Helló mindenki.
Kellene építenem egy Faraday-kalitkát és bebizonyitanom amiröl híres ,de sehol nem találtam hogy kell ilyet építeni légyszíves segítsetek.

Jah és még annak az elméleti vagy müködöképes leírása hogy hogyan kell a skin hatást bemutani vagy hogy lehetne. köszönöm szépen elöre is!

Üdv!
Szerintem a legegyszerűbb úgy lenne elkészíteni, hogy fém szúnyoghálóbol csinálsz egy ketrecet. Tesztelni pedig mobiltelefonnal tudod, ha beteszed meg kell szűnnie a térerőnek.
A skin hatás kimutatását viszont passzolom. :hide:

A skin hatás az az, amikor nagyfrekvenciás váltakozó feszt vezetünk egy ember bőrén kersztül és nem lesz az embernek semmi baja, mert csak a bőr külsején "megy" keresztül a fesz?

Szerintem a skin-hatást induktív ellenállás méréssel szokták megállapítani vagy nem?

Én is valami ilyesmire gondoltam, de leirni nem mertem nehogy hulyeséget irjak. Szerintem kellene 2 ugyanolyan értékű induktivitás, az egyik a ketrecen belül, a másik kívül, és az indukált fesz különbségével hátha lehet valamit kezdeni.

Igen, az! De csak a nagy frekvenciánál van ez, az 50 Hz nem az, szóval csak óvatosan :shocking:

A skin hatást úgy tudod bebizonyítani, hogy építesz egy nagyfrekvenciás kis-Teslatekercset, és amikor a pár tízezer voltal kapcsolatba kerülsz nem lesz semmi bajod. A Faraday-kalitka teszteléshet is ezt ajánlom.

A próbléma csak az hogy a fizika tanár szívrohamot kap ha ezt megcsinálom szerinte statikus elektromoságot kéne használnom.De azt hogy....?

Statikus elektromosságot könnyű elő állítani. Kell hozzá egy üveg rúd (vagy PVC), meg textil ruha. Kicsit összedörzsölöd a kettőt, és a csöved fel is töltődik párezer volttal, amit be kell fogni. Itt van egy példa: jútúb

Pl. ha egy olyan kocsiban ülsz, amibe éppen belevág a villám, az ijedtségen kívül valószínű nem lesz semmi bajod, mivel a kocsi fém burkolata ilyenkor Faraday kalitkaként működik, és elvezeti az elektromos áramot.

Statikus elektromosággal skin hatást nemigen fogsz prezentálni, mert azt hiába állítod elő nagyfrekvenciával nehéz lenne "szaggatni",bár mechanikus szerkezettel meglehetne oldani, mindkét kísérlethez nagyfeszültség a legalkalmasabb (látványosabb) hacsak nem a műszereken mért számokkal akarod demonstrálni. A kis teslatekercs veszélytelen, Skori oldalán van jó, az alkalmas lenne erre a célra. A Faraday kalitka azt szolgálná, hogy nagyfeszültség a belsejében nem tesz kárt semmiben - ehhez találj valamit ki.

Rossz TV-ből, vagy monitorból kioperált sorkimenő trafó és feszültségsokszorozó szintén képes kb. 20000V DC előállítására.

Amin feszültségsokszorozó van az veszélyes ilyen célra, :eek2: hiszen ott DC van és kondenzátorokban tárolódik az energia, ami nagyobb teljesítményű kisülést fog csinálni.

A fém szúnyogháló kétesélyes....
A mellékelt képen a hálót Faraday kalitkának gondolhatnánk 900/1800 MHz-en (a hálóméret elég kicsi a hullámhosszakhoz képest).
Annyira nem Faraday kalitka, hogy a hálóval borított antennával jól működik a GSM interface (leárnyékolás nélkül mellesleg nem is működik, túl sok nagy térerejű és egyforma térerejű bázisállomás fogható azon a helyen).
Magyarul: csillapítja ugyan a háló a jeleket, de nem szünteti meg. Mondjuk a háló szemei nincsenek összeforrasztva vagy hegesztve, "igazi" Faraday kalitkához az is kellene.

