Lényegesen kisebb lesz a linearitás hiba annál, mint amit egy deprez műszerről le lehet olvasni.
1A-nél a graetz-en keletkezik kb. 1...1,5W ami szétoszlik a 4 diódán, tehát diódánként kb. 0,25...0,35W. Valóban nem lenne hideg, de ennyi simán belefér.

Amúgy meg használhat akár egy kicsit nagyobb áramú "graetz-kockát", vagy schottky diódákat. Tudnék ennél jobb megoldást is, de:
- a kezdők kérdései témában vagyunk.
- nem ismerjük a deprez műszer paramétereit

Amivel max 1A-t akar mérni...

És ezért kérdezte, hogy lehet-e ehhez áramváltót készíteni, amire a válasz, hogy lehet.

De az egy másik műszer, amit az áramváltóhoz használna..

Tisztázandó a félreértéseket. Skori értette jól, 1A-ig szeretnék mérni. Erre a feladatra van a Deprez alapműszer. Kaptam rá egy megoldást ki fogom próbálni amint odajutok. Köszönöm szépen. Ezenfelül van egy 5A-es lágyvasas műszerem amit csak azért említettem meg hogy ha azt könnyebben meg lehet tanítani 1A-ig mérni mit a Deprez-vel a váltóáram mérését akkor nekem az a megoldás is megfelelne. Köszönöm mindenkinek aki időt szánt a problémámra.

Igen, erre gondolt a költő.

A lágyvasas műszer mérőműve biztos nem 5 A -es, abban az 5 A -es méréshatárhoz meglehet belső, de inkább külső sönt tartozik. Meg kellene nézni, mérni. A sönt variálásával valószínűleg beállítható, hogy végkitérésben 1 A -t mérjen. Ezesetben a beosztás megtartásával, a számok átírásával, vagy a mért érték 5 -el való osztásával alkalmazható.

Hello! Ez nem egészen van így. Pont a lágyvasas alkalmas arra, hogy egy bazi vastag drótot tekerjenek rá. Mert itt csak a vas mozog a tekercs áll. Tehát tök mindegy a súlya.

Megnéztem, belső sönt van benne - a mérőmű része - ahhoz nem nyúlnék. Van egy másik lágyvasas műszerem is azon van egy külső - 100A-es - áramváltó de az alapműszer annál is 5A-es.

Az lehet, de ha nem táblaműszerről van szó, nem szokás vastag dróttal tekerni, ezzel együtt nem egy kimondottan érzékeny műszer fajta.

pavikpeter:
Ha megpróbálnád csak leakasztani a belső söntöt, megmérhetnéd az alapműszer érzékenységét, hány mA -nél mutat végkitérést.
A sálázáson ez nem változtat, mert a nemlineárís skála a műszer típusából adódik.

Ha már szétszedted, akkor akár le is fényképezhedted volna.

Amúgy van "natív" 100 A-es műszer is. Ebben például tutira egy darab sönt nincsen. Tudom, mert kisgyerek koromban többször szétszedtem (ami meg is látszik rajta).

Metex 38800 és lakatfogó probléma

Van egy METEX M3800 műszerem, amivel 20 A-os méréshatárban mérnék. Az áram átmegy, de nem méri; azaz kb. 4 A helyett 0.09-et mutat. Többi funkció rendben.
M266 lakatfogó. AC 200 Amperig mér, de 3-4 A-re semmi jelzés. Emlékezetem szerint kisebbet is tud mérni. Pl. voltmérésben pár voltokat jelez rendesen. Hegesztőáramon (80-100 A) nem próbáltam.
Méteres madzagon górni, majd elengedni, nem megoldás.

