Jó ez a feszkétszerető is, de az még jobb lenne, ha bármilyen feszültségből ki tudnánk nyerni a rendelkezésre álló maximális töltőáramot, 90..95%-os hatásfokkal. Belátom ez kissé komplikáltabb, ezért a feszkétszerező megoldásod is sokkal jobb, mint a semmi!

Léteznek már frankó hatásfokú, nagyon széles sávban működő DC-DC konverterek, hála a Maxim profi IC-inek, így ma már házilag sem túl bonyolult összedobni ilyent. A jó öreg relé nagy találmány, de én ebben az esetben próbálnám kihagyni. Tartóáram, napi akár több 100 ki-be kapcsolás, pogácsaégés, átkapcsolás közti "lebegő" állapot esetleges negatív hatásai...

Igen, a jó öreg szelén sok mindent elviselt, bár nem tudom, hogy gyártanak-e még ilyeneket. Az "áramsűrűsége" nem volt éppen magas, de ettől függetlenül elég megbízható eszköznek számított.

Építettél már ilyet? Sokan vannak akik egy komplett terv alapján is képtelenek egy sima DC-DC-t összehozni 400W felett!

Bocs, ha kicsit sarkosabban fogalmaztam volna. Tény, hogy bonyolultabb egy ilyet házilag összehozni, mint egy ledes villogót, vagy mittomén. A hozzászólásom inkább arról szólt, hogy ebben az esetben inkább relémentes megoldás(oka)t próbálnék alkalmazni.

Egy néhány napja feltett eszmefuttatásra szeretnék választ kapni, légy szíves írjátok meg, hogy mit gondoltok róla (bírom a negatív kritikát)

Üdv! Szélkerék tervezéssel, építéssel kapcsolatos dolgokban várnám építő jellegű hozzászólásaitokat:
mivel Magyarország erős széllel viszonylag kevéssé "ellátott" ország (a hegyek vonzáskörzetét kivéve), így úgy gondolom, hogy otthoni megvalósításokra (különös tekintettel a házilag kivitelezhető alacsonyabb beépítési magasságok miatt) szerintem célszerűbb a nagyobb lapátszámú (5-6) kerekek építése. Ezek alacsonyabb szélsebességeken nagyobb hatásfokkal és nyomatékkal dolgoznak, mint 2-3 ágú társaik, kisebb sebességnél indulnak, így alacsonyabb az áramtermelés mentes órák száma és nagyobb szélben jobban "önfékeződnek", mint 2-3 lapátos társaik. A házilag kivitelezhető síktárcsás generátorral kapcsolatban: ha két koncentrikus körön helyezném el a tekercseket, mágneseket (a belső körön arányosan kisebbeket, és úgy tervezve az összeköttetéseket, hogy a két kör galvanikusan ne legyen kapcsolatban egymással), ezzel elvileg nagyobb energiasűrűséget tudok elérni ugyanakkora felületen, erős szél esetén pedig intenzívebben tudom elektromosan fékezni a kereket. A mágneseket/tekercseket taró tárcsák átmérőjét így nem kellene növelnem, így ezek kevésbé lógnának be a szél útjába.

Igen, a relémentesség az nem ártana, csak mikor 70A körül jönnek az áramok, akkor sok embernél a nagy mágneskapcsoló ugrik be, mint egyszerű megoldás.

Én is azt mondom, hogy FET-el meg lehet oldani, de igencsak sokat lehet bukni, ha nem sikerül a megfelelő kapcsolókört megtervezni(nem csak a FET-ek válhatnak füssté, hanem a ház is!). Egy ilyen feladat még egy hozzáértőnek sem menne nehézség nélkül. Ezért sem merek rajzokat kiötleni és kipróbálatlanul ajánlani, pedig van elképzelésem a megoldásokról. Nagyon sok kivitelezési ismeret szükséges, hogy valami kifogástalanul működjön ekkora teljesítménynél, nem elég egy rajz, még ha az jó is! És ahogy tapasztaltam, a szélkerék építők között kevesebben vannak az elektromos szakemberek, amivel alapjában semmi gond nincs, amíg egyszerűek a megoldások és nem túl nagy a tét.

