Fórum témák
» Több friss téma |
Keress rá a youtube-on joetaylor79 -re ott megtalálod a videókat ami láthatsz néhány alap SMD forrasztást.
Ha SMD akarsz jól forrasztani akkor kérlek olvasd végig a fórumot és ne csak ezt hanem az összeset amit találsz. Először fejben kell megtanulnod jól forrasztani, a gyakorlat már csak a mestert teszi belőled  Rézharisnyát pedig csak ha nagyon profi leszel akkor kezd húzogatni a panelen, mert nagyon jól kell tudni hol a határ, aki tönkrevágja a panelt harisnyával az nem is tudja javítani azt, addig is: -Rézharisnya le -Páka hegy rá, megvárni amíg az ón megtölti a szálakat -egyidőben felemel mindkettőt, de nem mozgatni vízszintesen Pár forrszem felszakítása után már fogod tudni a panel határait. A hőmérsékletre nagyon kell figyelni mert ha alacsony akkor "ragad" a panel ha magas akkor meg nem fog a ragasztó a forrszemen. Ha így már tudsz biztos kézzel ónt eltávolítani a panelről, akkor kezdheted a vízszintes irányban történő mozdulatokat is (ezt mindegyik szabvány egyébként tiltja). Összefoglalva a sorrend SMDhez: 1. Elmélet (megfelelő tudás) 2. Szerszámok, vegyszerek 3. Forrasztás
Ha sok "sűrűlábú" tokot akarsz forrasztani és megengedheted magadnak, szerezz be levegős forrasztóállomást és ónpasztát. Illetve ha bontani is akarsz, egy 350°C körüli normál hőlégfúvót. Nekem ilyen felszereléssel 20 perc alatt sikerült kicserélni egy 100 lábú QFP tokot, úgy, hogy előtte sosem csináltam ilyet. Gyakorlatlanságomból kifolyólag 3 helyen ónnal rövidre is lett zárva 2-2 láb, de ezt ónharisnyával könnyen tudtam orvosolni. Nem mozgattam a harisnyát, csak odatartottam az összefolyáshoz és átmelegítettem. SMD szempontból legalább akkora különbség van az elektromos és a levegős páka között, mint egyéb szempontból a pillanatpáka és az elektromos között.
Miért a pillanatpáka mechanikus?
 Ha igen akkor mi a fenének dugdosom én már vagy húsz éve a 230-ba nem is tudom :hide: . Miket nem tanul az emberfia vénségére  .
Volt egy könyv, még általános iskolás koromban olvastam, és abban háromféle páka szerepelt:
- tűzipáka (bádogosok kedvelt fegyvere  ),- pillanatpáka (a pisztoly alakú, 220V-os, nyomógomb segítségével szakaszosan fűthető típus), - elektromos páka (amit ma itt a többség használ és rúd alakú, állandóan fűthető (szabályzást leszámítva) típus). Nekem ez volt a definíció, én ezen edukálódtam. Miért, Te hogy hívod az utóbbi kettőt? Egyik a pisztolypáka, a másik meg a rúdpáka, vagy hogy? Mert elektromos pákából is létezik ám pisztoly alakú, már a ruszkik is csináltak olyat a cucilizmusban.
Pillanatfűtésű és állandó fűtésű páka létezik elektromosban. A különbség értelemszerű, hogy míg a pillanat csak az adott pillanatban fűt föl, a másik állandó fűtésű. Formailag manapság ezt már fölösleges forszírozni, mert mindkettőben láttam mát pisztoly és rúd formát is. Itt a működési elvében van eltérés, előnye és hátránya mindkettőnek van. Ha a levegős azaz "air" pákákat is belevesszük a partiba, akkor meg főleg növekszik a variáció és a kezelhetőség.
