Vízszintes tengelynél nem hasznosul a teljes felületre a szél ereje, csak az a vektor, ami hasznos! A nyomaték ezért kicsi lesz, a sebesség viszont nő.

Üdv.
Érdeklődni szeretnék, hogy tudna valaki kb 1000w-os szélkereket ajánlani,ami kis súlyú (Pl. lakota), és ahol viszonylag olcsó? Valamint van valakinek tapasztalata az AIR X 400 ill a kis kínai azt hiszem Fd 300-al kapcsolatban? Köszönettel

Lenne valakinek tippje arra nézve, hogy mennyibe kerülne egy vasoszlop, ha azt az áramszolgáltatótól rendelném?
Úgy értem, hogy oszlop és felállítás, építési engedély együtt?
Olyan, 15-20 méteres vasoszlopra gondoltam.
Persze, ha egyáltalán elvállalná az áramszolgáltató, vagy valami hálózatépítő cég?

függőleges tengely esetén sem hasznosul a szél teljes energiája (szembeni oldal fékez).
szerintem nem jó ötlet a csöveket 1/4 re vágni, úgy érzem hogy az 1/4 szelet K tényezői közötti különbség ksiebb mint a 1/2 szelet nél, és ezek különbsége határozza meg főképpen a függőleges kerék tulajdonságait, hatásfokát (persze csak érzésre mondom, egy mérést kellene végezni!!)

fd-300-asaim vannak, mi a kérdés?

Kivéve, ha kitakarod a szembeni részt. De akkor sem teljes a nyereség, mert saját maga is kelt légnyomást a kitakart részen is, de kevesebbet. Sajnos nem nagyon van olyan megoldás, ami elkerüli ezt. Vannak olyan mechanikus, kifordítós kerekek, csak ott meg nem számoltak azzal, hogy a mechanika több energiát emészt fel a lapátok mozgatására, mint amennyi elveszne a szembeni oldalon. Ezért ezek a csoda kerekek lassabban és bocábban pörögnek. Mondjuk van egy két jobb kivitel is.

A negyedbe vágást pedig úgy értsd, hogy a felület ugynakkora lenne, mint egy félbevágottnál, csak a lapát szöge lenne más. Így a szembeni oldalon, is kissebb lenne a felület, mert majdnem élére állna a széliránynak.

Most csináltam egy makettet 32mm-es félbevágott PVC csővel, kb. 22cm magassággal, 6 lapátttal, egy régi 5,25-ös winyó alapjára. Egész jópofa lett, de mire elkészültem vele, leállt a szél. kb 2-m/s-es szél fúj, ami alig, de megpörgeti. Ezen a modellen fogom kipróbálni az irányfüggetlen gyűjtőt és a tölcsért is.
Később átalakítom a szögbe állított negyed szeletesre, de a szeleteket már nagyobb átmérőjű csőből fogom vágni és több lapát lesz.

Jó ötlet a modellen kipróbálni.Tennél fel róla képet?

Ma már nem, talán holnap.

hogyan oldottad meg, hogy a széllel nagy felületen érintkezzenek a hajtó lapátok, a visszatérő lapátok pedig párhuzamosak legyenek a szél irányával?

Szia! Földim!A rádiósok olyan 50k körül panaszkodnak az antennaárbóc telepítésének engedélyezése kapcsán. Egyáltalán ezt engedélyezik?Nem biztos, mert nemfizetünk utánna adót!Üdv!

Üdvözöllek!

Nem szívbajosok az önkormányzatok, de hogy ennyire nem?
Minden olyan építményt, aminek alapterülete meghaladja az 1 négyzetmétert, vagy magassága, talán a hat métert, arra jogosulttal meg kell terveztetni és építési engedélyt kell rá kérni.
Például, meg kellett terveztetnem és építési engedélyt kellett kérnem egy nyavalyás telefonoszlopra.
A számok, nem teljesen biztosak, mert már nagyon régen kértem valamire engedélyt. (Nem építkeztem).
Valami ilyesmi.
A házam elég magas lenne, de nem merek ilyesmit tenni, mert zajos és félek is, hogy egy esetleges lapáttörés leszedi a tetőt. Néhány millás tetőcsere után nem biztos, hogy annyira ingyen van az áram.

