Íme a véleményem
Építsd meg, tedd ki a szél útjába és tanulmányozd. Míg pár szélgenerátorod nem töri össze a szél, addig az egészről irreális elképzelésed lesz.

Igy elsö kisérletre jónak,bátoritonak itélem azt amit eddig megvalositottál,de szerintem ideje lenne hogy az átalakitott villany motorokrol áttérj valami direkt áramtermelésre szakosodott generátorra.Persze a képzeletednak az anyagiak is valamilyen határt szabhatnak.

Nem állítom, hogy értem a szerkezetedet. Éppen ezért, csak kérdeznék és nem kritizálnék.
Hová van kötve a trafó?
Mit értesz az alatt, hogy fény kapcsoló és mi a szerepe?

Felraktam még 3 kapcsolási rajzot ! 2db alkony kapcsolót ezekkkel lehetne szabályozni egy adott elektromos alkatrész be ill kikapcsolását mondjuk helyzet világítás éjjel , plussz egy takarékos ledes kapcsolási rajzot ! itt a ledek módosításával alkalmazhatjuk más feszre is !

csá
graezt után tök fölösleges egy diódát berakni.. csak a veszteségeket növeli, nélküle sem folyik visszafelé áram..

Az aszinkron motor áramfejlesztőként való használata, teljesen szokványos!
Van egy hatalmas előnye a többi áramfejlesztővel szemben.
Nem lehet túlpörgetni.
Legalábbis, az eddigi tapasztalataim alapján mondom.
Azon kívül a 240-et jóval egyszerűbb messzebbre vezetni.
A lakóépülettől, legalább 20-30 méterre akarom elhelyezni a szélkereket. Nem szívesen használnék „karvastagságú” vezetéket a generátor és az akkumulátorok között.
Szerintem, nem egy rossz elképzelés az aszinkronmotorral történő áramfejlesztés.

Persze, ízlések, pofonok …

ez az üzenet KisSanyinak megy -> a trafó közvetlen a motor után van kötve , érted a motorból jön ki 2 darab vezeték ezt rákötöm a trafó annak a kimenetére ahonnan máskor 12voltot veszünk le és a 230as végéről meg levesszük a generált+transzformált váltakozó áramú jelet , nem tudom nennyire érthető ?

igen az asszinkron motorban az a jó hogy nem lehet szétpörgetni, meg ugye ha annyira pontossan kell mondjuk 9 volt akkor egy stabilkoskát tehetünk, csak ugye a szél az nem mindig állandó, így nem mindig kapjuk meg az állandó 9-et.


hello lehar :

"direkt áramtermelésre szakosodott generátorra " megkérdezhetem hogy ez alatt mit értesz, mert nem nagyon tudom hogy mit kellen használni ? példát tudnál hozni vagy valami forrás anyagot ? köszi

Nem kalickás motorról van szó?
Mert, ha igen, akkor három „drótnak” kellene kijönni belőle.

kalickás ? az mit is jelent ?
ebből jelenleg 2 jön ki
tudom hogy vannak 3 vezetékesek is , de ebből 2jön csak ha jól emlécxem , de majd megnézem

bocsi megnéztem és télleg eszembe jutott , kimértem, a kondi miatt is van a 3 vezeték abből 2-t elkéb bekötni kondi nélkül

Kalickás= rövidre zárt forgórészű motor. A keverőtárcsás mosógépekben van ilyen. Meg a régi automatákban, csak azokban dahlander. Azok, kétféle fordulatszámmal működtek. Mosás, centrifuga.
A mostani automatát, viszont, még én nem szedtem szét.

Szia!
Az LG léptetőmotort hol adják olcsón?

Sehol. Nekem is csókosba menne, és elég macerás, majd énis adok helyette valamit. (lehet hogy nem lessz a végén olcsó)De mint szerkezet megéri e a befektetést??

A 91.oldalon feltettem a Hugh Piggot féle generátort.Én ezt épitettem meg magamnak,nagyon meg vagyok vele elégedve.Immár 2 éve használom gond nélkül.Talán ez lenne a legjobb megoldás házi épitésre.Nekem ez jött be a legjobban,Pedig volt jó néhány probálkozásom.Ha pedig kombinálod napelemekkel is,akkor többé nincs szükséged a hálozati áramra.

szevasztok
ma szétrobbantottam egy skoda generátort
14V 40A leadására képes elvileg (560W)
forgórésze 6 póluspárú (d:88mm)
csúszógyűrűs, 3,2ohmos gerjesztőtekerccsel
állórésze 36 hornyos (d:89mm)
3*12 tekercsfej, egy tekercsfej 3 fluxusvezetőt fog közre (1. horonyban és a 4. horonyban halad át)
egy tekercsfejben 10 menet van.
1mm tekercselőhuzallal.
cca 1V/menet..
a 3 fázis deltába van kötve!
3 fázisú, nagyáramú (6 dióda) egyenirányítója van, + még a gerjesztésnek 3db 1N5402 es egyenirányítás..

