A söntöt negatív ágba célszerű tenni, bár felépíthető az egész a pluszra is. A "folyamatos áram": az indulás után(puffer feltöltődés, lágyindítás vége) a teljes félhullámok áthaladnak rajta hasítás nélkül, vagy is folyamatosan üzemel, ekkor már csak a túlfeszültségre törénő hasítás kezdhet működni. Egészen addig így kell maradnia, amíg olyan alacsony értékre nem kerül a puffer, aminek hatására újra letilt a vezérlés meghajtása (inverter meghajtója, nem a fázishasításé). Ekkor vagy fázishasítósan töltjük a puffert vissza, vagy marad folyamatosan zárva, szabadon választott. A segédtápoknak (az összes) már 100V-tól illik üzemelni, saját pufferrel (és tartalékkal), tehát az összes segédtáp ilyenkor még fullra meg van. Háromfázisos üzemre a fázishasítós nem javallott részemről, mert akkor három külön hasítós rész kellene, tehát mindent háromszorozni kell, ami már komoly érvágás. Ez a megoldás szerintem egyfázisra való.

mpisti: a hall-os mérő is természetesen egyenértékü a másik kettővel. Hobby gépekhez az olcsósága miatt említettem a hagyományos söntöt, otthon elkészítve. Ha figyelembe vesszük az elkészítés egyszerüségét, sokaknak jól jöhet. Egyébként hall-os is készíthető otthon, az "alapanyag" bőségesen rendelkezésre áll bontásból, pld. floppy, cd meghajtók háromfázisu motorjai, ehhez egy komparátor kell még, és kész is van (na meg egy sabilizátor). Természetesen ezzel nem analog kimenetet képezünk, hanem azonnal kapcsolójelet adunk a megfelelő áramnál. Ezek a hall érzékelők négy lábu (híd kapcsolásu) smd tokban vannak, két lábon referencia áramot folyatunk át (pár mA), a másik kettőről egymáshoz képest a mágneses térrel arányos jelet vesszük le, amit a komparátor bemenetén dolgozunk fel. A jel arányos a mágneses térrel, és szintén megfordulnak a pólusok is az áram átfordulásával. Készítek gyorsan egy képet, aztán mennem kell. A tokozásuk többféle lehet, az ismertető jegy a 4 láb, és a háromfázisu motor. A méretekhez a képre egy 5mm-es ledet teszek. Ezzel gyakorlatilag áramváltó is készíthető a főtrafóhoz is, de egy szkópos bemérés kell előtte azért. 10kHz-ig biztosan jó, de olyan 100-150 kHz-ig szoktak működni ha jól tudom, de még nem teszteltem őket. A legjobb megmérni az eredeti meghajtó áramát a használatához. Kaphatók is, de úgy már kevésbé éri meg. Csatolok egy gyári doksit KMZ10C is. A beállítása beméréssel, próba alapon teszt. Tekercs méret szintén.

Nem azért a pár Wattért, de szerintem elbeszélünk egymás melett!
Áram csak akkor tud folyni a pufferbe, ha a graetz illetve a hálózat irányából, ha annak a feszültsége magasabb mint a puffer elkó feszültsége.
Ez a helyzet csak a egyenirányitott színusz csúcsanál valósul meg, a periódus nagyobbik részében nem folyik áram sem a söntön sem a FET/IGBT-n keresztűl!
Azzal a bizonyos fázishasítással legfeljebb még tovább lehet rövidíteni a vezetési szöget.
Ebből következik az hogy 20A átlagáramhoz 50-100A csúcsáram fog fog a graetzen a söntön és a FET/IGBT-n keresztül folyni pufferelkós egyenirányításnál!
Ez igazábol a sönt szempntjábol érdekes a veszteségnek az áramtól való négyzetes összefüggése miatt.
A diódák és az IGBT-k feszültségesése függ ugyan az áramtól de nem olyan jelentősen. A FET vesztesége viszont szintén közel négyzetesen függ az áramtól kapcsoló üzemben.
De ha te ezt akadékoskodásnak veszed, hagyd nyugodtan figyelmen kívűl, csak gondoltam, ha már méretezésről van szó azért a részletek is fontosak...

