Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Modellvasút trafó, szabályzott feszültséggel
Témaindító: imbra, idő: Márc 18, 2007
Témakörök:
eddig nem találtam akkut, ami befért volna. 12 mm magas a belső tér és 19 mm széles. de akkor látszik kintről mindnen.
most néztem: 11.6 mm x 3,05 mm gombelemet: 1,5V 44mAh alkaline. ebből befér 1-1 db a két végébe (WC-be rejtve) alulra dip kapcsoló és mehet amig birja az elem a Ledeket.
Huh! Nem mondom, rendesen felpörgettétek a topicot!
 Egy kis "szakma", ha nem nagy baj: A váltó vezérléséhez legalább 12V (lehetőleg váltóram) szükségeltetik. A világítást a kocsiban (ha igazán "elegánsat" akarsz) ne LED-ekkel oldd meg, bár kétségtelen, a rizszem-izzók cefetül melegszenek. Igazából a LED erősen irányított fényű, és nehéz szórni. Egy gombakkuról meg lehet hajtani, ha nem hosszú ideig (pár mp) engeded rá, nem hal bele, legalább látod, mennyire nem szórt. A feszültségvezérlés contra áramvezérlés témájához: A feszültségvezérlés egyszerűbb, ám nagyobb terhelés mellett a mozdonyok motorja nem bírja ki, csak küzd. Az áramvezéslés bonyolultabb, de "szebben" vezérelhető. Viszont arra fel kell készülnöd, hogy aszakaszok határán a szerelvény megugorhat, ha nem azonos szinetn vannak a szakaszok. Ennek eredményeként a vonat hirtelen leblokkol, vagy felpörög. (Megj.: Saját modellező múltamból tudom, hogy a srácok fullgázzal közlekedtetnek mindent, a baktató vonat nekik nem élmény. Jobb, ha egy "átlagos" értékre ráálítod a teljes pályát, ami még megy, de nem fénysebességgel, és csak a szakaszokat kapcsolgatod ki-be. Későbbi fejlesztéshez jó lehet viszont a PWM rendszer. Igaz, ezeknél a rendszereknél is fennáll a feljebb írt jelenség a "0-ról 100-ra 1 mp alatt, és vissza". Een csak komolyabb, ún. "kinetikai modell"-lel lehet védekezni, de ez egy egészen más tészta.)
Az én ötletem az lenne, tervezzünk együtt egy PWM vezérelt forgásirányváltós kapcsolást, szakaszok vezérlését is tudja szabályozni valahogyan, valamint a váltókat (sorompókat) is lehesen megtáplálni róla. PWM rajz (555-el) van egy tucat fent, FET-es is, már csak a forgási irányt kellene kitalálni, valahogy úgy, hogy a poti közép állásában nulla, majd tekerve indul lassan, a poti végéig lineálisan gyorsít, vissza nulla, majd ellenkező irányba tekerve forgásirány váltás lesz.
Nos feladtam a leckét! Tessék, várjuk az 5leteket!
Én egy picit másfelől közelíteném meg a kérdést.
Nem a sebesség-szabályozással kombinálnám az irányt, hanem inkább mechanikusan állítanám be a közlekedési irányt, és utána a sebességet. Konkrétan a következőre gondolok: Adott egy 3 állású billenőkaros kapcsoló. Közép állásban nincs fesz a szakaszra adva. Az egyik irányban eldöntve arra fog menni, a másik irányban eldöntve aebbe az irányba fog menni a jármű. Egyszerűen a polaritásokat kell csak cserélgetni. (Nem olyan elegáns, mint a Te elképzelésed, elismerem, de egyszerűen és olcsón kivitelezhető, ráadásul a szakaszolás is megoldott.)
Neem ez így nem ok, a vonat lelassít, megáll, majd indul vissza, persze a tieddel is megoldható, de mégiscsak kafább, ha ezt egy elegáns mozdulattal teszed és nincs az a veszély, hogy menetközben full gázon átkapcsolod, tudom, tudom, a kipörgő kerekek látványa engem is felcsigáz...
