Nem mintha annyira akarnám védeni a pic-eket de itt az ár/érték a lényeg nem az hogy ennek meg annak mennyi a teljesítménye!

pl: ATmega128 : kb 2000ft (lo**x)[ez ugye atmeléknál a 8bit/risc kategóriában a csúcs körül van (lehet van nagyobb flash memóriájú)]
Akkor nézzünk hozzá ugyanilyen árban pic et!
Pl: PIC32MX460F512L-80I/PT - kb 2000Ft Chipc**-nál.
Most melyik is az erősebb ha már erről van szó? Mert egy árban vannak.
A fejlesztő nem azt fogja megvenni (nagy tételben) amelyik erősebb hanem amelyiknek magasabb az ár/érték aránya(illetve illik az adott alkalmazásba..)!
Ha valahova "nagy" teljesítmény kell viszonylag olcsón akkor PIC32MX320F032H-40I/PT - ~1200ft. Ilyen árban kétlem hogy lenne nagyobb teljesítményű atmel mikrovezérlő.

Az atmelnak nincsennek igazán low-cost eszközei. Lásd Microchip nál a pic10f-ek.(ezek is jók egy rakat feladatra)

Akik itt szidják a 16/18F piceket és összehasonlítják a atmega-sorozattal azoknak mondanám ,hogy léteznek ám 24f és 33f picek is.Inkább ezekhez kéne hasonlítani. Árban ugyanott vannak és jóval erősebbek akármelyik atmega-nál.(sőt még xmega-nál) 16/32mips vs 40mips. És ugye akkor ne számoljunk azzal, hogy ami pic-en 1 utasítás az atmegan több is lehet.

És ezt most nem vita keltésének szántam hanem , annak ,hogy nem a 16/18F-eket kellene hasonlítgatni az atmega/xmega sorozathoz, hanem az árban odatartozót

Szia Graf

Kicsit jól megcsavartad.
Nem értek egyet azzal, hogy az ár/érték arány lenne a lenyeg. Hiszen nem azt nézed, hogy veszed az összes prociban mennyi a memória és a sebbesség, majd ezt arányítod az árhoz képest az optimális procit választod a projecthez. Hanem fordítva.
Mert a felvetésed azt jelentené, hogy ha most vennél számítógépet, akkor Te egy használt P4 2Ghz-t vennél 5eFt-ért, és nem a DualCore-os 3Ghz procit, mert az 45eFt és mivel csak 3x gyorsabb ár/érték arányban a DualCore a roszabb... tehát senki ne vegyen új procit...

Az összehasonlításaid nem stimmelnek.
De legyen az általad kiválasztott procik
ATMEGA128 (128K pFlash semmi extra 16Mips) és az ára a distributornál (nem a Lo**xben! ) 1240Ft
Ez mivel 8 bites, nehogy már a 32 bites hasonlítsuk
keressünk olyan PIC-et ami 8 bites és 128K pFlash van benne. Böngésztem ilyet, 18F6722 (a 18F8722 drágább) ami a Chipeseknél 1800 Ft
Atmel olcsóbb és gyorsabb is... ár/teljesítmény arány.

"Az atmelnak nincsennek igazán low-cost eszközei"
Dehogynem. ATtiny13: 135Ft és 20MIPS 1K pFlash
PICben hasonló: PIC10F200 ami 1MIPS 256B pFlash
Tehát 20x gyorsabb az ATMEL és 4x nagyobb memória, 10Ft-al drágább.

A PIC 24F és 33F már nem 8 bites, miért akarod a nem egyenragú chipeket összehasonlítani.
XMegag 8 bites. Melyik 8bites PIC tudja lekörözni?
AT32AP7000 32bites. Melyik 32bites PIC veri meg?


De mivel úgy hasonlítottad össze, hogy árban néztél egy jó PICet és árban azonos (de nem azonos felépítésű) "gagyi" ATMELT,
kiindulhatunk ebből is. A favorizált PIC24-esek között a legolcsóbbak a 600 körül vannnak 40MIPS. Ehhez nézzünk ennyiért ATMELT: AT91SAM7S32 amiben a múlt században fejlesztett ARM7TDMI core van: 50MIPS ami így is veri...

