Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Két szekunderrel vagy középleágazással meg lehetne oldani, de akkor sem ilyen módon két graetz-el.
Van egy Elektor újság 92/04 amiben közöltek egy frankó iker tápot.Én azt építettem meg szuperul műkszik.
Szuper, bővebb infót lehet róla kérni? kapcsirajz, specifikációk, leírás, képek??
Üdv.
Ja!Holnapra elővakarok mindent.Nyákot én sajátot készítettem,de a gyári sem rossz csak nagy.
ok, köszi
Sziasztok!
Csináltam egy kapcsolást hogy tervezem megcsinálni a tápegységet . A FET-eket kivettem az eredeti kapcsolásból a negatív táp miatt. Lefuttattam a szimulációt de a kimeneten 0.2V-ot mutatott a műszer. Mit kell kijavítanom? Mellékeltem az eredeti kapcsolást is. A D1-D2-es diódát ugye kivehetem a kapcsolásból mert a FET-et is kivettem. Segítségeteket előre is köszönöm.
Úgy hogy a D1 D2 diódákkal szépen rövidzárba helyezed a tápot. A 240ohm meg izzad egy kissé. A FET-eket miért vetted ki, nem véletlen van az ott.
Vagy ha már kivetted, akkor, a másik LM350 rajz szerint kellene kialakítani a kapcsolás azon részét.
Van ennél jobb kapcsolás is LM317-re ami áramot és feszt is szabályod és nem kell hozzá -10V , ebbe nyugodtan használhatsz lm 350-et is.
Szia!
Eltudnad küldeni a kapcsolast? Gondolkoztam és kellene bele aramkorlat csak nem tudom hogy kell megcsinalni FET-ek nélkül. Egy ilyen tapegységhez milyen trafó kellene? Néztem a HEStore-ben van 30V-os 3A-es trafó 5VA-es, ez elég ehez a kapcsolashoz vagy inkabb toroid-ot vegyek hozza? Hany watt-os kell?
Itt a rajza, sajnos nem tudok jobb minőséget, én is így kaptam, a trafót már leírtam neked, az eredeti hsz-ed hez, a watt az mindig a trafó szekunder feszültségének és áramának szorzata, tehár ha van egy 30V 3A-es trafód, 90W-os. A transzformátort mindig úgy kell kiszámolni egy adott kapcsoláshod , hogy megnézed mennyi DC azaz egyenáram kell a kapcsoláshoz, ezt elosztod 1,4-el, (ha precíz azarsz lenni belekalkulálod a graetzen eső feszt is ami ált 0,7V, bár én nem szoktam, felesleges) és akkora AC azaz váltóáram szükséges.
Puffer elkót általában úgy méretezz hogy amperonként 1000µF-al számolj, tehát egy 3A-es tápnak 3300µF-os puffer kell a trafó és egyenirányítás után, a 30V os trafóból egyenirányítás és pufferelés után 42V DC lesz!! De ezt már Bővebben: Link erre a hsz-edre leírtam, ott vanalatta, nem olvadtad??? Remélem segítettem.
Bár az eredeti kapcsolást is használhatod, kitaláltam egy tápot a -10V előállításához, ez már biztosan jó, holnap lerajzolom.
Elküldtem a mailodra egy jobb minőségű képet ebből. Azon jobban látszik mi micsodal
Idézet: „ha van egy 30V 3A-es trafód, 90W-os. A transzformátort mindig úgy kell kiszámolni egy adott kapcsoláshod , hogy megnézed mennyi DC azaz egyenáram kell a kapcsoláshoz, ezt elosztod 1,4-el, (ha precíz azarsz lenni belekalkulálod a graetzen eső feszt is ami ált 0,7V, bár én nem szoktam, felesleges) és akkora AC azaz váltóáram szükséges.” Azért nem eszik olyan forrón... A transzformátorok teljesítményét nem W-ban (watt) hanem VA-ban ("voltamper") adják meg. Másrészt pedig egy graetzen nem 0,7V esik, mert mindig két dióda van benne nyitva, tehát kb 1,4V. Ez 30V esetén már kb 5%, ezt nem biztos hogy jó dolog elhanyagolni. Harmadrészt pedig; a terhelő áram hatására leesik a transzformátor kimeneti feszültsége is, illetve a vezetékeken eső feszültség, továbbá a graetz két diódáján is változik a feszültség az áram és a hő hatására. Ezen okok miatt nem elég felszorozni a DC feszültséget 1,4-el (igazából négyzetgyök 2) és hozzászámolni a graetz két diódájának a feszültségét, hanem kell némi tartalék is a tápegységnek, hogy a legrosszabb esetben is biztonságosan működni tudjon. Főleg egy integrált stabilizátor IC-nél (mint pl az LM317, LM350 stb.) ahol meg van határozva hogy a bemeneti feszültségnek minimálisan mennyivel kell nagyobbnak lennie a kimenetinél. Vagy például egy bipoláris transzisztor(okk)al szerelt áteresztő fokozatos tápegységben is illik számolni azzal, hogy a bipoláris tranzisztorok másképp viselkednek alacsony szaturációs feszültségen.
