Átnéztem a Csillagpontos földelést. Az lenne a kérdésem, hogy mi a különbség a között , hogy a középre teszem a földelést, és amit földelekt köré, vagy fordítva, eddig úgy tudtam az elektronikát, ha valami ösze van zárva akkor az zárva van és kész, ott vezetés van. Ez nekem így bonyolult. Az lenne a kérdésem, hogy a kapcsolás alapján jó megoldás lenne ha az ellenállás lábát ahova a bemenő jel földje megy, oda kikötöm a panelból és rákötöm az jel földjét és azt a potira. Mert a kapcsolás szerint a föld megy a hangfalra, szóval azt úgy hagynám.
Ha van valami jobb ötlet vagy föld leírás azt szívesen várom.

Köszönöm az eddigi segítségeket is.

Nem tudom, hogy köze lehet e a dolgokhoz, de én úgy kötöttem be , hogy a + rá kötöttem a St-By ellenálására, a mute pedig szabadon maradt. Én úgy értelmeztem a rajzot, hogy amelyik a +ra húz , az él, bár mondjuk ez a logika megbukik, hiszen akkor a másikat le kell váltani a +ról.

Ha ezzel gond volna így akkor légyszi szóljatok.

Nos ép ezért szálltam "harcba" Kovidivi kollégával, mert nemem más a kapcsolásom!
Nem pusztán néhány paraméter különbségről van szó, hanem arról, hogy a végén az én kapcsolásomnak ott van egy 10Ohm+47n Miller kapacitás, valamint a mut funkció direktre van kötve.



Te ezzel kb most úgy vagy, hogy értem én, hogy repülő, de mi tartsa a levegőben?
Nos abszolut de nem mindegy, hogy van földelve, vagyis vezetékelve.
Azért csillagpontos, mert minden testelés egy pontba fut be. Ha mód van rá és szét tudod választani a panelen a jel és tápföldet, tedd meg, és valahol egy pontban a tápegységnél, vagy a kasznis egy sarun találkozik.
Miért jó ez. Mert elkerüli az esetleges föld hurkokat. Mivel csillag alakú, készüléken belül nem jöhet létre hurok. Az más kérdés, ha egy "rossz" földelésű készüléket kötsz rá, esetleg zúgni fog.
Ha nem akarsz csillagpontos földelést, akkor a jel földet ne kösd bele a táp földbe, és a panelen is külön ágakon fusson. Lehetőleg a jel föld vékonyabb legyen mint a tápföld, és ne legyenek közel egymáshoz.
A te kapcsolásodnak is 22K-os poti "kell".
Ezt nem én találtam ki, hiába is erősködik Kovidivi kolléga, mert az erősítős topikban mondta nekem egy illető, hogy így kell, és én is így tudtam.

Igazából, ami a hangzást nagyban megváltoztatná, olyan alkatrészekhez nem tudsz nyúlni, mert az a tokban benne van... Csak apró módosításokat tudsz alkalmazni, bizonyos határok között. Erre értettem.

Renben van, köszönöm a segítséget, ki fogom próbálni a földelést átalakítani benne, valamilyen jobb fomrában. Most hétvégén nem tudok vele foglalkozni, mert nem vagyok othon, de hétfőn kipróbálom majd mindenképp a dolgokat és majd írok a fejleményekről.

Üdv: István

Kérdeznék még valamit.

Ha jól értem akkor a csillagpontos földelést úgy kell csinálni, hogy mindent amit földelek azt egy vezetékkel bekötöm egy központba ami ugyanakkora távolságra van midnenhonnan. Például adott ez az erősítő, csinálhatom úgy, hogy van rajta vagy 10 földeni való cucc, ezeket bekötöm valahova egyforma hosszú vezetékekkel, pl csináhatok a panleon egy központi részt ahova bevezetékelem a földelni valót és középen lenne a táp föld. Természetesen egyforma hosszú vezetékekkel, vagyis midnehova bekötök pl 10cm vezetéket, ez csak egy példa, a legközelebbi helyre is és a legtávolbaihoz is. Így ez lenne a csillagpontos földelés és ez biztosan véd a földhurok ellen?

