Érthető. Viszont én végig 3.3V-al számoltam,ezért jött ki más eredmény.

Gondolom mert én a példámba 3,3 voltra kérdeztem

Én azt nem értem, hogy miért van mindenhol plusz szorozgatás a 0,63-mal. Hiszen nem kell. A tau az már önmagában jelenti a feltöltődési/kisülési/egyéb folyamat 63%-át. Annak mégegyszer a 63%-át nem érdemes venni, mert semmi értelme. Legalábbis számomra

Igy van,teljesen felesleges (hacsak nem biztonsági tartalék)

igazatok van, köszi a segítséget, és betudom biztonsági tartaléknak

3,3V-ról 2,7V-ra állandó R ellenálláson keresztül a C kapacitású kondenzátor pontosan t = 0,2RC idő alatt sül ki. Ezt az értéket vedd alapul, mert ez a "tuti"!
Üdv: Göndör

R = 208 Ohm, C = 0,1 F esetén ez csak 4,16 sec és nem 10-15 sec!

Egy dolgot nem kellene elfelejteni... ha az a kondi véletlenül olyan 1 cm átmérőjű és 5...6 mm magas , akkor a számolás bukta. Ezeknek nagy a belső ellenállása, tehát az RC, stb. szorzat felejtős. A belső ellenállást méréssel kell megállapítani ; soros külső R-t használva természetesen.

1 farádos kondim van, úgyhogy a 10-15 secnél hosszab ideig kell bírnia, ha a 0,1 farádosnál bírja 4,16 sec-ig

Akkor pont tízszer annyi az idő, azaz 41,6 sec. A számítás, ahogy Ferci is utalt rá, csak állandó kapacitásérték mellett helyes. Az elektrolitkondenzátorok kapacitása sajnos feszültségfüggő, úgyhogy ilyen esetben valóban méréssel lehet csak ezt a "belső ellenállást" kimérni. (Valójában ez nem ellenállás, hanem egy függvény.)A számítás azért a nagyságrendet mutatja. Egyszóval: KI KELL PRÓBÁLNI!

Valóban a leghelyesebb a mérés. Jelen esetben kell egy 24mA-es áramgenerátor,és kényelmesen lehet mérni a feltöltési időt egy stopperral és egy multival.
Egyébként meg ahogy irtam,1F-os kondit sok helyen használnak ilyen célra,úgyhogy jó lesz az mérés nélkül is.

Szia!

Én is hasonló cipőben járok, csak lényegesen kisebb áramokkal. Ezért kicsit körbe jártam már a témát.
Ahogy Collector is írta "...a saját töltésének 63%-át elveszi"! Vagyis Tau idő alatt a kondiban már csak tápfesz*R*C lesz, tehát 3,3V-os táp esetében 0,37*3,3V lesz, ami 1,221V-nak felel meg Tau idő alatt.

Feltöltöttem egy egyszerű .xls-t, kitöltöd az adatokat, aztá a U(t)-nél megkapod mennyi lesz a fesz t idő múlva, (az ábra nem pontos, mert csak 0,5s-enként számolja az értékeket.)

Amúgy az .xls a pontos képlettel dolgozik ami úgynézki, hogy t idő múlva a feszültség U(t)=U0*'éad'(-t/R*C) (U0 a kezdeti feszültség)

Még ami az előző postból kimaradt:
A valós kondenzátornak, van egy soros ellenállása (Rs) és van egy párhuzamos is (Rp), (ennél a topiknál ezek fontosak)
Ha az Rs nagyon kicsi akkor beszélünk "Low ESR"-es kondikról, ha az Rp nagy akkor pedig "Low leakage current"-es kondiról.
Mikor melyik jó?
Ha a kondidat gyorsan akarod feltölteni akkor alacsony soros ellenállású kell (Low ESR), általában a kondik soros ellenállása 0,1ohm (Low ESR esetében lehet kisebb is).
Ha az akarod, hogy a kondid ne süljön ki olyan gyorsan akkor viszont nagy párhuzamos ellenállásúra van szükség. A kondik szivárgási áramát úgy lehet meghatározni, hogy I=0,01*U*C (a 0,01 a kondi minőségétől függ), illetve az adatlapok úgy adják meg ezt az értéket, hogy oda teszik, hogy vagy fenti képlet alapján kijött áram, vagy pl.: 3uA és megjegyzésként ott van, hogy az érvényes amelyik a nagyobb.
Ezek alapján egyértelmű, hogy milyen típusú kondit kell használni.
Még egy megjegyzés:
A tantál kondenzátoroknak kisebb a szivárgási árama, mint egy egyszerű elektrolit kondenzátornak (természetesen vannak nagyon jó minőségű elektrolit kondik is)

Hellósztok!Aki jártas e témában,az legyen már szíves egy 100%-ig biztos napokba foglalva a tv-nek a saját magától való kisülését megadni.Hány napig is kell várnom arra,hogy nyugodtan piszkálhassak a panelon.És elég-e az,hogy csak kihúzom a hálózati dugaljból,és több napig nem használom?Tudom,hogy van más lehetőség is,de engem a természetes és veszélytelen eljárás érdekelne!Egy pontos nap számot kérek.Köszi

3 625 542

TV-je válogatja. Kérdés milyen kondik vannak benne, azok milyen idősek, mekkora kapacitásúak, stb.