Erre minden bizonnyal azért nem reagált senki, mert ebben a topicban mindez ki lett már tárgyalva korábban, ha jól emlékszem többször is elemeire szedve és levonva a végső következtetéseket. (én azzal kezdtem, hogy elolvastam az egészet!)

watt, te haragszol rám, de nem tudom, miért? E fórum több, mint 100 oldalát elolvastam, ami - tudom, hogy nem a 100 százaléka - de mégis több, mint a 2/3 része. Ebben nem kaptam választ az eddig még fel nem tett kérdésemre, hogy pl. nem lenne-e nekem jobb 6 lapáttal, mint kettővel, vagy hárommal, mi lenne, ha két sor tekercsem/mágnesem lenne az egy helyett, stb. stb. Ha a 147 oldalból 1-2 elolvasása után tettem volna fel ezeket a kérdéseket, most erősen szégyellném magam, de így...
Tényleg, melyik oldalon volt válasz a maradék 47-ből, hogy érdemes-e/csinálhatunk-e 2 koncentrikus körön mágneseket/tekercseket? Remélem segítesz ebben, mert én bizony a választ nem lelem.

Most nem tudom idézni neked, de hidd el volt róla szó, és ugyanaz volt a következtetés, hogy igen, jobb lenne. Sőt pudding1 ki is próbálta a saját kerekén(3 segédlapáttal), hogy ez bizony milyen sokat számít. Ez nemrég volt.


A kisebbik sugarú körben, ha ugyanolyanok a menetszámok, kisebb feszültség keletkezne, ami olyan, mint ha ott se lenne(főleg, ha fázisban lenne a felette lévő tekerccsel). Nagyon nehéz lenne kivitelezni, hogy vékonyabb vezetékkel(a kisebb áram miatt) nagyobb menetszámmal megtekerve ezt a különbséget kompenzálni lehessen.
A kisebb fesz egyébként az alacsonyabb kerületi sebesség miatt indukálódna a tekercsben. Elvileg a mágnesses erő növelésével is lehetne ezt kompenzálni, de szerintem ezek a megoldások nem érnék meg.



Hidd el nem haragszom, csak van mikor olyan dolgokat ajánlasz, vagy mondasz, amivel vagy nem tudok egyetérteni, vagy bohóckodásnak érzem(pl. 150mA egy szélkerék topicban!)

ha nem így konkrétan ezt tárgyaltuk, de én írtam ilyesmit, amikor a páros páratlan mágnes + vasmagos tekercsű síktárcsás generátoron vitatkozunk.
3 vagy több tárcsa egy tengelyen, így a közbenső tárcsák mágnesei mindkét oldalra dolgoznak! kevesebb mágnes kell -> olcsóbb, egyforma tekercseket kell csinálnod -> egyszerűbb, a látszólagos felület ugyanakkora marad
(a térfogat nől )
(ehhez jött még a geometria és a vas hatása.)
6 lapát szerepel nálan is a terven, túlpörögni nemigen tud, ha a lapátok síkak, mert a nagyobb sugárhoz nagyobb kerületi sebeség tartozik, a lapát szöge uganakkora mindenhol, így a sebeség növekesésével egyre nagyobb felület áll át ventillátor üzemmódba!
(kerületi sebességük és lapátszügük miatt már a szelet hajtják, és nem a szél hajtja a felület egy részét)
ezért lassú fordulatúak ezek a kerekek, és ugyanezét is indulnak kis szélsebességnél.
egyenlőre lapát síkgeometriát fontolgatom, mer ugye
P = omega * M ..

