezdésként tetem fel egy általános kérdést a villanypásztor üzemi föld és a hálózati védőföld viszonyában. Vagyis, hogy e kettőt össze szabad-e kötni(gyanítottam, hogy nem). Ebből lett egy eszmecsere, SKY fórumtárs rákérdezett, hogy van-e rajzom erről az általam említett készülékről s írtam, hogy nincs. De betettem egy rajzot ami hasonlít rá(gyakorlatilag a nagyfesz trafót leszámítva egy az egyben az(nem rajzóltam vissza), az alkatrészekből ítéltem így.

Lehet, hogy rendes trafó volt benne, aztán valaki később már cserélte gyújtótrafóra. Bár ahogy a gyújtótrafó fel van csavarozva a fémlemezre, olyan mintha mindig is így készült volna, vagy csak nem látom a csavarhelyeket.
Az idézett leírásnál jó lenne tudni, hogy akkor még gyári volt a készülék rendes trafóval, vagy nála is gyújtótrafó került bele. Mert ha gyári, akkor azon meghibásodhatott a kimeneti gyújtótrafó (belül átütött), vagy a nagyfesz rész olyannal érintkezett amivel nem kellett volna.

Ha viszont közösítve lett az NFTR be- és kimenete, akkor az alábbi esetek fordulhattak elő:

1. Háromvezetékes betápot kapott hálózati PE-vel. Ha nincs kiegészítő földelő (R2) alkalmazva, csak az R1 háztartási, akkor a nagyfeszültségű impulzus árama a kerítés kapacitásán keresztül a háztartás földeléséig megy a földben, ott pedig a PE vezetőn záródik a villanypásztor nagyfeszültségű trafójának másik kapcsáig. Ha ilyenkor a PE vezetőben bárhol (kötésnél, csatlakozónál, elosztóban) érintkezési hiba keletkezik, elég egy kilazult vezeték, akkor a nagyfeszültség gond nélkül átüti a nagyobb ellenállást/néhány tized mm légrést, ebből aztán lehet nagyobb szikrázás is.

2. Ha teljesen megszakad a PE vezető vagy nincs, de a nagyfeszültségű trafó kimenete nincs elválasztva a meghajtástól, akkor az áramkör nagyjából az 1 pont szerinti útvonalon záródik. Mivel nincs fémes PE vezető, ezért a nagyfeszültség a hálózati trafón keres utat magának, amit 4-5kV-al már képes átütni és bejutni a fázis vagy nulla vezetőbe. Ha a kimeneten vagy a kerítésnél is tud szikra képződni, akkor a nagyfeszültség ha elég nagy képes lehet egyszerre átütni több "szikraközt", értsd egyszerre sorosan a trafót/elosztót és a kimenetit. Ha ilyen történt, akkor a hálózati trafót is ellenőrizni kell, ami viszont becsapós lehet, mert nem biztos, hogy kisebb feszültségen pl. 500V-on vizsgálva szigetelés-ellenőrzővel már kimutatható, de lehet hogy 2kV-on már szabadon áthúz benne.

3. Ezen a hibás konstrukción valamit javít ha van még egy földelő közvetlenül a villanypásztor mellett. Ez az eset a két földelés nem megengedett összekötése. Ekkor a nagyfeszültségű áramkörnek van lehetősége rövidebb útvonalon záródni a hálózattól távolabb. Azonban ekkor is csak árammegosztás jön létre az ellenállások/impedanciák arányában. Mivel a hálózati földelés több méteres földelőrúd lesz + a PEN vezető miatt a közcélú hálózat is csökkenti az ellenállását, a villanypásztor mellé meg kerül egy méteres 10-es acél, ezért még mindig meg van a lehetőség hogy nagy arányú áram folyik be a hálózat felé.

