Hi!
Marad az 1.6A

üdv!

Hogy tudom a telefon vonalról a hangszóró jelét elszeparálni a mikrofon jelétől? Ez egy kaputelefonhoz kéne, ami a telefonvonalra csatlakozik, de a saját mikrofonja jelét nem akarom ugyan ott visszhangosítani...

Van egy telefonközpontom, aminek van egy melléke, ami kifejezetten kaputelefonhoz használható.
Rövidre zárod a két vezetéket, akkor cseng az összes mellékállomás. Ha felveszi valaki, tud beszélni az utcán lévővel. Ennyi.

A telefonközpontnak saját tápja van. Amit el szeretnék érni, az egy olyan funkcionalitást kielégítő valami, aminek csodájára hallom a postás hangját, és én is ki tudok szólni, hogy várjál már egy picit, mindjárt ott vagyok. részletek itt

Sziasztok!
Én még elég kezdő vagyok az elektronikában, de nagyon érdekel. Az érdekelne, hogy milyen olvasmányokat javasolnátok számomra. Tudásom annyi amennyit az ember érettségiig megtanul(sima gimi)+tapasztalat ezekből, tudok pascal-ban és c-ben programozni.
Az is érdekelne, hogy ti hány évesen kezdtetek el komolyabban foglalkozni az elektronikával.
Válaszotokat előre is köszönöm.

Elkezdeni semmit nem lehet elég korán. De nem vagy lekésve semmiről. Az "alapoknál" kéne kezdeni. Ehhez jó lehet e remek fórum oldalai, és sok - főleg régebbi - könyv. Ezekre rá tudsz szintén itt keresni, hogy honnan tudod letölteni. Olvasd el jó alaposan, és kérdezzél, ha csak egy kis bizonytalanság is van.
Jómagam 13-14 éves kor körül kezdtem el foglalkozni az elektronikával, és a villamossággal. Apámat, és jó néhány embert "kiagyaltam" a sületlen kérdéseimmel, de az ember így tanulhat csak meg dolgokat. Teljességre ne törekedj, mindenkinél vannak "ingoványos területek", senki sem tud mindent. Így - a fórum által összekovácsolva - bárkiénél jóval nagyobb tudásbázist hozott létre Topi. Ezzel a lehetőséggel Te is élhetsz.

Ki hogy kezdte?
Kezdők könyvtára - Könyvajánló
HAM tankönyv 1., 3., 5., 6., 7., 9., 10. 12., 13., 14., 15., 16., 18., 20., 21. fejezet
hamWiki

Szia!
Igen, lehet. Feltételezve, hogy a labor tápod kimeneti feszültsége nem haladja meg az 1999 V-ot.
A lényeges amire figyelni kell, a panelmérő A/D konvertere.
Mivel ez kettős meredekségű (dual slope) integráló ADC, ezért csak DC feszültség mérésére alkalmas.
Üdv.

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy milyen eszközt javasoltok a köv. problémámra: van egy proci(sima számítógépes) aminek az alján vannak réz érintkezők(nem álnak ki), ezeket az érintkezőket kellene összezárni valamivel amivel lehet vékony vonalat csinálni(+bírja a a 60C-t. nem kenődik, és olyan anyaggal lemosható ami nem bántja a rezet). Én az ezüstlakkot tartalmazó filcre gondoltam de olyat magyar boltban még nem láttam.

Szelvedofutes-javito kitt, ezustfestek. A legtobb autos boltban kaphato.

Sziasztok!

Információt szeretnék kérni. Nem nagyon értek az elektronikához, inkább csak lelkes amatőr vagyok.
Mikrovezérlőkkel barkácsolgatok kisebb alkalmazásokat.

Soha nem használtam még Szkópot de mindenki mondja, hogy mérjem meg ezt- meg azt vele, amikor valahol elakadok.

Szeretném kikérni a véleményetek erről a készülékről:
http://www.hestore.hu/termek_10025529.html

Ha mondjuk megvenném ezt a készüléket, mire tudnám használni? Tényleg nagyon nem értek hozzá, szóval esetleg néhány mondtaban össze tudnátok foglalni, hogy pl. meg tudom vele mérni, hogy hol szakadt el egy vezeték, stb...

