Fórum témák
» Több friss téma |
„a gerjesztést ne a visszacsatolt tekrcsel végeztessük el,amikor az is veszteséget okoz.”
Mennyi lehet az a veszteség? 5 watt, 10 watt? Nem hiszem, hogy számottevő lenne. Te, mennyire gondolsz? „A hagyományos gerjsztést egyébként is hirtelen kapcsolná rá a rendszer,ami hirtelen fékezést is adna.” A mágnesek, már akkor is fogják a kereket, mikor még meg sem mozdul. Szerintem, bukott a dolog. Az aszinkron generátornak semmi szüksége a fékezésre. Valamilyen mechanikus viharvédelemre biztosan. Milyen legyen a kerék alakja és főleg mekkora? Átmérő, magasság? Hány lapát legyen? A kúpos kereket el sem tudom képzelni. Pláne azt, hogy hogyan tudnám elkészíteni. A gyorstöltéssel, mennyire lehet feltölteni az aksikat? 100%-ra?
Ugyan olvasgattam az általatok leírott képleteket meg számításokat, de sajnos én ehhez hozzá sem tudok vakkantani. Meg ugy gondolom, hogy nincs is értelme.Vagy épít valaki egy már kipróbált és publikált cuccot, vagy kísérletezik. Az eredménytől függően módosítja a komponenseket addig, amíg tökéletes nem lesz, vagy bele nem un. Nem hiszem, hogy az elméletben megálmodott készülék azonnal a várt eredményt hozza, hiszen a nagyobb gyárak(pl:autóipar) is állandóan módosít, javít esetleg ront a következő szérián.
A töltést nem kell túlbonyolítani. Töltőáramot szabályozni elég nehézkes, szerintem elég, ha az elektronika a maximális töltőfeszültségen(14, 28 stb...) megfogja, vagy átkapcsolja a töltést egy fűtőbetétre. Ilyen rajzot esetleg közzé tudok tenni, vagy szétnézek a Conrad-ba nem-e van valami megfelelő küszöbérték kapcsoló ami alkalmatos erre a célra. Esetleg még egy lehetőség van: A maximális töltőfeszültség elérésekor a generátort fokozatosan rövidrezárjuk, ami fékezni fogja a rotorokat. Persze ez csak az állandó mágnesesnél jöhet szóba, hiszen az autógenerátorban benne van a szabályozó, itt ezzel nem kell foglalkozni. De felmerül a kérdés bennem, hogy ez nem terheli-e túl a tekercseket, vagy nem rövidíti meg a mágnesek élettartamát. Inverter építéssel nem érdemes foglalkozni. nem lehet olcsóbban kihozni a gyári ártól. Szabadonfutó oszcillátoros stabilizálatlan inverterek semmire sem jók, esetleg fénycsővilágításra. Komolyabbakhoz meg ki tekercseli meg a 100KHz-en működő trafót? Szóval sajnos néha kompromisszumot kell kötni.
„Nem hiszem, hogy az elméletben megálmodott készülék azonnal a várt eredményt hozza, hiszen a nagyobb gyárak(pl:autóipar) is állandóan módosít, javít esetleg ront a következő szérián.”
Az autóipar még „gyerekcipőben” jár.  Azért nem tudnak elméletben tökéletest alkotni, mert még „kevés” a tapasztalatuk. 
Pont ezt akartam írni,hogy olvastam délután: 800W alatt nem ajánlják,hogy valaki neo mágneseket használjon. Alig észrevehető a különbség.Ráadásul a neoknak az a rossz tulajdonságuk,hogy gyorsan elvesztik a mágnesességüket. Már nem is azt használják,hanem másokat,még drágábbakat.
Egyetértek veled.Nem nekünk kell kivitelezni Kulcs2 szélerőművet.
már a multkor is mondtam hogy 6-8 ezer körül ki lehetne hozni egy visszascatolt szinuszoshoz közelítő invertert 1KW teljesítményre, tehát én nem mondanám hogy nem lehet kihozni olcsóbban mint a gyári.
a tekercselésről meg csak annyit, hogy bárki fel tud tekerni 1-2 menetet meg 12-15 menetet... gyorstöltésről meg anynit, hogy az 20-30A pernál kezdődik, ami akárhogyisnézzük legálább 48V os pakknál (mert ugye kisebb feszre nem ésszerű építeni) 800-1200W teljeítmény, csak orkánban lehet...
Annak ellenére, hogy megpróbálok nem gagyi cuccot építeni (minden vasanyag gondosan el van készítve CNCgépekkel), a viharvédelem sok fejfájást okoz. Talán ez a legfontosabb dolog mindenek előtt. A becsukódó faroklapátban nem nagyon bízok. Lapátszög állítós agyat is lehetne csinálni, csak közel olyan súlyos lenne mint a generátor.
Esetleg, néhány fénykép az alkatrészekről?