Faraday kalitkás bemutató elég egyszerű, készítesz egy sorkimenős meghajtót, és rárakod egy nagy antennára (alufólia darab). Egy ködfénylámpa a közelében világítani fog, viszont, ha megfelelően méretezett lyukátmérővel készítesz hozzá faraday ketrecet, és abba rakod a ködfénylámpát (vagy neont) nem fog világítani.
Skin hatásnak meg lehet mutatni azt, hogy nagyfrekvencián egy rézcső és egy rézrúd közt nincs különbség vezetésben (persze ez így konkrétan nem igaz, de érzékeltetni jól lehet, hogy a nagyfrekinek mindegy, hogy van-e középen vezetőréteg, mindenképpen a vezető külső részein halad).
A tesla tekercsnél ugyan igaz ez, de annak bemutatására folyamatosüzemű kell, és tökéletes kontaktus a tetőkapacitással. Aztán lehet az ujjak végéről kis ívet húzni. Ez látványos, de nehéz összehozni. De akár fát is meg lehet gyújtani pusztán érintéssel

Szia!
A korábbi hozzászólásokban a Faraday-kalitkáról írott dolgok tévesek. A Faraday-kalitka kizárólag sztatikus elektromos mező árnyékolásáról szól. Az áramoknak, de az elektromágneses hullámoknak végképp nincs köze ehhez. Mindent, ami rezgésekről, antennáról, stb.-ről szól el kell felejteni!
A jelenségnél arról van szó, hogy egy fémtest felületén a nyugvó elektromos töltések úgy helyezkednek el, hogy a test belsejében az elektromos térerősség nulla lesz, vagyis az oda tett elektromosan töltött testre nem hat erő. (Az elektromos térerősség nem azonos a mobilosok által közkedvelt "térerő" fogalmával, mert ott valójában az elektromágneses hullámokkal beterített térben mért elektromágneses fluxusról van szó.)
Fizika tanárként én a következő kísérleteket szoktam bemutatni.
1. Ápiszban vásárolt ceruzatartó fémhálós hengerbe lógatok cérnaszálon függő hungarocell ingát, majd a hálót feltöltjük megdörzsölt műanyag rúddal vagy fésűvel. A fémháló peremére papírcsíkokat, ú.n. lovasokat teszünk, amelyek jelzik a töltődést. Már a lovasok is mutatják, hogy míg kívül felemelkednek a parírcsíkok, addig belül továbbra is a falhoz simulva lógnak, vagyis belül nincs erőhatás. Az ingát kivéve a henger belsejéből, egyből odavonzódik a henger falához.
2. Tanárkollégákat szoktam elképeszteni azzal, hogy befőttes üveggel is megmutatom a kísérletet. A köztudatban ugyanis az üveg mint jó szigetelő szerepel, a Faraday-kalitkahoz viszont jó vezetőre van szükség. A hajon dörzsölt fésűvel kb. 30000V-40000V feszültségre lehet feltölteni egy alul jól szigetelt befőttes üveget. Az üveg felülete ilyen nagy feszültségeknél már rendkívül jó vezető. (Egyébként villámlási kísérleteket üveglapon végeznek a fizikusok.)
3. Egy kis műanyag edénybe étolajat öntünk kb. 2 cm magasságra, az edény két szemközti oldalára pedig alufólia felületet teszünk. A fóliákra kb. 5-6V feszültséget kapcsolunk. Az olaj felületére nagyon finom eloszlásban lisztet szórunk. Az erővonalak kis idő múlva láthatóvá válnak. (A két lemez között párhuzamos vonalak serege.) Ezután egy fémgyűrűt teszünk az olajba, és kis idő múlva látható, hogy az erővonalak a gyűrű belsejében megszűntek, kívűl pedig a fém felületére merőlegesen helyezkednek el. A gyűrű, amelyet használni szoktam egy tésztaszaggató fémgyűrű. A gyűrűt deformálva a belsejében továbbra sem lesz erővonal, kívül pedig az új alaknak megfelelően rendeződnek el, de mindig merőlegesen a fémre.

A skín hatást komoly felszerelés nélkül nehéz lesz bemutatni. Ahogy Collektor leírta a lényegét, azt kéne megmutatni, hogy a váltakozó áram frekvenciáját növelve a vezetési sáv egyre inkább a fém felületéhez közel kerül, vagyis a fémrúd közepe feleslegessé válik, kivehető, és egy fémcsővel helyettesíthető. Mérhető változásokat azonban csak nagyon nagy frekvenciánál lehet tapasztalni.

Remélem tudtam segíteni.

