Olyasféle jó kis könyv kellene neked, hogy Elektronika kezdőknek, vagy hasonló, akár boltban.Nyitófeszültség általában dióda jellegű eszközök jellemzője. Hiába teszel a sziliciumdióda anódjára pl+0,3V -ot áram semmi. emeled a feszt, kb +0.45V-nál elkezd kicsike áram folyni, és ha 0.6 fölött akkor hirtelen nagy lesz az áram. Germánium diódánál is, ott pl.+0.25-nél nyit , Lednél is más értékeket kapsz.
Egy tranyó bázis- emittere felfogható (nagyjából) egy diódának, ott is van ilyen. stb stb
Ha a 4,5v-ból terhelhető módon akarsz kb. 3V-ot csinálni, akkor 2db diódát tegyél vele sorba nyitóirányban, és a két dióda nyitófeszültsége levonódik a 4,5V-ból, marad 3,2V, ilyen dióda pl 2N4007, de szinte minden dióda jó, ami áramban tudja az igényeidet

hali. Tudna nekem valaki adni egy olyan oldal linket, ahol le van írva a működése az 555-ös IC-nek? érdekelne hogy hogy működik, stb.

Sziasztok!
Kérdésem: Egy Graetz-híddal egyenirányított egyenáramhoz hogy lehet kiszámítani a pufferelkó értékét? Most konkrétan nincs semmi, amit mondhatnék, de legyen mondjuk 12V 10A max.
Gondolom kell hozzá T = 1/50Hz=20 ms, Ieff? Nem tudom...

Hát nem túl komoly, de van egy rajz.555

ezt a sulinet oldalt én is megtaláltam a google-ba, de nekem nem nyitotta meg a böngészőm :S Amúgy nekem olyan leírásra lenne szükségem, hogy én csak annyit tudok az 555-ös IC-ről hogy egy timer ic. De én mindent meg akarok róla tudni. hogy működik, saját bekötések, ötletek, stb

Hát én is csak ennyit tudok, úgyhogy azért kerestem én is.

Szia!

Köszönöm a segítséget,benézek a boltba és megveszem az általad ajánlott zenert.

Üdv Fox11

Régen volt egy ökölszabály: kivett amperenként 2200uF, és nagyobb legyen a feszültsége.

Ehhez legalább számolgatni nem kell.

Sziasztok!

Van egy fet-es végfokom, és kikapcsoláskor, borzasztó nagyot pattan a hangszóró. A hangfalvédelem nem elég gyorsan kapcsol le amikor kikapcsolom. Viszont ha a hálózati vezetéket húzom ki és úgy áramtalanítom, akkor nincs pattanás. Ugyanilyen kapcsolót használok több másik végfokomban, és ott nincs ilyen jelenség. Gondoltam a kapcsolóra kondikat tenni. Az segítene?
Vagy ilyenkor mit szokás vele tenni?

Ja és még egy gyári videoton rádióm is ugyanezt csinálja. kikapcsolom, akkor pattan jó nagyot a hangszóró.
A végfoknál viszont nem minden kikapcsolásnál van pattanás, csak az esetek nagy százalékában

Hello!

- Lehet a kapcsolóra zavarszűrő kondit tenni, X vagy Y kategóriás, és van benne egy soros ellenállás is.
- De lehet hibás nyomvonal vezetése is a hálózati feszültségnek.
- Ha kikapcsolod, akkor sem pattan mindig, mert nem mindegy, hogy mikor történik. Akárcsak a kihúzásnál.
- A tökéletes megoldás, talán az lenne, ha egy relé kapcsolná ki, amikor már a védelem bontott. Egyébként mindig csak a"pakk" után tud a védelem bontani, hiszen az is a tápfesz megszűnését figyeli (ha figyeli).

A VIDI rádiókban sem volt mindegyikben "puffanásgátló".

üdv! proli007

Hello!

