Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Azt a rajzot amit te csatoltál pcl86-os csővel. Még tudok tekerni rá, megyek tekerek is.
Olyat nem mert szép állapotú, kipofozható. Kondi ügyben ointézkedek.
Félig off:
Ti mivel oldjátok a pillanatragasztót? "Körbehúztam" a lötyögős 6n8sz-ek csőfejét és most száradás után ronda fehér lerakódás van a csöveken a ragasztó kipárolgásától ![]() ![]() ![]()
Lehet hogy megpróbálom körömlakk lemosóval, csak nem akarom a feliratot leoldani... kár volt hozzányúlni.
Félig off #2:
Meg van az ellenszer! ![]() A fehér trutyit amit a pillanatragasztó hagy, szépen leviszi a Clin ablaktisztító! (Nem a ragasztót! Csak azt a fehér lerakódást, ami a párolgástól keletkezik.) Talán mégsem lesznek ronda 6n8sz-eim ![]() ![]()
a pillanatragasztó elvileg nem szereti a langyos vizet, de azért a csövet ne áztasd be
![]()
Na úgy néz ki sikerült rendbe tennem a csöveket.
A cső és a csőfej találkozásánál a rést egy féktisztítós ![]() Így a csőfej és a cső közti résbe öntött üvegszerű pillanatragasztó marad csak meg ami olyan mintha "gyári" lenne. Csak közelről lehet észrevenni úgy is "jól néz ki" ![]() Ezt 12 csőnél csináltam végig, úgy tűnik bevált. Most már csak arra vagyok kíváncsi hogy a hőt hogyan bírja a ragasztó ![]()
Jól bírja tapasztalat. Haver ráragasztotta a potira a forgatógombot mert leesett mindig, utána szét ment a poti és nem bírtuk leszedni a forgatógombot és melegítettük is már majdnem izzot a fém de a pillanatragasztó nem jött le sehogy. Szal eléggé hőálló.
A csöves egyenirányítás némileg jobb hangot ad,mint a diódás.hogy miért,az nagyon összetett.viszont az egész átviteli láncnak,mintahogy az erősítőnek is magas minőségi szintet kell megütnie,h ez a hatás észlelhető legyen.egyszer beszélgettem minden csöves erősítők egyik legnagyobb tudorával.ő ezt mondta:nézd,én két dolgot nem használok soha csöves végfokban,-potmétert,és egyenirányító diódát... (nocomment) persze,ő Neiró-kat épít(után).
EDGAR !
Ez remek. Én kezdő vagyok a témában. Egy PP erősítőt építek EL-84- ekkel. Arra lennék kíváncsi ez esetben hogyan módosul a számítás. Az a gondom, hogy akárhogy számolgatok, méregetek,módosítgatok sehogyan sem jön ki a szekunderen a 10W. 4 ohmon max 5W-ot, 8-ra 3W-ot tudtam kicsikarni pentódás üzemben. Ha tudsz lécci válaszolj egy elkeseredett hetek óta kínlódó amatőrnek.
Én a lehető legjobb minőséget szeretném kihozni, a cd lejátszó és a hangfalak már megvannak, sikerült nagyon olcsón jót összehozni. Már csak EZ81-eket kellene szereznem, 2 darabot, ritka mint a fehér holló.
Mi a baj a potméterrel? Gondolom akkor a hangerőszabályozás forgókapcsolóval történik, valahol már láttam ilyet
Egyrészt még az olyan nagyoknál is, mint az ALPS, a sztereó potmétereknél az együttfutás elég gyalázatos, valahol volt erről egy cikk... Másrészt a poti egy idő után recsegni-sercegni kezd. Harmadrészt, a hangerőszabályozásra használt potik tulajdonképp nem logaritmusosak, hanem felbonthatók két, a logaritmusgörbét közelítő lineáris szakaszra. 12 vagy 24 állású forgókapcsolóval a két csatorna együttfutása jobban megoldható, s a logaritmusosság is jobban érvényesül az ellenállások helyes megválasztásával.