Igaz, hogy a faraday ketrec sztatikus elektromos térhez lett kitalálva, de mind a köztudatban, mind az elektromos szakmákban is a szaknyelv faraday ketrecnek hívja az AC elektromágneses tér árnyékolására szolgáló ketrecet, legalábbis tapasztalataim alapján. A helyes kifejezés erre simán árnyékolás lenne talán.

Szia!
Az elektromos szakma szóhasználatát nem ismerem, ebben bizonyára neked igazad van. De valószínűnek tartom, hogy Suhanc fizika tanára is úgy használja ezt az elnevezést, ahogy a fizikában szokták. Az elektromágneses hullámok árnyékolására használt "ketrec" működése szerintem az interferencia jelenségén alapul, ahol is a hullámhossz nagyságrendű lukakon úgy interferálódnak a hullámok, hogy nagymértékben kioltódnak a ketrec belsejében. Itt tehát csak a tárgy a hasonló, fizikai szempontból egészen más a két eset.

"A Faraday-kalitka kizárólag sztatikus elektromos mező árnyékolásáról szól. Az áramoknak, de az elektromágneses hullámoknak végképp nincs köze ehhez. Mindent, ami rezgésekről, antennáról, stb.-ről szól el kell felejteni!"

Nem kell elfelejteni!
Még az a szerencse, hogy sem a villámban folyó áramok, sem a rádióhullámok nem tudják, hogy a Faraday kalitka kizárólag sztatikus elektromos mező árnyékolásáról szólna!

Különben szerencsétlen repülőutasok százai halnának meg a repülőgépek testén folydogáló villámáramok miatt. (Ha meg folyik áram, az már nem elektrosztatika.) Márpedig a repülőgépbe csapó villámok ritkán okoznak katasztrófát. (A NASA egyik villámkutató gépét már 700 villámcsapás érte!)

A rádióhullámokat pedig igencsak jól árnyékolja a Faraday kalitka. Különben számtalan kisgyerek és felnőtt arcát, szemét "főzte" volna meg a rengeteg mikrohullámú sütő.

Az elektrosztatika törvényei ugyanazoknak a Maxwell egyenleteknek a speciális eseteiként adódnak, amelyek az elektromágneses hullámokat is leírják.
A Simonyi Károly (Charles Simonyi édesapja) egyetemi tanár által írt Elméleti villamosságtan könyvben ezek gyönyörűen le vannak írva.

Kedves kendre256!
Én csak azért írtam választ a kérdezőnek, hogy tiszta vizet öntsek a pohárba, hogy helyes fogalma legyen a a feladatról, és hogy ne tévesszék meg azok a tévedések, amelyek itt az egyébként segítőkész hozzászólásokban napvilágot láttak. Nem akartam ezügyben senkivel sem vitába keveredni. Hozzászólásod hangvételéből arra következtetek, hogy vitatkozni akarsz velem, de ha a tartalmat nézem, akkor nem találok semmi érvet. Ha nem haragszol meg érte, akkor úgy fogalmazhatok, hogy badarságok tömkelegét írod nagyképű handabandázás kíséretében. Egyet kérek csak tőled! Vezesd le nekem a Maxwell egyenletekből, hogy az elektromágneses hullámok nem hatolnak a vezető belsejébe! Valami azt súgja nekem, hogy ezt te nem fogod megtenni. Érdemes lenn utánanéznek a Maxwell egyenletekből levezethető E = - grad fi összefüggésnek (fi itt a potenciált jelenti), az Ohm törvénye néven is ismert összefüggésnek, amely leírja a fémes vezetőben a potenciálváltozást, és akkor a kettőt összetéve máris megkapod, hogy áramjárta vezető belsejében nem lehet nulla az elektromos térerősség. Továbbá felhívnám a figyelmed az antenna létezésére, amelynek működése éppen azon alapul, hogy a fém belsejébe is behatol az elektromágneses hullám, továbbá arra a tapasztalatra, hogy fémkasznis liftben is lehet mobilozni, valamint 1 réteg alufóliába csomagolt mobiltelefon veszi az adást, szóval e fémtestek belsejében nem lesz nulla a térerősség. 3 réteg alufólia már árnyékol, ami éppen azt bizonyítja, hogy az elektromágneses hullámok árnyékolása teljesen más kérdés, mint a statikus elektromos mező árnyékolása. A töltés és az áram közötti különbséget is érdemes lenne végiggondolnod! (Itt a repülőgép és villámcsapás zavaros történetére gondolok. A villámcsapás következtében áram kezd keringeni a repülőgép fémtestében? ) Ha nem megy, kérdezz, szívesen segítek, ha tudok. De tudatlanságodat semmi képpen ne erőltesd másokra, ne tévessz meg másokat, különösen ne ilyen stílusban! Gondolataidat, ellenvéleményedet megfogalmazhatod úgy is, hogy fenntartod a tévedés jogát és lehetőségét, miként én is.
Üdvözlettel: Göndör