Én is PIC-el kezdtem mint sokan mások, többet tudok róluk, mint az ATMEL-ekről. De mégis. Amióta ATMELlel is fejlesztek, jobban szeretem. Összességében korrektebbnek tartom.
Itthon Magyarországon népszerűbb a PIC. Köszönhető ez Kónya úrnak, aki terjeszti az igét. De külföldön már más a helyzet. Ha rákeresel atmel-atmegára több (KÉSZ) projectet találunk mint pic micro-ra.

Ennek ellenére nem dobáltam ki a microchip cuccokat
De mivel most van egy nagyon olcsó beszerzési forrásom ezért az ATMEL cuccok ár érték arányban nagyon kedvezőek
A Microchip is jó kontrollereket gyárt és az ATMEL is. Mindenki válassza azt, amelyik neki szimpi

Ui: a vita az jó, érvek ütköztetése, az agy mozgatása és tanulás egymástól. A veszekedés a káros.

Na jol van mar, nezd meg a 18F67J10 -J11 stb -ket, kb 600Ft-os aron be tudom szerezni



Na igen, az AVR mindig is byte-okban szamol nem szavakban. A legkisebb utasitasmeret AVR-nel 16bites, ennyi a szomeret, akkor pedig az az 1KByte 512Word... Ennyit a 10F202 is tud, mindezt egy SOT23-6 tokban! Ezt hasznalom egy RC filterhez es nagyon ajanlom mindenkinek, robosztus egy joszag egy iciny-piciny tokban

Kép: Hivatkozás
A PVC cso alatt talan ki is veheto az a kis kocka, na az a PIC10F202, osszehasonlitaskeppen a csatlakozok normal 0.1"-es headerek...

Masodszor a 20MIPS-et azt csak kulso kvartzal tudja, igy arban es meretben ez meg is latszik. Nem vitatja senki sem, hogy a belso 9.6MHz-es ora kellemes, a 10F2xx -nek csak egy 4MHz-es belso oraja van - azonban azt kell mondjam bolond biztos, mar 2V mellett is megbizhatoan uzemel a tapasztalataim alapjan. Azonban a 20MHz vs 4MHz -> 20x gyorsabb kerdest az elobb mar kiveseztem, az egy jo marketing semmi tobb...

Annyit emlegetted a MIPS-et, csak nem tudom tudod-e minek a roviditese? Meaningless Indicator of Processor Speed... Az, hogy bizonyos utasitasok kepesek X ido alatt lefutni meg nem azt jelenti, hogy az alkalmazas / process kepes Y ido alatt vegezni.



Messzemenokig egyet ertek En csak nem szeretem szemellenzosen nezni a dologkat es bar nagyon sok dolog nekem is tetszik az AVR-eknel meg mindig maradt jopar ami a PIC-eknel kenyelmesebb szamomra. A sebesseg osszehasonlitasoknal sem a puszta erot szoktam csupan nezni, hanem hogy egy-egy alkalmazast hogyan lehet megoldani.

Direkt hasonlítottam össze nem "összeillő" dolgokat!
A 16/18F sorozat sosem volt ellenfele az atmega sorozatnak.
Az ár/ért. arányt nem teljesen így értettem. Úgy értem , hogy ha van egy adott áron x teljesítményű mcu (ami jó az adott helyre) de van mellette egy másik ami gyorsabb/többet tud és még olcsóbb is akkor biztosan azt raknék az adott alkalmazásba (nagyobb teljesítményre könnyebb programozni..).

A low-cost eszközök alatt nem azt értettem, hogy ott is versengés lenne a teljesítmény tekintetében. Itt pont az a lényeg ,hogy minnél olcsóbb (butább) legyen, mivel általában ezeket nem komplex teljesítményigényes alkalmazásokba szánják. Nagytételben az a 10Ft is számít (gyártótól rendelve $0.39 a legkissebb 10F ami 210ft/$ al számolva ~82Ft)

Az AT32AP7000-hez még szükséged van RAM-ra és Flash memóriára (programtárra). (Ja meg mellesleg 3000ft körül van) Ennél biztos nem erősebb 1 pic sem, viszont ez nem megy egymagába.