Ne egészen ez a lényege. A vezetékek hossza mindegy, a csillagpontos földelés lényege az, hogy mindent amit földelni akarsz egy pontban kötsz össze. Így nem alakul össze hurok.

No mindent azért nem ,mert egy jól megtervezett végfokpanelt elég egy helyen rákötni. Általában a tápegységnél szokták kialakítani ezt a pontot. De vigyázz a ki , és bemenetekre is vonatkozik. Tehát a dobozhoz szigetelten szereljed fel és úgy a csillagpontból adj neki testet. A csillagpontot hozzá kell kötni a fémházhoz , és a védőföldeléshez is. Itt gondosan szerelj !

Na lássuk jól értem-e .

Csináltam két nyákrajzot, szeritnem a 2-es az a csillagpontos igaz?És ez különbözik az 1es rajznak a földelésétől.

Az első kép az igen a csillagpontos földelés, bár panelen nem feltétlen kell ezt "megvalósítani". Ott az a legfőbb lényeg, hogy külön ágakon fussanak a föld vezetékek, és a tápföldbe közösíted.
A második kép az az un. teleföldes módszer. De azt többnyire nyagyfrekvenciás áramkörök esetén szokás alkalmazni, pl. rádiótechnikai áramköröknél. Audió áramkört nem feltétlen kell így tervezni, bár rontani nem ront rajta.

Én úgy tudom, hogy a bemenő ellenállás úgymond az erősítő lelke. Sokban meghatározza az erősítő gerjedékenységét. Ez tokon kívül van.
A bemenő és kimenő kapacitások, a frekvencia átvitelbe szól bele.

Nekem testföldelés van az erősítőmön, így rosszabb mint a csillagpontos.Lehet hogy ez az oka a búgásnak?
A mute ágat azt le kell kötni a pozitivra,nekem csak a standby van lekötve és így szól?

Helló!

Ha 4 Ohm-ra kell 150W, akkor a hídkapcsolás "kevés" lesz, helyette a párhuzamosan kapcsolt 7293 a megoldás :yes:

Üdv!
Kicsit azért pontosítanék eme hozzá szólás miatt:" Audió áramkört nem feltétlen kell így tervezni, bár rontani nem ront rajta!"
Nem, hogy nem kell így tervezni, de nem is szabad, ha az ember "hifi" erősítőt szeretne készíteni! A földpontok kötése - teleföldes, hurkolt, csillagpontos- szinte kizárólagos meghatározója az erösítő térhatásának. A földpontba befolyó másodlagos fukciójú áramok (szűrőelkók, munkapont beállítás, stb áramai) zavarják az erősítő működését, sőt hibás nyákterv esetén ( nagyáramú gnd vezetékek hurkolása) akár pozitív visszacsatolást okoz az erősítőben, ami pl. egy tda7293-at, a több száz kHz-es határfrekvenciájával bizony megbolondíthat.
Végső konzekvencia: nem érdemes eltérni a már nagyon sokak által leírt "csillagpontos földelés" -t az erősítőnek.

Üdv!
Köszönöm a kis leckét, nagyon hasznos információk!
Nos igen, nem úgy megy, hogy csak fogjuk és átrajzoljuk a kapcsolási rajzot nyák-ra, külön tudomány a nyáktervezés is.
Eddig én is hasra ütés szerűen terveztem, bár csak papírformában vannak meg, nem kerültek megépítésre.
Próbáltam már keresni szakirodalmakat a neten, nyáktervezési szempontokról, de eddig sajna nem tudtam találni.

Ajánlom figyelmedbe ezt az olvasmányt:
Bővebben: Link
Én is ezt a programot használom.