Idézet: „tudom, tudom, a kipörgő kerekek látványa engem is felcsigáz...” Hát ha még gumi is lenne rajtuk!  Na de komolyra fordítva: 1. Valóban szebb, elegánsabb megoldás, amit vázoltál, de annál is meg lehet ezt oldani egy igen durva mozdulattal. Az igazi megoldás a kinetikus vezérlés lenne, de hát ki fogja azt megépíteni?!  2. Mint előbb már említettem, tapasztalatom szerint a kissrácok nem azt élvezik, ha "valósághű", hanem ha száguld. Természetesen ettől függetlenül, az elképzelés kiváló, már csak meg kell valósítani. (Egy részgondolat: Ha a poti nem hajszálra középen van, akkor a jármű motorján folyik némi áram, mai ahhoz kevés, hogy elmozdítsa álló helyzetből, így a motor leéghet... Javaslom, hogy az Általad keresett megoldás legyen kiegészítve egy olyannal is, ami bizonyos feszültség alatt "lehasítja" a kimenő feszt 0-ra.)
Egy "balance" potival lehetne, ami középen bekattan, ha ez sztereó, akkor az egyiken egy ablakdiszkriminátor figyelné a középső álapottól való eltérést, ez váltaná a polaritást. Eddig oké is. De ott a PWM-et szabályzó csúszka. Hogyan transzformáljuk az ellenállást úgy, hogy az a középső állástól mindkét irányban nőljön, vagy csökkenjen? Ha az is kettős poti lenne, és ellentétesen lennének bekötve, amit a diszkriminátor választana ki???
Természetes erre gondoltam, lehet, hogy nem így fejeztem ki magam. Tehát, közép állásban "0" a kimenő feszültség, lehet, hogy e feladatra valamilyen spéci poti szükségelteteik (?) ezt majd az okos emberek megmondják.
Emékeztek még a PIKOS trafóra (szürke nagy bumszli ház, középen tekerővel, két piros hiba lámpával) Nos, pont ilyent kellene XXI sz.-i technikával megoldani, de nem fontos szürkében... 
Ajjaj, most látom mit irtam: sztereó balansz poti
Ez igen! Lehetséges ilyen?
Én már láttam olyat, aszem sztereo lineális poti, ahogy mondod középen kattan.
OFF
Sőt, kifejezetten ajánlatos sztereo potit használni a balance-hoz, így nem lesz áthallás! ON De hogy ezzel mit akarsz elérni, azt nem látom át. Hogy a kimeneti feszültség +12 és -12 V között változzon a potiállással arányosan, azt nagyon egyszerű megoldani monó potival is. Szerintem az sem gond, hogy egy kis áram folyik középállásban, hiszen a kapcsoló üzem miatt nagyon kicsi a veszteség, de akár az is megoldható megfelelő méretezéssel ("dead time"), hogy kis feszültségeknél nagy legyen a kapcsitáp kimeneti ellenállása, így ott ne adjon jelentős áramot. Rajzoljak ilyet? Viszont a zárlatvédelemre kapcsoló üzemben nagyon oda kell figyelni!
Üdv Mindenkinek!
Itt egy link az oldal vége felé van egy mozdonytáp kapcsolás, ahol nincs irányváltó kapcsoló hanem a pótméterrel van megoldva. Kiváncsi vagyok a véleményetekre. Bővebben: Link
Ez iszonyú furcsa!
Egy kb. 150 Hz-es háromszögjelet hasonlítanak össze egy másik, hozzá sem fázisban, sem frekvenciában nem kötött 150 Hz körüli négyszögjellel. Hogy mi az értelme, azt nem tudom, de az eredménye szinte biztosan lebegés, vagyis a két freki különbségének ütemében lüktetni fog a kimeneti feszültség. A motor meg a 150 Hz-től lüktetve búgni/sípolni. Lehet, hogy ez direkt van, és a dízelmotor hangját hivatott szimulálni?  Ezen kívül a zárlatvédelem nem kapcsoló üzemben lett megvalósítva, hanem disszipatívan, így mégis rá kell tenni a tranyóra egy jókora hűtőt. Ha ez így nektek jó, akkor meg lehet építeni, máskülönben működik. Mondjuk szerintem túl sok az alaktrész. Ezt írják a cikkben: Idézet: Vajon ez mit akar jelenteni? „A mozdony vontató feszültségét úgy szabályozza, hogy az követi a fizikát.”
Megnéztem az ezermesteres kapcsit, ez még múúúlt századi, s valóban sok a cumó benne. Ennél egyszerűbbne, pl H-hiddal, rövidzárvédelemmel, stb, stb...
Idézet: „Ezt írják a cikkben: „A mozdony vontató feszültségét úgy szabályozza, hogy az követi a fizikát.” Vajon ez mit akar jelenteni?” Gyanítom, hogy a kinetikus mozgásmodell megvalósítására próbáltak ezzel a kapcsolással törekedni, de nem biztos, hogy sikerrel... 
