Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
A pn-átmenet záróirányú előfeszítésekor az áram hirtelen nagymértékű megnövekedéséhez tartozó feszültség. Az addig igen kismértékű áram kis feszültségtartományon belül nagymértékben, több nagyságrendben megnő. Normális üzemi körülmények között ilyen nagy zárófeszültségek nem engedhetők meg. Kivételt képeznek a Zéner-diódák, melyek éppen ezt a karakterisztikatartományt hasznosítják. A letörési feszültség előidézheti a lavinajelenség vagy alagútáram (alagútjelenség) megindulását. Kb. 8 Vnál nagyobb letörési feszültségek esetén a lavinahatás dominál, 4 V-nál kisebb letörési feszültségnél pedig az alagúthatás, e két érték között mindkét tényező. A lavinafeszültség hőmérsékleti koefficiense pozitív, az alagútáram következtében létrejövő letörési feszültségé negatív. A letörési feszültség nő, ha csökken a gyengébben szennyezett oldal szennyezéskoncentrációja.
Remélem eleget tettem: Idézet: „Kielégítő és nivós magyarázatot kérünk”
Igen. Ez egy jól megfogalmazott írás a jelenségről.
"A vak is látja, mi történt itt. Te valamiféle képzelt elsőségi poziciót próbálsz itt védeni. Feltettem egy szokatlan de működő kapcsolási rajzot, véletlenül pont olyat, ami túlmutatott a te Bx erősítőiden, mire 24 órán belül elkészült a te változatod, persze titkos kapcsolással. Ugyan miért gondolod, hogy versenyben volnánk, amikor én 1986-ban terveztem meg és tettem gyártásba?"
Nos ehhez annyit füznék hozzá, hogy nem 24 órán belül készült el, hanem már 4 hónapja megvan. Előző oldalon látható a beültetési rajza, ugyanis feltettem a tápegységével együtt. Maga a végfok így néz ki....
Jó én szeretnék indítványozni adminok ferűlé 1 hét warnt, az úriembereknek, aki velem tart tegye fel a kezét!
2 Ehhez a kapcsoláshoz tudna valaki egy tápot rajzolni? Gondolok itt pufferkondik méretére, illetve szűrőrészre a graez híd után! Illetve hogy mekkora feszültségű trafó kellene hozzá hogy graetz után 60V legyen! Köszönöm.
AC 43,6V-os transzformátor kell.
1 hét wran? (Én érthető okokból nem teszem fel a kezem.) Amúgy szívesen...
Szevasztok mesterek!
Azt hogyan lehet megtudni,megméri hogy egy hf.végfoknak mennyi a belső ellenállása,(vagy kimeneti ellenállása)? Köszi.
Ohm mérő?
A bemenetre nem is rossz, 46,9k-t mértem a PCL86-omon, 47k-t építettem bele. A kimenete az már más. Ő trafós, s a DC ellenállása 32,4 ohm.
Üdv!
Megméred az erősítő kimenő feszültségét (nem teljes kivezérlésnél, -20 dB) üresjáratban, majd addíg terheled, amíg a kapocsfesz felére nem esik. Ekkor a terhelő ellenállás megegyezik a belső ellenállással.
Hát, ha feltételezhető, hogy a kis belső ellenállás miatt nagyobb lenne a terhelő áram mint a max megengehető, akkor elég csak terhelni amíg károsodás nélkül lehet, majd az áramokból és feszültségesésből számolni lehet a belső ellenállást.
1 KHz sin.jellel, -20dB vagyis P ki max/10 és egy állítható műteherrel csökkented az ellenállást a kimeneten?Nem fog leszabályozni a tuláramvédelem?
Egy jó végfoknak bőven 1 ohm alatt van a belső ellenállása.
No persze, ha bajtaig szempontját figyelembe vesszük:
Idézet: , akkor ez persze erősen nem ajánlott. „Egy jó végfoknak bőven 1 Ω alatt van a belső ellenállása.”
A bemeneti impedancia meresere elfogadhato ez az ellenallasosztos, feszultseg meros modszer. De a kimeneti impedancia meresere mar nem feltetlen, foleg a szokasos felvezetos (atfogo negativ vcs.-t tartalmazo) vegerositok eseteben ahol a terhelo ellenallas erteke olyan alacsony lenne az 50%-os kimeneti feszultseghez, hogy a szokasos modon (multimeterrel) nem is lehetne megmerni, epp ezert nem lehet pontosan meghatarozni a kimeneti imp. erteket sem.
