Teljesen rendben van azzal amiket leirsz. Csakhogy ezek nem kapcsolodnak a hosugarzashoz

Viszont azzal, hogy atvitt ertelemben utaltal a hotehetetlenseg fogalmara (habar nem mondtad ki) egy ujabb lenyeges kerdesre tapintottal ra. A procihutok eseteben azert lenyeges a rez mag, mert az igen gyorsan elvezeti a felgyulemlett hot a kismeretu, de igen magas homersekletu proceszortol ami pillanatok alat felmelegedhet! Egy A osztalyu tranyos erositonel nem kell ilyen gyorsan elvezetni a hot a tranyoktol, mert azok szep lassan fognak felmelegedni es a szokasos alu bordak hovezeto kepessege elegendo ahhoz, hogy ne menjenek tonkre a tranyok a tulmelegedestol. Azonban figyelni kell a borda hotehetetlensegere is! Korabban mar irtam, hogy csak esszeru hatarokon belul erdemes hutobordat valasztani ugyanis ha egy bazi nagy alu tombre szereljuk a vegtranyoinkat lehet, hogy nem teszunk vele feltetlen jot, mert annak a nagy tomegu testnek igen nagy a hotehetetlensege es a kis tranyok nem birjak gyorsan atmelegiteni a testet. Ha a nagy test rossz hovezetessel parosul akkor pedig kesz a baj ...

ezt nem értem, ez miért baj? Nem inkább az a baj ha nagyon felmelegszik és amiatt, hogy nagy lassan hűl vissza? És ezzel megint egy új fogalom jön be: a hőkapacitás...

Elhiheted amit írtam , ez a valóság . immár 1978 tól egy aluminiummal és szinesfémmekel foglalkozó cégnél dolgozom .Csak ennyi, erdetileg mi itt hőtőbordákról beszélgettünk . a szó szoros értelmében , nem pedig réz lapocskákról. Bár azt is hűtésre használják de az nem hűtőborda, a hűtőborda az fizikailag más .A kettőnek viszont ugyanaz a funkciója , tehát részemről1-1

Csak részben!
Ha megfordítjuk a dolgot és nem hőveretésről, hanem hőellenállásról beszélünk talán érthetőbb! Ugyanis minél kisebb a hőellenállás annál egyenletesebben melegszik fel a hűtőborda! A tényleges hűtést pedig a vékony lamellák végzik a nagy felületükkel! És az nagyon nem mindegy hogy ezeknek mekkora a hőmérsékletük! Az átadott hő nagyban függ a hőmérsékletkülönbségtől!
Ha pl. a félvezetőnk 100°C, de ha nagy a borda, a csillámlemez stb. együttes hőellenéllása a bordák lehet 40°C-osak, ha a levegő hőmérséklete 40°C, nincs hőátadás!
Viszont, ha a hűtő hőellenállása kicsi a borda végei mittudomén 80°C, van hőátadás, mert a 40°C levegőnél még mindig van 40°C különbség!

A nagy hotehetetlenseg akkor lehet problema ha nem tul jo hovezetessel parosul. Ebben az esetben a hotermelo feluletrol sokkal kevesbe tudja elvonni a hot. Tranyok eseteben ez veszelyes lehet, mert tulmelegedhet es tonkre mehet. De a szokasos hutoborda meretek es anyagok mellett ez nem szokott problemat okozni.

En csak azert figyelmeztettem altalanosan a lelkes erosito-epitoket, mert az emberi fantazia hatartalan es a kevesbe hozzaertok neha elkepeszto dolgokat tudnak fel/bemutatni. Lattam mar olyan extrem hutoborda megoldasokat amik az erosito tonkremenetelehez vezettek pedig a keszitojet a tiszta joakarat vezerelte

Szerintem itt lamalas arra gondolt, ha egy nagy fémkockához erősíted hozzá a tranyót, akkor ha nem elég jó a hő(el)veztő képessége a fémnek, akkor a tranyók gyorsan felfűtik a környezetüket és megsülnek, míg a "kocka" másik felé hideg. A CPU-k hűtésénél is ezért van a réz mag, mely egyenletesen adja át az alumíniumnak a hőt, tehát a processzor kis felületéről felveszi a hőt és gyorsan továbbítja az alu felé, ahol a lassabb hővezetést a nagyobb érintkező felület kompenzálja, olyasmi, mint egy nagyító lencse. Szerintem a borda kialakítása fontos és sarkallatos, mekkora a hőátadó felület...