Köszi és üdv

Én is régóta akarok szkópot csak nincs pénzem. :sir: A szkóppal rá lehet mérni kulonboző jelalakokra és az y en megmutatja a feszt az x a frekit.A szinuszt hullámvonallal stb.

Hát kb ennyit már hallomásból én is tudok, csak nem látom át, hogy ez miért annyira hasznos.
Azaz ha mondjuk tv szerelő lennék és elémraknának egy dvd lejátszót, hogy valamiért elromlott, biztos hasznos lenne a szkóp, de a kérdés, hogy mikrovezérlős alkalmazások tervezéséhez, összerakásához miben tudná támogatni a munkámat?

És a másik, hogy nagyon sok szkópot árulnak és nem tudom, hogy ez az "olcsó" kis változat mire használható és mire nem egy drágához képest...

Az X koordináta nem a freki, hanem az idő. A frekit ebből tudod származtatni (ui. a periódusidőt olvashatod le).

Vannak szkópos topikok.

Tudom, de olyan régen nem reagált senki a szkóp vásárlás topikban feltett kérdésemre, hogy úgy tekintettem, mintha befagyott volna...
És szerintem ez is kezdő kérdésnek minősül. De elnézést, ha rossz helyre írtam.

Üdv.

Sziasztok!
Szeretnék építeni egy tápegységet (nem labortápot) aminek 2 kimenete lenne,2 db transzformátort felhasználva. Egyik stabil 12 V,a terhelhetőség kb 200 mA,egy a 7812-nek megfelelő,bemenő feszültség 19.5 V,adatlap szerint ez jó. A másik része egy 500 VA-es torroid transzformátor,itt volnék bajban.Úgy tervezem hogy a primer körbe és a secunder körbe is rakok biztosítékot mindkettő transzformátornál,csupán nem tudom hogy megkorát rakjak a torroidnak. 500VA , sec fesz 32 V váltó.Gondolom a secunder körbe jó a 15A-es,nade a primer körbe megkorát? A másik kérdésem a bekapcsolása a 'szerkezetnek'. Egymástól függetlenül nem kell kapcsolni a 2 feszültséget...gondolkozom egy 'bika' 230as billenőkapcsolón...illetve egy olyan megoldáson hogy a 12 V-os részt bekapcsolom 'kisteljesítményű' kapcsolóval és az ott megjelenő feszültség húz be egy relét. Remélem érthető a problémám,köszönöm szépen előre is a segítséget.
Üdv Kicsa

Igy gondoltam.Áramkörszimulátoron mindig használok szkópot.Ott lehet beálitani hogy egy egység az x en menyi idő legyen és azt is hogy 1 e mennyi V legen az y on(volts/div) .Gondolom sokkal több mindent kell egy igazin beállitani.Nagon hasznos ezköz és jó drága is :sir:

CSak a bizti méretezés elég nehéz mert a toroidnak nagy az áramfelvétele induláskor.Ez simán kiuti az olvadóbiztositékot.

A primer biztosító a trafódat védi így nem azzal kell törődni, hogy mekkora a szekunder áram, hanem azzal, hogy a primer tekercs mekkora áramot bír tartósan. Ha 500VA-s, akkor én 2.5~3A-es lomha biztosítót raknék a primer oldalra.

Miért nem a primer oldalon kapcsolsz? Sokkal kisebb az áram. A szigetelésre persze oda kell figyelni! Ha a relé mellett döntesz , én autótechnikában is használatos relét vennék, nem drága és elég nagy áramokkal is megbirkózik.

A 7812-nél ha 200mA-t veszel ki és ~19V-ot kap 1,4W-lesz a disszipáció. Használhatsz helyettük ilyen DC-DC konvertert is.


-szerintem-

A lomha biszti és a gyors biztositék között az a különbség ,hogy a lomhának több idő kell mig megszakit?Azaz nem oldana ki a trafó inditásakor?

Így van. Nagy indítási áramfelvételű eszközökhöz használják.

