Egy kicsit nehezebb részen vagyok túl, meg kellett oldanom a szabályozható fordulatszámot szélerőtől és terheléstől függetlenül. Ez sikerült. Csatoltam két képet, ami még mindig csak arányokat mutat, bár egyre inkább az a véleményem, hogy nem is érdekesek az effektív értékek egy összehasonlító mérésnél. Csak a fordulatszám lehet fontos a későbbiekben, de az pontosan van mérve.

Az egyik grafikonon (400 to 60rpm) látható, hogy azonos szélsebesség esetén a legnagyobb kivehető teljesítmény egy adott fordulatszámon lehetséges. Energia termelésnél érdemes ezen tartani a kereket, és nem jobban, vagy kevésbé leterhelni. Ehhez természetesen olyan vezérlő áramkörre van szükség, ami feszültségtől és a terhelés belső ellenállásától függetlenül tudja a generátort terhelni(van elképzelésem ennek megoldásáról, de ez most nem aktuális még).

A másik grafikonon pedig a terelőlap elhelyezkedésének hatása látszik. Azt hiszem, hogy ezt a hatást a legtöbb esetben elhanyagolják a tervezők. Taán egy két esetben láttam ilyen kivitelt, de az sem teljesen úgy volt kialakítva, ahogy itt a tesztből következően a legjobb lenne. (csak úgy, ahogy első körben én is gondoltam volna, de nem!)

Mindkét mérés nyers próba mérés, így első sorban érdekességképpen értékelhető, habár már most is látszik, hogy merre felé kell tapogatózni a jövőben.

A mérőkört tovább tesztelem és finomítom.
Kell készítenem egy olyan állítható állványt, ami a terelőlapot tartja, mert most csak kézzel tudtam elétenni, ezért nem tudtam fordulatszám vezérelt mérést készíteni.

Hőlégfúvó? Gázpörzsölő! Le kell takarni alufóliával, aztán adj neki!


természetesen... A kis kerekembe így fogom hajlítani majd a lapátokat, ha nem lesz jobb ötletem...

alufólia? hmm...
nem mondasz hülyeséget! de a túlhevülés így is fennállhat, és nem látod az anyagot, h mikor kezdene hólyagosodni.
(egyébként az alu az nagyon jól veri vissza a hőt, nemtudom ezt mennyire kellene figyelembevenni)

Hát érzéssel kell ez kétségtelen.

Ez egy sablon alapján kiszabott ív, ami viszonylag közelít az ideálishoz. A képen nem nagyon látszik, de szépen meg van élezve. Az alulefedős/pörzsölős módszer egyébként tényleg jobbnak tűnik.

Lehar, nálad a hátsó faroklapát csapágyazva van, vagy csak két cső egymásba van dugva? Arra gondolok, nem rozsdásodik-e be évek alatt és ez esetben nem tud becsukódni.

A hátsó faroklpát tartórud,fixen van rögzitve,és szöget zár be a generátor tengelyének hosszával,ráadásul az eredöje a generátor mögött oldalt indul és hátul a farok lapát végém metszi a generátor tengelyét,a mellékelt rajz remélem elég szemléletes

Ma idáig jutottam.
Mérési elrendezés1
Mérési elrendezés2
Kerék kitakarása 1
Kerék kitakarása 2
A mérési eredményeket(a takarás nélküli és a letakart méréseket) egyelőre excelbe jelenítettem meg egymás mellett. Íme:
Mérési eredmény_xls

Érdekes, hogy az alsó fordulatoknál a fordulatszám növekedésével növekszik a nyomaték is! Feljebb már "normálisan" változik. Többször kimértem, a jelenség valós.

A szélsebesség a mérés alatt nagy volt, de így is látszik, hogy a maximális fordulatszám melyik mérési elrendezésnél magasabb(ilyenkor csak a mágnesektől és a surlódástól származó erő hat a mérőbélyegre). Az a gyanúm, hogy a letakart kerék esetében a hatásfok meghaladhatja a légcsavarosok hatásfokát is, de legalább is erősen megközelíthetik. Egy hátránya van, irányba kell állítani. Viszont ha ezt elekronikusan megoldjuk(ablaktörlő motor, csigaáttétel), akkor a viharvédelem is adott lesz!