Egy atfogo negativ vcs. nelkuli erositonel (konkretan B5) sikerult nagyjabol meghatarozni a kimeneti impedancia erteket meressel ugy, hogy igen nagy kivezerelesen megmertem a kimeneti uresjarasi feszultseget majd leterheltem 4ohmmal es azon is megmertem a feszultseget. A rendelkezesre allo adatokbol ki lehetett szamolni, hogy kb. 0.3ohm a kimeneti ellenallas. Ez amugy nem meglepo, hisz gyakorlatilag a vegtranyok emitter ellenallasait mértem meg (azok egyebkent 0.3ohmosak). Ugyanez a modszer egy atfogo negativ vcs.-t tartalmazo erositonel (Conductor) mar nem vezetett eredmenyre ugyanis az uresjarasi es a terhelt kimeneti feszultseg kozott olyan kicsi volt a kulonbseg, hogy nem lehetett megmerni es igy szamolni sem a kimeneti impedanciat.
Az idősseb mesterek azt mondták minnél nagyobb egy erősítő belső ell.-a annál lágyabb a hangja,lásd csöves . Régebbi HI-FI erősítőkön volt egy kapcsoló amivel a hangzást lehetett lágyítani vagy keményíteni,a kimeneti ellenéllást változtatva.
Már megin lekéstem a válasszal.Akkor mondjuk azt hogy a belső ellenállás =emiterellenállás+tranyó ellenállás?
Szia!
Akkor hogyan számolható a Damping faktora egy végfoknak, hisz ez az egyik viszonyszáma? Gondolom csak van valami képlet rá.
Azt tudom hogy a damping faktor számítása tehelő ipedancia és a belső ellenállás hányadosa. Csak a belső ellenállás számításának a módját kérdeztem. ( Hisz nem tudjuk csak a terhelő impedanciából számolni)
Mindenesetre nagyon alacsony értékekről lehet szó, hiszen akár 400-as DF-el rendelkező erősítők is léteznek, ez pedig 8Ohmon is 20mOhm ot jelent. Idézet: „Akkor mondjuk azt hogy a belső ellenállás =emiterellenállás+tranyó ellenállás?” Nem-nem! Ez igy nem igaz. Foleg nem az atfogo negativ vcs.-t tartalmazo erositoknel. Altalaban ilyeneket epitenek az emberek, ezek az elterjedtebb kapcsolasok. Az atfogo negativ vcs-nek sok hatasa van az erosito globalis parametereire amik kozul az egyik az, hogy a nyilthurku erositon merheto kimeneti impedanciat lecsokkenti.
Stiasztok!
Megakarom építeni, a TDA 1557q-ra épülő erősítőt. Itt az adatlap, és rajta a kapcs rajz. Na most az lenne a kérdésem, hogy az IC 11. lábával mit kezdjek? Illetve van középen az a Reference voltage, az mi? És még egy más kérdés, van egy erősítőm, és van rajta egy olyan kapcsoló, hogy soft clipping, vagy vmi ilyesmi ez mit jelent? Köszi előre is!
A DF definicio szerint a terhelo es a belso ellenallas hanyadosa.
Namost vannak modszerek az erositok kimeneti impedanciajanak meresere amibol aztan egy adott erteku terhelesnel kiszamolhato a DF. Azonban a kerdes, hogy miert erdekes a DF mint parameter? A szokasos hangsugarzok impedancia menete hullamzik fel-le a frekvencia fuggvenyeben. Igy igazabol egy adott DF ertek egy adott frekvenciara meghatarozo csak. Ebbol az egeszbol szerintem az a fontos, hogy nem a DF mint konkret ertek az erdekes, hanem hogy ismerjuk az erositonk kepessegeit, tudjuk, hogy milyen erositorol van szo (topologia), ismerjuk (ha lehet) az erositonk kimeneti impedanciajat vagy legalabb azt, hogy kb. mekkora lehet illetve fontos ismernunk a hangsugarzonk impedancia menetet is. Ugy erzem ezek fontosabb dolgok mint egy konkret DF ertek mert ezek alapjan lehet rendszert tervezni/epiteni. Magasabb kimeneti impedanciaval rendelkezo erositokhoz pl. nem ajanlott az igen hullamzo, nagy impedancia csucsokat es volgyeket tartalmazo hangsugarzo, viszont egy igen kis kimeneti impedanciaju vegfokhoz mar nyugodt szivvel ajanlhato az elobb emlitett imp. menetu hangsugarzo.