Az AT91SAM7S32 egy nagyon jó választás! Olcsó, erős (viszont kevés flash memóriája van). Ha elég lenne egy-egy adott alkalmazásba biztos ezt választanám.

Egy kérdés melyiket választanád egy teljesítményigényes alkalmazásba: ATMEGA128 (előnye a sok flash memória) vagy PIC32MX320F032H-40I/PT mert egy árban vannak. Én biztosan az utóbbit választanám(igaz nemsok flash memóriája van.. de nem kell osztó/ szorzó rutinokat írogatni bele mivel tudja hw-esen[16/32 bitesekre gondolok]). Viszont AT91SAM7S32 is érdekes lenne idevenni mivel az ára és a hozzá viszonyított sebessége kitűnő.


Az adott alkalmazásba a leggyorsabb és legolcsóbb mcu a megfelelő. Ez lehet akár egy 3. gyártó terméke is.

A számítógép alkatrészeket most szerintem ne vegyük ide.. a teljesítményt ott keményen meg kell fizetni mert ugye rendkívül gyorsan "öregednek" nem úgy mint a mikrovezérlők amik 10 év múlva sem fognak "elöregedni".

Ez nem csak neked szól: nemigaz , hogy nem tudjátok leírni a nevem!

Még annyit, hogy mikrokontroller kiválasztásánál rendszerint nem szimplán az ár/teljestmény a döntő, mint egy általános célú processzornál.
Ugyanis a feladat sokkal konkrétabb, mint pl. egy PC, PDA, de akár egy mobil esetében.
Tehát egy adott feladathoz keresünk kontrollert.
- legyen megfelelő periféria
- belső feldolgozó egységek (AD-DA, időzitő)
- stb szempontok (hőméséklet, tápfesz, stb.)

A MIPS ÉPPEN elegendő kell, hogy legyen.

Ui. ha nagy sorozatokról van szó, minden fillér számit. A Microchip ebben jó, szinte felfoghatatlan, miért kell ennyiféle áramkört gyártania.
Ebből az is kovetkezik, hogy a uC feladatok legjavára (számosságban) 8 bites kontroller is elegendő. Maga a Microchip CEO mondta, hogy 8 bites kontrollerből van a bevétel kb. 75 százaléka, 16 bitesből kb. 20 , 32 bites azért van, hogy legyen!!! (az egyéb áramköreiket nem emlitette).

Hiába jobb az ár-teljesitmény pl. egy AVR-nél, ha ugyanazt a feladatot egy centtel olcsóbban megcsinálja egy PIC. A főnök azt fogja dönteni, PIC-kel csináljuk, és kész! Ráadásul ha kész periféria van az adott feladatra a uC-ben(távirányító, RFID, stb.) akkor nehéz lesz olyan költségelemzést kihozni, amiben a külső megvalósítás nyer.

Persze ott van a másik oldal is, hogy skálázható legyen, rugalmas, jó fejlesztőkörnyezet. Én ebben az AVR-re szavazok. NEM azt mondom, hogy jobb, egyszerűen jobbnak TARTOM. Szubjektiv, de egy fejlesztőnek is az lesz.
Kis sorozatnál, egyedi fejlesztéseknél, ott, és ott ahol sokat kell a kódot változtatni, az élőmunka (fejlesztés) költsége SOKKAL jobban játszik. Ekkor a processor ára másodlagos. Hajlamosabb ilyenkor a fejlesztő egy beágyazott PC-t használni valami RTOS-szel, magas szinten megirni programot, mint bitvadászkodni.
Ezért nem nagyon kell a 32 bites uC.

Akkor már inkább PIC18F87J50-et veszek, ami a ChipCAD-nél most 1030 Ft+tréfa, de nem 64, hanem 80 lábú, s USB 2.0 interface is van benne, s 3.3V-on 12 MIPS-sel hasít, tehát másfelszer gyorsabb, mint az Atmega128, ami ezen a tápfeszültségen hivatalosan csak 8 MIPS....