Na akkor számolgassunk kicsit (mert valamit elszúrtál).
Ahhoz, hogy 8 ohmon 10 W-od legyen 9 V eff (25,5 Vcs-cs) feszültségnek kell megjelenni a szekunderen. Ha az anód munkaellenállást (Raa) 10,4 K-ra válsztod, akkor 36,2:1 áttételű trafóra van szükséged, ehhez a primeren 326 V eff (923 V cs-cs) meghajtó feszültség kell, (csak mellékesen jegyzem meg, hogy az 5,2 K Ra az EL 84-nél tiszta A osztályra javasolt, PP erősítőben általában valamilyen AB osztályú beállítást használunk, ilyenkor kisebb Ra-t szokás használni, többnyire 7-8 K Raa-t (tehát nem 2*5,2 K=10,4 K), de ez a számolás szempontjából nekünk most lényegtelen). Először számoljuk ki mekkora tápfeszültségre van szükséged a fenti követelmény teljesítéséhez (2 W veszteséget feltételezve a trafón). Uaa=ngyök(2*Pki*Raa)=ngyök(2*12*10400)=499 V~500 V, mivel PP-ről van szó az anód katód között ennek fele fesz kell, ez 250 V+40-50 V maradék feszültség, ez összesen 290-300 V fesz az anód és a katód között. A tápfeszültségnek tehát (mivel a katódellenálláson is esik majd 10 V körül és a kimenő primer Rdc-jén is esik 5-10 V) 300-320 V-nak kell lenni (terhelten). A nyugalmi áram csövenként kb.36-40 mA (A osztályú beállítás) A primeren meghajtó feszültségként az 500 V gyök 2-ed része fog megjelenni, tehát 354,5 V, igy a primeren 354,5*354,5/10400=12 W táplálódik be, ebből lesz a szekunderen a 10 Wattunk. 8 K Ra is tökéletes amúgy, akkor nyilván lényegesen nagyobb lesz a kimenő teljesítmény ugyanekkora tápfesznél. Egyenlőre ennyi, megyek ebédelni. ![]()
Jó étvágyat.
Sokat segítettél, hálás köszönet. A cső adatlapja szerint Ua max 300V, ez még rendben. De láttam olyan plachtovics cikket, ahol triódásra volt kötve. RTévk /98. Az adatlap szerint Usegmax 250V ! Nem baj ? ....... A osztály 40mA Inull-al ? Dehát Imax 48mA. Minkét cső csak zárni tud, nyitni csak 8mA-nyit. Hogy jön létre a huzi-voni ? ehhez én még buta vagyok.
A meres ervenyes a PP-re is.
Amennyiben a munkapontokat betartottad, ertem ez alalat a vegcsovekek ,es a kimenod jol van kiszamitva valamint a tapfeszultseg megfelelo erteku (tehat legyen meg a feszultseg es a kivant aramertek) akkor kellene mukodjon . Ahoz, hogy a szekunderen 10W legyen a primeren 11-12 W-ot kell leadjon a ket cso a 8k primer impedancian. Ez szukseges a kimeno vesztessegei miatt. Gondolom, hogy az alabbi kapcsolashoz hasonlo vegfokot kinozol: Kép: Hivatkozás Lehet, hogy a primer impedanciad nem a megfelelo. Amennyiben ismered a trafod menetszamait akkor jo kozelitessel a primer impedanciat az alabbi egyenletbol kilehet ertekelni: Raa = (n1 / n2 )2 * Rs Teszem fel, hogy a primer menetszam = 2400 menet A szekunder menetszam = 54 menet es a szekunder terheles Rs = 4 ohm, akkor a primer impedancia : Raa = (2400 / 54 )2 x 4 = 1975.3 x 4 = 7900.23 ohm A menetszamokat egy nemet szakkonyvbol vettem ki: 2xEL84 EI78-as vasmagon - n1= 2 x 1200 men / 0.2 mm-Cul huzal es n2 = 54 menet / 0.7 mm Cul huzal. Ertelmetlen itt most szamolgatni, ezeket megkapod. Valahol valamit nem jol csinalsz. Nezd a dolgokat.