Ez a kérdés, dalán "Egyszerű tápegységgel kapcsolatos kérdés" topikba való. Esetleg olvasd el ott a #351095 hozzászólásomat.

üdv! proli007

Szia!

ebből pár dolgot nem értek:
mi az az X vagy Y kategóriás kondi?
Én úgy gondoltam a kondikat a kapcsolóra, hogy négy polus van, egyszerűség kedvéért alsó kettő és felső kettő, alsó kettő a bemenet, ezeket kapcsolja a felső kettőre. A kondikat az alsó és felső közé gondoltam egy-egy polus közé.
A soros ellenállás hova való ilyen esetben?

Miért pontosan mikor történik a pattanás?

Ez mondjuk azt jelentené, hogy legyen egy lágyindító benne, aminek a kikapcsolását kicsit elnyújtom?

Az esetleges hibás nyomvonalvezetés miben nyilvánulna meg ha az van?
A hálózat hibás nyomvonal vezetése lehet ez?
Vagy hibás végfok (táp, jel, kimenet) huzalozásra utal ez a jelenség?

Találtam egy oldlat, ahol le van irva a működése az 555-nek, de nem tudnátok valami ilyesmi oldalt magyarul?
Bővebben: Link

Hello!

Pedig ez mintaszerűen kidolgozott oldal. Most szépen megtanulsz angolul. Később úgy is szükséged lesz rá. Addig meg silabizálgatsz.

üdv! proli007

Esetleg ez segítség lehet...
Bővebben: Link

Bocs, hogy nem a jó topicba írtam.
Ezt nem igazán értem: Ub=1,5*It/Cp
I/(Q/U) = (Q/t) / (Q/U) = (Q/t) * (U/Q) => Q kiesik marad U/t => ezek szerint Ub mértékegysége V/s?
Nyugi tudom magamról hogy hülye vagyok, de légyszi magyarázd meg!

Hello!

X2

- Van olyan típus is, amiben benne van az ellenállás. De a régi REMIX C2451-02 típus is létezett. Az ellenállás sorba van a kondival. De jobb, ha eleve beépített, mert akkor impulzustűrő kialakítású is egyben.
- Magyarul az érintkezővel párhuzamosan, afféle szikraoltónak.
- A pattanás, attól függ, hogy a szinusz mely pontján bontja az érintkező a kapcsolatot, és mekkora ívalakul ki. (és nem utolsó sorban, hogy milyen gyors a kapcsoló)
- Pontosan. Esetleg a védelem tápfeszültségét kapcsolnád csak fizikailag, és az vezérelné a lágyindítót. (Ha annak tápja külön van. Így a bontási teljesítmény nem a kapcsolóra jutna.)

A kikapcsoláskor jelentős áramimpulzus mehet a trafó felé. Ez a hálózati vezetékekben jelentős mágneses teret hoz létre. Tekintve, hogy ilyenkor nem beszélhetünk 50Hz-ről, a nagyobb tranziens frekvencia, akár kapacitíven, akár induktívan eljuthat az erősítő bemenetére (vagy máshova). A toroid (primer-szekunder között), mint impulzusátviteli eszköz , mint kapacitív csatolás, mint életvédelmi leválasztás, mint menet-menet melletti feszültség szempontjából egy tragédia. Iparban, pont a zavarvédelmi szempontból száműztük.

Egységes és általános megoldás, nem írható le. De vannak szabályszerűségek a dologban. De egy erősítő esetén ez nem mindíg biztosított, vagy biztosítható.
Minden esetre azt kell átgondolni, hogy ha a hálózat felől egy zavarjel érkezik, milyen úton jut el az a GND-pontra, és milyen úton érheti azt el. (Esetleg azon átfutva "földhurkon" keresztül is becsatolódhat.

üdv! proli007

Hali
Probald ki ezt a 555-os oldalt ha jot akarsz nevetni.
Ez nem segitseg ez meg jobban megkeveri a kedves kezdo kollegat. Fele szoveg erthetetlen.
Udv Vili

Hello!