Bizonyára egy kondival fékezik a hirtelen tápfesz változásokat...(Amúgy az egész kapcsolás kőkeményen a fizikát követi nemde?)
Idézet: „Bizonyára egy kondival fékezik a hirtelen tápfesz változásokat...(” Én ilyet nem látok benne! Idézet: „Amúgy az egész kapcsolás kőkeményen a fizikát követi nemde?” Bizony ám! Idézet: „Gyanítom, hogy a kinetikus mozgásmodell megvalósítására próbáltak ezzel a kapcsolással törekedni,” Nade hogyan? Egyetlen alkatrészt sem látok benne, ami a szerelvény tömegét képes lenne modellezni! Nem tudom, hogy mire gondolhattak, de egyetlen dologtól lehet kicsit élethűbb egy sima feszültséggenerátorhoz képest: a lüktetés segíti legyőzni a súrlódást, így képes lehet kisebb sebességgel is haladni. Csak azt nem tudom, hogy ezt miért ilyen buta, véletlenszerű módon (két oszcillátor különbségi frekijével) oldották meg.
Igen, elhamarkodtam a hozzászólásomat, én sem látok benne ilyen kondit, ám bizonyára lehetne belerakni a poti környékére, amennyiben arrafelé egyenáram van, de ahogy belegondolok, lehet, nem lesz ilyen egyszerű megoldás
Ui: Ez beleszólna a polaritás átkapcsolásba is! Idézet: „Egyetlen alkatrészt sem látok benne, ami a szerelvény tömegét képes lenne modellezni!” Olyat nem is fogsz találni! Azt egy számítógépes vezérléssel, esetleg egy komoly több PIC-et tartalmazó kapcsolással lehet megoldani csak, mert pl. egy személykocsi tömege a valóságban (a modell tömegéről beszélek!) nagyobb, mint mondjuk egy 2 tengelyes nyitott kocsié, a valóságban (nagyvasút) azonban ez pont fordítva van. Tehát ha valódi kinetikus modellt akarsz, akkor figyelembe kell venned: - modell tömege - modellezett jármű tömege - rakomány tömege (nagyvasúti) - mozdony tapadási súrlódási tömege - mozdony vontatóereje És akkor még nem is említettem mindent... A modellezésben - érzésem szerint - ez már túlzás lenne, ezt hagyjuk meg a fizikusoknak. Ami - szerintem - elérendő cél a modell-vezérlés terén, hogy a modellek ne "repülőstarttal" induljanak és "blokkfékkel" álljanak meg, hanem lassú felfutással/lefutással induljanak/álljanak meg. Idézet: „Ami - szerintem - elérendő cél a modell-vezérlés terén, hogy a modellek ne "repülőstarttal" induljanak és "blokkfékkel" álljanak meg, hanem lassú felfutással/lefutással induljanak/álljanak meg.” Valóban. Csak a kérdés az lenne, hogy ezt mennyivel jobban oldja meg az az "impulzus üzemű" kapcsolás, mint akár egy FZ-1? Szerintem mindkettőnél a kezelőn múlik, ezért érthetetlen a blikfangos „A mozdony vontató feszültségét úgy szabályozza, hogy az követi a fizikát.” mondat. Eleve nem is szabályzott a feszültség, hanem csak vezérelt. Pedig a motor kommutációját figyelve távolból (tápegységből) is mérhető lenne a fordulatszám, és így tényleg szabályozni lehetne a sebességet, akár automatikusan lassított ütemben. (Feltéve ha csak egy mozdony van egy szakaszon.) Analóg módon is lehetne egy egyszerű kinetikai modellt csinálni, integrátorokból, limiterekből, kivonókból. Persze azt, hogy hány kocsi van a szerelvényen, csak manuálisan lehet beállítani, de legalább jellegében hasonlítana a valódira.
"elérendő cél a modell-vezérlés terén, hogy a modellek ne "repülőstarttal" induljanak és "blokkfékkel" álljanak meg, hanem lassú felfutással/lefutással induljanak/álljanak meg."
Értjük egymást erre gondoltam én is...