Idézet: „énis azt a képletet használtam miszerint P=F*v azaz erő ször sebesség, ami itt a kerületi sebességet jelentheti.” Akkor a teljesítmény számítása rendben kell legyen.... Idézet: „mindössze egy lapátpárhoz taratozót. amelyek átlója éppen merőleges a szélre.” ...figyelembe véve ezt is... A valós teljesítmény ezért valamivel nagyobb lesz. Kár, hogy nem nagyon lehet erről pontos számításokat találni! Van egy csomó leírásom, de egyikben sem foglalkoznak részletesen ezzel. Mindegyik a hatásfokkal számoló képletet használja, és egyetlen egy van, (amelyikből a táblázatba beszúrtam a képet, hogy érthetőbb legyen mit kell kivonni(u)), amelyik figyelembe veszi a lapátok sebességét is, de ott nem tárgyalja a legjobb munkapontot(ez valahogy nem jut senkinek az eszébe). Egyébként mindenki kis teljesítményű kereket akar építeni, és akkukat töltögetni, holott az akku töltése is nagyon veszteséges, nem beszélve a töltő elektronika által elpazarolt teljesítményről, az akkuk elhasználódásáról és áráról. Én hővé akarom alakítani a termelt áramot, és ezzel kiegészíteni a fűtést. Egy fűtőszálon minden megtermelt energia hővé alakul(tekintsünk el a vezeték ellenállásától), mindegy milyen feszültséggel terheljük. A villanyszámlám évente 120eFt, a fűtés 360eFt. Talán nem nehéz kitalálni, melyiknél lehetne többet megtakarítani. Persze ezzel nem azt mondom, hogy bizonyos elektromos részeket nem érdemes kiváltani, ha van felesleges energia(pl. nyáron, amikor a bojler már felfűtött!). Idézet: „ a többi lapát minden jellemzője válzotik a szög változásával Ce, A, és a sebesség is átszámolandó szögfüggvénnyel, ezekből csak a Ce az amit egyátalán nem tudunk kikövetkeztetni és így itt bukik a dolog szerintem.” Igen, egyetértek! És ez még a lapátok számától és alakjától is függ! Elfogadom, hogy ezekre a kérdésekre már csak a kísérletekkel lehet választ találni. Már elkezdtem a teszt áramkört összeállítani. A 5,25"-os winyó motorja sokpólusú generátor visszafelé. Terhelve a motor tekercseit, be lehet állítani a kívánt fordulatokat, és reprodukálható méréseket lehet végezni így. Van egy csomó winyó korongom, amikre különböző kerekeket fogok felépíteni, és néhány csavarral kicserélgetni a tengelyen. Tervezek egy kis szélcsatornát, amivel egyforma körülményket tudok teremteni. Ha lesznek mérési eredmények, (és nem unom meg az itteni cseszegetést!), akkor felteszem ide. De privátban mindenképpen elküldöm neked! Köszi a segítséget! Idézet: Ezt hol olvastad? Maximum annyi az igazság,hogy fokozottan oda kell figyelni a hőmérsékletre,mert egyes tipusai (N45-től fölfelé) 80°C fölött elvesztik a mágneses tulajdonságukat.„Ráadásul a neoknak az a rossz tulajdonságuk,hogy gyorsan elvesztik a mágnesességüket.” Természetesen lehet használni ferrit mágneseket is,de mindenképp nagyobb méretek adódnak. Mivel nem az ingyenenergiás topicban vagyunk kénytelen,kelletlen de be kell látni,hogy a meghatározó, adott tekercsmenetszám mellett az 1 időegységen belül történő erővonalszám metszés. Mivel a neodimek jóval erősebbek,igy adódik a nagyobb erővonalszám is. Ezért nincs értelme az ilyen kijelentésnek sem,hogy "800W" alatt nincs különbség. Idézet: „De privátban mindenképpen elküldöm neked! ” Ha nem gond igényt tartanák rá én is.
Én felteszem majd ide, csak akkor nem, ha megunom a banánt!
 Beszámolok majd az adatgyűjtő áramkörről is, ahogy készül. Gondolom mindenkit érdekelne, hogy az elkészült szélkereke mennyi energiát termel? Egyelőre csak PC-hez lesz kötve, de tervezek egy SD-s kivitelt is a nagyhoz, ami több napi adatot tud eltárolni és áttölteni a PC-re(USB-s lesz). Hogy a nagy mikor lesz kész és milyen lesz végül, az egy jó kérdés, de én nem kapkodok el semmit...
Na arra én is kiváncsi lennék, hogy mit használnak neodym helyett, milyen új mágneseket. Egyépként nem tudom, hogy bonanza02 hol veszi a mágneseit olcsón. Kérni kell árajánlatot 10, 30, 50, darabra rögtön olcsóbb lesz.
Más! Watt elkezdtem egy újjabb rotor tervezését, kiváncsi vagyok ,mit szólsz majd hozzá. Olyan makett mint a "fagyis" csak nem kúpos, hanem hosszúkás sok lapátos. Csak nem tudom melyik kialakítást csináljam meg, mert hasonló spirál elrendezést terveztem, csak azt nem tudom, hogy a spirálnak be kell érnie a tengely közepéig, mint a fagyisnál, vagy inkább hagyjak légrést a tengely körü, mert a lapátok közt szaladgáló szél ahol távozik ott is képes meghajtani a lapátokat. Na mindegy, ha kész akkor küldök képeket. Teljesen felvillanyozott ez a szélkerék project.