Szia!
Megvallom őszintén,csak felületesen vannak infóim az arc force funkcióról! Sajnos a 70-es évek közepén még nem tanítottak ilyet az oskolában.Magyar infót szívesen olvasnék a témában.A hozzászólásod többi része is érdekel,de eddig semmi konkrét anyagra nem bukkantam,így ebben is nagyon kis cipőben járok.A múltkor feltettem egy halott gép képeit,ez kapcsán jutott eszembe (tudtommal ebben a gépben is van arc force ),hogy előveszem újra a panelomat és kibontom az egyik gépemet,összekötöm amit kell s megpróbálom mi történik.Mérni sajnos nem sok mindent tudok (nyema skóp),de valami változást csak észreveszek.Hogy ez a kis áramkör hogyan valósítja meg azt a bizonyos karakterisztikát azt nem tudom,de ha megítélésem szerint működik és igény lesz rá,felteszem a rajzot.Előlegben annyit,hogy Tubi kollégával,teljesen véletlenül,úgy kórésztuk össze a rajzot két részletben a "testvérektől",ráadásul nem is egy helyről,hiba is van bent szerintem,de majd meglátjuk.

Igen. igazad van, a csúcsokban folyik csak áram. Ettől függetlenül nem láttam még egy berendezést sem, amelyen nem átlagáramot tüntetnek fel. Így rá lehetne vezetni mindegyik hegesztőre (egyfázisu, kivéve a PFC-s), hogy xy csúcsáram. Egyébként adott ellenálláson adott teljesítményt átviszel, mindig egyforma lesz a disszipációja, függetlenül a kitöltéstől, tehát nem érdemes ellenállásnál ezzel foglalkozni, ha egyébként az adott áramot elbírja. Félvezető az más tészta. A 20A az 4,6kW tisztán, mire beér a pufferba kevesebb, és még hozzá jön a hálózat vesztesége, ami csökkenti (vezetékeken megy odáig is, és a névleges feszültséget nem lehet általában ilyen terhelésnél kivenni). De ezzel a bemenő teljesítménnyel már lehet hegeszteni szépen, ezért számoltam ezzel a méretezésnél. Egyébként nem vettem nehezen, hogy szóltál ! Én mindenkit meghallgatok. És tévedni is szoktam ! :eek2:

Ez így nem igaz! Ezt próbálom egy ideje elmondani, de még egyszer nekifutok a már egyszer leírt példán keresztül:
A sönt 0,01 Ohm és a pufferelkó töltőárama megy rajta kereszűl.
Folyamatos egyenáramnál: P = 20A * 300V = 6 kW
A söntön P= I^ * R =20 * 20 * 0,01=4W disszipálódik el

De mondjuk leegyszerűsítve, k = 20% (1/5) kitöltési tényező (az egyszerűség kedvéért, és ez közel van a valósághoz a pufferelkós graetznél) és 20A a terhelő átlagáram akkor az elkót 100A tölti az idő 20%-ban
akkor: a kivett teljesítmény szintén 6 kW
De a söntön P = I^ * R * k = 100 * 100 * 0,01 * 0,2 = 20W fog disszipálódni!

Egy kapcsi-rajz nekem is jól jönne róla, csak sajnos sehol sem találok!
Szkóp lenne csak gyakorlat nincs akkora...
Ti itt kenitek, vágjátok ezeket a dolgokat! Ez szerintem sokunknak tetszik! Ingyért kaptam, hát még egy próbát megér... Holnap lesz a napja...

Üdv!
(Azt jó lenne tudni,hogy a gyártó mekkora maximális kitöltési tényezőt enged meg az adott géptípusra,mert ha azt túlléped pl. maximális áram beállításakor akkor könnyen elszáll néhány pillanat alatt a géped. Azt tudom,hogy max. 46% volt a kitöltési tényező,amivel eddig találkoztam. Ennél csak kisebbet ajánlanak a gyártók. A jellemzőérték az 42-44% között szokott lenni.)
Na, erről kéne infó, hogy ezt hogyan is kell igazán mérni és hova kell a szkóp mérőzsinórjait csatolni, stb...
Sok mindent megjavítottam már és mondhatom, hogy jó arányban. De, türelmes vagyok és minden segítséget szívesen fogadok.

Igazad van ! Én mondtam, hogy szoktam tévedni ! Elnézést kérek, hogy nem figyeltem kellőképpen oda. Im Sorry!

A délutáni levelem után nem tudott nyugodni a "parasztja",mármint én,műhelylátogatást :wow1: szerveztem magamnak és összekötöttem a gépet és a kísérleti panelt (arc force,antistick,hotstart van egy panelon),bekapcsolás,gép indul,feláll és működik minden!Ívgyújtásnál "érezni" a rövid idejű többletáramot,nehezebb leragasztani a pálcát s mintha másképp is égne az ív,a leragadás védelem is működik,kicsit hosszabb (kb. 2mp) a gép visszaállása zárlat után mint a másik,általam alkotott megoldásnál.Leragadásnál nem izzik fel az elektróda,szépen letörhető,majd 1 és 2 számolva,billen vissza,engedélyezi a hegesztést újra.Mellékelem a romhalmazt ,a gép tetején van ez a panel kísérleti jelleggel,aztán majd be kerül a helyére.

