Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
Jó lenne, ha visszavennél az arcodból. Ha nem tudsz szakmai érveket felhozni, ne pótold azt személyeskedéssel!
Nem is tudom hogy és minek keveredtél most ide csak úgy OFF-olni! Részemről befejeztem a veled való mindenféle kommunikációt, kérlek, tegyél Te is úgy.
Látod épp ezért kellene elgondolkoznod a személyiségedről. De többet nem zavarlak.
Ne vigyen el rossz irányba a több IGBT alkalmazása!Több IGBT-t azért raktunk a primer körbe,hogy az ott kapcsolt áram több félvezetőn osztódjék el,a keletkezett veszteségekből hő fejlődik,ez is több félvezetőn osztódik el,könnyebb elvezetni és nem 1 IGBT lesz tűz forró,ami a tönkremeneteléhez is vezethet nagyon könnyen.A 150A az E65 magra készült főtrafó szekunder tekercsén alakul ki,amit aztán a diódákkal egyenirányítunk,ez kerül majd a kimenetre,kábeleken keresztül pedig a hegesztőpálcára.
Tolómérő. A huzalt a két mérőpofa közé fogod FINOMAN,két skála van a mérőeszközön,egy felül,ez mm beosztású és egy alul a mozgó pofán,ez tized vagy szárad mm szerint van beosztva.A felső skálán azt nézed meg,hogy az alsó mozgó pofán lévő skála első vonala a felső skála hányadik vonalához mutat,mondjuk a másodikat már elhagyta,de a harmadikat még nem érte el,akkor ez 2 egész mm,most azt nézed meg,hogy az alsó skála hányadik vonala van pontosan egy vonalban a felső skála akármelyik vonalával,mondjuk a harmadik (tized mm beosztás),akkor ez 0,3 mm,most az egész és tört értékeket összeadva (leolvasva) az jön ki,hogy 2 egész 3 tized mm (2,3mm) a vezeték átmérője.Az alsó skálán jelölik,a végére szokták írni,hogy 1 tized vagy 5 század mm beosztású a mérőeszköz.Aki még nem mért ilyen eszközzel annak ezt meg kell tanulnia,kicsit gyakorolni a mérést aztán menni fog.Megmutatni sokkal könnyebb lenne mint elmondani,kellene valaki aki ott neked ezt megmutatja.
Nagyon köszönöm a segítségedet jati nevében is!!
Hali!
Kicsit elbeszéltünk egymás mellett. Az oldalon linkelt rajzot megnéztem, a fotókat megtaláltam. Ez oké. Csupán arra voltam kíváncsi, hogy esetleg van-e még valami a készülékről, és csupán én voltam muja. Valamejk külföldi oldalon láttam még képeket róla ( használtan koszosan ) de mire letöltöttem volna az összes fotót, megszakadt a kapcsolat, a Pc-nek nevezett ócskavasam jóvoltából. Amit csak az újratelepítés hozott rendbe, persze a link is elúszott... Próbáltam újra a nyomára akadni, de nem sikerült eddig.
Értem!Elnézést kérek!Sajnos én sem tudok róla többet!
Semmi gond! Nincs miért elnézést kérni, mivel ha én b*rom , nem írom le érthetően amit mondani akarok akkor persze, hogy másképp értelmezitek... :yes:
A lényeg, hogy tetszik a rajz szakmailag. Igaz, hogy TIG a készülék, de a vezérlő vérbeli PWM, és van rajta zárlat és megszakadás védelem. Csupán a trafóról tárgyaltunk P_I-vel. Mivel nincs fotónk a trafóról, csak a rajzon lévő kevés adatból találgattuk. Én kemény trafót akarok építeni hozzá, ha lesz rá időm.
Hol van mindenki?
Jahogy péntek este van! Bulizni van mindenki?!
Kösz a segítséget! Csak az a kérdésem van még, hogy olvasval a fórumot, a társak azt írták, hogy nem mindegy, hogy lepucolva, vagy lakkozottan mérem! Szóval az a kérdésem, hogy most a rézhuzalnak a belselye legyen 0.32mm, vagy lakkozzal?
Ha ebből a drótból a Tp.1 (4x35 menet) trafót tekered akkor teljesen mindegy,akár lakkozottan is mérheted!Ha a Tp.2 (főtrafó) primer vezetékéhez alakítod ki a sodratot akkor számolásnál a 0,32 helyett számolj 0,3mm átmérővel és nem lesz gond.
