Egy 10mm-es lezen, egy 25mm-es öntvényen, és 2-3mm vastag extrudált anyagon is próbáltam. Az előmelegítés nem jutott eszembe, ki fogom próbálni okvetlen! Köszi a tippet!
Itt Sopronban ennyiért kapni, nem tudom mi ennek a reális ára. Sokalltam én is, kilója valami 12e Ft. Még nem vagyok tájékozott e téren.

Gondótam beteszem ide is... van benne sok okosság, mindenféle áramkarakterisztikák meg egyebek.

http://rapidshare.com/files/200822560/Hegeszt_si_zsebkoenyv.zip.html

Örülnénk neki, ha legközelebb ide töltenéd fel. Most a következő üzenet jelenik meg már sokadszori próbálkozásra:

Továbbá kizártnak tartom, hogy ha valaki jelen témát egy pár év múlva olvassa, hogy ő még eléri ezt a fájlt. Mekkora ez a fájl? Nem tudod ide feltenni?

Próbáltam feltölteni ide, de kétszer is belefagytam ... az RS-ről meg simán jön...

köszi. Nekem tök simán lejött.

Gyártanak olyan egyenirányítókat,amelyeknek a diódái bele vannak sajtolva alu lemezekbe és ezek vannak összekötve.Általában három vagy négy lemezből állnak.

Nos megkérdeztem a hegesztéssel 40 éve foglalkozó édesapám, ő azt mondta hogy a problémád főleg a hegesztési technikáddal van, a bevonatos alu pálcával nagyon nehéz hegeszteni, ívet fogni, érteni kell a technikáját, argon védőgázzal próbálkoztál már??? Azt mondta sokkal egyszerűbb, igaz most csak pár szót váltottam vele erről.

Én nem értek hozzá, fater a profi ebben. Én csak a pálcát fogyasztom....

Köszönöm édesapád tanácsait, hegesztettem már védőgázzal vasat, és alumíniumot is, persze profi félmilliós géppel, ez nem nagy kunszt.
A védőgáz hiánya okozhatja az elektróda leragadását? A héten kipróbálom a fojtótekercsem átépítését, ahogy arra több tanácsot is kaptam, illetve megpróbálok előmelegített lemezen hegeszteni. Talán ezzel sikerül előbbre lépnem. A fejleményekről beszámolok.
Jó tudni, hogy van egy hozzáértő szakember, remélem tudsz majd még segíteni, ha szükség lesz rá. Köszönöm Neked, és Neki. Hamarosan jelentkezem.

Öntvényt előmelegítés nélkül hegesztve csak nagyritkán kapsz megfelelő eredményt. Plusz megfelelő sebességű hűtés sem árt.

Köszönöm az infót, a héten kipróbálom az előmelegítést lemezek esetében.

heló
Ha van diódám de fojtó tekercsem nincs akkor van értelme bele rakni a diódát vagy csak fojtóval van értelme? A fojtót nem igazán tudom hogy hogy kell csinálni mert már annyi mindent olvastam róla ha vala ki ebben is fel tudna világosítani akkor meg köszönném ?

Egyenirányításnak csak áramsimítással van értelme, tehát kell egy fojtótekercs is. Ennek lemezelt vasmagból kell készülnie legalább fele menetszámmal, mint a trafó szekunder tekercse, és legalább fela akkora vaskeresztmetszettel mint a hegesztőtrafó.
A lemezlt EI vagy toroid formájú vasmagba légrést kell készíteni, ajánlások szerint 1-2mm, e nélkül nem ér semmit a tekercs.
Jómagam is a napokban kísérleteztem vele, holnap hajtok rajta végre egy módosítást, beszámolok a sikerekről, sikertelenségekről. Mit hegesztesz?

Üdv!

Taki33-tól kérdezném, hogy a hegesztési könyvet, esetleg, lenne oly kedves barátilag megosztani velem (velünk) teljes terjedelmében? Esetleg, ha cserébe tudok valamit én is adni? A választ is köszönöm.

kösz kíváncsi lennék a fojtóra netán képet ha nem lenne gond tudnál feltenni róla ha kész van?

ha készen lesz... Jelenleg nincs időm vele foglalkozni.

Üdv!
A sok hozzászólást olvasva elkészítettem a gratz hidat.a einhell trafóra. szereltem bele ventilátort is. a folytótekercs is elkészült de valószínü nem lett valami jó mert ragad a pálca. Én a folytótekercset az E alakú vaslemezek középső szárára tekertem lehet ez nem jó?
Vagy szorosan egymás mellé tekertem ?
kb 1mm a tekercsek közötti rés.Vagy kellene még rá kondi is? mekkorát vegyek? a trafó szekunder kimenete 48 V.és max 150 A tud. és mekkora ellenálást tegyek a kondira? még egy kérdés ha elkészül a folytótekercs be kell szigetelni valamivel? esetleg lelakkozam? a diódák 160 A 1000 V ra készültek.
köszi a válaszokat.

Szia fiúk!Régóta csendvan az oldalon?időhiányában nemolvastam végig,kérdésem:megcsinálta valaki a primeroldali triakos szabályozástí?ha igen mik a tapasztalatok?szivesen vennék egy rövid véleményt!Szurkolok mindenkinek ÜDV:multszátadi elektrikus.