Pro-kontra érvek: Pillanatpáka : Gyors felfűtés, ergo gyors rendelkezésre állás; könnyen mobilizálható, és a hegycsere is gyors. Sajnos ezekből a tulajdonságaiból jön, hogy a hegy rövid életű, és nem egy finom kis hegyes, hogy mindenhez jó legyen, illetve a hirtelen felfűtéses mivolta miatt a hőfokszabályzása - mint olyan - lehetetlen, ezért finom, vékony paneleket akár pillanatok alatt elégethet. E miatt csak gyors, és nem kényes munkálatokhoz ajánlott: vezetékelés, huzal ónozás, egy-két csatlakozó csere. Állandó fűtésű pákák: Állandó fűtése révén, üzem alatt, szinte folyamatos rendelkezésre állás; többféle hegykialakítás (akár a tűhegy is), így nagyon precíz, pici dolgok forrasztása is lehetséges. Folyamatos üzeme lévén állandó hőfokon üzemel, így a hegy, vagy szabályzás segítségével a hőfok tetszés szerint megváltoztatható. Sajnos e tulajdonságaiból adódik, hogy a pákát csak felfűtődött állapotában lehet használni, amit sajnos meg kell várni míg elér bekapcsolás után. Illetve, mivel folyamatosan fűt, biztosítani kell számára felfűtött állapotban a biztonságos tárolót a balesetek elkerülése érdekében. Ezt pedig folyamatos üzemben, szervizeléskor, vagy építéskor ajánlott. Hegy illetve pákatípustól függően akár durvább akár finomabb munkálatokhoz ajánlott használni: panelek, csatlakozók, IC-k , vezetékek ki- és beforrasztásához. "Air" azaz Forrólevegős pákák: Nagyon nagy előnye az előző kettővel szemben, hogy kontaktusmentes, ergo míg a másik kettőnek a hegye a forrasztás ideje alatt a forrasztandó anyagokkal kontaktusban van, itt csak a levegő, mint hőátvivő közeg szerepel, így fizikai kontaktus itt nem jön létre a páka és a forrasztandó anyagok között. Ez a tulajdonsága például az ESD érzékeny IC-k esetében jön nagyon jól, de sajnos ebből adódik az a probléma is, hogy nem csak tökéletesen a forrasztási pontot melegíti, hanem a forrasztás környezetét is valamilyen mértékben, ami adott esetben akár problémákat is okozhat. Aki tud még egyéb pro-kontra észrevételt, nyugodtan kiegészítheti az fentieket. Na megint egy hosszú monológ lett belőle  .Egy picit kiigazítottam a szöveget, mert volt benne néhány apró elírás, értelemzavaró fogalmazás, de szakmailag teljesen rendben van. Frankye
Köszönöm Frankye kolléga!
 Mentségemre szolgáljon hogy dög betegen zsibbadok itt a monitor előtt és így infulenzásan nehézkes összeszedni a dolgokat úgy hogy alig lát ki a kórból az emberfia.
Szívesen, és jobbulást! Csak nehogy valami vírust átküldj az éteren ide...
Én a Fahrenheitra szavaznék, a kis tesóját használom, nekem az bevált (nem a piros belépőt, hanem a 11000 ft körülit).
A SOLOMON se egy rossz páka, nekem van olyanom egy állomással, bár mióta kaptam egy kattogós wellert azóta be se kapcsolom, csak ha SMD-t kell forrasztani, mindössze azért, mert jobb forrasztani a wellerrel, mert amikor odanyomon egy picit nagyobb forrszemhez, nagyon jól tartja a hőt, míg a solomonnal kicsit tovább kell melegíteni, de az sem rossz páka.
Ha a három közül kellene szavazni, azért én az a Fahrenheit-re szavaznék, amit magitor kolléga is említ, az egy kicsivel talán jobban tartja a hőt mint a solomon.
Az air inkább gas. A levegő nem mindig jó. Néhány esetben jobb valamilyen gáz (nálam például nitrogén) használata. Védőgáz csak speciális esetekben kell, például műholdakba, bizonyos repülőkbe, tengeralatti gépekbe, élőlényekbe kerülő paneleket nem szabad folyasztószerrel forrasztani, ott kell kizárni a levegő oxidáló hatását.
Az pedig, hogy az egész alkatrész felmelegszik az nem probléma, ha a melegedés nem nagyobb mint 3 C/s akkor idális körülmények közt zajlik a forrasztás. Ellenben a páka hirtelen 260-550 fokjával.
Sziasztok!