A következő mérésem az lesz, amikor a most a szélirányba álló telerőlapátot szögbe állítom és a tengelyhez képest is eltolom. A hatásfok további javulására számítok a korábbi kísérleti mérések alapján. holnap kiderül...

A csillapításról még annyit, hogy leszereltem az összes súlyt(réztömb, fogó stb.)) a mozgó trepniről, és nem csak függőleges lapátot merítettem a vízbe, hanem a lapát aljára egy vízszintes bemerülő lapot is ragasztottam(CD lemezt). Így a hosszú kar mindkét irányba csillapítja a trepni rezonanciáit. Tehát a recept: Kis mozgó tömeget hosszú erőkaron keresztül folyadékcsillapítással csillapítani.

Síktárcsás generátor tervezésénél mennyire szempont, hogy a tekercsek és a velük szemben álló mágnesek száma megegyezzen? Milyen szempontok számítanak? Köszi előre is.

Ha a tekercseket sorba akarod kötni(feszültség növelése), akkor szempont, de lüktetőbb lesz a terhelés alatt a visszahatás.
Ha nem akarod sorbakötni őket, akkor jobb ha egyel több mágnes van, mint tekercs(tekercs páratlan, mágnes páros).

Sziasztok!
Szélgenerátoromhoz töltésvezérlést szeretnék csináltatni, elképzelésem van csak kivitelezni nem tudom, Tatabánya környéki vállakózó szellemű elektro zsenit keresek.

Ma a Spektrumon lattam egy kiserletet perzsa szelmalom ujraalkotasara. Fuggoleges tengelyu volt, a lapatok pedig kifeszitett vaszonbol voltak, a szarny profilt alul/felul a megfelelo profilban kivagott merevito lecek biztositottak. Nem volt tul nagy teljesitmenyu, eloszor gabonat oroltek, majd egy 100W-os ? izzot hajtottak meg valami egyszeru generator es ekszij / bordasszij? - errol ha jol figyeltem nem esett emlites - attetel segitsegevel...
Ami erdekes volt a vaszon lapat - nagy vihar eseten sem okozhat serulest, mert max elszakad..., illetve az egesz lapatsor egy hazban volt, aminek az oldalan koralaku szelterelo lukakat vagtak, vegul az egyik oldalfalat le is szereltek a lukacsos fallal szemkozti oldalon, maga az epulet 8? szogletu volt...

Nagyon örülünk, hogy megosztod a látottakat, de írjál úgy mint régebben, ékezetes szép magyar betűket használva, légy oly kedves. Sokkalta másabb arca van a hozzászólásodnak úgy. Köszi!

Én arra a tengelyre gondoltam, amin be tud csukódni a farok, ha nagy szél van. Mert ugye az nincs fixen rögzítve, mert akkor nem tudna becsukódni. Szóval az neked csapágyon fordul-e? A többi tiszta. Köszi!

De éppen ez a ,,,trükk,,, benne,Fixen van rögzitve.Nem csukodik be egyáltalán,csak igy tudja kiforditani a generátort a szélböl.Szerény gyanum szerint,bizonyos szsebességen tul valami egyensuly bomolhat meg.Öszintén,nem vagyok egészen tisztában a teljes elméletével,de igy müködik.(már több mint 2 éve)

A generátorod átmérője hány cm?

A képen az van írva, hogy felülnézet, holott szerintem oldalnézetben van. Ha még is felülnézet, akkor el nem tudom képzelni hogy áll a farok. (off: a képeket ne tömörítsd be mégegyszer légyszíves, csont macera kitömörítgetni, mikor egy kattintással meg lehetne nézni... kösz!)

Csatoltam két képet Hugh Pigott terveiből. Ezt én úgy értelmezem, hogy becsukódónak kell lenni a faroklapátnak. Vagy tévednék?

Sziasztok!