na amire gondoltam :
tegyük fel, hogy van egy konstans fordulatszámom (n)..
ekkor a generátor megtermeli a 14V 40A azaz 560W ot(és tételezzük fel, hogy illesztett terhelés van).
ha az armatúrát atkötnénk deltából --> csillagba, akkor
n fordulaton az illesztett terhelésre jutó teljesítmény ugyan csökken közel 100W ot (pontosan 466,666W), DE a kimeneten ekkor a feszültség 22,135V! (Tcos, stb)
(terheletlenül ez dupla feszt jelent : ~44V)
autómatikáról nekem gyök 3 átváltás rémlik csillag/delta kapcsolásoknál, majdnem egyezik is (14*gy3= 24,24V)...
ez kb 1,5 szörös fesznövelés áttételezés, gerjesztés menetszám, stb babrálása nélkül..

aztán még az armatúra koránt sincs teletekerve rézzel..
az armatúra felosztását nem értem teljesen, mert egy tekercsfej 40° ot fog közre, miközben a mágneses pólusváltások 60° ra következnek (a forgórész 3szögű körmei miatt lenne így felosztva? mást nem tudok elképzelni)

csá

Kedves fórumtársak
Mi a bőség zavarában vagyunk, ami a szélgenerátor típusokat illeti. Több száz évig (kb. 600) működött, valószínű, hogy normálisan az a szélmalomtípus, amelyiket Don Quijote le akart győzni. Az is igaz, hogy volt még egy-két más típusú is. Gondolkodtam eleget rajta, hogyan is működhetett. Széljárástól függően terítettek a lapátok vázára több-kevesebb vásznat (nagy felfedezés!). Én most nem vásznat tennék rá, hanem valamilyen rolót, vagy zsalut, esetleg három téglalap alakú valamilyen lemezt, amit vihar előtt leszednék, vagy a legbelsőre ráhúznám a másik kettőt, akár távirányítással is . Egy üres fémvázba csak nem kap bele olyan erősen az erős szél mint egy elfordított lapátba. A meteorológiának köszönhetően, nem jön váratlanul szélvihar, amelyik képes szétverni a szélkerekünket. A szélvihar elmúltával egy fél évig újra megnyugodhatunk. Felrakhatjuk a vásznat a lapátokra, és indulhat az áramtermelés. Már a lelki szemeimmel látom is, hogyan fog kinézni, csak még papírra kell vessem, hogy megmutathassam nektek is.

Egy jó ötlet és egy kérdés:

Mágnes csapágy a hangtalan forgáshoz és a vibrációmentes működéshez.

A kérdésem pedig hogy a vasmaggal vagy a légmaggal készített tekercsek e a jobbak a dinamóba?
A mellékelt videóban légmagos van.
Ez elvileg nagyon alacsony légmozgásra is elindul.
Csak ez az egyetlen előnye a légmagnak?

Nem néztem ugyan a videót.
Párszor, már leírtam, de mindenki átlépett rajta. Álljon itt tőlem utoljára.

Tételezzük fel, hogy a szellő is megforgatja a lapátokat.
Tételezzük fel, hogy termel is. Mondjuk, 2 Voltot néhány milliamperrel.
Mit kezdesz vele? Gombakkukat töltesz?

Nem az a kérdés, hogy forog-e, hanem, hogy termel-e és mennyit?
A papírforgó is forog, ha szalad vele az ember.
Nyilván, annak is megvan a bája.
Most, az áramtermelés lenne a cél.

Igazat adok neked, de nem mindannyiunknak egyforma az áramigénye.A gyors szeles környezetben élők egész nap nagy mennyiségű energiát nyerhetnek, míg a lassú szeles területen élők számára előnyösebb lehet egy 10-50W-ot szinte folyamatosan szolgáltató szélkerék, mint egy évente 3-szor termelő 500W-os.Másrészt esetleg elveszed a kedvét a kísérletezéstől, és a sikerélménytől.
A 2 V néhány mA-rel valóban nem sok mindenre használható.Led(ek) villogtatására szél esetén.

Köszönjük, de mégis nézd meg a videót.
Ez egy 5kW-os lassú forgásra tervezett turbina.

A kérdésem pedig ugyanaz mint előbb.

Nem gondolnám, hogy bárkinek is elvenném a kedvét.
A kisebb teljesítmény és az egy-két volt, nem ugyan az a kategória.
Szerintem a szándékos csúsztatásod az, ami nem idevaló.
Ha, egy aksit tölteni akarunk, az akkor is 15 Volt körül tesszük, ha 36 Ah, vagy 300 Ah.
Szerintem a hangulatkeltést hagyd egy más közegre.
Az ég világon, semmi összefüggés nincs abban, amit állítasz.

Mit nevezel szándékos csúsztatásnak?Mindenki olyan szélgenerátort épít, amilyet akar.Ha akar, kis modellt épít 2V-os feszültséggel, ami energiatermelésre értelemszerűen nem elég.Ha akar, nagyobbat.
Akkuból létezik 6V-os is, ahoz elég lehet a terhelés alatti 7V.
Hangulatot nem keltek, légy szíves mellőzni az ilyen témájú megjegyzéseid.
Fogalmazzunk másképp: te személy szerint nem találtál összefüggést az általam leírtakban.Ebből következően szerinted egy ritkán, de sokat termelő szélkerék ugyanolyan hasznos, mint a kis teljesítményű, de folyamatosan termelő, alacsonyabb szélsebessénél induló változata?