Hogyne, a dspic30 családnál 120 MHz-es órajellel valósították meg a 30 MIPS elérését.

De az újabb dspic33 és PIC24H családnál már csak 80 MHz van, amiből 40 MIPS-et hoznak ki.

Picit elbeszéltek egymás mellett.

" Akkor már inkáb......-t veszek" Mire? Milyen feladatra, mekkora volumenben?

Otthonra azt veszel amit akarsz, csinálsz belőle futófényt a 75%-át nem használod és az az 1000Ft földhöz sem vág. De egy ipari mennyiségben történő fejlesztés esetén számít minden cent. Mindig a feladat, a költségvetés és a rendelkezésre álló erőforrások döntenek. Hiába jobb a Te cuccod, ha a piacon nincs rés neki. Helyet csinálni a termékednek a tudáson kívül leginkább az árral lehet. A marketinges megmondja a fejlesztés elején, hogy mik a keretek amibe bele kell férni, ha nem megy el sem kezdik a projektet. Ha elkezdik izzadhat a mérnök, hogy kihozza annyiból amennyi van rá.

Az, hogy PIC vagy AVR majdnem mindegy, műszaki szempontból, azért van a mérnök, hogy megoldja, mert azonos kategórián belül mindkettővel megoldható minden.

Feri hozzászólását értve olvassátok el , leírta a lényeget.

Én ehhez a vitához pár dolgot hozzátennék. Sajnos, főleg az utóbbi években amit nem használok, azt baromi gyorsan felejtem, úgyhogy már erősen elő kellene venni az adatlapot az at89-es családhoz, pedig 2004-ben egy ilyenre épülő fejlesztői kártyát írtam le a diplomamunkámban, és az előtte lévő években nagyon sokat foglalkoztam az MCS51-es családdal. A mikrovezérlők előtt meg jópár 8085-ös és Z80-as mikrogéppel is dolgoztam, építettem is ilyeneket.

Igaz, hogy az AT89-es az még Intel alapokon nyugszik, én abból, az inteles irányból kerültem az Atmel közelébe (volt egy Dallas-os kitérő is az MCS51-es családon belül az életem során). Az MCS51-es Atmel-ek nekem nagyon tetszettek a Flash és a 89S sorozat ISP lehetősége miatt. Később megismertem a PIC-eket és teljesen átálltam a használatukra, majd idén kezdtem el az Atmel AVR-eivel foglalkozni. Szóval nekem sem ez az első találkozásom a programozható eszközökkel.

Az AVR-ek adatlapjainak böngészése, az utasítások tanulmányozása során valamiért nekem egy kicsit kapkodós érzésem volt. Az MCS51-es core jól felépített, jól definiált utasításkészletéhez képest bennem zavaros érzést keltett az, hogy bizonyos perifériáknak hol ilyen, hol olyan címük van attól függően, hogy milyen utasítással nyúlok hozzájuk. Bizonyos perifériák ebből következően csak a véletlennek köszönhetően (hogy éppen milyen címre kerültek) vagy elérhetők vagy nem bizonyos utasításokkal.

Nem mondom, hogy az AVR-ek rosszak lennének, a digitális I/O lábak kezelése pl. kifejezetten tetszik. De a PIC-eknél soha nem éreztem a tervezésben káoszt vagy esetlegességet, mint ahogy annak idején az MCS51-es család is a logikusságával és egységességével nyűgözött le. Az AVR-ek esetén viszont nem érzem ezt a fajta átgondoltságot. Ezt pl. abban is észrevettem, hogy ahány AVR adatlapot néztem, szinte mindegyikben más számú ismert utasítást említenek. Persze, ha valami magasabb nyelven programozza az ember, akkor mindegy is, hogy a CPU mit ismer, majd a fordító kezeli a különbségeket. De magas szintű nyelv használatával rögvest elveszti a sebességbeli előnyét és a programtár helykihasználása is sokkal rosszabb lesz.