Szia!

Ilyen nincs!!
Ha a kondik ki is sültek, a képcsőben még mindig lehet töltés!
És erre pontos napot megadni nem lehet!
Megfelelő műszerrel mérni kell, és kisütni, ha töltés van benne!
Ha nem vagy biztos a dolgodban, inkább hívj egy szakembert!

Megj: Az én hozzászólásom ott maradt!

Tudnod kellene már összefüggéseket, és ez alapján illene használnod a keresőt.

Azért szerettem volna én megjavítani a tv-t,mert kontakt hiba végett nehogy már szerelőt kelljen hívni és több ezreket fizetni egy kis forrasztásért.Az a gyíkja a tv-nek,hogy minden egyes bekapcsoláskor nincsen kép.Van úgy,hogy hang van,de kép nincsen,és van úgy,hogy kép sincs és hang se.Eleinte még meg lehetett úgy oldani a problémát,hogy hátul az antenna csatlakozót erősebben benyomtam,és akkor már lett kép is és hang is.Aztán most meg már ott tartok 2 hónap elteltével,hogy fél órákig kell izomból nyomkodni az antenna csatlakozóját befelé,hogy adjon képet és hangot.Megjegyzem,hogy nem az antenna csatlakozóval van a baj.Ez 100%!Tehát gondolom,hogy valamelyik kondi nem érintkezik.Lényeg az,hogy kontakt hibásnak találom,és csak egy kis forrasztásra volna szüksége tv-nek.Más:Régen úgy hallottam,hogy a tv-k pár nap után elvesztik töltésüket,és ártalmatlanok lesznek.Ezt egy tv szerelő mondta.Ez a tv egy 6-8 éves Samsung színes tv,ami még 1X sem volt javíttatva.Valami megoldást tudtok?

Szia!

A kondik egy-két óra alatt biztos elvesztik a töltésüket az áramkörökben, de a képcsőhöz ne nyúlj!

Ha már úgy vélem,hogy biztosan kisültek a kondik,akkor a nagy panelhoz bátran piszkálgathatok?Vagy mielőtt elkezdeném forrasztgatni a nagy panelt,előtte még kellene tenni valami lépést?Mondjuk a képcsőről a kis panelt le kell húznom,hogy a panel biztosan meglepetés mentes legyen,vagy úgy jó ahogy van,csak ne érjek a képcsőhöz?

Egyéb vélemény?Javaslat?

Szia!

A képcsőhöz ne nyúlj!
A panelt ne forraszgasd össze-vissza, hanem próbáld megkeresni a hibás forrasztást! Egy nagyító hasznos lehet!

Nem kell annyira félni a tv-től azért. Van egy két kondi a tápnál (pl a puffer), amit ki kell sütni, illetve a sorkimenő környékén egy néhány kV-os kis kapacitású, de azok általában hamar elveszítik a töltésüket. Fogj egy kábeldarabot, egyik végét a földre kötöd, majd néhány ilyen helyre hozzáérinted, ahol nagyobb feszültségű kondik vannak. A képcsövet meg néha többször ki kell sütni, de nem okoz problémát. Engem eddig 2x kapott el valami a tv-ből (2 év tanulmány alatt), először, mikor a táppanelt meg akartam fordítani, és rámarkoltam a 400µF/400V-os elkóra, majd egyszer a képcső, de az bekapcsolt állapotba. De nem volt belőle probléma.

Jobb félni,mint megijedni...Egyébként nem félek,csak elővigyázatos vagyok. Teszek fel néhány képet,és legyen valaki szíves bejelölni rajta,hogy hova kell majd érintgetnem a zsinórt.Elég rossz minőségűek lettek a képek,de remélem használhatóak...

+ 1 kép

Valaki?

Valamint elfelejtettem még megkérdeni,hogy a 380w-os vastagságú kábel elég lessz-e kisüttetni a tv-t?

Már megbocsáss, de szerintem ezt így senki nem fogja neked bejelölni, akiben van egy kis jószándék. Ennek oka az, hogy ha ennyire nem tudod, hová kellene nyúlnod, akkor bármikor rossz helyre kotorászhatsz, abból meg csak a baj van.
Vidd el inkább szerelőhöz, ne ezen kezdd a pályafutásodat... De komolyan. Főleg a "380W-os vastagságú kábel" megkérdezése után.

szia!
van egy ötletem! először takarítsd ki a tv-t (ecset-porszívó)! aztán ráérsz nézegetni, mert akkor már látsz is valamit. a kondik a tápban is hamar kisülnek, a képcső sem tartja olyan sokáig magát feltöltve. húzd ki előző nap a konnektorból és semmi feszültség nem lesz.
a panelt a táp környékén nagyítóval nézd át amelyik forrasztás gyanús akkor átforrasztod. ha vannak csatlakozók azokat mozgasd meg (óvatosan)! ha kontakt hibás akkor ez segít.