Találtam egy kevés infót a rajzról: Bővebben: Link Nem sok, de ír valamit a légrésről és a flyback üzemről meg azt hogy 20kHz-en megy. (a PWM vezérlő 2-vel osztja az órajelet) az ETD ezen a frekvencián szerintem kicsi. Viszont ha benézel a "terminálra", ott a hasonló témájú topik végén találhat pár érdekes dolgot, igaz oroszul. Eddig egyet bántam meg igazán, hogy nem tanultam meg annak idején az oroszt. Nagyon sok eredeti megoldást lehet náluk találni. Üdv: P István
Így most már nem kell a terminálra sem átmenni...
Hali!
Úgy tűnik tényleg jól gondoltad. Most már borzasztóan érdekelne mekkora vasat használnak benne. Mivel ilyen alacsony frekin, ekkora teljesítményre, ezzel a működésmóddal... még ilyet nem láttam eddig. Valamikor azt tanultam, hogy kb. 500...1000W felett midenképp transzformátor elvű (push-pull) átalakítót kell használni, mivel hely- és költségtakarékosabb. A vicc az a dologban, hogy a legváratlanabb helyeken találkozik az ember rendhagyó megoldásokkal. Hiába na... mindig van új a nap alatt! Figyelgettem a többi közzétett rajzot. Az én észrevételem szerint, alig használnak Push-pull átalakítókat, pedig szinte ugyanannyi anyag kell bele. Csak egy apróságot tudtam felhozni erre, mégpedig, hogy egyszerűbb a trafót megtekerni. Pedig, ha belegondolunk akkor pont azért építünk inverteres készüléket, mert kisebb, könnyebb. De akkor miért nem a kisebb trafót igénylő átalakító típust használják? Lehet naivan hangzik a kérdés, de én többre tartom a szakmai és megbízhatósági irányelveket, mint az egyszerűsített gyártást. Vélemény?
Háát ezért az olvasmányokért puszi a homlokodra!
Ezen már én is meditáltam. Az "push-pull" akkor igazán jó hatásfokú ha nem kell szabályozni a kitöltési tényezőjét. Hegesztő inverterek viszont 20-40% kitöltési tényezővel mennek terhelve a szabályozás jellege miatt. Üresjáratban így érik el az 50V körüli gyújtófeszültséget. Kettős szekunder tekercs is veszteség növelő tényező, amin ugyan megoszlik a kimenő áram átlagértéke, de az effektív áram csak gyök ketted része az egyes ágakon, diódahidas egytekercses megoldás a nagy áram miatt nem jöhet szóba. A maximális indukció ugyan elvileg kétszeres. de a többi tényező miatt csak elvileg lehetne kétszeres teljesítményt kivenni a push-pull-ból. gyakorlatilag inkább másfélszeres körül.
A konkrét kapcsolásról már valahol olvastam, a lényege az lenne, hogy az egyik ütemben forward módban működik:azaz "áttranszformálódik" a rákapcsolt feszültség és közben a primer induktivitáson I^*L/2 energia tárolódik el, ahol az I értéke a primer induktivitástól 160uH, a tápfesztől (kalkulálni kellene menyi egyenfeszültség lép fel a kondin) és a bekapcsolási időtől függ (itt 20 kHz-nél max. 25 us) a következőben az induktivitásban tárolt energia kerül a kimenetre. Ezzel egy kicsit nagyobb teljesítményt érnek el a forwardhoz képest, de a trafó konstrukciója és a vezérlés összhangja kényesebbé válik. Tömeggyártásban csak a profit számít! De amit magadnak készítesz ott el tudod dönteni hogy neked mi a fontos. Részben ezért van értelme a hobbinak, meg persze a kihívás miatt is. Üdv.
lemértem a drótot, 0,30-as! Tekethetem ezzel mindkét trafót?
Tekerheted.A Tp.1 trafónak jó.A főtrafónak (Maci) ebből nagyon sok szál kell,a primernek 39 szál 0,3mm huzal,ez még tűrhető,de a szekundernek kb. 200 szál (!) és a fojtónak is ilyen kell!
