Aha, értem már. A negatív oldala a gyárin nem gnd hanem fázisfordított kimenet amit rövidre is zársz az utólagos jackkel. 4 áramkörös 2 állású tolókapcsoló smd méretben? Lényeg, hogy mind a 4 szál vezeték el legyen kapcsolva amikor jackről üzemel.

Szia!

Hírdetés következik

Nem az én portékám, de talán megoldás lehet a problémára ez (Mondjuk ez nagy jelre van a hírdető szerint, alkalmasságát erre a célra nem tudom megerősíteni), vagy valami hasonló 1:1 leválasztótrafós megoldás, ahol a 2 ág leválasztása után közösítik a 2 AGND-t. Vaktában lövöldözöm, de működő elképzelésnek gondolom.

Üdv, Roland

Fülestáp méretezése

Füleserősítő tápot szeretnék építeni 48v-350mA. Erre mi a legkorrektebb opció ? Egyszerűen Graetz+kondi - vagy kettő kondi közé ellenállás, crc szűrés gyanánt - esetleg más lehetőség ? Erre a feszre és áramra mekkora kondit és ellenállást használjak ?

Szerintem ez így kevés. Milyen erősítőt építesz?, milyen elvárás szerint? Ha magamból indulok ki (meg esetleg KT-ból), akkor híd, és sima puffer. Innentől meg a méretelvárások is beleszólhatnak...
Azért szívesen látnám az erősítődet ehhez.
Nálam divat a nagy puffer(2x, 4x 24000uF). Ennek oka az ehhez tartozó dinamikus hangzás.

Nem szeretnék túlzásokba se esni. 10-15 ezer µF -ra gondoltam, arra számítottam hogy tapasztalatok alapján még ettől is lejjebb lehet menni. (350mA max. áramról van szó)

No igen, ha jól látom hasonló a helyzet, mint az én most készülő hibridemnél, azaz stabilizált feszkó kell a fűtésfeszültség miatt. Vagyis az általam megépített tápot tudom ajánlani a puffer kondik határfeszültségének kitolásával 63 voltra. És megkérem kedves mentoromat, hogy aalakítsa át a stab rajzott 48 voltra.

Üdv! Ismered a kapacitás sokszorozót? Itt egy mozi angol nyelven.
Capacitance Multiplier - kereséssel még több információhoz juthatsz.
Ha nem boldogulnál a méretezéssel, szívesen segítek.

Köszönöm minden segítséget örömmel és szívesen fogadok. Egyébként nem ismerem ezt a sokszorozót.

Az első ábrán hálózati trafó utáni kétutas egyenirányításból készítettem kapacitássokszorozót és sima pufferes szűrőt. A második ábrán láthatod, mindkettő ripplije 30 mV.
A kapacitássokszorozó 2200 uF, 1k5, 100 µF és a két jelölt tranzisztorból áll zöld keretben.
A 130 Ω ellenállás a 350 mA terhelést valósítja meg.
A piros keretben láthatod, ugyan ezen hatékonyságú pufferes szűréshez nem kevesebb mint 100000 µF kondenzátort kéne beépítened.

Köszönöm szépen ! Szimpatikus az egyszerűsége, attól féltem hogy ez valami bonyolult áramkör lesz.

Pete Millett - a kapcsolás szerzője - közönséges adaptert használt. Ez tűnik költséghatékony megoldásnak.
A rajzon szereplő 18,9 V fűtőfeszültségű csöveid vannak? Ahhoz jó a 48 V táp. Más esetben a fűtőfesz. kétszerese + 9 V értékűre lesz szükséged.

Igen láttam az adaptert , nem szeretném ilyen dugasztápról járatni. Csövem az a rajzon lévő tipus. A fiókban 2200µF helyett 3300 van, 100µF helyett 470. MPSA 42 és BD241 tranzisztor. Ezekkel is nekiálhatok ?

A rendelkezésedre álló alkatrészek megfelelők. Az R1 1k5 ellenállás helyett használj kisebb értékűt 330-470 Ω, hogy ne legyen túl lassú a táp felfutása.

Mivel nem mindenre válaszoltál, ezért ma utána néztem ennek a kapcsolásnak. Az írottak alapján ez egy olcsó költségvetésre épülő kivitelezési mód. A leírások ugyan ajánlanak drágább verziót is, meg ahogy néztem jó kis üzletet is csináltak belőle. Nincs ezzel semmi baj. Ha abból indulok ki, hogy minél kisebb kiadás, én akkor is a légyszerelési verziót választanám.

Ezzel az erősítővel az a célom hogy áthidaljak egy időszakot, míg átépítek egy rég elkészült csövest, amit szeretek, de tudom hogy jobb alkatrészekkel még sok van benne.

Azt a ....... Van ott csöves készülék rendesen!

A K500 régóta van meg?

Pontosan nem tudom megmondani , de tíz évtől több valamivel. (501-es)

KB, mennyiért adták?