Én nem akarok veled vitatkozni. Szerintem Te vitatkozol a tényekkel.
Te a Faraday kalitkát kizárólag sztatikus elektromos mező árnyékolására tartod alkalmasnak, minden mást hibásnak (badarságnak) tartasz.
Valóban, már nem tudom levezetni a Maxwell egyenletekből, hogy az elektromágneses hullámok nem hatolnak be a vezető belsejébe. Túl régen foglalkoztam ezzel. De a tények ezt mutatják.
Nézz bele elektronikus berendezésekbe, és számtalan Faraday kalitkát láthatsz, mindegyiknek az a célja, hogy az elektromágneses hullámok se be, se ki ne menjenek. És nem is mennek, működik az árnyékolás, a külső elektromágneses hullám belül nem hoz létre elektromágneses teret.
A Faraday kalitkának nem kell folyamatos, összefüggő vezetőnek sem lennie. Számtalan olyan eset látható, mikor lyukacsos lemezzel árnyékolnak. Ezen a hő pl. átjut, a sokkal hosszabb hullámú elektromágneses hullám pedig nem. Csak az a feltétel, hogy a lyukak mérete az árnyékolni kívánt hullámhossz méreténél sokkal kisebb legyen. Ezért árnyékolja a mikrohullámú sütő ablakán lévő lyukacsos fémlemez a 2,4 GHz-es (12,5 cm hullámhosszú) elektromágneses hullámokat.
Ugyanez elmondható a fémhálókról is. Ott viszont fontos, hogy a fémháló huzaljai jól érintkezzenek (forrasztás, hegesztés), különben nem teljesül a hullámhossz feltétel. A huzalhálókat az antennáknál is használják. Számtalan olyan TV-antennát lehet tetőkön látni, ahol a reflektort huzalhálóból készítik. Parabola antennák tükreit is készítik hálóból (grid antenna) azokon sem megy át az elektromágneses hullám.
Az előbbiek adnak magyarázatot arra, hogy miért lehet fémszerkezetű liftben mobilozni. A mobiltelefon frekvenciáján (15-30 cm) a lift nem tekinthető Faraday kalitkának, a sok nagy méretű nyílása miatt.
Ugyanígy nem tekinthető a gépkocsi sem a mobiltelefon frekvenciáin Faraday kalitkának, ugyanakkor például a 160 MHz-es sávban (hullámhossza 1,875 m) már érezhető csillapítás van.
A gépkocsi viszont Faraday kalitkának tekinthető villámcsapás esetén.
Az alufóliába csomagolt mobiltelefon nem igazán jó példa. Az alumínium nem olyan jó vezető, ráadásul azonnal oxidálódik a felületete, tehát a becsomagoláskor "nem feltétlenül lesz zárt" a kalitka. A vastagsága sem nagy, tehát az árnyékoláshoz szükséges veszteségek, áramok nem tudnak benne kialakulni. Az árnyékoláshoz elegendően vastag, jól vezető anyag kell. Az elektronikus berendezésekben az árnyékolások jellemzően ezüstözött rézlemezek, ha olcsóbban kell megoldani a dolgot, akkor ónozott vaslemezek.

Mindenféle Maxwell egyenletes levezetés nélkül a vezetőben elektromágneses hullám által létrehozott elektromos erőtér leginkább azért nem tud kialakulni, pontosabban gyorsan lecsökken, mert az elektromos erőtér a jól vezető anyagban rögtön áramot hoz létre. Ahol áram folyik, ott a vezető ellenállása miatt veszteség, hő keletkezik. Az az energia pedig, amely az elektromágneses hullám elektromos összetevőjéből hővé alakul, már soha többé nem fog mágneses térré átalakulni.
Az elektromágneses hullám mágneses összetevőjénél sem jobb a helyzet. A változó mágneses összetevő a vezetőben örvényáramokat indukál, melynek következtében abból is veszteség, hő lesz.