Nem igazán forrasztás téma, de egy olyan kérdésem lenne, hogy 64 és 100 lábas LQFP tokozású IC foglalat létezik e? Nem egy elektro boltban néztem már, neten is, sehol sincs. Én vagyok béna?
Van ilyen foglalat tesztelési célra, de nagyon drága. Hasonló mint a képen (nincs kedvem megkeresni a megfelelőt). Illetve léteznek direkt negy volumenű tesztelésre/programozásra foglalatok még drágábban.
Igen, ilyesmire gondolok, csak nem találok sehol, konkrétan LQFPhez valót. Mennyi lehet az a nagyon drága? Kül ha nem találok ilyet, akkor valszeg a potyo féle megoldással fogok próbálkozni valami itthon készített panellal, max nem lesz furatgalvanizált...
Hú, én most csináltam egy ilyet TQFP100-as dsPIc-hez... ha tudom, hogy van ilyen gyáriba, lehet nem szenvedek vele. Amúgy mennyi a szállítási költség?
Nem szeretnék nagyon hülyeséget mondani (mert én csak rendelem ezeket) de olyan 200-300 euró darabja.
Lehet, hogy olcsóbb de én erre emlékszem. Biztos kell lenni valamilyen olcsó kínai gyárnak is valahol Szerintem csináld meg egy panelen a csatlakozókat és valami rugós kütyüvel rögzítsd az alkatrészt a panelra. Miért nem akarod beforrasztani inkább?
Valószínűleg nekem olcsóbb volt, mivel országon belüli postázás volt, de hármat rendeltem, az 11,7€, és fizettem érte úgy 14€-t a postásnak.
Aha, akkor ezek szerint külföldön vagy/voltál... hát akkor így behozatni lehet nem is érné meg annyira, biztos jóval drágább lenne.
Azért nem biztos, hogy sokkal drágább. Egy emailt szerintem megér a dolog.
2-300 euró??
 Á, nem hiszem azé, Texas MSP430 uChez kéne, a tesztpanelt, olcsóbban adják... http://focus.ti.com/mcu/docs/mcuprodmsptoolsw.tsp?sectionId=95&tabI...peId=1 Itt az Experiment boardot pl azzal az LCD kijelzővel 100dollár körül van. A szállítási költségre mondom, hogy a külföldi szállítóvállalatok árai nagyon nem arányosak az itthoniakkal... Ezt az uC-t ingyenes mintaként rendeltem a Texastól, ők állták a szállítási költséget is, ami 26 dollár volt össz vissz. Az ugye 4-5000Ft. A magyar furárszolgálatok, akármit rendelek Pestről, min 1-2000ért hozzák ki... Ja és nem egy kis levélben küldték hanem ilyen kisebb kartondobozban, rendesen házhoz hozta a FedEx, és ami a legjobb, most hétfőn rendeltem, szerdán itt volt, és végig követhető volt a neten, hogy éppen hol jár. Kicsit máshogy mennek ott a dolgok...
Mondtam, hogy nem tudom az árát de ma beszélgettem a kollégámmal és azok a teszt foglalatok sajnos tényleg olyan drágák, de találtam olcsóbbat is, panelba forraszthatót. Az én foglalataim profi méréshez vannak. ahol ugye tudnod kell a csatlakozó minden adatát ami befolyásolhatja a mérést. Örülök ennek a témának, mert találtam olcsó BGA foglalatot is. Egy jó mérőzsinór is drága.
Azt azért meg kell említeni, hogy bizonyos esetben nem szabad foglalatot használni, mert megváltozik a tervezett/valós impedancia és a sáv hossza. Bővebben: Link
Sziasztok!
Olyan problémám lenne, hogy az autómban lévő elektromos ablak mechanikájában elszakadt a bowden. Méretre vágtam egy újat, majd a végeire forrasztottam egy-egy szemet. De sajnos néhány nap használat után, gondolom a nagy terhelés miatt egyszerűen kiszakadt a bowden a forrasztásból. Mivel tudnám ezt a problémát megoldani? Valaki azt tanácsolta, hogy mártsam sósavba a bowdent, mielőtt forrasztok rá. Mi erre a megfelelő technika?