Erre már sajnos nem emlékszem.

Kell a vezeték?

Én nem hallgatok zenét fejhallgatón (nagyon ritkán), de elvileg érdekelne két "korszerű" változás. Mostanában több helyen is belebotlok ebbe a hirdetésbe, ami érinti mindkét felvetésem.
1. A jó minőségnek feltétele a vezetékes csatlakozás? A ma elérhető vezeték nélküli kapcsolatok elrontják az élményt?
2. Korábban 1 db hangszóró volt a fejhallgatók zömében, ami miatt kétkedve fogadtam a megadott 20-20000 Hz-es átviteli adatokat. Viszont most már elérhetőek kéthangszórós megoldások is, amik elvileg ígérnek előnyöket. Jó ez az irány?

Egy fejhallgatót sok mindenre lehet használni. Ha éppen mobilrádió, akkor abban a mobilitás a lényeg, nem annyira a minőség. Jelen időben szinte korlátlan számban árulnak füleseket. Azonban alapvető, hogy ki milyen felhasználásra szánja azt. És persze, nem az a lényeg, hogy mi van benne, hanem hogy milyen a hangja adott eszköz esetén.

Elnézést a visszakérdezésért, de melyik felvetésemre próbáltál válaszolni (mert egy kukkot sem értek a válaszodból)?
Megismételve, elég jó ez az 5. valahányas bluetoth, és van-e érdemi előnye a több hangszórónak?

Mégegyszer, az, hogy Neked mi a megfelelő, én honnan tudnám? Próbáld ki, és ne kérdezd! És kompromisszum adódni fog, de Te döntesz magadnak. Csak Te tudhatod, hogy Neked megfelelő e amit hallasz majd. Más tanácsára ne vásárolj!

És még, nem a határfrekvencia a mindenható, hanem ami közte van, és mindez műsorfüggő. Ma már nem leszek, vár a perecsütés...

Szerintem a több hangszóró a fülhallgatók esetében nem ugyanazt a célt szolgálja, mint egy hangdoboz esetén. A 3D térhatást, ( amit házi mozi rendszerek esetén az 5.1, vagy a 7.1 hangszóró rendszerek tudnak produkálni ) próbálják úgy élvezhetővé tenni, hogy abban a kis térben helyeznek el több hangszórót, hogy az irányhatás jobb legyen.

A bluetooth meg digitális jelátvitellel operál, és mint mindig a minősége lehet jobb is, meg kevésbé jó is. Nekem van SONY bluetooth fülesem. Nem csúcs kategóriás, de nekem megfelel.

Egy drótnélküli Sony-t én is hallottam valahol. Elájultam olyan jó volt.

Nekem úgy tűnik a belső szerkezet rajza alapján, hogy a két hangszóró részben nem egyforma (40 és 10 mm-es membránok), részben eltérő anyagból vannak a membránok, és részben közös tengelyen vannak elhelyezve (láttam már ilyet autóhangszóróknál). Ha ebben nem tévedek, akkor nem az egyik fül térhatását próbálják így fokozni, hanem inkább a hangsávot osztják ketté.
A vezeték nélküli átvitelre azért kérdeztem rá, mert itt már akár 2Mbit/s felbontás is elérhető (ha igaz), ami már szinte túlmutat az értelmes határon. Viszont én még nem hallottam ilyet. És én azt sem tudom, milyen forrás az, ami képes egy ilyen fejhallgatót "megtáplálni"? Sőt azt is el tudnám képzelni, hogy a vezeték nélküli üzemmód csak egy választható opció, és vezetékkel is lehet hozzá csatlakozni (van is a dobozban ilyen vezeték).

Én nem akarok venni fejhallgatót (nem is értem miből gondoltál erre). Engem az elvek érdekelnek, és lehetőleg a konkrétumok. A "döntsd el magad" az "attól függ mire kell" a "műsorfüggő" és ehhez hasonló "bölcsességek" egyáltalán nem érdekelnek.

Amig nem hallgatsz meg a saját füleiddel fejhallgatókat, addig hiába magyarázunk vaknak színekről, süketnek hangokról...
Fejhallgató tervezőket kis-, gyártót nagyobb eséllyel találsz itt - pl. a pécsi Harmantól.
Én használok fejbedugóst (2 pár volt 4ezer ft), Sennheiser Momentum 4-et (90ezer) és Sennheiser BTNC 4.50-et (50ezer). Mindegyik zenél, más-mást tudnak, ezért más-más célra és körülmények között használom.
Olyan fejhallgató (autó, kaja, nő...) nincs és nem is lesz, ami mindenre-mindenkinek megfelel. Ha máshol nem, árban kompromisszumot kell kötni - vagy nézd meg a 25millió forintos fejhallgató felépítését, az lehet, hogy tényleg jó persze ha megfelelő fejhallgató erősítővel, kábelen, csatlakozón, táppal, forrással, cerumen mentes fiatal füllel hallgatod rajta a dáridós zenét