Nem jól látod a kérdést. Az Umax 550 V lehet az anódon is meg a segédrácson is. A beállt nyugalmi feszültség (egyenfesz) max. 300 V lehet, de jobb gyártmányoknál, vagy pl. a 6P14P-nél 350 V-ig el lehet menni.
A lényeg, hogy a csőre megadott anóddisszipációt nem kell túllépni, ez 12 W (plusz segédrácsra 2 W, az már összesen 14 W). Az I max nem 48 mA, hanem 250 V a-k feszültségnél a nyugalmi áram 48 mA lehet, mert 250*0,048=12 (W) (csak azért van max 48 mA megadva, mert 250 V anódfeszhez van megadva). Így nem léped túl a megengedett 12 W anóddisszipációt (veszteségi teljesítmény, ennyi tud hővé alakulni az anódlemezen). 300 V a-k feszültségnél ez 40 mA-nál van 350 V a-k fesz.-nél 34 mA (nem mindegyik cső bír ekkora feszt) A 48 mA (250V-nál) átlagáram, ekörül leng az anód váltóáram, a 250 V átlagfeszültség, ekörül leng az anód váltófesz. Mint mondtam, ezek a fesz és áramértékek A osztályra vonatkoznak, tehát ugyanannyit tud nyitni a cső, mint amennyit zárni, a rácselőfesz ilyenkor tizenpár volt (250 V-nál minusz 10-11 V, 300 V nál 14-15 V körül) AB osztálynál nagyobb lesz a rácselőfesz, amivel a csövet jobban lezárjuk (kisebb lesz a nyugalmi áram, mint amit a disszipáció miatt megengedhetnénk). Ilyenkor (attól függően, hogy mennyire áll közel a munkapont az A osztályhoz), kis vezérlőjelnél továbbra is A osztályban működik az erősítő (a csovek ugyanannyira nyithatók lineárisan, mint amennyire zárhatók, pl 6 W-ig A osztály afölött B osztály), nagy vezérlőjelnél B osztályú lesz a működés, mert az egyik cső (az ellenütemből) lezárt amikor a másiknak még javában lineárisan nő az árama ( mivel ellenütemű ezért aztán a két végcsőnél ez történik váltakozva a vezérlés függvényében). ![]()
Ma volt időm és összeraktam a GU50 SE-t. Azért kellett szétszednem mert nagyon melegedett a belseje is. Lyukakat fúrtam a dobozára hogy legyen hűtés. Itt vannak róla a képek. Most is légszereléssel lett összerakva. Nem volt kedvem nyákot rajzolni, maratni
![]() Be is mértem az erősítőt. Legalacsonyabb frekvencia 50Hz volt a hanggenerátoron. 8ohm terhelés mellett 8,2V kimeneti fesz volt a legtöbb, úgy hogy a szkópon nem lehetett látni torzítást. Ez 8W Míg 1KHz-en már 10W gond nélkül lejött. Én meg vagyok elégedve ezzel a teljesítménnyel a kicsi 10cm2-es kimenőkhöz képest. Jó, tudom 50Hz nem hifi de a hangfal is csak 35Hz-től ad. Zenére nekem jó lesz ![]()
A ventillátor miatt is kellett volna fúrkálni lyukakat Így csendesebb is. Nem zavar bele a venti kapcsolófrekije. Nkem ez így tetszik.
Itt vannak a mérési képek. Látható a torzítás a második képen. A lyukakat a munkahelyen fúrtam ki ![]()
Nekem a GU mellett az alulap forró lesz, átveszi a foglalattól. A belseje az erölködőnek meg inkább a tarfótól melegedett. Most jó a szellőzés csak a trafó meleg. A kondik már nem melegek mert kimegy a hő. A trafó 60 fokos 2 óra után. Csak kibírja
![]() Ja és a szkópot a legutóbbi börzén vettem 6K-ért. 15MHz-ig használható. Kicsi, hordozható, szerintem ennyiért ingyen volt. Meg vagyok vele elégedve. Nkem teljesen jó.