Ebben a formában szerintem is érdemes gondolkodni, de nem ez volt a felvetésben. Ott egy tárcsán több(2) eltérő átmérőjű körben lettek volna a tekercsek, (ha jól emlékszem), én arra reagáltam az előbb.

jó igazad van kihagytam, hogy akkor már inkább 3 vagy több tárcsa..
szóval egy síkban ,több sugáron elhelyezett tekercsek nagyon problémásak -> felejtős
(mait az elöbb előnynek soroltam több tárcsás mo.-nál az a többsugaras megoldásnál mind hátrány, gondoltam nem kell külön magyaráznom...)

Ja értem, azt hittem nem ismerted az eredeti felvetést.
Na mindegy, lényeg, hogy ez a több tárcsás dolog jó.
Igaz nálam nem okoz problémát a tárcsa átmérője(horizontális kerék), sőt, én törekszem a minnél nagyobb méretre, hogy kis fordulaton nagy legyen a kerületi sebesség!

Jó-jó a több egymás mellett lévő tárcsa,de számolni kell véleményem szerint az ilyenkor előálló egyenlőtlen gerjesztéssel is.

szerintem 3 tárcsánál még egyátalán nem jön elő a gerjesztésben különbség, feltételezem a lehető legjobb szimmetriát azonos légrést stb..
4 tárcsánál a középső és a 2 szélső tekercsmagban előfordulhat ilyesmi, de ha van benne VASmag akkor szerintem ez nem lehet jenetős ( 2 szélső tárcsa feromágneses anyag hogy zártabb legyen a mágnsekör) (mert ugye a gerjesztébeli különbség a szórás miatt keletkezik..)

Bővebben: Link

innen töltsétek le a A szélenergia hasznosítása ( Ledács Kiss Aladár) című könyvet
sok okosságot írtan benne ahogy belenéztem, watt neked az 57. oldal utolsó bekezdésétől van egy kis negatívum ...

az oldalon a többi könyvet nem néztem még de biztos hasznosak lehetnek..

Szia !
3 lapátos kivitel szerintem a mi szélviszonyainkhoz mérve elfeljthető.Az első kerekem 6 lapátos volt ,nem volt stabil.
Utána áttértem a 12 lapátos kivitelre,kisebb átmérőben.Ez szinte mindig forog .mostmár 4-5 km/h -tol töltöget.Tulpörögni nem tud.

A probléma az ,hogy erős és mellette könyü kereket
házilag nehéz késziteni. Ehez sok tapasztalat kell.Ha most épitenék generátort , az 6 lapátos lenne és nagy átméröjű. A gyári 3,2 m -es lapátokat raknák rá.(permamentől vennék 2 lapátszettet) Ezek könyüek ,formatervezettek.A max. fordulatot egy röpsulyos kuplunggal 400 -ra állitanám be.

Generátor : a siktárcsás generátotrokat nem ismerem.

Az egyszerre gerjesztett tekercseket fázishelyesen sorba kell kötni és kész. A fázis eltérés mértéke 1% alatti, ha mm pontosan van szerelve, a többi meg nem számít.

A fluxuseloszlásra gondoltam,de a tekercsek megfelelő kötése megoldja a gondot (ha egyáltalán létezik fluxuskülönbség)

Elolvastam és lenne egy kérdésem. Találtál (illetve valaki talált) olyan részt, ahol a nemrég csatolt méréseimet megmagyarázzák?
A mérések szerint a kerekem takart állapotban kétszeres teljesítménykivételre képes és még nem is állítottam be a terelő lapátot a megfelelő pozicíóba.

Nem vitatom a leírtakat, csak azt gondolom, hogy ezt a kivitelt nem vizsgálták az eddig(általam) látott tanulmányokban. Az elején megemlítik, hogy a takart megoldás volt az ős kivitel, érdekes, hogy ezt később úgy elvetik, mint ha nem is létezne.

