Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok!
Van egy ATX tápegységem, minden kábelt megtaláltam a feszültség kábeleken kívül (fekete, piros, sárga, narancssárga, kék, fehér) A PS on kábelt (zöld), P.G. kábelt (szürke) és a +5VSB kábelt (lila) is megtaláltam Van az alaplapon egy olyan kábel hely hogy, annyi van mellette hogy: "GA" ez milyen színű kábel és milyen számú alaplapi csatlakozóba tartozik? (A kép az egy olan tápról van ami ugyanolyan típusú mint az enyém de nem én fényképeztem) Ja és a típusszáma: Ami a burkolaton van: LC-B300ATX Ami a panelen van: X-B2002 ATX Ver:2,9 Köszönöm a segítséget mindenkinek!
Ha jól látom a karikázott vezeték csak egy egyszerű test átkötés.
Szia!
Akkor azt a test átkötést milyen számú alaplapi foglalathoz kössem szám szerint? (Vagy a test kábelek között mindegy?) (A mellékelt kép egy ATX alaplapi tápcsatlakozó bekötése.) Köszönöm!
Szerintem teljesen mindegy a test kábelek egypontból indul ki az összes
Ahogy Pyte is írja a test egy közös pontból indul, mint a többi ehhez viszonyított feszültség is. A képen jelölt vezeték "alsó" végződésében van a közös test (fekete), felette a +5V (piros), még feljebb a kondi felett a +12V (citrom), felette a +3.3V (narancs).
Köszi a pontot!
Szia!
Először is, a többi hozzászólást elolvasva nem egyértelmű, hogy a vezeték, amit karikáztál... (fekete színű és néhány, melegítős ragasztót@k*nnyal leöntött kondenzátor mellől indul) kimegy a tápegységből, vagy még a tápegységen belül van bekötve a másik vége? 1.: Ha kimegy a tápegységből, akkor nemigazán hiszem, hogy test lenne.. A legokosabb megoldás, ha nem kér kenyeret: Nem kötöd sehova sem. 2.: Ha nem megy ki, akkor... (ennek nincs értelme). Másodszor: Elég sok nem létfontosságú dolog hiányzik ebből a tápegységből. Én a helyedben nemnagyon használnám számítógép táplálására, vagyha mégis, akkor készülj fel, hogy esetleg alaplapon is ki kell majd cserélni a kondenzátorokat, esetleg tönkre is nyomhatja a gépet.
Nekem van (azaz volt, mert számítógépen kívül használva túlterheltem) ugyanilyen tápom, és az egy egyszerű átkötés a panel két pontja között.
Ebben az esetben teljesen jogosak az előző hozzászólások és valóban lehet test. Akkor viszont a témanyitó kérdést nem értem.
Fejtsd ki, hogy miképpen érinti az alaplapi, rendszerint PWM kimenete mögött üzemelő kondenzátorok életvitelét a tápból kihagyott PI-tag tekercse és hogy vajon a PI tag első kondija miért nem szorul cserére előbb, mint a második.
Sima földpontot közösítő vezeték lesz az, ami kicsit meglepő módon, nem fólián, hanem korrekten, vastagabb vezetékkel közösíti a készenléti kör vonatkoztatási pontját a főkörével. Habár a DR200x vezérlők állítólag tartalmaznak túlfeszvédelmet, és az LC-xB sorozatok rendszerint kevésbé elk.rt megoldások, ezt a tápot többponton vérző elektronikája miatt nem javallom használatra P3-as gépek felett. Ha akarsz rá költeni, akkor a Lomexben a hiányzó tekercsek pótolhatóak olcsón, kondikat érdemes lecserélni a szekunder oldalon 47µF felett teljesen, a készenléti kör primer oldali emitterköri kondijával együtt, valamint a forraszokat megerősíteni, és a 12V-ért felelős két, 3A-es dióda helyett egy rendes, TO220-as sottkyt berakni 15A körül.
Nem értem, hogy jön ide a PI tag?
Egyébként valóban igazad van: Szóval... Nem csak az alaplap kondijai használódnak gyorsabban, hanem minden kondenzátor. Különösképpen azok, amelyek a "tűzhöz" a legközelebb vannak, azaz a tápegységben lévők.