4. Ha nincs bekötve a hálózati R1 földelés és van R2 helyi, akkor a kiegészítő földelési ellenállásán múlik, hogy a hálózati trafó két oldala között létrejöhet-e az átütéshez elegendő feszültségemelkedés. A hálózati oldal adott +-325V csúccsal. Ha a földelésen több kV "elveszik" az már eléggé megterheli, de ha befut a kerítés felől egy túlfeszültségimpulzus, aminek nem kell a nagyfesztrafón áthaladnia hanem megfogja a biztonsági szikraköz, akkor is a kiegészítő földelő felé megy amin lehet akkora impulzusáram hogy kV-okra megemeli a rajta eső feszültséget. Ha pedig megszakad vagy egy próbánál nincs bekötve a kiegészítő földelés és a kerítés nagy kiterjedésű vagy már nagy gazban van, akkor szinte biztos, hogy maga a nagyfeszültségű trafó át fogja ütni a hálózati kistrafót.

A trafó eredeti gyári, eredetileg ezzel a Lada niva gyujtótrafóval jön ki, nem cserélte ki senki (az enyémben is ez a trafó volt.) Viszont, hogy most lefényképeztem a trafót észre vettem, hogy az üzemi föld csak a lemezre és a trafóházra korlátozódik, a trafó "1"-es pontjához nem csatlakozik sehol galvanikusan. (ettől függetlenül azért megpróbálom rábeszélni a tulajt egy normális nagyfesz. trafóra)

Elnézést a képek lemaradtak.

Lehet, hogy gyújtótrafó és gyújtótrafó között is van különbség, van amelyikben már belül össze van kötve a nagyfesz "negatív" és a primer negatív pólusa és lehet hogy van olyan, amiben ez teljesen külön van választva és a nagyfesz "negatív" csakis a fémházra csatlakozik a primer pedig galvanikusan el van választva tőle és a "+" és "-" csatlakozásokra van kivezetve.

HA így lenne, akkor csak az a kérdés, hogy a fémtest és a primer tekercs között mekkora az átütési szilárdság. Gyanítom, hogy maximum pár száz voltra van tervezve, ha gyakorlatban több, az csak a használt szigetelőanyagok és vastagságok miatt van (egyszer szedtem szét gyújtótrafót, de valamilyen ragadós anyagba itatott papírral volt szigetelve a teljes tekercselés), ma már valószínűleg valamilyen jobb villamos tulajdonságú kiöntőgyantát használnak.
A konstrukció akkor sem jó, annyit javít a dolgon maximum hogy ha a köztes meghajtókör nincs földelve, hogy a hálózat felé nem csak a hálózati trafót kell átütni, hanem a nagyfesztrafó háza és a primer közötti szigetelést is. De mivel ezt járműhöz tervezték, ezért ha a tekercselés galvanikusan külön is lenne, nem hiszem hogy minden pontján 10-20kV-ra van elszigetelve.

A gyári trafó épp azért jó, mert a szekunder minden pontja pontosan az előírt több tíz kV-os feszültségre van elszigetelve a primer körtől, üresen maximum lebeg a kimenet a potenciáltérben, a földelése pedig kevésbé kritikus még akkor is, ha magas ellenállásúra sikerült, maximum nem lesz olyan hatékony a kerítésnél az elrettentés.

Egyébként a töltő kör negatívja biztosan rá volt kötve a földre, lásd a nyákot, ott a hálózati trafó egyenirányítása után a negatív egyből csatlakozik a csavarhoz és a lemezhez. Ezzel a hálózati trafó szekunder oldala fix potenciálhoz van rögzítve, tehát a trafón nem keletkezhet káros feszültségkülönbség, csak a korábbiakban tárgyalt hálózati földdel való összekötés problémáját okozza.

A korábban linkelt kapcsolásban meg hibásan van bekötve a graetz.

Igen. A fenteb rosszul írtam, a trafóház és a fémlap a hálózati védőföldel van össze kötve, a trafó ház nem lehet öszekötetésben a tekercs 1-es pontjával mer a járművekbe ez a pont a megszkítóra megy ami adja a testelést. Itt a pásztorban az 1-es(közös pont) az üzemi földelés csavarjára megy és az akku negatív pontjára és onnan a panelba megy diódahíd negatívjába. (most nézem a rajzot amit betettél a diódahídnál valami szerintem nem stimmel. A trafó egyik kimenete a híd negatívjára van kötve a GND viszont a híd anód-katód találkozására.

Helló! Átalakítottam. Tettem alá PP szigetelést, tettem be egy mind két szálat megszakító kapcsolót és egy 200mA-es üvegbiztosítékot. Még rábeszélem egy szikraközre és még megpróbálom az üzemi földelés rendbe tételére. Többet nem tudok tenni.

