Fórum témák
» Több friss téma |
Ez segít létrehozni a fémes kötést a forraszanyag és a csatlakozások között. Mivel a réz illetve előónozott felületeken megjelenő oxid réteg csak magas hőmérsékleten olvadna meg ezért szükség van valamire ami képes ezt eltávolítani a forrasztás előtt. SMD forrasztásnál még ki kell emelni a folyasztószer által keltett hőátadás hatékonyságának növelését is.
Gél állapotban ecsettel könnyen kezelhető, illetve állaga miatt kevesebb "maradék" kerül az alkatrészek alá. Van más oka is a gél állagnak de az most itt nem fontos. A No Clean pedig azt jelenti, hogy a visszamaradt "maradékok" nem befolyásolják az áramkör működését, nem igényli az utólagos tisztítást (ipari alkalmazásnál ez költségcsökkentő).
Köszi a választ! Szóval akkor valamilyen gél állagú folyasztószerről van szó (csak az olvasztószer elnevezés nekem furcsa). Vagy van valami különbség a folyasztószer és az olvasztószer között?
néha úgy írják mert az is a neve
Néha nekem is probléma átfordítani a megnevezéseket magyarra, mert én angolul tanultam az egészet. A folyasztószer angolul flux. Van liquid(folyékony), solid(szilárd), gel(zselé), powder(por alakú). SMD kézi forrasztásnál a liquid és a gel jöhet számításba. Ami neked fontos még az a "szárazanyag tartalom". Mindenképp próbálj 3 százalék alattit használni kézi forrasztáshoz. A megnevezése angolul a "low-solid". Két nagy csoport még a víz bázisú és a nem víz bázisú. A víz bázisúak nagy része vízzel tisztítható forrasztás után a többihez az előírt oldószer kell. Izopropil alkohol az esetek 99,99 százalékában jó erre a célra. Ha 0,2mm körüli "húzóforrasztáshoz" mindenképp a megfelelő folyasztószer használata ajánlott. A többi smd forrasztási esetben jó szinte bármilyen liquid/gel. A folyasztószer vegyszer, ha nem használod tartsd a hűtőszekrényben mert csak így őrzi meg a minőségét. Lejárt szavatossági idő nem jelenti a folyasztószer használhatatlanságát, ha próba forrasztás során meggyőződsz a használhatóságáról. Még egy jó tanács a saját egészségügyi érdekedben mindig használj elszívó berendezést (ügyelj a keletkező gőzök elkerülésére) illetve mindig megbízható/leinformálható gyártótól származó vegyi anyagokat vegyél az olcsó ki-tudja-mi-van-benne nem éri meg a kockázatot.
Már vagy tíz-tizenöt éve forrasztok ilyen-olyan piaci pákákkal, amiknek sima rézből volt a hegyük, sőt olyat is csináltam már, hogy egyszerű rézdrótból gyártottam hegyet szombat délután, mert rámjött a forraszthatnék, ezeknek a hegyén az ón szépen elterült, ha meg volt tisztítva. Most meg vettem egy Solomon pákát, gyártottam hozzá hőmérsékletszabályzót, belövöm 270 fokra, erre a hegye 20 másodperc alatt olyan koszos, hogy odanyomom az óndrót végéhez, és nem történik semmi. Ha épp le is olvad egy kicsi, akkor is csomóban marad az adott ponton, nem terül szét a hegyen, és nem folyik el rajta pl. a csúcsához. A régi pákáimmal meg tudtam azt csinálni, hogy a hegyére felvettem egy kis ónt, aztán odavittem, ahová kellett, és ott a csúcsát odaérintve szépen átfolyt a hegyről oda, ahová kellett. Most meg van egy rendesebb pákám, és csak ügyetlenkedek vele. Mit szoktatok csinálni a hegyével ezeknek, hogy szépen terüljön rajta az ón? Gyantába próbáltam mártani (HEStore-ból való gyanta), de nem segített semmit.
Nem ismerem ezt a típust, de kellene lenni valami "aktív" felületnek rajta, mint a Wellereken. Ha ez elkoszosodik, vagy a túl magas hőmérséklet miatt kicsit oxidosabb lesz, akor nem folyik rajta a forrasz, és újra kell aktiválni. Erre való a "tip activator" nevű anyag. Ez egy szürkés por, amiből forrasz-szerű anyag lesz a pákahegyen hő hatására, és ismét aktív a felület.
Hát van a hegyén kb. egy centi hosszan valami más anyag, az látszik. Viszont nem emlékszem, hogy 300 fok fölé ment volna valamikor, a gyári forrasztóállomásnál meg azt írja, hogy 450 fokig lehet melegíteni, nem hinném, hogy túlmelegedés okozza a gondot. Egyébként is kb. négy napja volt először bekapcsolva, és összesen szerintem nem ment azóta öt órát, elég meredek lenne, hogy ennyi idő alatt ilyen szinten oxidálódna...
Van nekem itthon valami régi szerem, amit nagyapám ilyen tisztítási célra használt nagy pákáknál, megpróbálom azzal, hátha segít.
Én is használtam rézdrótból készült hegynél közönséges rozsdamarót, hogy tisztítsam. Ott tökéletesen működik, de normális hegynél ne próbáld ki, mert tönkreteszi az aktív felületet (én megszívtam anno).