Üdv! Ha elfogadsz tőlem egy tanácsot, ne tegyél semmit ahhoz amihez már nem kell semmi. Ugyan is ahhoz a trafóhoz ha lehetne, inkább szekunder feszültséget kéne tenni, hogy legyen miből egyenirányítani. Üdv.:VIM

üdv,
co2-hegesztöt szabályzott már valaki triakos megoldással?

Szia nyekk!

Éppen most építgetek egy kis CO gépet 06-os huzalhoz, amit a primer oldalon triakkal szabályozok.
Egész jó eredményt lehet vele elérni, szépen folyamatosan szabályoz, pedig ennél már nem lehet jobban leegyszerűsíteni a triak áramkörét. Törekedtem az olcsóságra, ezért lehetőleg az ithon található újrahasznosítható anyagokat használtam.
Próbálok feltenni képeket, Habár ez nem a CO-s fórum.

Megigértem néhány fotót a készülő kis CO2-ről.
Tessék. Még nincs kész, de már hegesztettem vele. Készűltek újabb fotók, ha érdekel valakit majd azokat is felteszem.

hello! szeretném megkérdezni hogy a csatolt képen látható greatz-hídból ha 4-et összekapcsolok akkor lehet vele egyenirányítani egy 160A-es hegesztőtrafót? a greatz-híd teljesítménye 600V 50A.

Üdv!
Én 25 amperes diódákból csináltam greatz-et.
Kettesével raktam hűtőbordára ventivel.
De ventilátor nélkül sem melegedet a 8 dióda.

Hello szulek!
Sajnos a PN átmenet nem úgy viselkedik mint egy ellenállás. Tehát ha pl. 2 diódát, (v. telítésben lévő tranzisztort) páthuzamosan kapcsolsz akkor nem fele fele arányban veszik fel a terhelést, mivel nem abszulút egyforma a karakterisztikájuk. Soros összegző ellenállást használva, elég brutális értékek jönnek ki. Pl. 40 A / 0.1 Ώ / 4 V / 160 W . Persze lehet kisebb értékű ellenállásokkal is kísérletezni, ott se sokkal barátságosabb az eredmény.
Úgyhogy csak óvatosan.

Ha nem zavarok egy abszulút laikus kérdéssel, akkor azt szeretném megtudni, hogy mikor egyenáramú hegesztésről beszélünk, akkor a trafó szekunderén tényleges egyenfeszültség van, egy megengedett ingadozással (rippli), vagy csak u.n. pufferelés nélküli fél szinuszokról van szó? És milyen paraméterei vannak a kimenő feszültségnek? Előre is kösz a választ.

macera2!
Neharagudj, de a két utolsó felvetésed kis igazításra szorúl.
Az egyik. Diodákat ős idők óta szoktunk párhuzamosan kapcsolni, hiszen ez semmi problémát nem jelent.
Hegesztőkben nagyon gyakran látható több diodából kiakakított egyenirányító egység. Pl: Trakisz 200 SVE tipus, ahol 3x6 db dioda alkot háromfázisú hidat. Nyugodtan lehet őket párhuzamosan használni.
Másik: A trafo szekunderén nem lehet egyen áram, mert akkor nem működhetne. Egyenirányítás után viszont hogy milyen áram alak lesz, azt nagyban befolyásolja az egyenirányítás tipusa. Símítás nélkűl mindenképpen lüktető egyenáramot kapsz, ami háromfázisú trafónál sűrűbb mint egyfázisúnál. Hegesztéshez az áram símítását álltalában símítófolytó
használatával szoktuk megoldani.
Diodákkal kapcsolatban nézd csak a képet.

Sziasztok!

Végig olvastam a topikot, és vegyes érzelmeim vannak. Ha ragad a pálca nem feltétlenül a trafó, egyenírányító, stb-vel van a gond. A hegesztő pálca választása a kulcs kérdés. Olyan pálca kell ami hajlandó ilyen kis gyújtó feszültséggel is működni. Két három fajtát érdemes kipróbálni, és amelyik szépen ég azt kell használni. Nekem 10 féle is van itthon, és ahány annyi féle. Még az inverteres gépeknél sem mindegy, hogy mivel etetjük. Hát még egy olyan hegesztőnél amit váltóra terveztek (Mondjuk Hetra) aminél eleve alacsony a gyújtófeszültség és még ezt egyenírányítjuk ami plusz feszültségesést okoz. Az egyenírányítókkal kapcsolatban, lehet a kereskedelemben kapni Olasz gyártmányú egyenírányító hidakat, igen jó áron, olyan kialakítással amit többen említettek (akár 30-40 dióda) és ez még a hűtést is megoldja. Talán ennyit szerettem volna írni, tehát érdemes megnézni milyen pálcát veszünk, vagy pár darabot venni ( ami lehetséges) kipróbál és csak utána dönt!

Még mielőtt valaki abba tévedésbe esik, hogy mit papol ez a csávó, 25 év hegesztőgép javítási tapasztalat, és rengeteg hegesztés (próba), mivel ha valamit megjavítunk az teszteljük is.

A honlapomon van is ilyen cikk ami mondjuk egy inverteres gép javításáról szól!

Látod? macera2!
lhanzi kolléga hogyan kötötte párhuzamosan a diodákat?

Az alaptévedés abból származik, hogy az összekötéseket, 0 Ohm-nak tituláják a hozzászólok, csak így ez nem igaz, ilyen áramnál már érvényesül az ellenállásuk, így már könnyebben eloszlik az áram a diódák között!

Egy pár kép....