150R/h-val is 15 másodperc expozíciós idő kell?
Nekem meg az a problémám, hogy a csöveim túl nagy sugárzást tudnának adni, eddig csak 35-40kV környékén próbáltam ki (
Bővebben: Link ), ahol épp, hogy elkezdődött a röntgenképződés. 60kV mellett nem tudom már meddig menne fel a sugárzás, elvileg ezen a feszültségen volt használva. A cső maximális feszültsége 150kV, de ott már szerintem fehéren izzana a forgó anódtárcsa, a sugárzás meg akkora lenne, mint Csernobilban a 4-es reaktor tetején miután felrobbant.
Azon gondolkodtam, hogy ha csak nagyon rövid időre kap pl. 450kV-ot akkor mi mehet tönkre benne? Mert gondolom a hőterhelés szabja meg, mekkora feszültséget lehet rálökni egy ilyen csőre.
Erősítőfóliát még be kell szerválnom nekem is. Meg szivesen elcserélném az egyik csövem egy kisebb csőre, értékegyeztetéssel.

Vettem kék erősítőfóliát ITT Nem drága, még nem próbáltam ki mondjuk. Azt hiszem 100-as erősítése van. Ezeket mennyire kell megküldeni, hogy világítsanak? 10-20R/h elég hozzá? Ólomdobozt mostmár elkezdek gyártani, addig jobb, ha nem próbálom ki.
Bővebben: Link

Igen, elvileg elég 0,5 percnél kevesebb 100 R/h felett, de ez a röntgenfilmtől is függ, na meg persze a gyorsító fesztől. Én kb 100-130 kV-ot használtam és önelőhívó kisfilmet, de 50-60kV-on jóval kevesebb is elég szerintem.
Egy javaslat: 80-900 kV alatt ha csak nem végablakos alfa mérő GM csöved van, ne higgy neki, mert nagy sugárintenzitás nyelődik el a gm burkolatában és így csalóka a mért eredmény. Ezenkívül én azt is megfigyeltem, hogy a GM csövet a ZVS nagyfrekis feszültsége ionizálja, és egy egyszerű sípoló hangot ad, ez megtörtént nálam még akkor is, ha alufóliával burkoltam a műszert és földeltem. Ez a jelenség már méterekről jelentkezett nálam, ezért csak ionizációs kamrával tudtam mérni.
Ja amúgy nem volt ólomdobozom és kézzel tartottam a sugárzásmérő fejet a cső mellé 5 cm-rel....
Amúgy szerintem a fólia világítása azonos keménység esetén lineárisan változik a sugárintenzitással, legalább is egy bizonyos tartományon belül.
Szerintem impulzus üzemben ne próbáld ki, mert azt nem nagyon szokták tolerálni a csövek, azokra inkább keress egy flash X-ray csövet az E-bay-en. Az mehet egy Marxról vagy kondenzátorról.

Az erősítő fólia mennyire világít? Mert nem filmre akarom használni, elég körülményes az, meg még kazettát is kéne venni hozzá. Simán le akarom fotózni a fóliát tükör segítségével. Ez a cső 60kV-on szerintem lazán felmegy 2-3kR/h-ra szóval annyira nem kell azért megküldeni. Arra vagyok kíváncsi igazából, hogy a fényképezőgépnél elég-e egy 10-20s-os expozíció alacsony (ISO100-200) érzékenység mellett, 10-20R/h-val.

A nagy teljesítményt egy ZVS-tápról el is felejtheted, ahhoz hogy a csöved gyári teljesítményét kicsikard háromfázisú trafó kéne több tíz amperrel. Nézd meg az adatlapot és számolj. Viszont ha nem nézni akarod a képet amit úgyis csak méregdréga ólomüvegen keresztül ildomos nem kell nagy áram, alég 500 μA ami pl 50kV-on 25W ami csak derengő fényt ad de hosszú expozícióval "B" már ugyanolyan képet készíthetsz igaz ehhez CMOS szenzoros DSLR fényképezőgép kell pl CANON 400 D. Ha nem fontos az azonnali eredmény akkor filmes gép is megfelel akár egy régi SMNENA, ZORKIJ, ZENIT ami tud B-t és lehetőleg tükörreflexes.