Lehet tévedek, de én úgy tudom hogy minél magasabb a DF, annál jobban tolerálja az adott végfok a hangsugárzó mozgásából adódó visszáramot, jobban csillapítja a hangszóró kilengéseit. Tehát egy magasabb DF-ral rendelkező erősítő, úgymond jobban illeszkedik különféle hangsugárzókhoz.
Nem tévedsz,mert példu mikor a szinusz jel leér nullára gyakorlatilag rövidrezárja a hangszórót a végfok,és nem mindegy mekkora ellenállással. A legjobb az lenne ha 0 ohmos belsőellenállású feszültséggenerátornak tekinthetnén a végfokot.
A szavaidbol ugy veszem ki, hogy meg mindig nem erted igazan a DF-et mint parametert. A DF ket ellenallaserteknek a hanyadosa. Ez ideaig sztem vilagos. Az egyik az erosito kimeneti impedanciaja ami a frekvencia fuggvenyeben ugyan valtozik, de az egyszeruseg kedveert tekintsuk ugy, hogy allando. A masik ellenallas a terhelo impedancia. A terhelo impedancia a frekvencia fuggvenyeben akkor allando, ha egy sima ellenallasrol beszelunk. Ekkor csak egyetlen szam a DF. Azonban ha egy hangsugarzot veszunk mint terhelo impedanciat akkor mar nem jellemzhetunk egy erositot egyetlen DF szammal ugyanis a hangsugarzok impedanciaja szinte soha nem allando erteku a frekvencia fuggvenyeben mint egy sima ellenallase! Tehat egy hangsugarzonal mar tul.kepp egy DF gorbet kellene felvennunk es ez jellemezne az erosito+hangsugarzo kettost! Egy masik hangsugarzoval egy masik DF gorbet kellene felvennunk!
Magyaran a DF mint egyetlen szam csak adott terhelo impedancianal jellemzo ertek. Ettol sokkal beszedesebb az erosito kimeneti impedanciaja (ami egyebkent kiszamolhato ha ismert a DF es a DF ertekenek meghatarozasakor hasznalt terhelo impedancia) ill. a hangsugarzonk impedanciamenete. Tehat ez a mondatod: Idézet: „Tehát egy magasabb DF-ral rendelkező erősítő, úgymond jobban illeszkedik különféle hangsugárzókhoz.” ugy lenne helyesebb, hogy: ... egy alacsonyabb kimeneti impedanciaval rendelkező erősítő, úgymond jobban illeszkedik különféle hangsugárzókhoz.
Legegyszerűbb ha a 11-es lábat is hozzákötöd a + táphoz. A reference voltage-el nem kell foglalkozni, nem használjuk. A soft clipping pedig azt csinálja, hogy amikor az erősítő max hangerőnél elkezdene torzítani, vagyis clippelni, akkor azt kicsit kisimítja, így nem fog annyira feltűnni, hogy már torzít
Elnézést kérek lehet nem figyeltem,vagy eltévedtem a DAMPING FAKTOR sűrűjében de,végülis hogyan tudom megmérni az erősítőm kimeneti impedanciáját?
Értem hogy mit mondasz, és tudom hogy egy adott frekin mérik a DF-ot, más néven csillapítási tényezőt.
(különböző gyártók akár különböző frekin) Az alapkérdés azonban él, másképp feltéve, hogyan számolható (milyen képlettel)egy ismeretlen adatokkal rendelkező erősítő ( nem ismert a DF) kimeneti impedanciája, ha csak azt tudjuk hogy a rákapcsolt terhelő impedancia 8Ohm, és a mérőfrekvenciák 100Hz 1kHz? Idézet: „Ha alacsonyabb a kimeneti impedancia, akkor ugyanazon hangsugárzón magasabb a DF. ” |
Bejelentkezés
Hirdetés |