Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Szélgenerátor építési problémák
Lapozás: OK   54 / 507
(#) watt válasza szsrobert hozzászólására (») Nov 23, 2008 /
 
Vízszintes tengelynél nem hasznosul a teljes felületre a szél ereje, csak az a vektor, ami hasznos! A nyomaték ezért kicsi lesz, a sebesség viszont nő.
(#) tomics76 hozzászólása Nov 23, 2008 /
 
Üdv.
Érdeklődni szeretnék, hogy tudna valaki kb 1000w-os szélkereket ajánlani,ami kis súlyú (Pl. lakota), és ahol viszonylag olcsó? Valamint van valakinek tapasztalata az AIR X 400 ill a kis kínai azt hiszem Fd 300-al kapcsolatban? Köszönettel
(#) kissanyi hozzászólása Nov 23, 2008 /
 
Lenne valakinek tippje arra nézve, hogy mennyibe kerülne egy vasoszlop, ha azt az áramszolgáltatótól rendelném?
Úgy értem, hogy oszlop és felállítás, építési engedély együtt?
Olyan, 15-20 méteres vasoszlopra gondoltam.
Persze, ha egyáltalán elvállalná az áramszolgáltató, vagy valami hálózatépítő cég?
(#) gulyi88 válasza watt hozzászólására (») Nov 23, 2008 /
 
függőleges tengely esetén sem hasznosul a szél teljes energiája (szembeni oldal fékez).
szerintem nem jó ötlet a csöveket 1/4 re vágni, úgy érzem hogy az 1/4 szelet K tényezői közötti különbség ksiebb mint a 1/2 szelet nél, és ezek különbsége határozza meg főképpen a függőleges kerék tulajdonságait, hatásfokát (persze csak érzésre mondom, egy mérést kellene végezni!!)
(#) pudding1 válasza tomics76 hozzászólására (») Nov 23, 2008 /
 
fd-300-asaim vannak, mi a kérdés?
(#) watt válasza gulyi88 hozzászólására (») Nov 23, 2008 /
 
Idézet:
„függőleges tengely esetén sem hasznosul a szél teljes energiája (szembeni oldal fékez).”

Kivéve, ha kitakarod a szembeni részt. De akkor sem teljes a nyereség, mert saját maga is kelt légnyomást a kitakart részen is, de kevesebbet. Sajnos nem nagyon van olyan megoldás, ami elkerüli ezt. Vannak olyan mechanikus, kifordítós kerekek, csak ott meg nem számoltak azzal, hogy a mechanika több energiát emészt fel a lapátok mozgatására, mint amennyi elveszne a szembeni oldalon. Ezért ezek a csoda kerekek lassabban és bocábban pörögnek. Mondjuk van egy két jobb kivitel is.

A negyedbe vágást pedig úgy értsd, hogy a felület ugynakkora lenne, mint egy félbevágottnál, csak a lapát szöge lenne más. Így a szembeni oldalon, is kissebb lenne a felület, mert majdnem élére állna a széliránynak.

Most csináltam egy makettet 32mm-es félbevágott PVC csővel, kb. 22cm magassággal, 6 lapátttal, egy régi 5,25-ös winyó alapjára. Egész jópofa lett, de mire elkészültem vele, leállt a szél. kb 2-m/s-es szél fúj, ami alig, de megpörgeti. Ezen a modellen fogom kipróbálni az irányfüggetlen gyűjtőt és a tölcsért is.
Később átalakítom a szögbe állított negyed szeletesre, de a szeleteket már nagyobb átmérőjű csőből fogom vágni és több lapát lesz.
(#) szsrobert válasza watt hozzászólására (») Nov 23, 2008 /
 
Jó ötlet a modellen kipróbálni.Tennél fel róla képet?
(#) watt válasza szsrobert hozzászólására (») Nov 23, 2008 /
 
Ma már nem, talán holnap.
(#) szsrobert hozzászólása Nov 24, 2008 /
 
hogyan oldottad meg, hogy a széllel nagy felületen érintkezzenek a hajtó lapátok, a visszatérő lapátok pedig párhuzamosak legyenek a szél irányával?
(#) barany165 válasza kissanyi hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
Szia! Földim!A rádiósok olyan 50k körül panaszkodnak az antennaárbóc telepítésének engedélyezése kapcsán. Egyáltalán ezt engedélyezik?Nem biztos, mert nemfizetünk utánna adót!Üdv!
(#) kissanyi válasza barany165 hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
Üdvözöllek!