A kapcsolás egy védőgázos alu hegesztőhöz van eredetileg. Az én emlékeim szerint, a tény, hogy alu hegesztéshez a kimeneti polaritást fordítják meg. Javíts ki ha tévedek. A rajzot ahogy átfutottam, nem sokat kell rajta változtatni. A frekvenciát persze felhúznám kb. 80kHz-re, ami a trafón 40kHz. A trafót én keményre tekerném. A vasmag méretét a szükség szerint növelve (ETD-ből van néhány), a menetszámot úgy számolnám, hogy réz szalag (0,5mm) és prespán papírral megoldható legyen a primer és a szekunder is. A fojtót kell még méretezni a célnak megfelelően. Az üresjárati feszültség 50Vdc körül alakulna, ami ugye visszaesik amikor ívet fog a pálca. A rajzon van rövidzár és szakadás védelem is. Ha valamit kihagytam, hát még majd beszélünk róla...
A főtrafónak és a fojtónak milyet használjak akkor
Főtrafó primernek a 0,3mm 39 szál,kicsit nehéz lesz majd a végeket lecsupaszítani,hogy forrasztható legyen,a szekundert és a fojtót lecsupaszított és újra szigetelt 16mm2 hálózati vezetékből is lehet,itt nem szigeteltek egymástól a szálak,de ez nem akkora gond,akkor is van a szálak közt átmeneti ellenállás,én hegesztő kábelt bontottam és abból van,a kettő majdnem azonos.Nem tudom,mik a lehetőségeid a keresztmetszetekre figyelj,azok legyenek megfelelőek,mint a primer,mint a szekunder oldalon.
Látom elkötelezted magad a "HARBOR FREIGHT #9181" mellett. Igen a trafó csatolása szerintem is szoros legyen "kemény" (az egyik képen az látható volt hogy nem egymás mellé van tekerve a primer és szekunder, és tényleg nem rezonáns elvű), de a légrés az kell bele, méghozzá akkora hogy ne változzon a primer induktivitás illetve azt 160uH-ről 80uh-re kell csökkenteni, ha emeled a frekvenciát. Ha 0,5 mm-es réz szalagod van azzal még plusz 0,1 mm-es szigetelést feltételezve max 15 menet tekerhető az ETD59-re belőle összesen. A szekundernek jobb lenne max 0,2-0,3 as szalag. Az IGBT-bőlis valószínűleg gyorsabbat/ngyobb áramút kell keresni mint a megadott típus.
A fojtó méretezése attól függ hogy mi a legkisebb és legnagyobb hegesztő áram, de szerintem az U57 nem rossz választás, olcsó, könnyű tekercselni, nehezen telítődik. De végül is az ETD-re is lehet méretezni, profibb lesz a kinézete. Üdv: P István
Fordítva, a primernek kellene a 0,2-0,3 as szalag.
Egyébként, milyen széles szalagból gondoltad? Lemezből akarod levágni vagy tudsz beszerzési forrást?
Hát én ajándékba kaptam néhány réz szalagot. Néhány saját készülékhez még elegendő. Az elkötelezettség... tudsz esetleg olyan rajzot mutatni, ami ennyire kompakt, szakmailag kiforrott?
Nem rossz értelemben mondtam az elkötelezettséget: az ember mérlegeli a különféle szempontokat és dönt a számára fontosnak gondolt szempontok alapján ami hobbi esetén végső soron érzelmi döntést jelent. Én legalább is így gondolom. Úgyhogy ha eldöntötted készítsd el, nem lebeszélni akartalak eddig sem, csak próbáltam a buktatókra rámutatni.
Nekem pl. az orosz változat a szimpatikus, ami szintén sok példányban és változatban készült el. Egyik változata (pontosabban kettő) az erdgab kolléga által bemutatott Maci és Bocs. Én csak ritkán hegesztek egy "gazdaságos" készülékkel, így igazából csak a kaland miatt akarok elkészíteni egy 100A-es invertert. A kompaktsághoz nézd meg a mellékletet egy orosz 100A-es forward készülék... Közben döntöttem a tekercs anyagról is, 0,16-os huzalból fogom a sodratot elkészíteni, tudom forrasztani nem egy leányálom.
Szerintem már vártad a kérdést!
A fotóhoz rajz is akad? Esetleg több fotó? A kíváncsiságom határtalan...
A masina nem orosz,csak orosz rajz után készült lengyel masina.
Itt a link lengyelül: http://www.elektroda.pl/rtvforum/viewtopic.php?t=1244183&start=0&si...b978c8 Itt olvashatod magyarul,bár ehhez némi fantázia szükségeltetik,mert vad dolgokat fordít a program! link A doksikat nem mind lehet megnyitni,jó részét csak regisztrálás után engedi! A hosszú link széttolja az oldalt! Figyelj oda, és használd a LINK gombot! deguss |
Bejelentkezés
Hirdetés |