Egyébként nekem még PIC-et sem sikerült fizikailag tönkre tennem, nagyon stabil daraboknak tűnnek. Pl. a pákaszabályozómban működő 16F684 kerül vagy 3-400Ft-ba, gyakorlatilag egy kicsit átalakított PC tápba van beépítve és már 1 éve működik folyamatosan, kikapcsolás nélkül (áramszünetektől eltekintve), soha egyetlen hülyeséget sem csinált. Az ő 2 kword programtárában elég komplex működés van megírva (természetesen asm-ben, c-ben a töredéke nem fért volna el): hőérzékelés A/D-vel és átszámítás valós fokokba, ez digitális szűrőzve, PI-szabályozva, PWM kimenet előállítása a pákafűtéshez; mindeközben LCD modul és nyomógombok kezelése (működési módok), valamint soros porton a hőmérséklet- és működési adatok kiküldése például PC felé. Ez mind a PIC belső órajeléről.

Nem hiszem, hogy a Hobbieleketronika fórumán ez mérvadó szempont lenne. Ettől függetlenül épp arra hoztam példát, hogy azonos árért jobb teljesítményű, flexibilisebben felhasználható terméket vehetek.


Már akinek megmondhatja....

Kicsit OFF, de manapsag mar nem a mernok fejelszt valamit amit aztan a marketinges megprobal eladni, hanem forditva, a marketinges korbenez mire van kereslet es arra proalnak fejleszteni, de elotte alaposan megvizsgaljak a piacot mekkora a felvevo kor, mekkora lehet a maximalis ertekesitesi ar, mennyi ideig futhat a termek e smilyen meredekseget mutathat az alatt az ido alatt a kereslet es az eladasi ar - es ebbol probalnak kalkulalni eloallitasi es fejlesztesi koltsegeket amibol kiderul lehet-e es ha lehet mekkora nyereseget produkalni. Termeszetesen nem a marketinges vagy a project manager irja elo, hogy milyen komponenseket hasznalj, de azt igen, hogy mekkora lehet maximalisan a gyartasi es fejlesztesi koltseg... Es akkor be vagy korlatozva, rengeteg kompromisszumot kell kotnod, nem teheted bele a jo minosegu cuccot, nem vacakolhatsz szep algoritmusokkal, ez az egesz projectedet szepen vegig kiseri.

Ez még a jobbik eset ha azt nézik hogy mire van kereslet. Szerintem az a leggázabb, mikor nekiállnak brainstormingolni hogy mi a fenét lehetne még rádsózni, amire abszolúte semmi szükséged sincs. Tehát már az igényeket is ők teremtik meg.

Tényleg OFF, úgyhogy nem is reagálok rá!

Amit viszont a kompromisszumokról és korlátokról írtál, az minden fejlesztésre igaz, legfeljebb a korlátok merevsége nem egyforma.

Mindezekhez hozzájárul az emberi tökéletlenség: néha menet közben jön rá az ember, hogy valamiben rosszul döntött, nem a legmegfelelőbb eszközt/megoldást választotta (pl. PIC-et AVR helyett, vagy fordítva... ) , de már nincs visszaút, mert a beleölt pénz/idő/energia, vagy a sürgető határidő miatt a megkezdett úton muszáj továbbmenni.

Érdekes fejlemény, hogy a Microchip a 14 bites szószélességű, ún. mid-range mikrovezérlő család (12F, 16F) megújítására készül

A 32 MHz-ig menő órajel, kibővített utasításkészlet, nagyobb memóriaméret mellett lényeges újítás az indirekt címzéshez használható 2 db 16 bites FSR regiszter. Ezek felhasználásával a 16F kategóriára is lehet majd, ill. érdemes lesz hatékony Forth interpretert fejleszteni.

A Forth lelke ugyanis az ún. belső interpreter, ami két vermet használ. Az adatverembe kerülnek az operandusok (lásd fordított lengyel logika). De kell egy másik verem is, amelyikben a felfűzött utasítások végrehajtása során a visszatérési címeket tárolja. Ez az ún. return stack.

Eza belső interpreter csupán 40-50 gépi utasítás, ám ennek a hatékonyságától függ a Forth programok végrehajtási sebessége. A két 16 bites FSR regiszter nagy előrelépést jelent.