Ez kicsit zavaros hsz.
Nem értem mit értel test földelésen?
A ST-BY és a MUT szerintem közösítve van, de ha nem, akkor a kapcsoláson belül egy ellenállással pozitívra van kötve, és csak a ST-BY él úgy mond.
Búgást ezer egy dolog okozhat. Rossz vezetékelés.
Hiába jó a földelésed, ha mondjuk a jelkábelek és a tápkábelek mágneses hurkot alkotnak. Bár nekem az én általam épített erősítőnél egy csokorban futnak a vezetékek, és nem búg.
Még mindig nem válaszoltál, hogy saját tervezésű nyák, vagy másolt topográfia?
gb197 nagyon jól összefoglalta.

Sajáttervezésű és elírtam nem testföldelés , hanem teleföldel csináltam, valószínmű, hogy ez az oka annak , hogy nekem adják azt a sípoló , búgó hangot. Megpróbálom majd a jel földet leválasztani és egy vákony vezeékkel bekötni a tápföldhözm, hátha úgy jobb lesz. Legvégső esteben pedig újra tevrezem csillagpontosra.

Köszi szépen!
Én elsőnek Tangoval kezdtem. Egy doszos kis progi. Egyszerű, nagyszerű, könnyen kezelhető.
Nagyon szerettem, csak az idő és a technika fejlődése váltásra kényszerített, mert az a progi csak printer portra tudott nyomtatni.
Így Eagle-re váltottam. Elég nehéz volt megszokni, megtanulni, olyan volt, mint ha játék zongorától, templomi nagyorgona elé ültem volna.
Mára mondhatni elég jól megtanultam használni, és nem igazán szívesen váltanék.
De átolvasom a cikket, és talán hangszert váltok...

Ne is kínlódj vele, tervezd újra, de akár melyik adatlapból kimásolt nyák terv tökéletes.

Én próbálgattam a Sprintet, de nekem nem nyerte el a tetszésem. Én anno ExpressPCB-vel kezdtem, de valamiért szürkeárnyalattal volt csak a hátteret kinyomtatni, és az nem volt valami fotózásbarát. Aztán jött az Eagle.. eleinte nekem is fura volt, de szerintem kis méretéhez és az árához képest elég profi kis program. Gerbert is képes generálni, ki is próbáltuk egy prototipusgyártó képen, csont nélkül működött. Valamint az Eagle annyiból előnyös, hogy van kapcsolásirajz-szerkesztője, és így huzalozásnál tuti nem kötsz el semmit, valamint ha nagyon sietsz, ott az autorouter.

Én csak annyit tennék hozzá, hogy visszafelé nem ajánlatos haladni a fejlettségi szintet tekintve

Ezt mire érted Norbertó? Hogy maradjak az Eagle-nél? Őszintén és szívem szerint nem óhajtanék váltani. Eleinte nem boldogultam vele, nem értettem, aztán kaptam egy hasonló progit, nevére már nem emlékszem, de az is túl hülye program volt, totál túl komplikálva. Őt követően neki ültem ismét az Eagle-nek, és sok minden dolog hasonlóan működik, de kezelhetőbben. Így nagyon beleszerettem ebbe kis progiba, és nem, szívesen adok fel egy megszokott dolgot.

Én az Elektronic Workbench egy eszméletlen utopizált, futirizált kiadását próbáltam. Majd egy hónapig seggeltem előtte, nem tudtam megtanulni nyákot tervezni vele. Eszméletlen egy elvetemülten túlkomplikált program.[/u]

Újra tevrezem. Tudom, hogy úgy egyszerűbb lenne, de amit én megtudok csinálni azt szeretem saját magam, vagyis szeretek tanulni a hibáimból . Például ha most egy kimásolt nyákot készítek akkor simán működne az erősítő és most nem tudnék a csillagpontos földelésről, meg a földeléseek különbözőségéről. Így inkább magam csinálom a nyákterveket, kapcsolási rajzot nem tudok még csinálni, mármint magamtól, de progival már megyeget, majd egyszer ezt is tudni szeretném , de addig még sok nyákot meg kell terveznem helyesen és sok hibát kell vétenem , hogy legyen tudásom, tapasztalatom. Akkor szerintem újra tervezem csillagpontosra és majd meglátom, a többi része az tutijó, csak nem hallottam még eddig a földelés fontosságáról.