Szerintem egy komolyabb „erőműnek” 15-20 méter magasan kell lenni.
Komoly alap kell neki, meg rengeteg anyag. Azért gondoltam egy szabványos vas villanyoszlopra. No meg, hátha nem hernyóznak az engedélyezésnél, mert a villanyoszlop van ahol széria felszerelés. (áramszolgáltató).
Ha, az árát megtudom, lehet hogy leteszek a dologról.

Ha engem kérdezel, akkor sehogy. De miből gondoltad, hogy ezt megoldottam? Ez egy egyszerű vertikális kerék csövekből, ahol a cső elvágott metszetének meghosszabított vonala átmegy a tárcsa középpontján. 6db lapát van, a lapátok egymással szemben egyenletes elosztva a kerületen. A nyomás különbség normál esetben úgy alakul ki, hogy a gömbölyű felületnek kisebb a légellenállása, mint a homorúnak. Ha kitakarod a szemben lévő részt, akkor az ellenirányú erő a szél sebességéből adódó összetevővel csökken, de teljesen nem szűnik, meg.
Ha egy turbinaházba építenénk ezt a kivitelt, akkor a helyzet talán még tovább javulna, mert lenne egy olyan turbulens áramlat a zárt házban, ami a lapátokkal együtt mozogna, és csak a felesleg lépne ki a kijáraton.
Egyébként az már most látszik, hogy ha csak a felére terelem a szelet a turbinának, akkor a terhelt lapátok mögött nincs légáramlat! A levegő akkor válik le a lapátokról, amikor azok átfordulnak a túloldalra. Tehát a szél tesz egy S kanyart(F1-es lassitót inkább! ). Érdekes, bár nem meglepő, hogy a lapátok nem hordozzák körbe a szelet, azaz a belépő széliránnyal szemben a terelőlap túloldalán nincs légáramlat.
Ezzel gyakorlatilag elő van készítve a dolog a korábban lerajzolt tölcséres sebességtranformátor megoldásnak. Remélem lesz időm a tesztelésre. Nem akarok sacc/kb alapon vizsgálódni, ezért egy kis generátort is ki akarok ötleni, amivel a terhelést lehet adagolni, hogy az ideális munkapontban(fordulat/nyomaték) lehessen összehasonlításokat tenni. Azonos fordulatra eső leadott legnagyobb teljesítmény megmondja, hogy melyik kialakítás okozta a legnagyobb hatásfokot. Jó lenne valami szélkeltő eszközt is beszerezni, hogy ne a kinti szélre kelljen támaszkodni. Azt hiszem első körben egy álló ventillátorral fogok próbálkozni. Tényleg jól jönne egy kis szélcsatorna!

"Tehát a szél tesz egy S kanyart(F1-es lassitót inkább!"

Ezért kérdeztem, hogy lesz-e függőleges cső.
Úgy fejeztem ki magam, hogy most "fordítva" használod.

Nem értelek mit látsz problémát, mert ez pont úgy történik, ahogy kell. Semmi szükség függőleges csőre és a "fordítva működés" sem lép fel. A lapátokról leválik a levegő minden gond nélkül. Csak akkor kéne cső. ha teljesen bezárnám a turbinaházat és nem engedném a túloldalon távozni a levegőt. De ilyen szándékom nincs, mivel kétoldalon kell a tölcsér a vákuumhatás(huzat) és a kétirányú uralkodó széljárás miatt.

De majd ezt a csöves dolgot is kipróbálom, hátha a turbulencia és a kémény hatás is jótékony!

Merre forogjon az örvény? A tornádók merre forognak?