Fűkasza miatt kiégett EDID chip

Sziasztok.
Az alábbi problémával állok szemben. Adott egy monitor, ami a szoba egyik felében található. A szoba másik felében több multimédiás eszköz (számítógép, játékkonzolok stb.). Ezek az eszközök egyetlen 5m-es HDMI-vel vannak összekötve a monitorra. (Egyszerre mindig csak egy, nincs HDMI mátrix vagy SWITCH). A villany felkapcsolásakor, vagy más nagy áramfelvételű eszköz használatakor(töltő bedugásakor, vagy fúrógép használatakor) a kép elmegy egy időre majd visszajön(hang általában van). A legextrémebb eset eddig az volt, hogy az udvaron a fűkasza beindításakor kiégett a monitor EDID chipje. Ez kétszer fordult elő. Van egy TV is a szobában a multimédiás eszközök mellett. Ha arra kötöm az eszközöket, akkor jóval ritkábban de ugyan úgy előfordul néha a probléma. A villanykapcsolás olyan esetben nagyon ritkán, a fűkasza az folyamatosan, igaz az EDID chip nem sérül. Mi lehet a probléma?

Szia! Azt ugye nem írod (csak én feltételezem), hogy a fűkasza az elektromos. Nálad nagy problémák lehetnek de inkább vannak a elektromos hálózatodban. Nagy valószínűséggel a nullával vannak problémák. Amikor a fűkaszát beindítod akkor ez olyan áramköröd nulláját használja amelyiken az említett a tv, monitor stb. van csatlakoztatva és azokon keresztül próbálja felvenni az áramot. Azt csak Te tudhatod (ha tudod), hogy a lakóházad hogyan van vezetékezve, áramkörileg hogyan van szétosztva és védelemmel ellátva. Nem egyszerű lesz ennek a hibának a felderítése ha az áramkörök nem jól elkülönítve vannak egymástól vagy nem megfelelő számú nulla vezető van az áramköröknek kiépítve.

dugalj

Sziasztok,
hát ha van valakinek egy jó tippje erre a problémára a megszűntetésen kívül.
Helyzet a következő van egy fal amin van három dugalj, bal oldal, közép, jobb oldal. A középsőbe megy a betáp a padlásról és megy egy vezeték hármas (fázis-nulla-föld) balra és egy ugyan ilyen hármas jobbra. Egyszerű doboz, egy wago-val volt a dobozon belül összekötve minden, a dugalj is stabilan állt a falon. Volt egy vezeték csere és a villanyszerelő nem tudta ugyanúgy visszatenni a fali konnektort, nem olyan wago-val kötötte össze, nem tudom. Néztem már, de nem lehet betenni a falba, kiáll legalább fél centit.
Röviden a probléma az, hogy a dugalj sorkapcsa két vezetéket tud fogadni, nekem meg hármat kellene összekötni.
Volt egy olyan terv, hogy egy elosztót felcsavarni a falra a dugaljhelyére, abban van hely szerelni. Ez nem tetszik. Másik terv, ami felé hajlok, hogy megszűntetem, ledugózom a helyét.
Van-e olyan megoldás, hogy esetleg megtud maradni a konnektor és nem fog kijönni a falból az első használat után?

Hello véssetek be egy mélyített szeretvény dobozt és az mögött kössétek meg mind a három dugalj vezetékét így minden dugaljba csak egy vezeték megy. link

Sajnos én nem vagyok olyan ügyes, hogy vésés közben ne sérüljön tapéta, festés, lyuk széle.

Akkor hozzátok a szélső dugaljba a vezetéket és onnan hurkoljátok fel így minden dugaljba 2 szál van ( kivéve az utolsót) így nincs vagó. Vagy forrasszátok meg ha úgy elfér a kötés.

Nem tudsz egy fotót csinálni hogy mi került a szerelvény mögé, ha eddig jól volt megcsinálva?
Hogyha merev vezeték a betáp, akkor három wago 2273-204-el meg tudod csinálni. Ha elemi szálas, akkor talán még befér a 221-ből a kisebb 4mm2-s.