Én a következőképpen járnék el:
Megnézném az "operation manual"-t,ezt minden -magára valamit adó- gyártó felteszi a honlapjára. ott szerepel a max. áram, amit a gép tud. A tapasztalat azt mutatja,hogy a gyártók, 0,2ohm terhelésen tesztelik a gépeiket-következésképp készítek egy 0,2ohm-os műterhelést, és a gépet úgy állítom be, hogy ezen a terhelésen tudja a névleges áramot,
akkor nem hibázol. Ne haragudj. -de ehhez vagy egy olyan műszer amely pl. 100kHz-ig képes mérni frekvenciát és kitöltési tényezőt, -vagy egy olyan szkóp,amely a kitöltési tényezőt kijelzi- szükséges lenne. Egyébként ámokfutás a javítás. Ha nem az eredeti alkatrészeket építed be, akkor a paraméterek változnak. Ezt jobb esetben potméterrel, extrém esetben alkatrészcserével kell kompenzálni.Ha ezt nem tudod realizálni, akkor a munkád eredménye pusztán szerencse kérdése.

A Merklénél (E153DC)már kutakodtam adat után a gépről de nem találtam semmit.
Van kéziműszerem a mivel meg is mértem a frekit, ami 46,4khz amit már előzöekben le is írtam. A cserélt cuccok egyeznek az eredeti tipussal azért is kérdeztem MOLNARF-tól, hogy az övében milyenek vannak és egyezett a két gép belseje... Tegnap mikor összeraktam akkor minden jól müködött csak én voltam a balfék mert mérőcsúcs helyett krokodil csipeszt használtam (tanulópénz)

Szia Gábor!
A rajzot mindenképpen jó lenne ha feltennéd akár okulás képpen. Az ArcForce lényege, hogy a gép nem csak áramgenerátoros karakterisztikát tud realizálni, hanem feszültséggenerátorost is,azaz alkalmas lapos karakterisztikájú hegesztésre. Az ArcForce potméter állásától függ az, hogy a feszültség a beállított áramhoz képest mekkorát esik. tehát ha az ArcForce potméter 100% állásban van, akkor a gép a maximális teljesítményt nyújtja, nem számít,hogy az áramfigyelő áramkör mit akar. Azaz nem engedi hogy a hegesztőáram az áramfigyelés függvénye legyen. Erre a gyártók két külön potmétert tesznek a gépre. Ha lapos karakterisztikát akarsz, akkor áramszabályzó maximum álláson, az ArcForce pedig beállítja azt, hogy ez hány volt mellett realizálódjon. Tehát MMA (elektróda módban )áramszabályzás, MIG(védőgázos előtolós)módban feszültségszabályozás. Ez a lényege, nyilván más elektronikával.

A cserélt cuccoknál nem csak a típus, hanem a gyártó is fontos, mint már korábban írtam. Az ilyen hiba ritkán hat vissza a meghajtóra, de nem lehet kizárni az ilyen jellegű hibát sem. Mindenesetre óvatosan kellene az újbóli élesztést végezni,- és semmi taperolás ott ahol az elektronok nagyot ütnek :yes:

Igen, semmi tapi!!! Mit javasolsz az élesztési folyamatot illetően? Nekem nincs szabályozható toroidom... (még)

Azt javaslom, hogy a szabályzó áramkört önállóan éleszd fel, hálózati táp nélkül, külön tápról. Ha az IGBT G-E elektródáján az adott frekvenciájú(korábban írtad) és kitöltési tényezőjű(ehhez "olyan" szkóp kell ami ezt tudja")jelet látod a szkópon, akkor jó eséllyel indíthatsz. De ha nincs megfelelő műszerparkod, akkor minden próba szerencse kérdése.

Tehát, összevan rakva és minden a helyére beültetve! Keressem meg azt a helyet ahonnan a vezérlés kapja tápot! Ez lehet a táptrafó szekundere is?

Lemaradtak...