Még annyit, hogy a "lassító" csak az alakjában jellemzi a szél útját, a sebessége nem csökken e miatt!

quote]Merre forogjon az örvény? A tornádók merre forognak?[/quote] Ha kihúzod a mosdókagyló dugóját nézd meg milyen irányban kezd el forogni az elfolyó viz,és ezt vedd alapul. A másik féltekén ez pont ellentétes.

ma a vonaton hazafelé énis pont a villanyoszlopokat nézegettem szélturbina oszlopnak
ezeket a szögvasszerkezeteket (hosszú gúla..)

Arra alapoztam, ha a levegő bejött, tulnyomás keletkezik, amit el kell vezetni.

Sztatikailag jók, a szélnek jól ellenállnak. Arra gondoltam, hogy ideális lehetne.
Kérdés persze, hogy adnak-e el és mennyiért?
Nem értek a magasfeszültségekhez és csak gondolom, hogy 20 KV-os vezeték lehet. Láttam egyszer egy ilyet kivéve. Volt vagy 8 köbméter beton a tuskója.
Így aztán bírhatja a szelet rendesen.

Nos!
Próbáltam olvasgatni és jó dolog hogy mások is gondolkodnak a szélgenerátor problémán.
Valahogy együtt kellene kitalálni a jó megoldást.
Én mérlegeltem a vízszintes szélgenerátor és a függőleges generátor közötti választást. Én a függőlegest választom.Megmondom miért: a széliránynak be kell feküdni rendesen,mert ha nem,akkor nyíróerők lépnek fel és akkor csak meghibásodást okoz.A komolyabb szélgenerátorok hátulján rotor van,a szélirány minden pillanatban változhat.Az elektronikus szélirány beállást én mellőzném.

Lapátok:
Tehát marad a függőleges. A vashordók kissé vicces,már láttam pár ilyet,de hangos is.Én szavazok a műanyag félbevágott vödörre.Nem hangos és könnyű is. ebből 8db kell (4db 10 literes vödör)Nekem spec olyan vödreim vannak,amiknek nincs pereme,és minimális az átmérő különbség alul és felül,a célnak kíváló.

Generátor:
4db 12V-os normál autó generátor közös ékszíjjal forgatva(4db fesz szabályzó egyenként a gencsikhez).
4 db 90Ah-ás 12V-os akkut tölt puffernek.Így a rendszer 48V-os lesz.
Inverter:
Lehet raktározni az energiát,mert az már szép tárolt teljesítmény.48VDC/230AC inverter. Kisebb áramok vannak,mint 12V esetén.
Ez az egyik kihívás jelenleg.A cél pedig egy fűtőbetét táplálása télen. A fűtőbetét 230V 1500W lenne. Télen fűtés,nyáron világítás és melegvíz szolgáltatás.

„Ez az egyik kihívás jelenleg.A cél pedig egy fűtőbetét táplálása télen. A fűtőbetét 230V 1500W lenne. Nyáron világítás és melegvíz szolgáltatás.”

Nem lenne egyszerűbb egy 230V-os aszinkron generátor?

Itt lenne jó, ha valaki leírná egy ólomakkumulátor töltés igényét. Egy másik topikban le lettem hurrogva, mert felvetettem.
Nem öncélúan!

A töltés jóval hosszabbik szakaszában nem vesz fel ám az aksi számottevő „ampert”. Éppen ezért, csak forog a szélkerék és nincsen kihasználva. Ellenben a 230V-os generátor a fölös energiával vizet melegíthetne. (Fűthetne, használati melegvizet termel. Nyáron, meg tekeri a klímát, vizet húz)
No de, hagyjuk!
Nyomassuk az ampereket az aksinak, ha kell neki, ha nem.
Legfeljebb, kétéves kora utántól nem marad meg a pozitív sarok felőli cellákban az elektrolit.
„Dúrja a savat”, mint egy őrült.

hát szerintem 8 fél vödör nem elég 1500W teljesítmény előállításához..
a vöröd az egy fenekes lyuk, tehát ha kettévágod egyik végén lesz feneke/"tűzfala", míg a másik végén nem, K tényezőjét csökkenti a hatásos oldalon..

de egyébnként a vödör jó ötlet, 2 fél vödröt kellene egymás tetejére rakni középen egy lemez+ popszegecs + sziló/ragasztó összerakni. így alul és felül is lenne fal, a felület is nőlne, K tényező is a hatásos oldalon...

a másik, hogy minek 4 db generátor? attól hogy 4 van még nem tudod kihasználni, 4 generátor 4 gerjesztés.
egy ékszíjjon való hajtása az elég necces. amúgy is elég kicsi az ékszíjjtárcsa, kis felületen kell átadni nagy erőket, ha még csökkented is a felületet, akár meg is csúszhat egyikmásik.. lánc + lánckerék lehet a megoldás az mindkét oldaláról képes hajtani, tehát a generátorok között szinuszszerűen átvezeted a láncot, generátornak szinte mindegy, hogy merre forog (max a csúszó szénkeféket meg kell reszelni ha fordítva forgatod)(na itt már nem bicigliláncra gondolok..)

Nos,éppen ezért van túlméretezve 90Ah-ás akkukra.Így nincs túltöltés.Amúgy az akkuk pufferek,mivel a terhelés folyamatos.A generátor,ha többet termel,akkor jut az akkukba is,ha kevesebbet,akkor az akkukból pótol energiát a rendszer.Így lesz stabil.


A 8 vödör így jó,ahogy van.A felső részén van a zárt része,alul a nyitott. Próbáld ki és meg fogsz lepődni,hogy miért is jó így.A láncot el lehet felejteni, az ékszíj tökéletes erre a célra.A négy generátort fel lehet úgy fogatni egymás mellé,hogy elférnek és lehet feszíteni is.5. generátor már nem férne el a körben.

4 generátor - 48 V rendszerfeszültség

elképzeni nem tudom, hogy mért jó az ha egy félhenger egyik alapja hiányzik, most vagy megvan mindkettő vagy nincs egyiksem.
4 generátor sorosan, egy ékszíjj még lehet jó...

Attól azért nem tartanék, hogy ez a szerkezet bármit is túltöltene.
Ugyanis, elindítani sem fogja tudni a generátorokat.
Szerintem is a lánc a nyerő.

A négy generátor ékszíja kezdettől fogja a masinát. Ha, elkészül, próbád meg megforgatni.
Nagyon régen csináltam egy abriktert. Nagyon meglepődtem, hogy egy tengely, mennyire tudja fogni a villanymotort. Pedig, még nem forgácsolt, csak el kellett volna indítania a tákolmányt. Az áttétel, csak kétszeres gyorsítás lett volna.
Itt, az kevés lenne. Tehát a gond, csak növekszik.

sorban 4 autogenerátor ékszíjjak elég felejtős,hanem hiszitek szereld össze és probáld kézzel megforgatni
2. függőleges tengellyel sosem éred el azt a fordulatot ahol az autógenerátor már valósan tremel.
3.ha az akksikat csak "félig" tőltöd fel idő előtt tönkre megy.

Kezd ez fárasztó lenni! El van vezetve a levegő, erről írtam neked "oldalakat"... Mit nem értesz?

Az a gyanúm, hogy a többieknek mindenben igazuk van.
Ha már szíjjal akarod, akkor lapos bordásszíjjal(vezérműszíj) lehetne megoldani, azt nem kell annyira megfeszíteni.

Az a pár vödör pedig núdlifing, erről biztosíthatlak! A szél nyomása 10m/s (36km/h) sebességnél 6,8kp/m2. Ebből annyi hasznosul, amennyi marad a szemben forgó oldal fékező erejéből(K tényezővel való szorzás)

Nem tudsz valami táblázatot, hogy hogyan alakul a K tényező a lapátok formájával vertikális kerekeknél?