Meglévő FD1.5 300 típusú (http://www.permanent.hu/katalog/wind/FD1_5_300.pdf) szélgenerátoromat ami nagyon rosszul teljesít szeretném jobbá tenni.
A probléma az vele hogy csak nagyon viharos erejű szélben kapcsol be a töltés és szinte pillanatok alatt le is fogja a lapátokat, amikor tölt akkor viszont nagyon nagy áramerősséggel. A csúszógyűrűje nem alkalmas 20 – 30 A áteresztésére (már most meg van égve 1 hónapi üzem után kb. 2 nap volt olyan szél amikor termelt is).
A generátora 3 fázisú állandó mágnesű amit Zsiguli dióda híddal egyenirányítottam és fúrógéppel teszteltem, az eredmények nagyon biztatóak már kis fordulaton is 12 v 10 A terhelést le lehetett venni.
A terhelés nélkül a feszültség az egekbe szökik.
Ebből kiindulva szeretnék csináltatni egy vezérlőt ami a dióda sor után van minimális terhelést rákapcsolva közvetlenül állandó fogyasztóként, és ezek után két vagy 3 fokozatba lenne szabályozva a töltő áram. Az első fokozatban 12 volton kéne nyitni elektronikának, és kb. 2 A -nél többet nem szabadna leengedni az alkucsoportnak. Ha a szél ereje megengedi akkor a feszültség a diódák után tovább emelkedik és bekapcsolhatna 2. fokozat ami 13 volton nyitna és plusz 3 A korlátozással tölthetne ha bírja a szél folyamatosan tartani a 13 voltos feszültséget ha nem lekapcsol a fokozat. A következő fokozat ami 14,5 volton nyitna annak kb. 8-10 A-re kéne szabályozni a töltő áramot, ami szerintem nagyon ritka lenne az eddigi tapasztalatom alapján.
Ha az akkutelep feltöltött és/vagy viharos erejű szél van akkor a feszültség tovább emelkedik ekkor kéne az utolsó fokozatnak bekapcsolnia 15 V-nál ami korlátozás nélküli gyakorlatilag terhelő ellenállás + nagy teljesítményű izzót jelentene amit nem kéne levezetni a csúszógyűrűkön hanem a szélgép külső oldalán lenne elhelyezve ez megoldaná a viharvédelmet.
Az ötlet szerint nincs feszültség szabályozás nincs fordulat figyelés csak a terhelés kapcsolgatásával lenne szabályozva mindkettő. Némi rajzot mellékelek az elképzelésemről.
Kérném aki tudja véleményezze az ötletem és keresek valakit aki meg is tudná építeni lehetőleg Tatabánya közelében. Pénzkeret van rá.

Üdv! Mielőtt építtetnél ilyen töltésvezérlőt, egyszer próbáld ki sima egyenirányítókkal. Nekem ugyanezek a szélkerekeim vannak és nagy szélben a 30A-es műszereket rendszeresen kiakasztja. A csúszógyűrű azért ég meg mert *** a gyári vezérlő. Ez a generátor nem csak 300W-ra képes, hanem sokkal többre és azt le is lehet hozni. (nézd meg a képeket oldalamon) Nekem csak egyenirányítók vannak, a töltés vezérléssel nem kínlódok. Arra kell tenni egy automatát hogy amikor az akkut túl akarja tölteni akkor egy nagy terhelés elvigye a felesleget. Nem tudom mennyire bírná követni egy töltésvezérlő azt amikor éppen 10A-el tölt folyamatosan a szélgenerátor, majd jön egy fergeteg és egy pillanat alatt 30A felé vágódik az mutató és ez ismétlődik szinte másodpercenként oda-vissza.

Moderálva.
-- kobold

muszály ide csúszógyűrű?
szokott a szerkezet körbefordulni többször is ugyanabban az irányban?

kb -+340° -os körbefordulást egyszerűen meg lehet csinálni csúszógyűrűk nélkül, ennyit vezeték is kibír..!