Említést tesz még a szerző a változó fordulatszámú energiakinyerésről, hogy mindig a legjobb hatásfokkal működhessen a kerék. Erről beszéltem én is végig. Ezt a megoldást azzal vetik el, hogy nagyon drágák a kiszolgáló berendezések, amik a hálózathoz szinkronizálnák a termelt feszeket.
Ha otthoni körülmények esetén nem kell törekedni ilyen szinkronizációra, akkor a fordulatszám beállítása hozhat pluszt. Ehhez persze szükség van a kerék gyorsjárási tényezőjének ismeretére, és a szél sebességét is mérni kell.
Van talán egy egyszerűbb megoldás is, ahol a kivett teljesítményt mérnénk és a szerint szabályoznánk a kerék fordulatát. Ha a teljesítmény görbének van egy csúcsa és megfelelő függvény szerint változik előtte és utána, akkor megoldható a szabályzás.

Viszont az az érzésem, hogy ez módszer sokkal kevesebb haszonnal jár, mint a megfelelő takarásból nyerhető hatásfoknövekedés, ezért csak kiegészítheti a fő vonalat.
Én arra számítok, hogy ugyanakkora felület esetén több mint kétszer nagyobb teljesítményt lehet kivenni, mint a takaratlan megoldással. Erre mérési bizonyítékokat fogok szolgáltatni.
Az eddigi mérések is erre utalnak, holott még nem állítottam be a terelőlapát helyzetét!
Hogy ez hogyan vethető össze a vízszintes tengelyűek hatásfokával, az majd egy külön kör lesz, de az biztos, hogy a könyvben látható geometriai arányok valamelyest csökkeni fognak.

Sokszor a legegyszerűbb megoldás a legnagyszerűbb.

A megoldást az állandó mádneses generátorban látom.
Azt csak forgatni kell és az aksit sem meríti le a gerjesztés. Nem is beszélve arról, hogy egy szélgenerátor egyébként sem ad le túlzottan nagy teljesítményt és a megtermelt eneria tekintélyes hányadát a gerjesztő tekercs felzabálja. Ilyen állandó mágneses generátorokat a szovjet gyártmányú DT lánctalpas traktorban használtak. Négy kapcsa van, egy csillagpont és három fáziskivezetés. Ezekre hat diódát kell kötni és máris töltheti az akuumlátort.

Egy 2006-os hozzászólásra válaszoltál. Lehet, hogy egy kicsit megkésett!

Kösz, a válaszod is megerősít abban, hogy 3-nál több lapátban gondolkodjam. Ahogy olvastam, a fórumos tapasztalatok a síktárcsás megoldást részesítik előnyben, nekem is ez a megoldás tetszik inkább a könnyebb házi kivitelezhetősége miatt. Az egymás melletti több tárcsás módszer is jól hangzik, kéretik hozzá mellékelni egy mágnesgyárat. Magyar viszonylatban hol lehet a legbarátibb áron neodym mágnesekhez jutni? A legnagyobb árverős kínálata messze nem fedi le a teljes választékot.

Téglalap alakú, vagy középponttól kifelé keskenyedő síklapátokban gondolkodsz? Van valami jó tapasztalati arány a lapát szélességére, hosszúságára és a tengellyel bezárt szögére?

Ki is lenne az az "árverős"?

Valószinű erre gondolt.....

Hát vével kezdődik és aterával végződik...

A kerekem kb. 50 m-re lesz a háztól, az akkumulátoroktól, a távolság és az alacsony generátor feszültség miatt vagy nagy keresztmetszetű kábelt használok (legalább 6 mm2-est), vagy az árbocnál inverterezek egyből, 230V a házig, ennek visszatranszformálása / egyenirányítása az akkutöltéshez. Melyik megoldással lesz kisebb az energia veszteség? (persze a kábel különbségekből adódó költségtényező sem mellékes)

Szeretném megkérdezni,hogy milyen méretű az a mágnes amivel már érdemes foglakozni ha valaki generátort szeretne építeni mert ahogy nézegettem ezt a Vaterás oldalt hát...........

A 6 mm2 az nem nagy .Azon vinni a házig áramot nem érdemes .Sok lessz a veszteséged.
A toronyról 12 V esetén min .10 mm2 jöjjön le .A torony mellé teném az aksikat ,invertert ,elktronikát .Egy szigetelt dobozba.