Egy konnektort ledugózol, jó lesz kötődoboznak.
Ha a vezetékhosszok engednek, egyik konnektor alatt egy wago, a másik alatt a másik...Egy esetleg 2 azért el szokott férni alattuk. Esetleg ha próbálsz keresni laposabb konnektort, ha régi van fent, az annál azért vannak laposabbak.

Köszönöm a tippeket. Egyszerűen a szerelvény mögé nem fér el a wago, pont akkora, mint a doboz. Vésés nem opció, mert nem szeretnék tapétázni, festeni. Ezt a laposabb konnektort megpróbálom, köszönöm.

Mivel ez erősáramú téma,helyedben hívnék egy villanyszerelőt (akinek hurokmérő műszere is van),vagy felülvizsgálót és átnézetném az egész lakás hálózatát. Valóban gyakori a nullavezető(N-vezető) égése,sérülése az elosztótáblában vagy esetleg a mérőszekrényben?
Égett szagot érzel-e valahol?

Alu- és rézvezeték kötése

Szervusztok!
Vezetékösszekötésben kérném a villanyszerelő fórumtársak segítségét.
Alumíniumvezeték jön a villanyóra felől, a házban is az eredeti aluvezeték van. Van közte egy elágazás a sütőnek (a képen baloldali csatlakozóval), ott rézvezeték van. Ez a kék kötőelem kezd elfáradni, vettem újat, és alupasztát is. De az alupaszta után olvasgatva mindig csak a Wago-ba ütközöm.
Szóval a kérdés az: ezt (a baloldali, kék) kötőelemet érdemes használnom továbbra is, vagy inkább a Wago222-est? (Az is van, mint a képen). Plusz kérdés: minden "lukat" pasztázzak tele, vagy csak azokat, amelyekbe az Alu veezetékek mennek?

Ránézésre is a kék. Nem kell hozzá paszta sem, esetleg nyomsz rá egy érvéghüvelyt, de az is csak azért kell, hogy ne tudja a csavar szétpréselni a puhább alut. Egyébként, léteznek ónozott rézvezetékek is, azzal meg simán össze lehet kötni. Ha nem felejtem el, majd csinálok a nyáron egy képet, réz és alu szál simán össze van sodorva, kb. 15 éve úgy van kültéren egy kötődobozban, szigeteletlenül, kutya baja...

A kék ( főáramköri leágazó sorkapocs ) az sokkal komolyabb, mint a WAGO. Egy-egy kábelvéget két-két csavar szorítja, nem csak egy rugós kontaktus. Ráadásul mivel nem csupasz réz, hanem nikkelezett, így azok az elektrokémiai korróziók, amik megeszik a direkt alu-réz kontaktusokat, nem játszanak. A réz vezetéket direktben bekötheted, és az alut is a másik furatba. De ha biztosra akarsz menni, és megnyugtat, akkor az alumínium huzalt bekenheted az alu pasztával.

GeeLee és Suba53!
Köszönöm a válaszokat, akkor mégiscsak az a kék lesz a továbbiakban is, holnap délelőtt fel is teszem. (Ma délután már nem volt kedvem, inkább begyújtottam -olyankor nem tanácsos lekapcsolni az áramot)

Égett szag nincs. Villanyszerelő volt már itt(igaz nem hurokmérővel) azt mondta elviekben minden rendben van, de mivel ez a probléma fenn áll így valami tuti nincs rendben. Azt még elfelejtettem hozzá tenni hogy a probléma fennálltakor, mint például az elektromos fűkasza használatakor a kábeleken lévő ferritgyűrűk nagyon hangosan kattognak.

Szia! Erre nem lehet azt mondani, hogy rendben van, még akkor sem ha éppen akkor nem fordul elő amikor ott van a villanyszerelő. Ahonnan az említett nagyobb teljesítményű fogyasztókat használod konnektorokat a hozzájuk legközelebbi kötődobozokat mindet végig kellene nézni DE legelőször a lakáselosztót és az onnan leágaztatott áramköröket. Addig amíg nem lesz égett szaga a dolognak. A nulla vezető valahol hibás laza kötésben van azoknak a fogyasztóknak a konnektor áramkörében amelyeknél a hibás működés előfordul. Talán azt lehet még egyszerűbben megnézni, hogy a konnektoroknál a nulla nem e sorba van kötve. Ezt onnan lehet megtudni, hogy a konnektor fedelét levéve az látszik, hogy a kék (ha egyáltalán kékkel van húzva) szál kettőzve (duplán) van bekötve.