Nem szívbajosok az önkormányzatok, de hogy ennyire nem?
Minden olyan építményt, aminek alapterülete meghaladja az 1 négyzetmétert, vagy magassága, talán a hat métert, arra jogosulttal meg kell terveztetni és építési engedélyt kell rá kérni.
Például, meg kellett terveztetnem és építési engedélyt kellett kérnem egy nyavalyás telefonoszlopra.
A számok, nem teljesen biztosak, mert már nagyon régen kértem valamire engedélyt. (Nem építkeztem).
Valami ilyesmi.
A házam elég magas lenne, de nem merek ilyesmit tenni, mert zajos és félek is, hogy egy esetleges lapáttörés leszedi a tetőt. Néhány millás tetőcsere után nem biztos, hogy annyira ingyen van az áram.

Szerintem egy komolyabb „erőműnek” 15-20 méter magasan kell lenni.
Komoly alap kell neki, meg rengeteg anyag. Azért gondoltam egy szabványos vas villanyoszlopra. No meg, hátha nem hernyóznak az engedélyezésnél, mert a villanyoszlop van ahol széria felszerelés. (áramszolgáltató).
Ha, az árát megtudom, lehet hogy leteszek a dologról.

(#) watt válasza szsrobert hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
Ha engem kérdezel, akkor sehogy. De miből gondoltad, hogy ezt megoldottam? Ez egy egyszerű vertikális kerék csövekből, ahol a cső elvágott metszetének meghosszabított vonala átmegy a tárcsa középpontján. 6db lapát van, a lapátok egymással szemben egyenletes elosztva a kerületen. A nyomás különbség normál esetben úgy alakul ki, hogy a gömbölyű felületnek kisebb a légellenállása, mint a homorúnak. Ha kitakarod a szemben lévő részt, akkor az ellenirányú erő a szél sebességéből adódó összetevővel csökken, de teljesen nem szűnik, meg.
Ha egy turbinaházba építenénk ezt a kivitelt, akkor a helyzet talán még tovább javulna, mert lenne egy olyan turbulens áramlat a zárt házban, ami a lapátokkal együtt mozogna, és csak a felesleg lépne ki a kijáraton.
Egyébként az már most látszik, hogy ha csak a felére terelem a szelet a turbinának, akkor a terhelt lapátok mögött nincs légáramlat! A levegő akkor válik le a lapátokról, amikor azok átfordulnak a túloldalra. Tehát a szél tesz egy S kanyart(F1-es lassitót inkább! ). Érdekes, bár nem meglepő, hogy a lapátok nem hordozzák körbe a szelet, azaz a belépő széliránnyal szemben a terelőlap túloldalán nincs légáramlat.
Ezzel gyakorlatilag elő van készítve a dolog a korábban lerajzolt tölcséres sebességtranformátor megoldásnak. Remélem lesz időm a tesztelésre. Nem akarok sacc/kb alapon vizsgálódni, ezért egy kis generátort is ki akarok ötleni, amivel a terhelést lehet adagolni, hogy az ideális munkapontban(fordulat/nyomaték) lehessen összehasonlításokat tenni. Azonos fordulatra eső leadott legnagyobb teljesítmény megmondja, hogy melyik kialakítás okozta a legnagyobb hatásfokot. Jó lenne valami szélkeltő eszközt is beszerezni, hogy ne a kinti szélre kelljen támaszkodni. Azt hiszem első körben egy álló ventillátorral fogok próbálkozni. Tényleg jól jönne egy kis szélcsatorna!
(#) kissanyi válasza watt hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
"Tehát a szél tesz egy S kanyart(F1-es lassitót inkább!"

Ezért kérdeztem, hogy lesz-e függőleges cső.
Úgy fejeztem ki magam, hogy most "fordítva" használod.
(#) watt válasza kissanyi hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
Nem értelek mit látsz problémát, mert ez pont úgy történik, ahogy kell. Semmi szükség függőleges csőre és a "fordítva működés" sem lép fel. A lapátokról leválik a levegő minden gond nélkül. Csak akkor kéne cső. ha teljesen bezárnám a turbinaházat és nem engedném a túloldalon távozni a levegőt. De ilyen szándékom nincs, mivel kétoldalon kell a tölcsér a vákuumhatás(huzat) és a kétirányú uralkodó széljárás miatt.

De majd ezt a csöves dolgot is kipróbálom, hátha a turbulencia és a kémény hatás is jótékony!