A tápegységbe (is) kerülő kondik egyik jellemzője a magas áramterhelhetőség, a másik az alacsony ESR. amennyiben ezek nem kamu adatok, ahogy azt megszokhattuk a kondipestisben részt vevő vackoknál, az ilyen megterhelés nem jelenthet gondot a termék életciklusában. Az alaplapon lévő kondenzátorok közül egyedül a nyers tápágakat látókra lehet mérhető hatással a szűrés hiányossága, de a lapon a lényeges ponton lévő elkókat az egyes részegységekhez tartozó PWM vezérlők dolgozzák meg, azokra a táp felől minimum megkérdőjelezhető bárminemű ráhatás.
A tapasztalatom pedig az, hogy a PI tekercse előtt szereplő kondik sehol sem degradálódtak kiemelt mértékben a tekercs utániakhoz képest. Öreg, 1x éves tápokban mérhető jelentős eltérés talán. Az alaplapon lévő kondiknál pedig éppen az egyes, nagyobb áramú, hőmérsékletű VRM területeken vigyorgó elkókkal van több gond, a nyers tápágakat ellátóknál ritkább és a legócskább tápokkal sem összefüggő meghibásodások voltak jellemzőek.
OK, én elfogadom, amit mondasz, de:
Erről vitázni itt most felesleges, mivel a konkrét tápegységnek sem az előéletét, sem a benne lévő alkatrészek állapotát/minőségét nem ismerjük. Még mindig nem értem, hogy hogy jön ide PI tag? A tápegység maga a "technológia" minden tárolójával, holtidős tagjával, amit a kompenzálószervvel ki szeretnél szabályozni.
Úgy jön ide, hogy a hiányzó alkatrészek a tápban a PI-tag (3,3 és 5V-on PI, 12V-on csak LC) tekercsei, illetve kondenzátorai. Amennyiben ezek megvannak, úgy -elméleted szerint- a PI tag bemenetén lévő elkó ugyanúgy magasabb terhelésnek van kitéve. Minden bizonnyal igaz, de ennek élettartamra gyakorolt hatása (szerencsére!) nem ennyire jelentős tapasztalatom szerint. Pontos modellezés tekintetében nyilván nem tudjuk összevetni a kétféle megoldás közötti eltérést ilyen explicit módon, hiszen az a darab ferritrúdra tekert drót mondhatni alapjaiban javít, azaz módosít a tápegység kimenetén megjelenő valamin, s így hatással van a visszacsatolásra is, vagyis az egész működésre, a megváltozott mennyiségű kapacitást nem is említve.
Attól tartok, hogy ebben a PI témában nem értünk egyet. Megkopott emlékeim szerint a nyers alap, a vas... a tápegységnek az a része kezdve a primer oldali kapcsolófélvezetőkkel, egészen a szekunder oldali összes alkatrésszel bezárólag, ahonnan a visszacsatoló információt vesszük. A PI tag, amit említesz, már a visszacsatoló ágban van. Emlékeim szerint.
A PI-tagok az egyes ágak kimeneti szűrését alkotják, C-L-C négypólus, ha csúnyán akarom a lényegét kifejezni. A visszacsatolás emögött ágazik el az egyes ágakból, vagy jobb helyeken az ATX tápcsatlakozóból vezetik vissza (3,3V-ot a nem olyan jó helyeken is, a lokál söntstabilizátorához, ha van ilyen).
Ezek szerint nem egy dologról beszélünk.
Nekem a PI tag egy szabályozástechnikai kompenzálószerv.
Jaaaa, hogy π tag... így már értem. Ez viszont nem egyenlő a szabályozástechnikai PI, azaz arányos-integráló taggal!
Én nem is szabályozástechnikai PI-tagról beszéltem. De talán mégis bennem a hiba, PI-szűrő a becses pontos neve a kapcsolásnak.
Nekem így jött át először, de nembaj, ezen nem veszünk össze.
Üdv!
Nekem az lenne a kérdésem hogy az ATX tápból a legnagyobb trafónak hogy vannak a lábkiosztásai? |
Bejelentkezés
Hirdetés |