Majd ha kész leszek és kipróbáltam az újj tervet akkor írok , hogy alakultak a dolgok, remélem segíteni fog.

Ez igen. Gratulálok. Ez helyes felfogás. Szurkolok hogy sikerüljön

Nagyon nem kell tervezni, csak legfeljebb egy kicsit puskázni. Korábban csatoltam egy képet, ami 2db 7293 -as ic párhuzamos aplikációját mutatja, 100%-osra optimalizálva.Bővebben: Link

Idézet:
„Ezt mire érted Norbertó? Hogy maradjak az Eagle-nél?”

Igen, pontosan arra! Főleg, ha már nagy nehezen megtanultad kezelni!

Szinte teljesen egyértelmű, hogy a Sprint Layout és az EAGLE nincsenek egy súlycsoportban.

Volt pár hsz-szel ezelőtt egy kérdésem, hányféle kapcsolás létezik. Kovidivi némileg meg is kifogásolta, hogy de zavar az eltérések, mikor azok nüánsz beli eltéréseket jelent, és a hangképbe semmiképpen nem szól bele.
E közben belenéztem a téma képeibe, és leltem pár eltérő kapcsolást, mind kapcsolás technikát illetőleg, mind értékbeli eltérést illetőleg. Bár egyik vonja magával a másikat.
Neki ültem, és megpróbáltam összegezni a látottakat, persze értelem szerűen.
Pár értéknél egy tartománybeli lehetőséget adtam meg, mint pl. a bemenőkapacitás , és a visszacsatolás értéke. Ez utóbbi elég tág határok között mozog, de a leggyakoribb a 680Ohm-tól 1,5K-ig / pár 10K érték. (Az 1,5K lemaradt a rajzról. Ezer bocs ez miatt!) De nem is az érték a fontos, hanem az, hogy az erősítési tartomány 20-30x arány között változik.
Az a megítélésem, hogy semmi ördögi kiegészítésről nincs szó, mikor esetleg valaki azt állítja, "erején felül" csikart ki teljesítményt a tokból, mind inkább egy nagyobb erősítésű kapcsolási megvalósítás áll a háttérben.
A kapcsolás megrajzolásánál az általános előfordulást vettem alapul, ami erősen a gyári kialakításra hagyatkozik.
Azt nem mondom, hogy tökéletes a kapcsolás, aki ki akarja próbálni, minden esetben próba panelen, védelemmel tegye.
Nagy galiba nem lehet, max. a némítás, készenlét körül akadhat, mert azt szét bontottam külön ágra, de nem tápra húzással, hanem földre kötéssel működik.
Annyi a különbség, hogy itt bontott állapotban inaktív, mert eleve tápra van húzva egy feszültség osztón keresztül.
Aki hibát vél felfedezni benne, vagy javítási javaslattal él, az jelezze!

Jó szórakozást kívánok!

Helló mindenkinek!

Nah szóval már újra terveztem a nyákot, de nem csináltam még meg majd csak a jövőhéten lessz időm rá .( emelt szintű matek és fizika érettségi mellett nem nagyon van rá időm ) Viszont amit kipróbáltam a 2 elkót és két kerámia kondit kikötöttem a nyákból, és bekötöttem őket vezetékkel a panelra a földelni valót pedig egy helyen összekötöttem , ez lett a csillagpont, ehez ment a jel föld és a hangal föld is . Nem tökéletes a hangzás, de így már nincs a sípolás, vagyis tuti , hogy ez volt a gond vele. Jövőhéten az új nyákkkal kipróbálom és majd azt is leírom, hogy hogy sikerült. Volna még egy kérdésem, hogy a hűtőn baj ha én oldalra tettem az IC-t ? mert nekem nagyon melegszik, nem tudom , hogy a földhurok miatt melgedett e annyira . Ismerősöm szerint nem mindeg , hogy hova rakom én oldalra tettem így a próbákra, de szerinte ott lekéne adni a a hőt nem felvennie és ezért melegszik nekem.

Vélemények ezzel kapcsolatban?