Merre forogjon az örvény? A tornádók merre forognak?
(#) watt válasza kissanyi hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
Még annyit, hogy a "lassító" csak az alakjában jellemzi a szél útját, a sebessége nem csökken e miatt!
(#) mex válasza watt hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
quote]Merre forogjon az örvény? A tornádók merre forognak?[/quote] Ha kihúzod a mosdókagyló dugóját nézd meg milyen irányban kezd el forogni az elfolyó viz,és ezt vedd alapul. A másik féltekén ez pont ellentétes.
(#) gulyi88 válasza kissanyi hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
ma a vonaton hazafelé énis pont a villanyoszlopokat nézegettem szélturbina oszlopnak
ezeket a szögvasszerkezeteket (hosszú gúla..)
(#) kissanyi válasza watt hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
Arra alapoztam, ha a levegő bejött, tulnyomás keletkezik, amit el kell vezetni.
(#) kissanyi válasza gulyi88 hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
Sztatikailag jók, a szélnek jól ellenállnak. Arra gondoltam, hogy ideális lehetne.
Kérdés persze, hogy adnak-e el és mennyiért?
Nem értek a magasfeszültségekhez és csak gondolom, hogy 20 KV-os vezeték lehet. Láttam egyszer egy ilyet kivéve. Volt vagy 8 köbméter beton a tuskója.
Így aztán bírhatja a szelet rendesen.
(#) Bonanza02 válasza szsrobert hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
Nos!
Próbáltam olvasgatni és jó dolog hogy mások is gondolkodnak a szélgenerátor problémán.
Valahogy együtt kellene kitalálni a jó megoldást.
Én mérlegeltem a vízszintes szélgenerátor és a függőleges generátor közötti választást. Én a függőlegest választom.Megmondom miért: a széliránynak be kell feküdni rendesen,mert ha nem,akkor nyíróerők lépnek fel és akkor csak meghibásodást okoz.A komolyabb szélgenerátorok hátulján rotor van,a szélirány minden pillanatban változhat.Az elektronikus szélirány beállást én mellőzném.

Lapátok:
Tehát marad a függőleges. A vashordók kissé vicces,már láttam pár ilyet,de hangos is.Én szavazok a műanyag félbevágott vödörre.Nem hangos és könnyű is. ebből 8db kell (4db 10 literes vödör)Nekem spec olyan vödreim vannak,amiknek nincs pereme,és minimális az átmérő különbség alul és felül,a célnak kíváló.

Generátor:
4db 12V-os normál autó generátor közös ékszíjjal forgatva(4db fesz szabályzó egyenként a gencsikhez).
4 db 90Ah-ás 12V-os akkut tölt puffernek.Így a rendszer 48V-os lesz.
Inverter:
Lehet raktározni az energiát,mert az már szép tárolt teljesítmény.48VDC/230AC inverter. Kisebb áramok vannak,mint 12V esetén.
Ez az egyik kihívás jelenleg.A cél pedig egy fűtőbetét táplálása télen. A fűtőbetét 230V 1500W lenne. Télen fűtés,nyáron világítás és melegvíz szolgáltatás.
(#) kissanyi válasza Bonanza02 hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
„Ez az egyik kihívás jelenleg.A cél pedig egy fűtőbetét táplálása télen. A fűtőbetét 230V 1500W lenne. Nyáron világítás és melegvíz szolgáltatás.”

Nem lenne egyszerűbb egy 230V-os aszinkron generátor?

Itt lenne jó, ha valaki leírná egy ólomakkumulátor töltés igényét. Egy másik topikban le lettem hurrogva, mert felvetettem.
Nem öncélúan!

A töltés jóval hosszabbik szakaszában nem vesz fel ám az aksi számottevő „ampert”. Éppen ezért, csak forog a szélkerék és nincsen kihasználva. Ellenben a 230V-os generátor a fölös energiával vizet melegíthetne. (Fűthetne, használati melegvizet termel. Nyáron, meg tekeri a klímát, vizet húz)
No de, hagyjuk!
Nyomassuk az ampereket az aksinak, ha kell neki, ha nem.
Legfeljebb, kétéves kora utántól nem marad meg a pozitív sarok felőli cellákban az elektrolit.
„Dúrja a savat”, mint egy őrült.
(#) gulyi88 válasza Bonanza02 hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
hát szerintem 8 fél vödör nem elég 1500W teljesítmény előállításához..
a vöröd az egy fenekes lyuk, tehát ha kettévágod egyik végén lesz feneke/"tűzfala", míg a másik végén nem, K tényezőjét csökkenti a hatásos oldalon..