Az elektromágneses hullám útjába helyezett jó vezető az elektromágneses hullám mindkét összetevőjét csillapítja. Az elektromágneses hullám lényege pedig éppen az, hogy elektromos és mágneses energiája a terjedés során egymásba átalakul. Ha bármelyiket megszüntetjük a hullám nem jut tovább.

Az elektromágneses hullám leginkább a térben terjed, jó példa erre a külső árnyékoló vezető nélküli Goubau vezeték.

A repülőgépes történetben nem tudom, hogy neked mi zavaros. Azzal is azt jeleztem, hogy a repülőgép nem csak sztatikus elektromos tér esetén működik Faraday kalitkaként. Ha belecsap a villám, a töltések mozognak. Ha mozog a töltés, az áram, legalábbis én így tudom. (Az áram fogalmát természetesen a Maxwell egyenletekből is le tudja vezetni egy megfelelően okos ember, én ebben az esetben maradnék ennél az egyszerű megfogalmazásnál.)
Ha pedig folyik áram, akkor már nem elektroszatikus a tér, az ugyanis pontosan a töltések mozdulatlanságáról szól.

A repülőgép törzsében villámcsapáskor igenis folyik áram. Ha a töltések továbbmennek a repülőgép törzséből tovább a levegőbe (a villám útjába kerül a törzs), akkor egyértelműen átfolyik rajta az áram (ugyanez történik a fémtestű autó esetén is, a villám az autó alján a föld felé folytatja az útját).
Ha a repülőgép teste a villámmal "csak feltöltődik", akkor is folyik áram, a töltések mozgása alatt. Az áram addig folyik, amíg a repülő testére jutott töltések a repülőgép alakjának megfelelően el nem helyezkednek a fémtest külső felületén. A villámcsapás előtt és után is fog áram folyni, mikor a töltések a repülő testére (testéről) a levegőből (levegőbe vagy a földre) kerülnek (nem szoktunk találkozni sokmillió voltra feltöltődött repülőgépekkel a repülőtereken).

Miből gondolod, hogy a repülőgép törzsében "keringeni" fog az áram? Én ilyet nem mondtam.

Az eredeti hozzászólásomban humorizáltam egyet ugyan (lehet, hogy nem kellett volna), de nem személyeskedtem, nem sértegettelek.
Kérlek, hogy Te sem tedd ezt!

Mindenkitől elnézést kérek a "regényért"!

Bővebben: Link
A Faraday cage or Faraday shield is an enclosure formed by conducting material, or by a mesh of such material. Such an enclosure blocks out external static electrical fields.
To a large degree, Faraday cages also shield the interior from external electromagnetic radiation if the conductor is thick enough and any holes are significantly smaller than the radiation's wavelength.

A sztatikus elektromosság nem jelenti csak azt, hogy egy töltés egymagában ücsörög, sztatikussághoz is szükség van töltésmegosztásra (semleges tér esetén), márpedig az is áramnak tekinthető. De a lényeg, hogy mindenfajta RF elektromágneses, és sztatikus elektromos teret képes árnyékolni, a bemutatónak ebből a szempontból mindegy, milyen megoldást használ a topiknyitó.
Radar állomásoknál is faraday ketrecnek hívják a helyet, ahol a dolgozók tartózkodnak. Bár az inkább faraday-vár

Ha nem jut át az elektromágneses-hullám, akkor hogyan keletkezne örvényáram? Én úgy gondolom, bármilyen elektromos jelenség mindig a töltéskülönbséggel jár, a Faraday-kalitka egy zárt vezető anyagból készült test, amin kívül ha töltéskülönbség van akkor rövidrezárja abban a térrészben a feszültséget, így nincs feszültség a belsejében (a kintihez viszonyítva). A hullámokat vissza is verheti, így ugyancsak nem jutnak a belsejébe.

Ezt a linket én is megtaláltam, pontosan azt írja le amit én is mondtam. Csak azért nem hoztam fel érvként, mert nagyon könnyen kapja az ember viszontválaszként, hogy "a Wikipédiát akárki szerkesztheti, bármi lehet benne, nem autentikus". Ez elvileg igaz, de szerintem kevés dolod van benne, ami nem helytálló. Ezek is leginkább amiatt vannak, mert sok szócikk még nincs teljesen kidolgozva.