Nem fogom neked levezetni, mert mint írtam, ez egy gyakorlati képlet. Ebből sok minden hiányzik, ami hozzávetőlegesen az 1,5-ben van benne.
A lényege, hogy a kialakuló brummfeszültség nagysága, legfőképpen a kondi értékétől és a terhelő áramtól függ.

üdv! proli007

Szia!

köszönöm a válaszod. Most már kezdem érteni. Ilyen régi szikra kioltó kondijaim meg asszem pont vannak is, amikben benne van az ellenállás, csak nem jutott eszembe, de ahogy olvastam, úgy beugrott. Azzal kipróbálom.
A poén az a dologban, hogy mindegyik végfokomba toroid trafót használok, kivéve ezt, ebben egy gyári trafó van, valami végfokban szolgált anno, úgy 10-15 évnél nem becsülném régebbinek.
Ez valami lemezmagos trafó, és egy lágyindítón amúgy is gondolkodtam, hogy be kéne építenem, mert a trafó ugyan csak 180W elvileg, mégis úgy meghúzza a hálózatot bekapcsoláskor, hogy a lemez doboz amibe beépítem rendesen hangot ad, mit amikor mondjuk megütném valami tompa tárggyal.

A hálózati GND meg a táp GND- jével úgy csatlakozik, hogy egy 10ohm 5W párhuzamosan két szembe fordított dióda, és ezekkel párhuzamosan egy 100nF kerámia kondi.

A védelem vezérelné a lágyindítót...?
Kicsit belegondoltam. Akkor a védelem szerepe kiiktatódna.
Tegyük fel a védelem tápját kapcsolom a főkapcsolóval. Tehát áramot kap a védelem, amiben van 1 relé mondjuk 3 vagy 4 morse-val. Ebből kettő a hangszórókat kapcsolja és amikor behúzott, akkor azzal egyidőben rákapcsolja a maradék 1 vagy két morse a hálózati feszt a lágyindítóra, amitől kap a végfok is áramot. Igen ám, de ekkor már a hangfalvédelem rég nem működik, mert a relé már behúzott.
Erre gondoltál?
Mert ha nem akkor valamit még mindig nem értek ebben.

Hello!

Nem arra gondoltam, hogy egy relével. Hanem, hogy ha a védelemnek tápot adsz, akkor az először indítja lágyindítót és ezután kapcsolja a hangszórót. Kikapcsoláskor először bontja a hangszórót, majd kikapcsolja a lágyindítót. Ilyenkor akár 20msec késés is elegendő.
Persze ezeket át kell gondolni mert csak egy satnya ötlet volt.

üdv! proli007

Gondoltam, h a 1,5 nem csak konstans. Mindegy, nagyjából értem, számolni tudok vele. Köszi!

Tényleg érdemes lefordítani, persze először a belső felépítést hanyagolni kell, inkább a használatával érdemes bíbelődni. De érdemes felfogni az első szép szines rajzot.Valamelyik Rádiótechnikában is láttam egy normális leírást, ki is volt másolva, jó pár éve lehetett , még a múlt évezredben.

Hát én lefordítottam, de jó bolondság jött ki nade megpróbálom értelmezni, de jobb lenne egy ilyen tartalmú, magyar oldal..

Sziasztok, meg tudná valaki mondani, hogy a kvarc oszcillátornak hogy van a láb kiosztása, egyszerűen nem találom.
Köszi!

Az ezüst téglalapra gondolok, aminek a jobb alján van egy petty, és négy lába van.

Valahol valaki már leírta itt a HE-n de egyszerűen nem tudom megtalálni.

Ez lesz az, kvarc kristály oszcillátor! Köszönöm szépen

Reggelt!
Fotodiódán mekkora maximális áramot lehet áthajtani mekkora impulzus szélességgel? Néztem Hestore-os diodákat de az adatlapjukban nem nagyon találatam erre adatot.
Köszönöm!