Hello!

Tapasztalataim szerint, általában mikrovezérlők esetében az ember nem szokott szkópot használni, csak ha már kétségbe van esve. Utólag akkor is kiderül, hogy valami blama volt csak.
Ha igen, akkor oda viszont kissé kajakosabb gépre van szükség. Legalább két csatorna, kicsit gyorsabb és lassabb, tehát legfőképpen tárolós. Annak ára viszont húzósabb, és nem hiszem, hogy kifizetődő lenne amatőr viszonylatban. Amatőr, általában nem valami célgépet vesz, hanem valami áthidaló megoldáson gondolkodik. Ennek talán több értelme is van, mert nem ellustít, hanem kreatívvá tesz, gondolkodásra késztet.

Ez a szkóp, pontosan arra alkalmas, amire a címében hivatkoznak. Közepes sebességű, és legfőképpen periodikus jelek vizsgálatára.

A szkóp különféle feszültségek időbeni lefolyásának elemzésére jó. Tehát pld. erősítők durva torzításának (túlvezérlésének) megállapítására, függvénygenerátorok vizsgálatára, kapcsolóüzemű tápok mérésére, gyújtásszögvezérlés mérésére, oszcillátorok vizsgálatára, PWM - kapcsolóüzemű fokozatok mérésére, de egy egyszerű tápegység vagy erősítő áramkör gerjedésének vizsgálatánál már elengedhetetlen tartozék. Egyszóval, azért használható kis eszköz ez, csak tudni kell alkalmazni.

A procikhoz ez annyiban kapcsolódik, hogy annak perifériái (ha nem csak magába akarjuk, hogy beszéljen a gép) valamilyen átalakítón, erősítőn stb. keresztül kapcsolódnak az analóg külvilághoz. Ilyen esetben már jól jöhet a szkóp.

Viszont mikrovezérlők élesztésénél lehet egyszerűbb trükkökkel is élni. A programba néhány teszt utasítás beiktatása, egy két Led felvillantása eseményeknél. De egyszerű lehetőségek is vannak, tárolók alkalmazásával, amivel akár egy logikai analizátor is pótolható (persze korlátozott körülmények között)…

üdv! proli007

Üdv!
Én azért gondoltam a secunder áramra is mert védem a primerrel a trafót...a secunderrel pedig a trafóra kötött eszközt.
Gondolkozom egy lágyindításon...és akkor abba belerakom a relét..van itthon 5A-t bíró relé...230 Volton...akkor elvileg ez jó is a primer körbe.A melegedési probléma pedig annyira nem fontos ,megkapja a maga hűtőbordáját...
Még annyi kérdésem lenne hogy (ha lágyindítóval,ha anélkül) elég az egysarkú leválasztás a primer körbe? Vagy mindenképpen szakítsam meg mind a 2 vezetéket?
köszi szépen
Üdv Kicsa

Üdv! :integet2:
Nos mindjárt belevágok szeretnék építeni egy TDA2003 as erősítőt minden szép és jó hangfal,többi megvan.De a táp már most fejtörést okozott van egy 5-6 éves 20V os laptoptáp arra gondoltam hogy 7812 es IC vel leviszem a feszt viszont a tápon csak 2 kivezetés van +,- abból hogy tudok "előállítani" GND-t?Ilyenről sehol sem látok semmit.Nem nagyon akarok belenyúlni a tápba de egy kapcsirajz jó lenne mert az erősítőhöz aGND szükséges.Megpróbálnám dugasztáppal is működtetni de szerintem ott is+,- van.A táp biztos hogy bírja mert nem túl jó hatásfokú a laptop ezért fűt mint a vadállat.(meg rá is van írva 20V 3,25A)Vagy jó a GND helyett a - is akkor még könnyebb a dolgom.
A választ előre is köszönöm.

Valahol hallottam hogy hálózati ezközöknél kötelező a két vezetékes kapcsoló.

Szia!
Bővebben: Link

De szerintem ő szimetrikus tápu erősitőre gondol.

Ja bocs nem vettem észre.

Azt hittem neki /- gnd +/ kell.