Nem muszáj, de amíg működik ami benne van gyárilag, minek szedjem ki? Más lenne a helyzet ha éppen építene az ember, akkor már elgondolkodtató hogy mi kerüljön bele. (Upsz...közben meg kimoderáltak. Bocsi a szóhasználatért-csak "kicsuszott")

Helló!

Azt tudom, hogy többre képes, de csak ritkán van olyan szél ami képes ezt megtermelni.
Azért kell töltésvezérlés illetve áram korlátozás, hogy a kis szelet is ki tudjam használni mert az szinte állandó, a gyári vacak csúszógyűrű is kibír 10-20 Ampert. Nekem 12 v 3 Amperes fogyasztót kell ellátnom folyamatos üzembe, ehhez van 160 W-os napelem kb. 500 Amperórás akkutelep ennek a töltés rásegítésére kéne a szélgenerátor hozzájárulása is. A többlet energiát tárolni illetve felhasználni nem tudom ezért a fékezés veszendőbe megy.

Igen,tévedsz.Ha megfigyelted a rajzot,van két rögzitő csavar a kérdéses tengelyen,amivel elözetes beállitás után rögzited véglegesen a tengelyt.A faroklapátot szándékosan rajzoltam vizszintesre,hogy jol látható legyen.De reálisan csak egy vonalnak kellett volna látszodnia.(felülröl)

Nnnna! Lehet lecsavarozni ami mozdítható! Kezdődik a buli!

Saját generátor-készülőben...

Öszintén GRATULÁLOK.nagyon szép munka.Most már csak a mágnesekröl árulj el pár képet,méretet.És végül egy konstruktiv javaslat: ha lessz egy következő,akkor probáld meg egymáshoz közelebb ,,,sakkozni,,, a tekercseket.Meglepödsz mekkora teljesitménynövekedést fogsz tapasztalni.

Köszönöm szépen, igyekeztem. A lényeg szerintem, hogy nem szabad kapkodni. Ennek ellenére én is követtem el néhány szarvashibát. Valószínű, hogy fog még készülni állórész, más elrendezésben is, hogy kitapasztaljam a legjobb hatásfokot. A tekercseket pedig azért nem tudtam közelebb tenni egymáshoz, mert nekem 16 pár mágnes van a 12 tekercshez. Így 300mm átmérőn a 40×20×10-es mágnesek belső sarkai 2cm-re vannak egymástól. Ez már határeset.
Szóval a hibák:
Nem tudtam tartani kiöntéskor a 10mm-es vastagságot. 12 lett belőle. A tekercsek 9mm szélesre lettek tekerve, ami a sablonról való levételkor kicsit széjelebb ugrik. Ez még nem is nagy gond, mert össze lehet nyomni, csak figyelmen kívül hagytam a kezdő szál kihajtását. Ez huzalvastagsággal növeli a méretet (nálam 1,3mm). Plusz még a két fedő üvegpaplan 0.5-0.5 mm. Ja és még a sablon fedőlapját rányomva a középső szigetre is nyomódik egy vékony gyanta filmréteg. Ez mind növeli a vastagságot. nem baj, a legközelebbi jobb lesz.
És még néhány jótanács a poliészter gyantához:
Kiöntéskor és száradási időszakban jól szellőztetett helyiségben kell dolgozni! Amellett, hogy nem egészséges, fokozottan tűz és robbanásveszélyes.
Kevés katalizátort kell használni, mert nagy mennyiség hajlamos lavinaszerűen kötésnek indulni, ami az egész felhevülését, majd perepedezését okozza.

Csak egy kérdés: ha vékonyabb (laposabb) tekercseket csinálnék (pl.4mm-est) és félig egymásra lennének rakva körben a tekercsek akkor az vajon jobb vagy rosszabb eredményt hozna? (Ugyanannyi felhasznált drót esetében)

Szia. Én még javasolnám a mikroballon használatát. Nagy térfogatok öntésekor töltőanyagnak kiváló, kissebb a repedezés , térfogatváltozás.( Ez egy ballonozott üvegpor ami úgy viselkedik , mint a cementben a sóder.) Amúgy gratulálok szép munka, A mágnesek honnan vannak , és mennyibe kerültek?