fényszórómagasság állítás

Régóta szeretném megtudni, hogyan van felépítve a kocsik kézi (nem automata) fényszórómagasság állítása. Azt tudom, hogy egy ellenálláspályát mozgatsz, a mikor tekered a gombot, s a fényszóróállító motorocska is mozgat egy ellenálláspályát, s egy picike áramkör kiszámítja a két ellenállás különbségéből, hogy merre kell mozgatni a motort és vezérli azt póluscserével. Gondolom nem lehet valami bonyolult, hiszen huszonéves kocsikban is van, ritkán romlik el és nem fogyaszt sokat, bírja a rázkódást, meg a hőmérsékletet a motortérben. Volna valakinek ehhez kapcsolási rajza, linkje, magyarázata? Full amatőr vagyok, vagyis ilyen szavakkal ne dobálózzatok, hogy integrált komparátor meg műveleti erősítő, meg hasonlók, hiszen a hőskorban még nem egy chip volt a lelke ezeknek, hanem normál áramköri elemekből volt felépítve. Köszönöm előre.

Kockaladában hidraulikus rendszer van pl, egy vékony cső megy a lámpákhoz. Hőskor alatt mit értesz? Gondolom nem hiszed azt hogy huszonéves autóban diszkrét tranzisztorokból van összerakva bármi, legalábbis remélem Többféle megvalósítás lehetséges, a régebbiek kb 90% hogy egyszerű analóg szervók, és gyanús hogy műveleti erősítő is akad bennük. Nézz meg pl egy f astra rajzot. Itt van h hidas analóg rajz. "7. Build Your Own Servo"

Én a kondenzátorok körül kaparásznék. ESR mérés, csere stb.

Nekünk a Skoda Feliciaban is hidraulikus a rendszer, vékony cső megy ki a lámpákhoz.



Tudod a műveleti erősítő egészen a hőskorig nyúlik vissza, még hidromechanikus is volt belőle (bár nem így hívták, de a funkciója ez volt), de az elektroncsövek idejében terjedt el igazából. Komparátorból szintén. Szóval attól hogy ma már a műveleti erősítőről csak az IC jut eszébe mindenkinek ez az áramkör (mert ez egy áramkör és nem egy alkatrész) még létezett a (h)őskorban is.

A Ladákban már 35 éve is integrált áramkörös elektronikákat használtak. Az oka pedig az, hogy olcsóbb.
Egy húszéves autó pedig 2005-ös, amikor már tele voltak az autók elektronikával. Te inkább ötvenésves autókra gondolsz, nem?

Ha nincs benne sönt, akkor min folyik a 100A-es áram? Min esik az a feszültség amit mutat a műszer? Nem akadékoskodok, csak hirtelen nem tudom elképzelni.

Ezekben csak tekercs van, ami felmágnesez két lágyvas darabot az áramtól függően. Nagyobb áramnál jobban taszítják egymást (van vonzáson alapuló is). A konstrukcióval sokat lehet játszani, de tipikusan nem egyenletes a skála.
Ebben konkrétan egy(, vagy talán két) menet van, olyan rézhuzalból, amiből mások hegesztő trafót szoktak tekercselni.

köszönöm.

Relé + ledek

Sziasztok!

Van egy 5V-os táp, és egy relé kimenet, ami vagy szakadt, vagy a táp kapcsolt 5V-ja van rajta. Van 2 led, Led1 , led2 . Azt kéne megvalósítani , hogy ha relé szakadt akkor led1 világitson, ha a relé zárt (5v) akkor led2 világitson . Először mcu-ra gondoltam de azt óriási pazarkásnak érzem erre a feladtra, vagy lehetne valami másik segédrelé de ezt meg a mechanikai meghibásodások miatt nem akarom. Tudtok valami kapcsolást lehetőleg kevés alkatrészből?

Elsőre ilyen jutott eszembe, lásd melléklet.

Köszi, ezt mingyárt kipróbálom

Működik! Köszi!