Hello,
Egy analóg vezérléső modellvasút-terepasztal tervezésébe kezdtem bele. (A digitális üzemre ebben a pillantban nincs elég erőforrásom) Az asztal vezérlésénél az az elvárásom, hogy minden szakaszt (összesen 15 db) külön lehessen vezérelni: feszültség, polaritás. Szükségem van tehát összesen 15 db egyszerű panelre, amin két nyomógomb (vagy egy kapcsoló) az irányváltáshoz, és egy potméter a sebesség szabályzásához kap helyet. Hozzátartozik a feladathoz, hogy minél egyszerűbb és minél olcsóbb legyen. Az a megoldás jutott tehát eszembe, hogy egy kétállású kapcsoló vezérli a polaritást, egy potméter pedig a feszültséget. Azonban több helyen is olvastam, hogy ez - mivel a vezérelt mozdonyban ugyebár egy motor van - nem a legszerencsésebb dolog. A kérdésem tehát az, hogy mi a legegyszerűbb, ugyanakkor legmegbízhatóbb megoldása ennek a problémának? Elgendő-e a potméter, vagy a kapcsolásba kell más is, elkerülendő a melegedést, vagy az érzékeny motor tönkremenetelét. Umax = 12V, A szükséges áramerősséget sajnos nem tudom. A panelekre két bemenetet, és két kimenetet terveztem. (12V, GND, SínA, SínB értelemszerűen) u.i.: És - ugyancsak járatlanságom miatt - segítséget kérek ahhoz is, hogy a HEStore.hu-n található alkatrészek közül melyiket kell beszereznem. u.i.2: Hamarosan teszek fel egy rajzot, hogy nagyjából hogyan képzeltem el az áramkört.
Nagyon rossz irányban tapogatódzol!
Az irányváltás megoldható egy kapcsolóval, ez még rendben. Azonban a sebesség-szabályozás nagyon nem abból áll, hogy egy potméteren át küldjük meg a feszültséget a pálya felé. Szerencsésebb a szabályozható egyenfeszültségű stabilizátorok alkalmazása, de ez sem egyetlen alkatrész.
Kaptam egy ötletet, miszerint elvileg potméterrel és egy teljesítmény tranzisztorral megoldható a dolog, problémát csak a keletkező hő okozhat. (Megoldásom: borda + egy jó helyre pakolt ventilátor)
A következő vázlatot raktam össze gyorsan: (Sajnos a notebookom szervizben van, és a Tina nélkül nehéz gyorsan szép rajzot készíteni) Egyébként hogy néz ki egy "szabályozható egyenfeszültségű stabilizátor" rajza? Esteleg kapható IC formájában? (És mi a különbség az említett kapcsolás, és a DC-DC konverter között?)
Hát azért annál egy picit többre lesz szükség, mint simán egy potméter meg egy teljesítmény tranzisztor!
Az irányváltás kapcsolója viszont így jó. A szabályozható egyenfeszültségű stabilizátor tulajdonképpen kinézetre olyan, mint egy TO 220-as tokozású teljesítmény-tranzisztor, csak a tudása más! Itt találod magát az IC-t, és meg is vásárolhatod, Itt pedig az adatlapja található, benne a tipikus alkamazási móddal. Természetesen a hűtésről itt is gondoskodni kell, hiszen a felvett áram, és a kiadandó feszültség függvényében a disszipálandó árammennyiséget az IC-nek el kell fűtenie. (Nem tudom, mennyi áramot vesznek fel a mozdonyaid, de ha sokat, akkor bizony izzadni fog az LM 317-es!)
A kapcsoló kivételével összedobtam a HEStore kosarat, csatolom Neked.
Miért nem jó a tranyó+poti? Ha nem kell stabil fesz (minek, úgyis be kell állítani a sebesség miatt), akkor megfelel. A másik előnye, hogy az IC-nek meg kell szűrni a tápot (puffer), ami csak a disszipációt növeli.Rajzoltam kettőt, a második rajz a jobb, mert ki lehet teljesen nyitni a tranyót a pufferelés miatt.
Persze, majd jönnek a bővítési igények (legyen zárlatvédett, stb), ami itt csak még egy tranyóval vagy diódákkal oldható meg, akkor már kevesebb alkatrész kellhet az IC-shez. Viszont nagyobb borda, puffer elkó is szükséges.
Pontosan a zárlat miatt nem találom jónak a tranzisztoros megoldást. Egy terepasztalon (pláne egy ideiglenesen összerakott pályán!) kismillió dolog okozhat zárlatot, és ha megsül a tranyó, akkor - sajnos - nehézkes a csere. (A kérdéző kérdéséből ítélve szeretné az eszközt egy vezérlő asztalba beépíteni, ahonnan kiszerelni egy rémálom.
 )De különben jó lenne az első rajz is, mert annyira minimális áramot enged csak át a tranyó, amitől a motorok még nem indulnak be. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