Szia!

Ezzel csak engem támasztassz alá: tessék megnézni egy 80-as évek beli jó erősítőt: a belső folydékhűtéses rendszerek rézből voltak!

Bocs, lassabb voltam.

Szia!
A nagy fémkockával az a baj, ha jó hővezetőképességű anyagból is készül, hogy kicsi a felülete! A tömege és az anyaga meghatározza a hőkapacitását, de mivel nincs hűtőfelülete, lassan felmelegszik!

Szóval akkor milyen is az "ideális" hűtőborda egy A osztályú erősítőhöz?

Igazad van, csak a szemléletesség miatt írtam kockát, de például ha rettenet vastag a hűtőborda, az eredményezhet ilyesmit, de persze nem ekkora terhelésnél, mint mondjuk a DoZ. Ezért utaltam a kialakítás fontosságára.

Nagyon jo a meglatasod, de had pontositsak 1 picit


Teljesen mindegy melyik fogalomrol beszelunk, a ketto ugyanazt fejezi ki csak egymas "inverzei" (erre van jobb szo is, hirtelen nem jut eszembe).


Abszolut igaz!


Na ide kell azt hiszem a pici helyreigazitas. Tetelezzuk fel hogy van ket egyforma meretu hutobordank. Az egyik rez a masik alu. Teljesen azonos meretu a feluletuk, vastagsaguk. A rez hovezeto kepessege jobb mint az alue, ezt tudjuk. Egyetlen hoforrasunk van tehat ebben sem ter el semmi. Adott ido alatt a rez borda magasabb homersekletre fel fog melegedni mint az alu, de idovel mindket borda egyforma homersekletu lesz, csak az alu kesobb eri el az egyensulyi homersekletet mert rosszabb a hovezeto kepessege. Ezert nem ertem a peldadat. Ha a tranyo es a hutoborda kozott van egy magas hoellenallasu elem (pl. csillamlemez) annak a hoellenallasa mindig ugyanakkora barmilyen hutobordat is alkalmazol. Ha ez a hoellenallas jelen van a vekony lemezes hutonel is akkor az is csak 40fokosra fog felmelegedni csak epp hamarabb mint a nagyobb tomegu, rosszabb hovezetesu borda.

Igen, erre gondoltam, jol fogalmazol

Ebből valami olyasmit hámoztam ki, hogy hosszú távon mind1 a borda anyaga, mert egyenletes terhelésnél, egy idő után úgyanúgy viselkednek, tehát rezet ott érdemes használni, ahol menet közben nagy a hőingás a hő forrásnál?

Minel nagyobb feluletu annal jobb! A radiator elvet a legmesszebbmenokig figyelembe kell venni. Lehetoleg feketere eloxalt aluminium legyen es ne egy hatalmas femtomb legyen.

Sajnos a Te erositod ebbol a szempontbol nem tul szerencses. Azert van igazabol szerencsed mert nagy a borda merete, jo tranyokat hasznalsz amik nagy disszipaciora kepesek es kicsi a tok-lapka kozti hoellenallas. Jobb lenne ha fekete alu bordaid lennenek amik az erosito oldalan v. hatan radiator szeruen lennenek elhelyezve.

Én úgy tudtam, hogy az eloxált anyagoknál (alu) nem a szín számít, hanem a felület szerkezete, mivel az eloxálás valamiféle felületi korrózió, ami védőbevonatot képez és (itt a lényeg) porózussá teszi a felületet.

Lamalas írásából jut eszembe, hogy azért szokták javasolni, a tranzisztoronkénti külön hűtőbordát, mert így nem kell alá csillámlemezt tenni, (csak pasztát) így egy hőellenállással kevesebb lesz és a tranzisztorok közvetlenül a bordának adják át a hőt, ami nem egy utolsó dolog. Természetesen minegyik teljesítménytranzisztornak ugyanakkora hűtőbordát kell biztosítani.

Pontosan! Ahol fontos a gyors es jo hatasfoku hovezetes a feluletek kozott vagy ugy is fogalmazhatnek, hogy fontos az alacsony hoellenallas. Es itt most nem a hosugarzasrol beszelek, hanem hovezetesrol!!! (csak azert hangsulyozom ezt megint, nehogy vki felreertse).