de egyébnként a vödör jó ötlet, 2 fél vödröt kellene egymás tetejére rakni középen egy lemez+ popszegecs + sziló/ragasztó összerakni. így alul és felül is lenne fal, a felület is nőlne, K tényező is a hatásos oldalon...

a másik, hogy minek 4 db generátor? attól hogy 4 van még nem tudod kihasználni, 4 generátor 4 gerjesztés.
egy ékszíjjon való hajtása az elég necces. amúgy is elég kicsi az ékszíjjtárcsa, kis felületen kell átadni nagy erőket, ha még csökkented is a felületet, akár meg is csúszhat egyikmásik.. lánc + lánckerék lehet a megoldás az mindkét oldaláról képes hajtani, tehát a generátorok között szinuszszerűen átvezeted a láncot, generátornak szinte mindegy, hogy merre forog (max a csúszó szénkeféket meg kell reszelni ha fordítva forgatod)(na itt már nem bicigliláncra gondolok..)

(#) Bonanza02 válasza kissanyi hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
Nos,éppen ezért van túlméretezve 90Ah-ás akkukra.Így nincs túltöltés.Amúgy az akkuk pufferek,mivel a terhelés folyamatos.A generátor,ha többet termel,akkor jut az akkukba is,ha kevesebbet,akkor az akkukból pótol energiát a rendszer.Így lesz stabil.


A 8 vödör így jó,ahogy van.A felső részén van a zárt része,alul a nyitott. Próbáld ki és meg fogsz lepődni,hogy miért is jó így.A láncot el lehet felejteni, az ékszíj tökéletes erre a célra.A négy generátort fel lehet úgy fogatni egymás mellé,hogy elférnek és lehet feszíteni is.5. generátor már nem férne el a körben.
(#) Bonanza02 válasza gulyi88 hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
4 generátor - 48 V rendszerfeszültség
(#) gulyi88 válasza Bonanza02 hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
elképzeni nem tudom, hogy mért jó az ha egy félhenger egyik alapja hiányzik, most vagy megvan mindkettő vagy nincs egyiksem.
4 generátor sorosan, egy ékszíjj még lehet jó...
(#) kissanyi válasza Bonanza02 hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
Attól azért nem tartanék, hogy ez a szerkezet bármit is túltöltene.
Ugyanis, elindítani sem fogja tudni a generátorokat.
Szerintem is a lánc a nyerő.

A négy generátor ékszíja kezdettől fogja a masinát. Ha, elkészül, próbád meg megforgatni.
Nagyon régen csináltam egy abriktert. Nagyon meglepődtem, hogy egy tengely, mennyire tudja fogni a villanymotort. Pedig, még nem forgácsolt, csak el kellett volna indítania a tákolmányt. Az áttétel, csak kétszeres gyorsítás lett volna.
Itt, az kevés lenne. Tehát a gond, csak növekszik.
(#) Dzsos válasza gulyi88 hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
sorban 4 autogenerátor ékszíjjak elég felejtős,hanem hiszitek szereld össze és probáld kézzel megforgatni
2. függőleges tengellyel sosem éred el azt a fordulatot ahol az autógenerátor már valósan tremel.
3.ha az akksikat csak "félig" tőltöd fel idő előtt tönkre megy.
(#) watt válasza kissanyi hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
Kezd ez fárasztó lenni! El van vezetve a levegő, erről írtam neked "oldalakat"... Mit nem értesz?
(#) watt válasza Bonanza02 hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
Az a gyanúm, hogy a többieknek mindenben igazuk van.
Ha már szíjjal akarod, akkor lapos bordásszíjjal(vezérműszíj) lehetne megoldani, azt nem kell annyira megfeszíteni.

Az a pár vödör pedig núdlifing, erről biztosíthatlak! A szél nyomása 10m/s (36km/h) sebességnél 6,8kp/m2. Ebből annyi hasznosul, amennyi marad a szemben forgó oldal fékező erejéből(K tényezővel való szorzás)
(#) watt válasza gulyi88 hozzászólására (») Nov 24, 2008 /
 
Nem tudsz valami táblázatot, hogy hogyan alakul a K tényező a lapátok formájával vertikális kerekeknél?
Következő: »»   54 / 507
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem