Fórum témák
» Több friss téma |
én wattal értek egyet! vaktában lövöldözni tök felesleges. Azért van valami az ember nyakán, hogy használja, ha tudja.
watt tegnap belenéztem a számolsába, de nagyon nem merültem bele, mert matek ZH volt ma. érzésre jó lett.. most viszont ráérek.. de elöbb csinálok meleget, mer idefagyok
Valyon az URL gombot miért nem tudod használni?
 Kinek van kedve egy ilyen címet bepötyögni? 
bocs off:
Én is most megyek le begyújtani! 
Kicsit szinkronizáljunk mert azóta én is haladtam, de nem sokat, szóval:
A P=cp*A*v^3*p*0,5 klasszikus képlet nem alkalmazható, ha a szelet állandó sebességűre vesszük, és a terheléssel a kerék fordulatszámát szabályozzuk. De eleve nem jó a vertikálisokhoz(gondolok itt a korábban belinkelt számoló programra), mert ezeknél nem számít sugár a teljesítménynél(korábbi szösszenetem tartalmát és egyéb számítást figyelembe véve). Már az A helyes behelyettesítése is gondot okoz, mert itt nem úgy adódik a "szél által súrolt felület" mint a horizontálisaknál. Hogy számolnád Te az A-t?
Új vagyok itt ebben a topikban.
Van egy kötél, amit egyik irányba 100 egységnyivel húznak. Az ellenkező irányba, meg 101 egységnyivel. Tessék mondani, akkor 201 egységnyi valamit fog nekem adni? Vagy, csak a kötelet szivatják?
no
hát ahogy mi számolunk az mindig csak az éppen a széllel párhuzamos irányban mozgó lapátpárok által kifejtett erő, de ne feledjük el. hogy ettől az állapottól kicsit előre és hátra is vannak párok, amik erőt fejtenek ki a kerékre, tulajdonképpen az összes fejt ki erőt de ezeket bevenni a számításba elég nehézkes a sebességvektorok szöget zárnak be a széllel, a Ce alaktényező meg franctugya hogy alakul, a felület sem számolható egyszerűen. én feltételezem hogy a széllre éppen merőlegesen mozgó lapátok egymás hatását kioltják. ezért jó a maketted! ezen lehetne méréseket végezni mondjuk vízben, aminek nagyobb a sűrűsége és így nagyobb mérhető erők lépnek fel. PL maximális nyomatékot (ahol a fordulatszám 0) egy rugós erőmérővel (erő és erőkar szorzata..) üresjárási fordulatszámot (ahol a nyomaték 0!) kellene valami összefüggést kereseni a nyomaték és energia között amiből teljesítményt lehet számolni. forgás közben kellene kitalálni valamit amivel megmérhető a nyomaték és így felvenni egy görbét (több görbét több vízsebességre ..) a kész kerék méretarényos kicsinyítése hasonló módon viselkedne...
számolni csak úgy lehet ha tudod mit számolsz, át kell látni az összefüggéseket! egy ilyen "programnot" nagy valószinűséggel csak a tervezője lát át..
Kedves kissanyi, hogy mennyi tapasztalatot gyűjtöttem össze? Nem tudom. Csak azt, hogy veletek szemben kisebbségi érzésem van, mert ti deriváltok, integráltok, feteket használtok, amit én nem is láttam még. Annyit azért tudok, hogy eddig öt helyen volt „szélerőművem“. Egyik helyen nem volt jó, tettem a másik helyre átépítve, és így tovább. Azért pihent az állvány kb. öt évet, mert az 1:100 áttételt nem tudtam még kikerülni. Meg sem fordult a fejemben eddig, hogy készítsek saját generátort. A generátor, ami rajta volt a szélerőműveimen, egy román 27-es traktorról a dinamó. Ez a dinamó szabott határt a teljesítménynek, mert csak ez volt (kb. 6V, 25W). Most már haladtam annyira, hogy van generátorom 6V-tól 380V-ig, de a 6V-ost alakítom át nagyobb feszültségre, és az lesz rajta, mígnem készítek egy másikat. Akit akármilyen információ érdekel a kudarcaimról, további elképzeléseimről, vagy rövidesen elkezdem építeni az erőművemet, a részletek, hogy mire haladtam, készséggel megírom, lefényképezem és közzéteszem.
Egészen megnyugodta, hogy legalább egy valaki érti miről kvartyogok!
Tehát akkor, ha jól értelek, Te sem tudsz ötletet adni a valós felület kiszámolására. Ez van, talán más okosabb nálunk és tud erre is megoldást(levezetve, ha lehet, nem csak szájhagyomány útján terjedő verziót! )A vízes próba baromi nehézkes, de majd próbálok valami szélcsatornát építeni, van is miből, de ez idő.. Írod: Idézet: „kellene valami összefüggést kereseni a nyomaték és energia között amiből teljesítményt lehet számolni.” De hiszen ez megvan. W=M*ω ;ahol M forgató nyomaték(N), ω szögsebesség (rad/s) 1 rad/s = 1m/s, ha egyenesen halad a tárgy, tehát egyenlő a kerületi sebességgel m/s-ban! Ezzel számoltam a munkát a táblázatban is, amit tovább fejlesztettem. Kiegészítettem egy olyan táblával, ami feltételezi a számításoknál, hogy a széllel szembeni oldal el van takarva. A kapott eredményeket a kezdetleges modell kísérlet alátámasztja, de a nélkül is belátható, hogy ez milyen sokat számít! csatoltam ezt is... Idézet: „forgás közben kellene kitalálni valamit amivel megmérhető a nyomaték és így felvenni egy görbét” Én már kitaláltam, csak meg kell csinálni(idő).
Ez talán igaz is,de legalább tudod belőle hogy ő milyen paramétereket vesz figyelembe,melyekkel számol.
Nem akarlak téged sem meggyőzni,de a mérnöki gondolkodás nem a számok sűrűjében való mélyreásás,hanem a probléma megoldása kell hogy legyen.
Meg ne haragudj a kérdésért, de volt egy is ami valamennyi hasznot is termelt, egyáltalán működött? Tudom, hogy nem ez a lényeg minden esetben és legkevésbé sem akarlak megsérteni, de én úgy gondolom, hogy ha valamit építek egyszer, akkor az egyből jól kell működjön, és ez így is lesz, erre mérget vehetsz! Amit most építesz az már tutira fog működni?
A generátoraiddal pedig nem nagyon lehet mit kezdeni, mert a nagy áttétel egy csomó energiát elpazarol. Persze ha elég nagy a kerék, és elég nagy a generátor, akor maradhat valamennyi. Én javasolnám a neodíymium mágnesből felépíthető generátor tanulmányozását. Egy 40mm*8mm mágnes 470 Ft. Kell belőle egy 10KW-oshoz kb 40..50db! Ez a generátor legdrágább alkatrésze, a többi vas és réztekercs(jó az sincs ingyen, de lehet bontani!) Egyébiránt sok sikert és jó kedvet az építéshez!
arra jutottam hogy:
a legjobb hatásfoka a keréknek, akkor van amikor a legnagyobb nyomatékot adja ki, és ez akkor van, ha a kerék áll gondolom ez belátható. namost ezekeszerint a legtöb energiát, akkor lehet kivenni ha a kerék lessan forog (közelít a 0 hoz) mindegy hogy a szél mennyire fúj! ebből követkerően, ahogy nől a kerék fordulatszáma úgy csökken a kivehető energia, ezért minnél nagyobb áttételt szerelünk fel, annál több energiát nyerhetünk ki a rendszerből! (eltekintve az áttétel hatásfokától, ez némileg befolyásolja a dolgot) ezt simán alátámasztja a képlet is, miszerint a hatásos oldalon a szélsebességből le kell vonni a kerék sebességét, a veszteségi oldalon meg szélseb + kerékseb. (és hatvényozni is kell..) minnél nagyobbat helyettesítünk a keréksebességbe, annál kisebb lesz a kerékre ható erő. persze ez biztos, hogy nem lineáris! de nagyobb soha nem lesz, mint az álló kerékre ható erő. tehát a kerék sebességét lehető legjobban kell közelíteni a 0 hoz--> nagy áttétel (közelít a végtelenhez).. érthető volt?  ja persze az áttétel csak az energiatermelés korlátai miatt kell, miszerint kis fordulaton nem lehet energiát termelni..
„Csak azt, hogy veletek szemben kisebbségi érzésem van, mert ti deriváltok, integráltok, feteket használtok, amit én nem is láttam még.”
Az lehet, hogy számolgatunk, de áramot, azt kevesen termelünk. Veled ellentétben. Nem gondolnám, hogy Neked kellene szoronganod! A magam részéről úgy gondolom, hogy akkor van értelme a számolgatásnak, ha kétségek merülnek fel egy konstrukcióval kapcsolatban. Ha, halva született ötlet, akkor a legkörmönfontabb számolások sem termelnek áramot. Legközelebb, már akkor számolgat az ember, ha konkrét méretezésre kerül sor. Nagyon szimpatikus a szerénységed. Szerintem, van mire szerénynek lenned, mert vannak eredményeid. Bámulom a kitartásodat. Engem érdekel minden tapasztalat. Más nevében nem tudok nyilatkozni. Idézet: „namost ezekeszerint a legtöb energiát, akkor lehet kivenni ha a kerék lessan forog (közelít a 0 hoz) mindegy hogy a szél mennyire fúj!” Ez azért nem így van. Gondolj bele, a teljesítmény az egy szorzat. A nyomaték és az elmozdulás szorzata. Ha nincs elmozdulás, akkor nincs teljesítmény, ha nincs nyomaték, hiába forog valami! Idézet: „ebből követkerően, ahogy nől a kerék fordulatszáma úgy csökken a kivehető energia, ezért minnél nagyobb áttételt szerelünk fel, annál több energiát nyerhetünk ki a rendszerből!” Áttétellel már más a helyzet, de a nagy áttétel nagyon sok veszteséggel jár! Én inkább a generátorral tartanám kordában a kereket! Idézet: „érthető volt?” Tökéletesen!  szerk: Idézet: „ja persze az áttétel csak az energiatermelés korlátai miatt kell, miszerint kis fordulaton nem lehet energiát termelni..” Persze! De ez még nem volt ott, amikor a többit írtam! 
Közben az előző lapon írtam, nem tudom láttad-e? (#314991)
Idézet: „Ez azért nem így van. Gondolj bele, a teljesítmény az egy szorzat. A nyomaték és az elmozdulás szorzata. Ha nincs elmozdulás, akkor nincs teljesítmény, ha nincs nyomaték, hiába forog valami!” jah télelg igazad van. kell azért valami fordulatszám, én úgy érzem hogy a nyomaték gyorsabban csökken a fordulatszám növekedésével, és így a szorzatuk is csökken. ezt csak egy mérés igazolhatná vagy cáfolhatná meg. énis a generátor visszafogó erejére alapozva terhelném a kereket, csak az áttételen keresztül felszorozva, a generátorok korlátai miatt kis fordulaton a kivehető teljesítmény felülről korlátorott.
persze olvastam. ezek a gépész összefüggések nem az erősségeim..
ha kitakarod a szélell leszmbeni oldalt, akkor is az lesz a helyzet, hogy nagyobb energiát tudnál kivenni kis fordulaton, tehát a M*RPM ugyanúgy csökkenő tendenciát mutat, persze a csökkenés "meredeksége" valószinűleg kisebb, mint árnyékolatlan keréknél, így elég lehet ksiebb áttétel is ugyanahhoz a teljesítményhez, + hozzájön a tölcsér széltuningolása!
Kicsit még ezen rágódva!
Idézet: „a legjobb hatásfoka a keréknek, akkor van amikor a legnagyobb nyomatékot adja ki, és ez akkor van, ha a kerék áll gondolom ez belátható.” Ez tökéletesen így van, akár 100% is lehet(aki eddig max 60%-ról hallott, annak üzenem, hogy az más munkapontban számolt hatásfok, ezzel a 100%-al nem érünk semmit!) Idézet: „namost ezekeszerint a legtöb energiát, akkor lehet kivenni ha a kerék lessan forog (közelít a 0 hoz) mindegy hogy a szél mennyire fúj!” Ez már nme jó fogalmazás, mert nem energia van a legtöbb, hanem nyomaték. De amúgy értelek és igazat adok. De! Én úgy gondolom, hogy a keréknek magának van egy ideális teljesítménye, ami nem alacsony fordulaton, hanem egy adott fordulaton lesz. Ha ettől lassabban pörgeted, nem tudja kiadni ezt a teljesítmény, mert a lapátok nem végtelen számban vannak, és nem adnak mindig teljes felületet a szélnek! Ezért van az, hogy a kevés lapáttal szerelt példányok gyorsabb járásúak, de kisebb nyomatékúak, a sok lapátosak pedig fordítva. Én úgy gondolom, hogy minden szélsebességhez tartozik egy ideális minimális fordulatszám, ahol a kivehető teljesítmény a legnagyobb. Minél több a lapát, (amik nem takarják ki egymást!), az a fordulat annál alacsonyabb lesz. Mit gondolsz erről? Idézet: „ha kitakarod a szélell leszmbeni oldalt, akkor is az lesz a helyzet, hogy nagyobb energiát tudnál kivenni kis fordulaton, tehát a M*RPM ugyanúgy csökkenő tendenciát mutat, persze a csökkenés "meredeksége" valószinűleg kisebb, mint árnyékolatlan keréknél, így elég lehet ksiebb áttétel is ugyanahhoz a teljesítményhez, + hozzájön a tölcsér széltuningolása!” Értjük egymást!
Kedves watt, nem volt szándékomban közted és bonanza között igazságot tenni, meg sem fordult olyasmi, hogy bíráskodjak. Most, hogy felhívtad a figyelmemet a rivalizálásotokra, a véleményem az, hogy minden elmélet annyit ér, amennyit a gyakorlat bebizonyít. Tanácsom (bár nem kérted): a számításaidban bízol, modellt már építettél, már nekiállhatsz az igazinak. Szorítok neked.
- REM Enterprises - Én jóval kisebb átmérőben tervezem, így a fordulatszáma arányosan nő majd, de ha 90-et forog percenként, akkor már nagyon boldog leszek! A fordulatszám arányosan nő, de az erő arányosan (sőt arányosabban) csökken.
Szia Watt!
Tudnal egy linket kuldeni az altalad emlitett neo magneses generatorrol?
azt kell mondjam hogy lehetséges,
írtam, hogy olyan érzésem van, hogy a nyomaték gyorsabban csökken a sebesség növekedésével, de eltudom képzelni, hogy ez a szorzat egy bizonyos szakaszon nől maximuma lesz majd csökken... minden keréknek lehet egy saját N0 fordulatszáma ahol eléri ezt az "energiamaximumot". függhet ez az N0 valyon a szélsebességtől? mit gondolsz? ezt mind csak egy mérés döntheti el. ha nem függ, akkor egy olyan áttételrendszer lenne ideális, ami a max terhelés környezetében a kereket mindig N0 környetzetében tartja, így maximalizálva a kivehető teljesítményt, érdekes lenne. akár 100W okat is hozhat +ban.
A rengeteg elnyirt ékek is érdekelnek?
Idézet: „A fordulatszám arányosan nő, de az erő arányosan (sőt arányosabban) csökken.” Úgyvan. Tehát a kivehető teljesítmény ugyanannyi marad. Idézet: „a véleményem az, hogy minden elmélet annyit ér, amennyit a gyakorlat bebizonyít.” Ezt el tudom fogadni! Idézet: „Tanácsom (bár nem kérted): a számításaidban bízol, modellt már építettél, már nekiállhatsz az igazinak. Szorítok neked.” Köszönöm! Még nem állt össze a kép, mert még nem tudom, milyen átmérőjű kereket építsek, mert még nem jöttünk rá a szükséges számítások módjára. Ez azért fontos, mert nem mindegy, hogy a generátornak hány tekercset tervezek. Valamint jó lenne tudni, melyik az a fordulat, különböző szélerősségnél, amelyiken a legnagyobb teljesítmény vehető ki, mert erre írnám a programot a vezérlő egységbe.
Hogy érted?
Milyen ékek? Idézet: „írtam, hogy olyan érzésem van, hogy a nyomaték gyorsabban csökken a sebesség növekedésével, de eltudom képzelni, hogy ez a szorzat egy bizonyos szakaszon nől maximuma lesz majd csökken...” Nézted a legutóbb belinkelt táblázatot? Ott ez tökéletesen követhető a lapátsebesség/munka görbéken. Láthatod majd, hogy jól gondolkodsz. Idézet: „függhet ez az N0 valyon a szélsebességtől? mit gondolsz?” Meg vagyok győződve, hogy erősen függ. Módosítsd a szél sebességét a zöld mezőben, látni fogod, hogy hogyan változnak az erők és a többi ezzel összefüggő érték. Idézet: „ha nem függ, akkor egy olyan áttételrendszer lenne ideális, ami a max terhelés környezetében a kereket mindig N0 környetzetében tartja, így maximalizálva a kivehető teljesítményt, érdekes lenne. akár 100W okat is hozhat +ban.” Egy kellően sok szegmensű(pl 20..36) generátor igen kis fordulaton is, nagy nyomatékkal és elég nagy teljesítménnyel tud dolgozni. Egy ilyen generátorral és megfelelő áramkörrel és terheléssel(pl. fűtőszál!) lehet a rotort a kívánt fordulaton tartani. És én is úgy gondolom, hogy több 100W-ot lehet nyerni ezzel! (előkeresem(több 100 linkem közül! ) a generátor linkjét, annál is inkább, mert kérték. Nézd majd meg te is. Lehet, hogy csak képeim vannak, de az is elég lehet...)
Egy fogaskerék áttételben min. két fogaskerék van, az enyémben (béke poraira) az egyik fogaskerék tengelyét egy szegszerű ék rögzítette. Egy nagyobb széllökés, és szerszámok táskába, Pityuka fel az oszlopra, szíjtárcsát leszerelni, kilesegetni az alkalmi kis szélcsendeket, a régi szeget kiütni, az olajból a darabokat kikotorni, az új szeget beütni, szíjtárcsát visszaszerelni. És mindez 6-7 m magasságban. Egy ékszíj volt a biztonsági övem, amit az egyik marha késsel levágott az oszlopról, mert egyszer a tartó oszlop le volt fektetve, át akartam telepíteni egy szelesebb helyre. Nem tudta ellopni, hát elvágta.
Sajnos nem tudom hová kevertem el az "igazit", de van egy link, meg néhány kép.
A képeknek semmi közük a linken található megoldáshoz, és azt nem is ajánlom senkinek és igazából egyiket sem, mert meg lehet oldani vasmag nélkül is! Ezek csak hasonlítanak a legjobb kivitelhez, amit nem lelek, de keresem és később pótolom majd. Tehát akkor a link: - sokszegmenses generátor, és bekötése Itt viszon bemutatják, hogyan lehet összekötni a tekercseket. A képeket csatoltam. (Nem az én alkotásom, sajnos nem tudom megnevezni a forrást, elnézést!)
„A fordulatszám arányosan nő, de az erő arányosan (sőt arányosabban) csökken.” Úgyvan. Tehát a kivehető teljesítmény ugyanannyi marad. „Tehát a kivehető teljesítmény ugyanannyi marad.“ Kérlek, ezt a mondatod gondold át még egyszer.
Rendben, akkor mégegyszer.
Ha van egy karos vertikális szélkerék, és az egyiknek 1m a másiknak 2m a karja, de a karokon lévő lapátok mérete nem változik, akkor a két szélkerék teljesítménye azonos szélsebességnél egyforma, csak más fordulaton fogja leadni azt a teljesítményt. A rövidebb karú magasabb fordulaton kisebb nyomatékkal(fele). Ennek az oka a munka képletében van. A munka képletében pedig a szögsebesség és a nyomaték szerepel szorzatban. Ugyanakkora szélnél a kétszer hosszabb karú szélkerék szögsebessége pont a fele lesz a fele olyan hosszú karúénál. Ezért azonos szélben mérve a két kerék azonos teljesítményre képes, csak más fordulaton. ( A teljesítmény a munka és az idő hányadosa) A horizontális propellereknél ez nem így van természetesen, mert ott a lapát hossza növeli a látszólagos lefedett területet. A vertikálisnál csak a lapátok növelésével lehet ezt elérni sajnos. Én csak vertikális kerekekkel foglakoztam ezidáig a topicban, ezért feltételeztem, hogy Te is erre gondolsz. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