Igen, pontosan errol beszeltem a #304538 es a #304663 hozzaszolasokban. Nemcsak Forth, hanem C nyelveknek is kedvezik ez, sot ASM-eseknek is jol jonnek az ujitasok.

Feri007-t idézve logikusnak tűnő, okos lépés.

Már én is a "nagyobbakkal" kezdtem volna szemezgetni az mTouch miatt. Most látom az is támogatva lesz. Azt hiszem kivárok.

Azt azonban ne fejetsd el, hogy a PIC 8 bitesekbol 3 csalad letezik: Baseline, Mid-Range es High-Performance. Ez utobbi a 18F sorozatkent emlegetett csalad, aminel mar igy is tobb indirekt cimzo es sok extra utasitas parosul amellett, hogy byte-onkent cimezheto 16 bit szoszelessegu program tarja van. A Mid-Range Enhanced ami a jovo ev elso negyedeben fog piacra kerulni meg mindig a 14 bit szoszelessegu csalad (Mid-Range), tehat a gyartasi koltsegek nem annyira magasak, mint a 18F-eseke (de akar AVR-eket is emlegethettem volna), viszont igy is mar teljesitmenyben gyakorlatilag ugyanoda lesz teheto, mint a 18F.

Egyszer amugy erdekes lenne csinalni egy Dhrystone MIPS tesztet ezekre (DMIPS), kivancsi lennek telnyleges teljesitmenyben hova esik egyik-masik.

Vajon itthon (főleg itt, a Hobbielektronikán!) miért nincs szinte semmi visszhangja az olyan projekteknek, mint az Arduino, vagy a Wiring?

Én még évekkel ezelőtt egyeztettem a Kitchen Budapest-el, akik mo-ra ezeket behozták. Irreális 12-13E forintért akarták adni az Arduino Diecimila-t.

12-13E forint az iszonyatosan sok érte. Volt tervben, hogy a boarduino és társait honosítjuk, de nem tudni, mekkora lenne rá az érdeklődés.

Hááát... egyre kevesebb. Én a nyáron nézegettem, de minimálisan egy Atmega128 kellett volna. Például egy AVR-Stamp. De ezt is elég drágán adják, s mire veszek hozzá egy programozó/debugger ketyerét...

A Wiring-ben az tetszik (tetszett volna), hogy szépen összeszedték hozzá a mintaprogramokat, megkönnyítve a tanulást.

Akkor lenne csak értelme az arduino projektet felélénkíteni kishazánkban, ha saját board-ot csinálnánk, ami nem 10en ezer forint. Ez persze nem lehetetlen, de dokumentálás, cikkezés, stb. Isszonyatosan sok munka.

Kérdés megéri-e szellemileg ekkora munkát beleölni.

Ezt már tulajdonképpen megcsinálták a Freeduino projekt honlapjáról letölthető minden, több változatban is. Az igazán izgalmas kérdés az, hogy hogyan tovább, mivel lehet értelmesen bővíteni.

Freeduino proto
Freeduino maxserial

Tudom, hogy van már sok ilyen változat. A Boarduino is egy ilyen.

Hogyan tovább? Közvéleménykutatást kellene végezni

Szerintem ez a vonat már elment. Én pl. beszereztem néhány Microchip kártyát, azok most hosszú-hosszú időre lekötnek. Esetleg olyan koncepción érdemes gondolkodni, ami a kezdők vagy az oktatás igényét fedi le, s egyúttal a továbblépést vagy fejleszthetőséget is biztosítja (pl. bővítő kártyák segítségével).

egy kis off:

Készül a Masat, az első magyar műhold

támagatói: microchip, chipcad, Silicon Labs

vajon milyen mikrovezérlő került bele

Sziasztok!