Nekem fuji s6500-am van, annyi hátránya lesz egy dslr-el szemben, hogy több lesz a képzaj, illetve kisebb a dinamika. De most nem fontos a precíz kép, elég ha halványan dereng a fólia, amit egy 10-20 s-es idővel le lehet kapni. A sorkimenő valóban kevés lesz, nem is azzal akartam, van egy 150 kilós mérőtrafóm (elvileg 100VA-re terhelhető, de 4-5kW-ot is kiszedtem már belőle ) az 35kVAC-s, egy kétszerezővel ragyogóan fog működni. Csak félő, ha megcsúszik a kezem kicsit a toroidon, a cső 100kVDC-t fog kapni.. a megoldást egy túlfesz védő szikraközben látom, primitív, de jobb, mint a semmi. Arra gondoltam még, hogy bedobom a fóliához a webkamerám, és azzal nézem Ha működik, akkor majd kipróbálom ezt is. Ja és a webkamerát már moddoltam, hogy infrába is mélyebben lásson (kivettem az IR szűrőt), elvileg az akkor jobban látja majd a fóliát?

A kék fóliánál nem sok hasznát fogod venni az infraérzékenységnek se lehet hogy így is érzékenyebb lesz mint IR-szűrővel. Esetleg egy nagyobb optika, ja és több helyen láttam a képzajt csak fokozza a direkt röntgen, érdemes volna tükörrel ólommal árnyékolt szögből beállítani. A védelem nem árt a mérőtrafó elé mert könnyű leégetni is, erre megfelel egy VDR a primerre biztivel az esetleges VARIAC megszaladás ellen.

A webkamerát el lehet felejteni, mert ekkora sugárzás már hatalmas képzajt fog okozni, ha direktben éri a sugárzás. C4R0 elég jól tudott fotózni zöld és kék fóliával mindenféle sugárzásárnyékolás nélkül :Itt
Szerintem elég, ha vágsz egy pár mm vastag ólom lemezre egy akkora lyukat, hogy átférjen rajta az objektív, és 2-3 m-ről rázoomolsz az foliára...

Nem akarom én direktben fotózni, szerintem sehol nem szokás (komolyabb helyeken), a tükör tökéletes megoldás. Majd később veszek zöld fóliát is, ha a kék nem elég hozzá. Az oldalon viszont azt mondja a gyerek, hogy az ablakon lévő alulemez ront az élességen, és jobb kivenni. Nekem ezt nem hinném, hogy kivitelezni lehet, mivel ha kiveszem az ablak részeit, kifolyik az olaj belőle Belül van egy 0,5mm vastag kis alulemez, és van kívülről is egy 'alu tölcsér' ami az ablakba lóg. A külső alut le tudom szerelni gond nélkül. A belsővel problémák lehetnek viszont.
Még egy kérdés, érdemes forgatni az anódtárcsát? 10-20s-es expozíciónál már forrósodik nagyon? 50-60kV környékén kb.

Szerintem hagyhatod az alulemezt, annak a lényege, hogy kiszűrje a röntgenspektrumból a nagyon lágy sugarakat, de amatőr fotózáshoz nem kell vele törődni.
Az anódtárcsa forgatása attól függ, hogy mekkora teljesítményem akarod üzemeltetni és hogy a fókusz mekkora, mármint ha lehet a fókusz méretét állítani...

Lehet, van benne két fűtőtekercs. Van egy hoszabb és egy rövidebb. Fizikailag nem tudom hogyan változtatja a fókuszt, de majd kiderítem előbb utóbb.

Bővebben: Link
Ez elég durva. Van egy orosz vagy ukrán falu, ahová egy halom aktív, és veszélyes anyagot vittek, a Cs-137 csak úgy kint áll az utcán egy nagy ólomtartályba, a parasztok meg céziumot meg stronciumot rakosgatnak naponta.. aztán meg is égtek a gammától, meg a katonák is akik segítettek, nem is kicsit. Meg egy sima hűtőben tárolják a stronciumot és valamennyi anthraxot. Ezek nem kispályások. Itt nem lenne nehéz hitelesíteni egy ionizációs kamrát, csak ki kell menni az utcára, szerintem a háttérsugárzás több R/h is lehet néhány helyen.