Hello! Azt azért tegyük hozzá, hogy ez a nemlineáris skála/műszer sok esetben előny.
Ezek a táblaműszerek egy üzemállapot "munkapontjának" ellenőrzésére szolgálnak.
Ha azt nézi az ember, hogy meg van-e a 400V, akkor a kutyát nem érdekli, hogy az 50V alatt mit mutat. Mert olyan helyzet nincs és ha van, akkor az úgy sem üzemi körülmény.
Árammérésnél is, a méréstartomány munkaponti részén szépen leolvasható. De ha túlterhelés van, akkor is megsaccolható. Pld. mikor egy motor indul. És nem tekeredik fel a mutató, ha jelentős túlterhelés van. és a böszme tekercs sem megy tönkre.
Tehát ezek a műszerek, nem arra valók, hogy nagy tartományban pontosan mérjenek. Hanem arra, amit leírtam. És arra kitűnőek!

Ez a 4000. oldal (legalább is nálam..)

Egyébként is, minden jóravaló analóg műszernek a méréshatár felső harmadában van a megfelelő pontossága a megadott tűréshatáron bellül. Ezért szokás a méréshatár váltásokat 1; 3; 10, vagy 1; 3; 5; 10 méréshatárokat megadni.

SSR relé terhelhetősége

Tisztelt hozzáértők !
Adott egy SSR-60 DD szilárdtestrelé, ami elvileg 60 A egyenáram kapcsolására alkalmas, kép mellékelve.
Komoly hűtőbordára tettem és 24 V mellett kapott 18 A sima ohmos terhelést.
Pár perc múlva forró lett a hűtőborda és a relé kapcsain 3 V esett, aztán 1-2 perc múlva meg is adta magát, átment zárlatba ! Kérdésem, hogy ez normális ? Miért írják rá a 60 A-t, ha ennyit tud ?

Sajnos sokan nem tartották be ezt az alapszabályt. Kivét a Ganz (de mondjuk az koppintás volt) és az én olcsó Lengyel LAVO2 műszerem. Részemre az UNIVEKA a megtestesült rémállom volt. Az volt a "Mit is mutat?" műszer. De barátom is hozott egy kis Japán műszert, na az sem piskóta a 6db. skálájával. Szinte használhatatlan.. Pedig a "kis japo" kezében is elfér.
10V/50V/250V/1000V Ac-Dc 250uA/1mA/10mA/250mA
Ja, és semmi szabványos dolgot nem lehet beledugni, drót meg nincs hozzá. Lomosok "az csak elveszik, minek az?"

Valószínűleg nem hűtötted megfelelően.

Ha tranzisztor van benne, akkor azon 0.3V esik minimum (fizika), de inkább több, tehát 18A esetén minimum 5.4W elfűtődik.
Ha IGBT van benne mert hogy magasabb CE feszültségű, akkor pedig simán 1.5-2V a kollektor-emitter feszültség (szintén fizika okán), tehát ezesetben 36W kell hogy elfűtődjön az egyenáramú szilárdtest relén 18A esetén.

Az 5W is sok, nem hogy a 36W, nem tudni mi az a "komoly hűtőborda" amire tetted. A melegedésnek semmi köze a szilárdtest reléhez vagy annak minőségéhez, egyszerű elektronikai félvezető okokból melegszik, nem azért mert rossz.

Egyenáramra miért nem MOSFET-et használsz? Miért kell egyáltalán elsősorban AC-re való szilárdtest relék "DC-sített" verzióját használni? Az semelyik márkából nem jó, csak akkor ha külön kiemelik hogy MOSFET-es megoldás, de az ritka mint a fehér holló, és mocsok drága.

Természetesen belenéztem a halál után, és 5N3011 MOS FET volt benne 88 A terhelhetőséggel így végképp nem értem, mert kettőt is megöltem, tehát nem egyedi hiba ! Összedobtam egy saját áramkört IRF 4905-el, na az jó, gyakorlatilag hideg a sokkal kisebb hűtőborda ! 290 mV esik a FET-en !