Még jó hogy javítottad, bele sem gondolok mi lett volna, ha trafó teljesítményét W-ban számolja, vagy neadjisten gyök2 helyett 1,4-gyel számolt volna.
Négyzetgyök 2 helyett 1,4-el számolni önmagában valóban nem nagy probléma (hacsak nem vizsgázik az ember...). De ha még a graetz-en maradó feszültségnek is csak a felét vesszük, plusz még a trafó belső ellenállásával és a vezetékeken eső feszültségekkel sem számolunk, illetve nem hagyunk elegendő 'tartalék' feszültséget a szabályozó fokozatnak, akkor már bizony a "sok kicsi sokra megy" szabályszerűség szerint már a számolási hiba könnyen lehet akkora mértékű, hogy a NASA-n kívül a hobbielektronika.hu fórumozói által épített áramköröknél is gondot okozzon.
És igen, nekem azt tanították hogy a W és a VA két különböző fogalom. Basszus nem kötekedek, csak segíteni próbáltam! Arra próbáltam rávilágítani, hogy más tényezőket is figyelembe kell venni. A W és a VA közti különbség figyelmen kívül hagyása pedig szakmailag nem korrekt, bocs hogy fölhívtam rá a figyelmet. Tudom, ez csak a hobbielektronika nem pedig a NASA, itt nem muszáj figyelembe venni a tankönyvben leírtakat. (Doncso, a NASA-val nem akarlak kifigurázni vagy ilyesmi, csupán a hasonlatban jól jött a szó.)
Semmi gond ha javitasz, azért sosem haragszom meg, aztán rájöttem, hogy tulajdonképp VA-ra gondoltam, csak hülyeséget írtam.
Idézet: „Ezen okok miatt nem elég felszorozni a DC feszültséget 1,4-el (igazából négyzetgyök 2)” Én osztást írtam hogy kijöjjön a trafó szükséges AC feszültsége. Vagy te akartál AC-t írni nem?
Sziasztok!
Ezt találtam:Bővebben: Link Szerintetek ez jó lesz? Ahogy elnéztem nem sok helyet foglal és szépen meglehet csinálni
Üdv.!
Erről a tápegységről már többször volt szó itt a fórumon, olvass vissza és/vagy használd a keresőt! A kérdésedre válaszolva: hogyha neked az a jó ami le tud menni 0V-is, akkor valószínűleg ez neked jó lesz. De maradhatsz a korábbi két LM350-es verziónál is és a negatív tápfeszültség előállítását lelesheted erről a tápegységről. (D5, D6, D7, C3 és R3 alkatrészek állítják elő a negatív tápfeszültséget.)
Bővebben: Link ehhez mit szólsz??
Sziasztok!
Szeretnék készíteni egy Labortápegységet hobby célokra.Ki is néztem a kapcsolások között az Attila86 által készített 'egyszerűbbet'. Néhány kérdésem lenne ezzel kapcsolatban : 1. Milyen led kijelzőt használjak? A szín gondolom saját döntés de pl a kijelző mérete megkora legyen? Esetleg ha HE Storeból tudnátok típusszámot mondani,azt nagyon megköszönném. 2. A TL431 jelzésű alkatrész csak smdben van a HEStorban.Ha megveszem és -nem túl szépen - de egyszerűen bekábelezem a 3 lábat az megfelelő lesz szerintetek? 3. ICL7107 helyett lehet használni ICL7106-t? Előbbit szintén nem találom az alkatrészek között... köszönöm szépen előre is Üdv Kicsa
Üdv.!
1.- A weboldalamon lévő alkatrészlistán szerepel a kijelző pontos típusa: SA52-11GWA. Ez 13mm magas, közös anódos és zöld színű. 2.- Persze, bedrótozhatod nyugodtan. Ha téged ez esztétikailag nem zavar akkor nincs semmi akadálya. 3.- Az ICL7107 helyett az ICL7106 semmiképpen sem használható. Előbbi LED, utóbbi pedig LCD kijelzőhöz van. Üdv.: Attila
Sziasztok!
Az lenne a kérdésem hogy ezt építette-e meg már valaki? Ha igen mik a tapasztalatok? Én egy 2x25,6V váltó 100VA trafó után akarom berakni. szimmetrikus tápot akarok akkor kétszer kell ugye megépítenem? Kell valamit módosítani negatív tápos oldalon? Van ennek valami rövidzárvédelem? Most próbálkozook először labortáppal. Ez egyszerünek tűnik és megvan a nyákja is. Köszi |
Bejelentkezés
Hirdetés |