Kis teljesítménynél nem számít hogy forog az anód vagy sem, csak a gyári 30-50kW-oknál van jelentősége mert ott infrasugárzással adja át a hőt az olajnak. 50-100w-ot forgatás nélkül folyamatosan is kibír. A kisebik fűtőszál a kis fókuszé a hosszabb meg a nagyé. Egyszerre csak az egyiket kell használni.

Ezen a rajzon kissé nehezen igazodok ki. A 'kis fókusz' az pontosan mit takar? Kisebb felületről lépnek ki az elektronok. De az fizikailag is változtat a röntgen anódfókuszán? Azaz a szétterülő röntgensugarak nyílásszögét szűkebbre veszi pl?

A röntgensugarak minden irányba terjednek csak a fókuszterület a sugárkilépési irányból nézve kisebb területnek látszik. Ezt a kisebb szögben lévő anódfelülettel és a katódszál tégelyének elektronfókuszáló geometriájával érik el.

Ja értem, így mivel pontszerűbb a fényforrás, élesebb kontúrokat eredményez a röntgenképen. Akkor a kisebbet érdemes használni. Akkor igazából az lenne a legjobb, ha az anód és a katód egy egy csúcs lenne, úgy még élesebbek lennének a képek. Csak 2 másodperc alatt elolvadna mindkettő.

szerintem a gm-csöved fél méterről nem az alfát érzékelheti, mert azt a levegő rég elnyelte, helyette az alfa-bomlást gyorsan követő gamma ionizál.
és az a sárga sugárzásmérőd egy tóriumos gázharisnyát jelez már?

Hát fél méterről biztos nem érzékel alfát. A végablakos érzékel közelről Pl, Am241 esetében. A CD V-715 legalsó méréshatára 0-500mR/h. Szerintem meg se mozdítaná a mutatót, inkább elnyelné a ház a sugárzást. Annak nagyon nagy sugárzás kell, akkor mutat csak valamit.

szia, olvastam h nem kaptál csak 100 mikroamperes deprezt, szóval én az urbán elektronikában ma láttam 800 ft-ért kis méretű középnullás deprez műszert 50 mikroamper végkitéréssel. (7. ker, dózsa györgy út jobbágy utca sarok)

viszont én meg az üllői úton nem tudok boltot ahol deprez műszert adnak, beírnád a címét? köszönöm

akkor ez tényleg igazi hidegháborús szellemben készült műszer, ha csak erős sugárzást érzékel, de ahhoz egy emberi kézzel kell odatartani...

Pár éve elkapott engem is a sugárzásmérő láz, ez lett belőle:
Bővebben: Videó1

Bővebben: Videó2

Az 1 perces átlag végén nem sikerült a számolást megcsinálni, a kijelzett érték véletlen memóriatartalom.
Idén nyáron sikerült némi kalibrációt csinálni cézium forrással és hiteles műszerrel, de nem tudtam értelmeset kihámozni belőle A cső robotron 70013 feliratú, ha valakit érdekel felrakom a mért értékeket. Normál háttérnél kb. 100 beütés/perc értéket produkál.

Elég nagy arrafelé akkor a háttérsugárzás. Nekem egy rossz cső régen olyat produkált, hogy normál feszültség mellett 2-3 impulzust adott 1 helyett. Mindíg kettőt kattant a hangszóró, mikor csak egyet kellett volna.

Ionizációs kamra a neve, röntgencsöveket, nagyobb mennyiségű aktív anyagok ma is szoktak vele mérni. Ha 500R/h -t mér akkor nem tartani kell, hanem futni. De komolyan

Köszi a választ. Több ilyen csővel is ugyanez volt az eredmény, sose gondoltam volna, hogy hibás lehet a cső.
Nem lehet, hogy a méret miatt mér többet? Lefényképeztem, ez a cső sokkal nagyobb, mint pl. az SBM20. Tettem fel egy képet egy hosszabb idejű mérésről is. Mennyi az átlag impulzus percenként?