Nem tudom, a fűkaszával minden rendben van? Ma olyat tapasztaltam, mint még soha. A műhelybe beindított a munkatársam egy hajszárítót, és mellette úgy elkezdett "morogni" a transzformátoros táp, hogy azt hittem szétesik. Eddig sem vasaló, sem a hőlégfúvó, semmi komolyabb fogyasztó nem zavarta soha. Ebben valami tirisztoros vacak volt, olyan zavart termelt, hogy csak lestem.

Szia!

Ilyen esetben azért a Feszültségmérés --A legminimumabb elvárás!

Valóban meg kellene azt a hibás kötést keresni.

A másik; Nem gyűjtő nullád van?
-Minden fogyasztó arra az egy szál kékre felfűzve? Régen ez álltalános volt!

De ez a hiba nem okozott még elég kárt Neked?Mert akkor ráérsz.........

Nem feltétlenül kell vésni. Egy megfelelő átmérőjű keményfém körvágóval úgy mélyítheted a doboz helyét, hogy simán beférhet a hosszabbított doboz is.

- Három fázisod van vagy csak egy?
- Mikori a fogymérő hely és a bekötés?
- Fogymérő után lett valami korszerűsítve vagy onnan aluvezetékek jönnek az elosztótábláig?
- A lakásban újabb rézvezetékek vannak vagy mindenhol alu?
- A fűkasza dugalj teljesen különálló leágazásról él, mint a szoba?

"azt mondta elviekben minden rendben van" - Mi van rendben? Mit vizsgált és mivel? Mit ellenőrzött szemrevételezéssel? Megbontott valamit?

Feszültségmérés nem elég semmire! Minimum próbalámpás vizsgálat, ez legalább 20mA-el terhel. Ha terhelve tud mérni, az még jobb. Vizsgálat idejére kiiktatni az ÁVK-t ha van és a PE-t is ellenőrizni.
Ha így rendben van én egy nagyobb fogyasztót (pl. ventilátoros hősugárzó) bedugnék a fogymérőtől pár távolabbi helyre és úgy is mérnék egy feszültségesést.

A feszesés durván, jó hálózatnál: 0,2V/A/10m (2,5mm2 Cu/Al), tehát a fogymérő és a terhelés között több volt különbség már gyanús lehet.

Én a fogymérő és a lakáselosztó között alaposan megnéztem volna azt a pár kötést is ami hozzáférhető, akár kiszedni belőle a vezetékeket és újrahúzni. Szerintem valahol érintkezési hiba lehet és nagyobb impedancia van a hálózatban, mint kellene. Elsősorban valamilyen kötésnél, de az sem kizárt hogy annyit lett hajlítva egy vezetékvég, aluvezeték hogy elvékonyodott, megtört belül, de a szigeteléstől nem látszik.

Légkábeles vagy földkábeles csatlakozásod van a közmű hálózathoz? Találkoztam már olyannal, hogy az oszlopcsatlakozásnál volt érintkezési hiba a nullában és az épületben ha nagyobb fogyasztót kapcsoltak be hunyorogtak a lámpák és tönkrement a tévé. Mint kiderült a kábeltévé hálózat koax árnyékolásán (meg persze a földelt tévén) keresztül záródott az áramkör. De olyan helyen is voltam már ahol az acél gázcsövön keresztül kapott nullát az épület mert a tetőtartónál eltörött a nulla. Persze egyik helyen sem volt jó a földszonda értéke sem...

Egy vagy három fázisod van? Azt sem tartom kizártnak, hogy ha kihúzol minden fogyasztót a konnektorokból akkor el sem fogod tudni indítani a fűkaszát mert most a ház a számítógépeden/monitoron keresztül kap nullát.
Ez azért nagyon súlyos probléma, ha valahol végleg megadja magát (a PEN) kötés akkor áramütést fogtok kapni.

Fotózd le a lakáselosztót és a villanyóra szekrényt előbbit ha lehet akkor levett takarólemezekkel hogy a belseje is látszódjon.