Már a 8W -os képen is tetemes torzítás látható ,fül erre kevésbé érzékeny és a megjelenő felharmónikusok miatt feldúsul a mély tartomány , ami okozhat kellemes hangzást is .
Jobbnak érezhető az alacsonyfrekis átvitel mint valójában ...
Még a légréssel kell játszanom mert most gyakorlatilag csak a szerelési légrés van hogy egy oldalról van belemezelve. Majd teszek közé papírokat és nézem a szkópon hogy a legjobb.
Nagyon csúnyácska az a színusz az első is, nem ártana csiszolni még rajta, inkább meg kellene elégedni 5-6 W-al és kicsit kisérletezni még, ettől biztos jobbat el lehet érni (vagy a bemenőjel is ilyen ?).
Igy néz ki a színusz, ha nem torz, ha ilyen nem is sikerül, azért hasonlóra lehetne gyúrni (N313 orosz kis szkópon, a bemenőjel saját készítésű tranzisztoros dekádoszcillátorból megy az erősítőbe):
Szep munkat vegeztel !! Szemelyszerint a hagyomanyos szerelest joban szeretem mind a PCB -re felbiggyesztett alkatreszeket.
CHZ-nak igaza van. Kulonben is az a kis torzitas meg nem halhato egy nem vajtfulu megszallotnak. Veszem eszre, hogy vannak mero eszkozeid ezert amikor ugy latod, hogy minden rendban ez erositodnel akkor a kapcsolasi rajztol a meresi eredmenyekik kozold itt velunk. Ertem ez alatt a bemenetol kimenetig minden lenyeges pont szkopos megjeleniteset es a hozzajuk tartozo feszultseg ertekeket. Igy egy kezdo kovetni tudja pontrol pontra a HF jel utjat a hangszoroig es annak a felerositett szamszeru erteket valamint az egyes fontos pontok egyenfeszultseg ertekeit. Sokkal tobbet mond egy jelnovekedessel/feszultseg etekekkel felruhazott kapcsolasi rajz mind egy rakas elmelet. A gyakorlat az ami letergyepelteti az embert !!
A bemenő jelet a számítógépen állítottam elő egy oszcillátor progival. Nem néztem a bemenő jelet de gondolom az jó lehez mert alacsony frekin a 44Kmintavételezés miatt még teljesen jó jelnek kell lennie. Nekem a jelenlegi hangereje bőven elég. Sokkal erőteljesebben szól mint a 6p14p SE. Még a kimenőtrafó légréssel játszok el egy kicsit.
Legközelebb majd úgy teszem fel. Az akkor lesz mikor beállítom az optimális légrést. Most csak a működés ellenőrzése és hogy "mekkorát dörrent" volt a cél.
Merem alitani, hogy "djhans" megoldja a problemat.
A kezeben van egy ket meroeszkos es addig jatszadozik amig minden rendben lesz. Egy kis ellencsatolassal- itt ott -meg lehet segiteni a dolgon.
GU50-et meghajtó 6N8SZ SRPP-be mekkora katódellenállásokat tegyek 350V-nál? Most 1,8K-k vannak bent és 2,8 ma folyik. Szerinted ennél lehetne nagyobb áramot folyatni a triódákon? Ez csak egy kérdés függetlenül az előző témától.
Gondoltam.
Ezert nem is szoltam bele egybol a dolgokba. Ne torodj a velemenyekkel, szep munkat vegeztel es punktum!! A kimenok ahogyan en nezem, egy kicsit vastagok a lemezek. Valamilyen halozati trafobol keszitetted?? |
Bejelentkezés
Hirdetés |