Meg kéne nézni egy teljesen különálló, jó számlálóval. Azért nem hiszem, hogy arrafelé a normáltól 5-10x nagyobb a háttérsugárzás. Vannak ilyen helyek persze, pl. ahol valamiért nagyobb a földből kijövő radon, de itthon nem tudok ilyen helyről. Az átlag impulzus, ha alfa béta és gamma érzékelés be van kapcsolva (azaz nincs árnyékolás) percenként 10-20 impulzus van. Csak gamma érzékenységnél kb. 5-10.

Szerintem nincs probléma a cső mérési eredményével, mert a nagyobb beütésszámot nem a nagyobb háttérsugárzás, hanem a nagyobb aktív csőtérfogat okozza. A robotron cső sokkal nagyobb , így nagyobb térfogatban érzékeli a beérkező részecskéket és így nagyobb a mért érték.

Erre gondoltam én is, csak nem tudtam ilyen szépen megfogalmazni

Van néhány adatom, kalibrált müszerrel összehasonlítva: 3790C/m 8,18uSv/h
4471C/m 10,34uSV/h
5374C/m 13,46uSv/h
6611C/m 17,58uSv/h
8304C/m 24,58uSv/h
10707C/m 39,25uSv/h
14704C/m 71,33uSv/h

Ezzel kellene kezdenem valamit, de sajnos az adatok nemlineárisak. Lehet az esetleg, hogy ahogy egyre közelebb tettük a csövet a forráshoz, a sugár már nem fedte le a cső teljes térfogatát? Hogy szokás ezt számolni?

Szia!
Ebben a félévben tanultunk sugárzástani alapismereteket és előző héten a zh-ra tanulva keresgéltem ezt-azt neten és ráleltem az általad írt cikkre (Bővebben). Akkor elhatároztam, hogy építek én is egy GM csöves számlálót a cikked alapján. Végigolvastam a cikket meg ezt a topicot. Amúgy ha már itt tartunk egy kis kitérő...
A cikkedben ezt írtad:

ez így eléggé sántít, nekünk a suliba így tanították:



gyorsan utánanéztem egy BME-s jegyzetben is, de ott is így írták... Bocs, hogy kijavítalak csak, mint frissen zhzott hallgatóként a cikket olvasva azonnal észrevettem .
Lényeg a lényeg, szeretném megépíteni ezt a kapcsolást. Ma megkérdeztem a radiokémia tanszék egyik tanárától, hogy van leselejtezett, de még működő GM csövük amit oda tudnának adni nekem. Azt mondták, hogy van, keresnek egyet nekem. A kérdésemre, hogy milyen cső csak annyit tudott mondani, hogy kb. 550V ról megy. Majd szerdán kapom elvileg meg a csövet, majd megpróbálok mást is kideríteni róla. Szóval ha meglesz a cső és kompatibilis a kapcsolással akkor az esetleg felmerülő problémákban kérnék majd segítséget.
Te milyen típusú csővel használod a kapcsolást, mekkora feszültséggel és árammal?
Egyébként találtam az elektroncső.hu-n a speciális csövek lista alja felé orosz SBM-20 típusú új GM csövet (СБМ-20) 8900Ft -ért. Azzal kompatibilis a kapcsolás? Csak mert ha mégsem lesz ingyencsövem nemigen tudok beszerezni mást...
Egyébként Deprez műszernek, melyik lenne jobb az 1mA vagy 100uA végkitérésű? Csak, mert Conrad-nál ugyanannyiba kerül mindkettő...
Előre is köszi
Üdv.

A cső feszültségét egy potival lehet állítani. A műszernek jó mindkettő, be kell állítani azt is potival. Az én csövem CTC-5, vagy valami hasonló nevű. 400V körüli feszültséget kap a cső, de hogy mekkora áramimpulzusokat csinál, azt nem tudom.