Igen,a kis trafó után levő graetz egyenáramú oldala a számodra nyerő.Látok én ott egy tüskesort. Az tesztcsatlakozó,vagy van funkciója is?Ha tesztcsatlakozó,akkor oda ki van vezetve a graetz után az egyenfeszültség, azokon a lábakon át táplálható a kártya.Ha nem az,akkor két drótot ráforrasztasz a graetz kimenő,tehát egyenáramú forrpontjaira,és a stabkocka típusfeszültségénél 3-4V-al magasabb feszültséget adsz rá, polarításhelyesen. A hálózati rész feszültségmentes! A szkóp test csipeszét a stabilizátor hűtőbordára csípeted,a mérőcsúccsal pedig megméred az UC3524 kimenetén lévő jelalakot . Ott kb. 12-15V nagyságú,negyvenvalahány % kitöltési tényezőjű négyszögjelet kell kapnod. Ha ez megvan,akkor a testcsipeszt átteszed valamelyik oldal(vagy alsó,vagy felső)IGBT-k emitterére,a csúccsal pedig a gate elektródon mérsz jelalakot. ugyanakkora kitöltési tényezőjű, de már kissé torzabb jelalakot fogsz látni,a jel feszültsége általában néhány tized volttal kisebb mint a meghajtó IC kimenetén. De ez típusfüggő!!!
Az adott típust még nem javítottam, így nem tudom egész pontosan hogy a gyújtóköre mit produkál.Ha itt hasonló jelalakot látsz, akkor a másik oldali IGBT-n ugyanezzel a módszerrel kell elvégezni a mérést. Hát ez lett volna az alapellenőrzés, ezután következne a terhelésszimuláció, de természetesen ezt is hálózati fesz nélkül kellene elvégezni. Ehhez viszont már kapcsolási rajz stb... szükséges lenne. Sok sikert az élesztéshez!

Sziasztok!
Régebben kerestetek TCA 965-ös IC-t... Most kapható az APRÓHIRDETÉSEK között! :yes:

Köszi a figyelemfelhívást, nekem még van belőle,de gondolkozom rajta hogy kellene belőle vásárolni . A kínálati ár elfogadható és már elég ritka darab. Az inverterek tápfesz figyelésével kapcsolatban említettem meg,mint egy lehetséges alternatívát.

Ez nagyon korrekt segítség! Nagyon köszönöm! Ma megjöttek a cuccok, neki is állok a műtétnek! Ha elakadok jelentkezek...

Felteszem az eredeti rajzot is és a megvalósított részletet is,ez utóbbiban csak 1 CD4093 van.Potmétert egyik sem tartalmaz az UC eredeti potiján kívül.Többek között azért is írtam,hogy nem tudom hogyan és mennyire valósítja meg azt a bizonyos jelleggörbét.Kérem Tőled és Mindenkitől a kielemzést.A fordítás nem biztos,hogy pontos és szakszerű.Kérdéses részlet az eredeti rajzon alul lévő áramkör,ehhez is tartozik egy tekercs,de nem biztos,hogy az a meghajtótrafón van kivitelezve,vagy mittudoménmi.
Nézzétek meg!

Szia Gábor!
Ez az áramköri rész szerintem nem azt a funkciót(Arc Force)csinálja, amire amire én gondoltam. Amilyen megvalósítással én találkoztam, az egy potméter segítségével az ív"keménységét "változtatta, de szerintem az lesz a legjobb,ha megkeresem annak a gépnek a kártyáját, ami ezt a funkciót tudja, és megpróbálok oszcillogrammokat készíteni a működéséről.

Üdv! Az élesztés sikeres volt! Köszönet mpistinek a sok jó tanácsért... meg mindenki másnak aki hozzájárult a sikerhez...
Néhány kép az eredményről.
Még azért lenne egy kérdésem? Szerintetek az IGBT-k lábait nyomjam ki sziloplasztal? (gyárilag kilehetett, mert nyoma van)
Köszönet még egyszer...

Eszedbe ne jusson!
Az az anyag egy speciális savmentes gél.
A kötési ideje kb. 20 perc.
A sziloplaszt semmiképpen nem helyettesíti!

Értem! Akkor mivel? gondolom ilyet nem lehet csak úgy beszerezni!

Csatlakoznék mpisti hozzászólásához,a sziloplasztot az elektronikai alkatrészektől száműzni minél messzebbre!
Az ecetsav semminek sem használ.

Jó, jó! Akkor mivel tudom kitölteni úgy mint a gyári? Azért örülök, hogy megkérdeztem mielőtt tán kárt is tehettem volna benne...

Szilor KFT termékeire keress rá.
A gép jó, de a hegesztést még gyakorold.

Hát ez nem esett jól, ugyanis ez a szakmám...
Talán a beüzemelés stressze okozhatta a hibákat amit látni véltél...(kazánnál nem igazán megengedett)
Köszi a tippet, megnézem, hogy miket tudnak ajánlani mert azért kár lenne ha valami közel férkőzne a lábakhoz... Vagy talán még a lakkozás is megoldhatná ezt a problémát, nem?