Sajnos nem!

Az előző hozzászólásomban már írtam a hőmérséklet különbségről! Mivel a réznek kisebb a hőellenállása hamarabb melegszik, nagyobb a hőmérséklete, jobban hűti a félvezetőt! A félvezetőnél ugyanis a hőmérséklet a lényeg! Ha utána gondolsz, pont ez a lényeg, hogy a félvezetőt kell egy adott hőmérséklet alatt tartani!
És ha kisebb a hőellenállásod, az azt jelenti hogy ugyanakkora betáplált teljesítménynél a félvezető alacsonyabb hőmérsékletű lesz! És ezt pont azzal érjük el, hogy a bordánknak minél kisebb a hőellenállása!

Ez jó kusza lett, de remélem a lényeg érthető!

Egy kis off...

Most jutott eszembe, hogy így télen ez az erősítő 100%-os hatásfokú... amit nem "zenél" ki, azt elfűti, de most az is hasznos teljesítmény... Micsoda egy szerkezet...

Szia!

Kérdés a villamos fűtésért mennyit kell perkálni?!

Ebben is van igazsag A durvabb feluletek jobb hosugarzok mert nyilvan nagyobb a feluletuk mint a simara polirozott anyagok felulete azonos meretek mellett. De "sajnos" a szinnel is osszefugg a hosugarzas. A fekete ebbol a szempontbol a legjobb hosugarzo (hoelnyelo) szin. De a miertekre innentol mar kokemeny fizikaval lehet valaszolni.

Nálunk a suliba van egy-két terem ahol a fűtést a számítógépek végzik, mert állandóan mennek

Csak kár, hogy a festék nem a legjobb választás, eloxálni meg nem olyan könnyű!
A múltkor olvastam, hogy megfelelő mikromaratással az alu napkollektorok felületét majd a duplájára lehet növelni!

Sziasztok (igen, ez elmaradt, elnézést)

Hát erre tudok válaszolni, mert itt a cél a hangkeltés és a fűtés csak "hasznos" melléktermék, tehát igazából semmibe (számvitel szempontjából).

Nos igazad van az én bordám sokféle szempontból nem szerencsés. A hőáramlás jobb lenne, ha függőlegessen állnának.
A festék valamiféle zománcfesték, és ez is sokat ront. Azt hittem, hogy majd le fog pattogni, de egész jól bírja. (lehet tolok még az áramon )
Homokfúvás lenne a jó megoldás
Ettől függetlenül egész jól szuperál és örülök, hogy olcsón hozzájutottam.

Jól fel kell melegíteni, akkor vasalni is lehet rajta!
Új találmány a TVshopban: vasalás hideg vasalóval!

Mekkora ötlet! Zenélő vasalóállvány, hideg vasalóval!
szerintem biztos el lehetne adni pár száz darabot.

Nekem hamarosan kész lesz egy sztereo Doz,már nagyn kíváncsi vagyok,milyen a hangja,és a hőmennyiségét is szeretném érezni.(igen hűvös van a szobámban.. )
Nekem orosz tranyókkal KD606-tal lesz megépítve,mert ezekből van itthon négy egyforma,remélem ezzel nem füstgépet fogok építeni,és szólni is fog valahogy.Ma lettem kész a tápegységgel,nekem szűrésnek 30000µF lesz, a tápfesz pedig 32V terheletlenül.Biztosítéknak egy 6A-eset pakoltam a nyákra.Egy szép nagy trafóról lesz hajtva,van vagy 4-5 kilós..
Ehez az egészhez jön majd egy tranzisztoros előerősítő,és mindez egy átalakított számítógépházban talál helyet.Megtartottam erre a célra egy fekvő 486 házát,ami elég nagy,hogy minden beleférjen.
Ha időm engedi,akkor rakok fel képet a mostani állapotról.A dobozolást nem tudom mikor lesz megcsinálva,igyekszem,ahogy tudok.

a végén még kedvet kapok hozzá, és én is építek egyet, végül is a borda+táp az már meg is van neki. Ha elkészül a JLH dobozolt verzióban, ezt is kipróbálom majd benne. Majd összehasonlítom és a jobb marad.