Szia! Ami azt illeti nagyon elszomorodtam a vasanyagok árán! Nem a generátor itt a probléma,hanem a szerkezeti anyagok ára,meg az építési engedély/a szomszédok/!Én is nézegettem a régi szélmalom szerkezetét,ujjas fogaskerék,szekercével minden elem kifaragva, még a menet is!Müködtek,sőt örőlték a buzát!Pedig akkor még eszterga se nagyon lehetett, vagy azt is szél hajtotta!SZiasztok!

Nézd át az általános iskola 6-7-8 fizika tankönyveit, mielőtt elkezdenéd megmagyarázni a hóembernek, hogy neki a legjobb a kályha mellet.

Szerintem, ne provokálj veszekedést.
Vitát, - szakmai tudás híján - , egyébként sem tudnál.
Maradjunk ennyiben.

Eddig is azt az álláspontot képviseltem, hogy mindenki olyan szélgenerátort, vagy bármi mást épít, amihez kedve van.
Túl sok verzió nemigen létezik. Vagy, állandó mágnessel, vagy gerjesztett mágnessel próbálkozik. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és buktatói is egyben.
Magam részéről, nem favorizálom az állandó mágnest. Gondolom, mindenkinek véleménye egy kérdésről.
A próbálkozásaim során az is kiderült, hogy egyetlen generátor nem a legjobb megoldás. Kell egy kisebb és egy nagyobb teljesítményű. Ha, van kéznél egy dahlander motor, akkor, egyetlen gépben egyesíthető a két tulajdonság.
Szerintem, azt is könnyű belátni, hogy ne egy légcsavarra optimalizált metódussal akarjuk méretezni a szélkereket. Ugyanis, nálunk nagyon ritka a 200 km/óra, vagy nagyobb szélsebesség.
Ettől, még mindenki úgy méretez, ahogy jól esik neki.
Kezdettől fogva a szélmalom a minta nekem. Nagy lapátfelület, alacsony fordulat. Gondolom, könnyebben kézben tartható az „erőművünk”.
Több méter átmérőjű szélkerék percenként több százas fordulatra, nem barkács kategória.
Még sorolhatnám a szempontokat, de egy kötekedő figurának az érvek, azok nem érvek.

Mitszólnátok ha az autógenerátor lecserélnénk egy
12 v-os motor pl. simson generátorra ? Esetleg össze lehetne kötni a viágító és a gyújtó tekercset.

hogy finoman fejezzem ki magam: a simson generátora hulladék ebben a tekintetben...
többezres fordulaton termel kb 50W ot,
ha minden tekercset nagyobbra cserélnél elérheted a 100 Wot is, de minek?
télleg csak arra jó amire kitalálták, maradjunk az autógenerátornál szerintem..

A mellet, hogy nagyon szerény teljesítményű, nehéz lenne rávenni, hogy a blokk nélkül működjön.
Gondolom a lendkerékbe rakott mágnesek és egy alaplapra szerelt tekercsekről van szó.
Nem ismerem a Simsom mopedet, csak tippelem, hogy olyasmi kivitel lehet.
Ha igen, nehéz összehozni. Kellene egy rossz főtengely jobboldali tengelycsonkja. Azt, csapágyazni kellene. Felfogatni az alaplapot a csapágyházhoz. A jóindulat mellett rengeteg gépi munkára is szükség lenne. Ami ugye, nem kevés pénz.
Ha, nagyon kicsi teljesítménnyel is megelégszel, kísérletezz egy állandó mágnesű villanymotorral.
Én a kiszemelt áldozatokat fúrógéppel szoktam megforgatni. Ha, azzal nem jut az ember semmire, kár erőlködni vele.

Miért mondasz véleményt számodra ismeretlen személyről?

Ezen hozzászólásoddal teljes mértékben egyetértek.
A kérdés az, hogyan tudunk a lehető leggazdaságosabban felépíteni, engedélyeztetni és üzemeltetni egy nagy méretű szélkereket.

Lehet, hogy működne a Simson generátora, de viszonylag kevés a teljesítménye, ét áttétel lenne szükséges a 4-6000-es fordulathoz, ami rontja a hatásfokot, és induláskor fékezi a szélkereket--> csak nagyobb szélsebességnél indul el.Ráadásul a pólusok erősen vonzzák a vasmagokat, ami még nehezebb indíthatóságot okoz.
Én is beszereztem 2 Babetta forgórészt, és eltolva szerelném egy tengelyre, de azok is több ezres fordulaton termelnének talán 40W-ot.
Az autógenerátor mellet választási lehetőség lehet nagyobb motorkerékpárok generátora, illetve elektromos kerékpárok állandómágneses kerékagymotorja.Ez utóbbi alacsony fordulatszámon termel.