Erre a vinyós kisérletekre kiváncsi vagyok,úgyhogy előre is köszönöm.
Ugy emlékszem te már láttad ezeket a képeket.
Na én már be is szereztem egy "szélgenerátort". Ez tuti szélgenerátor, úgy generálja a szelet hogy lefújja az ember haját is. Mellékelek egy képet is! A makett teszteléshez tökéletes.
Szia gerry! (egyből nem jött le, hogy Te vagy az!
 )Hogy mi a véleményem a tervedről? Tetszik, és nem csak azért mert hasonlít az enyémhez! Ha teljesen beviszed az íveket, akkor nő a felület, és az ív miatt nagyobb elmozdulás közben is "betalál" a szél. Viszont a másik felvetésed is helyes, miszerint ha kinyitod a közepét és a lapátok alakját jól választod meg(lásd a korábban belinkelt szélkereket), akkor a kerék belsejébe kerülő szél belülről is hajtja a kereket akkor, amikor kilép belőle a túloldalon. Nos én ilyet tervezek építeni. A kísérlteben egy félbevágott csöves, és egy ilyen lapátos kereket szeretnék összehasonlítani. Elvileg ez 40% hatásfokot is elérheti, míg a csöves csak 20-30% közötti lehet. Na erre majd kíváncsi vagyok kijön e kicsiben. A harmadik verzió akkor a teljesen bespirálozó kivitel lesz, amit említettél. Azt is ki akarom próbálni a csövesen, hogy ha változtatom a sugarat, akkor az mennyire változtat a teljesítményen. Ha változtat, akkor az csak a lefedés különbségének kell betudni, amit eddig csak kapirgáltunk. Nem számítok nagy eltérésre egyébként, mert a sugár a képletek szerint nem számít(ez olyan, mint egy mechanikai áttétel, a sebesség nő, a nyomaték csökken!) Majd lehet, hogy csekkolunk is, ha elkészülnek a teszthez szükséges dolgok, és van kedved megnézni!
Igen. Láttam.
Azt hittem, hogy tovább jutottál. Milyen kerék lesz?
Na ez nekem is jól jönne!
Egyébként más lapát állásokkal és lefedett tetővel, kinyitott túlsú oldallal, teljesen hasonlít a tervezett és a belinkelt szélkerékhez! Ez középen szív, de ez nem szabad, hogy megtévesszen, ez egy más működési beállítás. De ezt neked nem kell magyaráznom!
Ez szép igényes munka! Tetszik! Hogy állsz vele?
Naná hogy van kedvem, ez a floppymotoros játék nekem is tetszik, egyből ottvannak a tekercsek és rögtön ki is derül, hogy mi értelme van a légmagos tekercselésnek (ott a 10 pont). A kollégáim ma is kérdezték, hogy mi lesz ez? Mit szerkesztesz? A főnököm ,meg hogy "nincs jobb dolgod?) Hah, a balgák, ha tudnák miből lesz a cserebogár(energia). Addig is jó építgetést mindenkinek!
Riggs! Isten vagy!!! Tekernél nekem is? Persze nem ingyér!!! Kellene x db. tekercs 20mm-es belső átmérővel, 52 menet. Mennyiért vállalnád el? Privátban megbeszélhetnénk! üdv! gerry!
Sajnos idő hiányában elég le vagyok maradva. Az összes tekercs kész, (12db 55 menet 1,3mm-es huzal). A kiöntő forma is megvan, gyanta üvegpaplan csak arra vár, hogy felhasználjam. Szóval az alap betonozásával maradtam le, fagyban sajnos már nem lehet. Igy most már nem sürgős. A talpat is plazmavágóval szabattam ki, precíz ledönthető lesz.
Egy külföldi szélgenerátor építő fórumon. Azt írják,hogy elöregednek,nem mindegy hogy milyen bevonat van rajtuk (állítólag a nikkel már jó),könnyen oxidálódnak,könnyen törnek (ha már egymáshoz csattannak kettétör), ha nagyobb hó éri (>120C),akkor már folyamatosan veszít a tulajdonságaiból. Ja,és hogy kb. 70%-át kínában gyártják és hogy a hangszórókhoz is már gyártják a neo mágneseket,mert "ez lett a divat". Ott azt írják,hogy nem kell hasra esni előtte.
Én a 40Ft-osakat kísérletezésre akarom beszerezni.Tesztelni akarom,mielőtt nagyobbat vennék. De egyenlőre jó lesz a sima ferritmágnes is ehhez a turbinához. Ez olcsó.Jobbat meg lehet építeni később is. Szamárium-kobald a másik mágnes típus.
Amugy tényleg sokan megmosolyogják ezt a szélkerék dolgot, mikor megkérdezik, hogy mi lesz ez? Ennyire fanatikusak vagyunk?
Hát inkább ez mint a sok parasztvakítás ingyenenergia gép. Régebben én is megmosolyogtam az ilyen jellegű megynyilvánulásokat, de egy kicsit előrenézve ez biztosabbnak látszik. Atöbbiek, meg csak had nevessenek.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