Örvényáram nem az átjutott elektromágneses hullámból keletkezik. Fordított a helyzet, az örvényáramok csökkentik az elektromágneses hullám energiáját, ezért (is) nem jutnak át a hullámok.

Tegyük fel, hogy az elektromágneses hullámra merőlegesen helyezzük el a vezető anyagot.
Az elektromágneses hullám mágneses komponense merőleges a hullám terjedési irányára, az elektromos komponense pedig mindkettőre.
Így a hullám elektromos és mágneses komponensének iránya a vezető síkjával megegyező. A mágneses komponens áramot indukál a vezetőben, de ezek az áramok a vezető síkjára merőlegesen folynak. És itt jön az, hogy minél vastagabb a vezető, annál inkább ki tud alakulni az örvényáram, vékony vezetőnél kevésbé.
Az elektromos összetevő csillapításánál pedig a vezető síkjával párhuzamos elektromos erőteret a vezető vezetőképessége"öli meg", a kialakuló áram miatt. Ott is érdekes valameddig a vezető vastagsága (vastagabb vezetőnél kisebb az ellenállás, nagyobb az áram), de a vezető mélyebb rétegeibe úgysem jut már be az elektromágneses hullám.
Jó nagyfrekvenciás árnyékolásokat lehet csinálni már 0,2-0,3 mm-es lemezekből is, sőt sokszor a nyomtatott áramkör rézfóliája is elegendő. Az igazán profi árnyékolások viszont sokszor 1-2 mm-es lemezből, vagy vastagabb alumíniumöntvényekből készülnek.

A tömegspektrumétereknél is használják a Faraday kalitkát; a detektornál egy pici lyukon bemegy az ionsugár. Jó minőségű kerámiával szigetetelt fém ionkollektort helyeznek a dobozka túlsó végére; néhány terelőlemezt az ionkollektor elé a szekunderemisszió kivédése végett. Egyszerűbb készülékeknél elektrométererősítővel, komolyabbaknál foto,vagy ionmultiplierrel növelik meg az érzékenységet
Természetesen ez a rendszer nagyvákuumban van.