Hello. Az igazi megoldás, ha egy hurkot készítesz a bowdenből és csavarral összeszorítod. Elég hely van erre? Ha nincs akkor egy adapterrel folytathatod, ami a hurokba kapaszkodik. Anno, szívtam én is vele, hiába hegesztettük lánggal, rézzel, előbb-utóbb lecsúszott róla. De azóta fejlődött a technika, egy félprofi hegesztő, megoldhatja.
Sziasztok!
BNC aljzatra szeretnék hidegpontot forrasztani, de mivel alumíniumból van nem tudom hogyan kéne. Csatoltam egy képet. A lényeg hogy stabil legyen, de ami nekem sikerült az mindig egyből lejött. Lehet közbejátszik az ősrégi ón is. Segítséget kérnék, mivel és milyen taktikával tudnám megcsinálni? üdv.
Lehet hogy rossz kérdés és csak tudni kell forrasztani de légyszives valaki világosítson fel! :help:
1. Miért lenne alumíniumból? (nem is úgy néz ki)
2. Azért van rajta menet, hogy pl. előlapra lehessen csavarozni, s a csavaranya alá kell forrasztófület és körmös alátétet tenni. Bővebben: Link
Mivel ha jól látom, forrasztás után úgysem lehet rácsukni a fedelét és amúgy is menetes, mi lenne, ha egy olyan forrfül gyűrűt csavaroznál rá, amit pl. RCA aljzatoknál használnak?
Nem lehet, hogy túl kicsi teljesítményű a pákád, és azért lesz hideg a forrasztás, mert nem tudja átmelegíteni a házat? Szerintem egy ilyen ház nem alumíniumból készül. Hacsak az alja nem, de nem hinném. Kíváncsiságból megreszeltem egy BNC-s hálókártya csatiját, de most, villanyfénynél nem látom a színét.
Mivel aluminium forrasztására vagy kíváncsi adom a megoldást, de nem hinném, hogy ez gyógyír lesz a problémádra.
Idézet: „Aluminium forrasztása, esetleg galvanizálása házilag?!? Igen! (*EM) Bár kevesen tudják, de elég egyszerűen lehet forrasztani a sokak által forraszthatatlannak, vagy mások szerint csak csak titkos keverékkel való kezelés után forraszthatónak tartott fémet. Be kell vonni cinkkel, azután lehet forrasztani, galvanizálni, stb. A bolti csodaanyagok is ezt teszik, sőt valószínűleg azonosak a következőkben leírt filléres megoldással:10% trisót (trinátriumfoszfát, háztartásiban kapható), 10% ammóniákszódát (háztartásiban, vegyszerboltban van, egyébként ammóniumhidroxid a beceneve, ezt a varázsszót kell mormolni, vagy a képletét lobogtatni. ) tartalmazó, 90C-fokos oldatban először zsírtalanítjuk a felületet. Ezután 1..2 percre a 40...50 fokra melegített, lejjebb leírt bevonófürdőbe tesszük, majd azonnal lemossuk a kivett tárgyat, mert a felület másképp oxidálódna. Ezután lehet pl. a közönséges gyantás 'cinnel' forrasztani, illetve bármely fémmel normális módon galvanizálni. A fürdőben vékony, de tertós cinkréteg képződik a fém felületén, ez oldja meg a problémánkat... Ja, a bevonófürdő készítése: Fél liter vízben 50g nátriumhidroxidot, illetve másik fél liter vízben 30g cinkszulfátot oldunk fel. (Lám, mire jó a hengerelem cinkje, meg a ventillált kénpor, ha elégetjük... (háztartási, mezőgazdász szaküzlet, de otthon is lehet találni, mert sokan szeretik kénezve eltenni pl. a körtét. Legalább tudjuk, mit eszünk... ) A két oldatot kell összeönteni, és kész is a fürdő.”Üdv.
Köszönöm a válaszát mindkettőtöknek.
Ha jól emlékszem mikor vettem a csatit adtak is hozzá gyűrűt de az már elkajlódott. Veszek egy párat, hátha úgy már boldogulok. Páka állomást használok jelenleg háromszáz fok fölött egykicsivel. üdv. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