Szerintem ez a vita sosem fog igazán eldőlni. Mindenki a saját "szűrőjén" keresztül látja a valóságot, így ezt is.
De talán egy módon mégis eldönthető lenne a dolog. De akkor is csak az egyén szintjén problémákra osztva, nem pedig globálisan. Szerintem kellene csinálni egy olyan honlapot, ahol különböző projektek lennének megvalósítva PIC-el és AVR-el is egymás mellett. Végül is csak úgy lehet objektíven dönteni a két uC-ről, ha ugyanazt a problémát kezelné mindkettő. Ott jól kijönne, hogy melyik megy kevesebb órajellel, kevesebb memóriával, kevesebb pénzért. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen oldallal nagyon sokat lehetne segíteni a kezdőknek.
Szerintem itt már sokaknak van jópár kidolgozott projektje mindkét poldalról. Ha azokat összedobnánk, biztos lennének közös keresztmetszetek...
Szerintetek?

Egy kis gondolatébresztő:

Bővebben: Link

Isten ments, hogy a vitát felszítsam, de:
Nem elsősorban a végeredmény az érdekes, hanem az oda vezető út. Van mondjuk egy projekt, legyen LC mérő PIC-kel, assemblyben irva, 16F628-cal. A végtermék csodálatos. De azt hiszem, ha nulláról kellene hozzáfognom, nem ezt az utat járnám. Kellett ehhez a projecthez pár, jó értelemben vett őrült, hogy egy gyöngyszemet tegyen le az asztalra.
Rossz következtetés lenne, ha az jönne ki, hogy a hasonló feladatokhoz PIC és assembly a legalkalmasabb, mert legjobb az ár/érték aránya. Ugyanis a fejlesztés költségét itt nem az utánépítők állják

Én az ugyanazon kristállyal dolgot torpedóznám alá, ugyanis teljesen felesleges.
Míg az AVR 1 MIPS/MHz addig a PIC csak 250 KIPS/MHz (10F/12F/16F/18F).

Tehát eleve azonos órajelre eldönteni nem lehet. Továbbá fordítók is "hibáznak" fordítás közben sokat.
Tehát akkor lenne csak minimálisan kiegyenlített, ha egy AVR-t 4MHz-ről járatnánk, mellette egy PIC-et 16MHz-ről (akkor egyezne a MIPS) továbbá emellé szigorúan assembly-ben lenne megírva a kód.

Mert C-ben ugyanazon kódot is máshogy fordítja egyik-másik.

Szerintem abbol is vita lenne - melyiket melyikket kell ossze vetni, milyen egyeb szempontok alapjan jobb az egyik a masiknal stb

Amugy a video:

- Melyik PIC volt ez?
- Melyik AVR volt ez?
- Milyen compilereket hasznaltak?
- Milyen kod optimalizalast alkalmaztak egyik ill masik esetben?
- Hol a forras kod? (felek AVR-re lett optimalizalva a forras...)

Nem vagyok elvetemult PIC parti, de szeretem tisztan latni a dolgokat. Utobbi idoben eleg sokat nezegettem en is es Szilva baratom is az AVR-eket, es eleg vegyes a megiteles (o neveben nem nyilatkoznek, de azert neki is voltak erdekes tapasztalatai). Sokminden amugy tetszik az AVR-ekben nekem is, mas dolgok kevesbe. Szerintem nincs fekete vagy feher - minden szintelen vagy arany szinu es termeszetesen amit en szeretek az az arany haha Nem, de komolyan, alkalmazastol is fugg, fejlesztes menetetol, beszerzesi lehetosegektol, es nem utolso sorban a fejleszto tapasztalataitol ill izlesetol is, hogy melyik az alkalmasabbnak tuno chip egy adott feladatra ill, hogy azok kozul is melyik tipus, mert ugye az sem ennyire egyszeru, hogy PIC, abbol is van vagy 1000, de AVR-bol is van sok fajta...

Ezt mar nehanyszor fejtegettem, hogy a MIPS betuszo valosagos jelentese: Meaningless Indicator of Processor Speed... pl a PIC-nek egyetlen utasitas egy RAM teruleten levo byte valamely bitjet beallitani mig az AVR-nek 3 (beolvasni, modositani, kiirni). Es ha az LDS es STS 2-2 ciklusosak akkor maris 5 ciklus kell az AVR-nek mig a PIC-nek csak 4...