Kedves kendre256!
Újra átolvastam előző hozzászólásom, és nem találtam benne semmi sértő megjegyzést. Hacsak nem sértő az, hogy a badarságot badarságnak a tévedést tévedésnek nevezem. Ezt kizárólag szakmai értelemben kell tekintened, nem azt mondtam, hogy hülye vagy, vagy ilyenek, nem vontam kétségbe elektronikai tudásod, és igazából megbántani sem akartalak. Ha mégis ez történt volna, akkor elnézésed kérem.
A Faraday kalitka elnevezésen vitatkozni értelmetlen dolog. Ez az elnevezés foglalt, kizárólag azt jelenti, amit írtam. Mellékletként két idézetet mutatok, az egyik a magyar fizikus és fizikatanári képzés egyik alapkönyvéből van, a Budó Ágoston (a fizika tudományok doktora, akadémikus) Kísérleti fizika könyvéből, a másik a Springer nemzetközi kiadó könyvéből, mutatván azt, hogy a Faraday kalitka elnevezés nem magyar találmány, hanem nemzetközi. (A kiadó neveként a következő olvasható: Springer-Verlag Budapest Berlin Heidelberg New York London Paris Tokyo Hong Kong Barcelona.) Tehát ezeken a helyeken ugyanazt jelenti ez az elnevezés.
Csak a nyomaték kedvéért ugyanazt másként is megfogalmazom. Megtévesztő neve ellenére a Faraday kalitka nem egy tárgy neve, hanem valójában egy jelenség, egy törvény neve. Ha a fémhálós poharamban ceruzát tartok, akkor nevezhetem ceruzatartónak, de ha elektromosan töltött fésűvel közelítek hozzá, vagy a hálót feltöltöm elektromosan, és azt vizsgálom, hogy a hálós doboz belsejében milyen elektromos tér alakul ki, akkor ugyanezt a dobozt e hatás szempontjából Faraday kalitkának nevezem. A pontos elnevezés tehát az lenne, hogy "Faraday kalikaként működő ...", de a magyar nyelv metaforikusan szeret fogalmazni, ezért azt mondjuk, hogy ez egy Faraday kalitka. Miközben az más szempontból lehet éppen cipős doboz is, vagy bármi. A többiek hozzászólásából is az derült ki számomra, hogy ezen az értelmezésen túlmenően még legalább kétféle értelemben használják ezt az elnevezést. A minden dolog mindenfajta árnyékolására használt eszközt Faraday kalitkának nevezni nem megengedhető, nem elfogadható. Ezen az alapon a függönyt is lehetne Faraday kalitkának nevezni, vagy a ruhásszekrényemet is. (Merthogy a látható fénytől ezek elzárt, árnyékolt térrészeket hoznak létre.) Ráadásul az árnyékolás elnevezés egy eljárás eredményét jelöli, nem pedig egyetlen dolog, nem egy fizikai effektus neve. Teljesen különböző fizikai hatások, beavatkozások, effektusok eredménye lehet az, hogy valami (például elektromágneses hullám) nem juthat egy adott térrészbe. Ezeket nem szabadna összemosni. (Ez a megjegyzés nem neked szól.) Én nem vagyok az elektromágneses hullámok árnyékolásának szakembere, de legalább három módját látom ennek. Az egyik a visszaverődésen alapul, ebbe beleértendő a hullámhossznál kisebb rácsállandójú rácsról történő visszaverődés, a második az interferenciával történő kioltás, a harmadik a kettős polarizációval történő kioltás. Ezek a lehetőségek meg sem jelennek a hozzászólásokban, pontosabban minden mindennel összemosva jelenik meg, mintha egyetlen dologról lenne szó: "az árnyékolásról". Dehát itt nem is az árnyékolás kérdéséről van szó általánosan, hanem a nyugvó elektromos töltések terének térerősségvektoráról egy vezető belsejében.
Megjegyezném, hogy nagyon tetszett az egyik hozzászólásodban ahogy elmagyaráztad az elektromágneses csillapítást. Aki ilyen szinten érti a fizikának ezt a területét, annak miért olyan fájdalmas belátnia, hogy a repülőgépes villámáramok és annak árnyékolása című fejtegetés egy badarság?
Én a magam részéről ezt a meglehetősen fáradságos és értelmetlennek látszó vitát szeretném befejezni. Neked és családodnak minden jót kívánok.
Üdv: Göndör

Szia!
Van ennek egy nagyon komoly levezetése a Maxwell egyenletekből, de van egy kevésbé precíz, logikai úton történő magyarázata is. Ez a következő.
Képzeljünk el egy tömör fémgömböt, amit feltöltünk valamilyen és valamekkora töltéssel. A fémben a töltések szabadon elmozdulhatnak, és mivel az azonos töltések taszítják egymást, igyekeznek egymástól minél távolabb elhelyezkedni, vagyis kiszorulnak a vezető test külső felületére. A töltésmozgás addig tart, amíg be nem áll az erőegyensúly közöttük. (Ez egyébként olyan gyorsan következik be, hogy nem mérhető ez az idő.) Ha egy nagyon pici töltést, egy ú.n. próbatöltést teszünk a gömb tetszőleges belső pontjába, akkor arra nyilván 0 erő hat, különben ez a töltés elindulna az erő irányába, ami nem lehet, mert éppen abból indultunk ki, hogy beállt az erőegyensúly, vagyis a töltések nyugalomban vannak. (A próbatöltésnek azért kell kicsinek lennie, hogy a többi töltésre gyakorolt hatása elhanyagolható legyen.) Mivel töltések nincsenek a gömb belsejében, és az előbbi gondolatmenet szerint elektromos erő sem hat ott, a gömb belsejét akár el is távolíthatjuk, elég meghagyni a vékony felszíni réteget, ahol a töltések tartózkodnak. (A térerősség vektor a próbatöltésre ható erő és a próbatöltés hányadosa.) Gömb helyett tetszőleges alakú fémtestet is lehetett volna mondani, a gondolatmenet nyilvánvalóan helyes maradna.

Csak egyszerű ketrec kell,de minden képp fém ketrec !Ez lehet akár egy madár kalitka is vagy építhetsz fém hálóbol is...És nem muszály nagyfeszt használni mert úgy is bizonyítható ha bele teszel egy telefont és meg szűnik a térerő...Bár a nagyfesz izgalmasabb! Azért nem ráz meg mert a ketrec külselyén fut az áram és mindíg a rövidebb utat választja így nem húz át a nagyfesz!