Szia!
Hasonló gondom volt nekem is, de elég volt neki a vizes szivacs.
Hali, akkor én is megosztom az én repertoáromat. Én egy Fahrenheit 28003 mas Állomást használok 50w ot tud közel egy éve van meg napi 4-5 órát megy, idáig 1 hegy ment tönkre mert sikerült kitolni vele egy beszorult trafólábat nyákból és elgörbült, bár még lehetett vele dolgozni de nagyon meglapult, többek közt. Nagyon meg vagyok vele elégedve, egyszerű cucc csak egy beskálázott hőfok potija van neki illetve visszajelző led, hogy éppen fűt, hűl vagy üzemkész-e. Kiforrasztáshoz pedig Fahrenheit hőlégfúvoját, nagyon jó vele dolgozni mert gyakorlatilag lemért 50 foktól 500 ig lehet beállítani, 2 lépcsős, 50-250 illetve 250-500, egy A4 nagyságú panelból a dolgokat ezzel kiszedem kb 15 perc alatt, nem égeti oda a nyákot, sőt még a kicsi kerámia kondik is tul szokták élni a procedúrát, Ic hez pedig ha nagyon beszorult vagy nem pottyan magátol ki akkor megkínálom olyan 150 fokos levegővel pár másodpercre és már szipkázom is le róla.
A korszerű mai pákahegy külső rétege vas. A réz az nagyon hamar kiég.
Kétféle oxid lehet a pákahegyen: 1. Magától az óntól származó oxidréteg. 2. A vas réteg oxidációja 3. Egyéb nem fémes eredetű szennyeződés A második az ami legtöbbször megkeseríti az életünket. Sem a szivacs sem a tip activator nem jó hozzá. A mechanikai tisztítás pedig redukálja a hegy élettartalmát. Sajnos a víz bázisú és az egyéb mai agresszív folyasztószerek nagy mértékben hozzájárulnak az oxidréteg képződéséhez. Ólommentes technológia magasabb hőmérséklet igénye is csak hab a tortán. Sajnos forrasztani csak tökéletesen ónozott heggyel lehet, az oxidált hegy hőátadó képessége akár az ötöde is lehet a normálishoz képest (magyarul nem olvad meg az ón). Senki ne vegyen "tip activator" vagy "tip cleaner" vegyszert, egyrészt mert nem igazán hatásos, másrészt drága. Érdekel mit használnak a profik ?? Holnap megcsinálom hozzá a videót addig türelem ...de ígérem utána soha többet nem lesz gondotok az oxidos hegyekkel.
Wow, kíváncsian várjuk, jól hangzik.
Potyo, lehet most nagy hülyeséget mondok, de én évek óta így használom a pákáimat (weller, solomon) , egyik az ugye, hogy ha befejezem a munkát, mindíg jól beónozom a pákahegyet, el tudom képzelni, hogy ez akkor azért jó, mert elzárja a külső fém réteget a levegőtől és nem oxidálódik. A másik dolog, hogy vettem egy dörzsi szivacsot, tudod a fém dörzsi-t és mindig azon húzom le a pákát, lehet ezért is marad oxidálatlan a pákavégem, mert kicsit fémesen tisztítom a dörzsi által, sokszor untam már állandóan beszaladgálni vízért a szivacsba, így inkább vettem egy dörzsit, nálam nagyon szuperül bevállt, esetleg próbáld ki. Üdv.
Én vizes szivaccsal tisztítom és mindig vastagon ónozom mielőtt kikapcsolom. Amikor újra felfűt, akkor letörlöm a szivaccsal a régi "védőónt" és lehet is dolgozni vele.
WSP80 -at használok PU81-es állomással.
Nekem az a bajom, hogy megtisztítom a hegyet munka közben mondjuk wc papírral (elfelejtettem venni olyan pákatartót, amin van az a szivacs is), de utána kis idővel már megint koszos, és megint törölgethetem. Lehet, hogy nemjó a forrasztóónom a vasbevonatú hegyhez? Pedig már a régi pákával is használtam...
Azt a dörzsi szivacsot nem ismerem (vagy most nem ugrik be) tudsz róla mondani valami bővebb infót?
Kész lett remélem látható a lényeg. A dolog neve Sal Ammoniac block. Nagyon régi pákaónozó cucc ez, csak a mai napra igen kiment a köztudatból. Egy "szappan" fórmájú darabot vettem 12 euró-ért (drágán vettem lehet olcsóbban is) postaköltséggel együtt. Az a kis lyuk ami látható rajta nekem három hónap használat alatt jött össze tehát úgy érzem örökéletű befektetés.
Sal blokk használata: 1. Pákahegyet üzemi hőmérsékletre hozni. 2. Gyengéden (nem kell nyomni mert ugyan a Sal-t nem teszed tönkre a pákahegyet viszont igen) megforgatni "áthúzni" a blokkon, hogy mindenhol leoldja az oxidokat. 3. Nedves szivacson pákahegyet áthúzni 4. Mint a második lépés csak itt adunk hozzá ónt is. A SAL blokk nem rasszista nem tesz különbséget az ólmos és ólommentes ón közt, tehát jó mindkét esetben használható. Nyugodtan lehet egy nagyobb óngolyót létrehozni. 5. 2/3/4 ismétlése a tökéletes ónozás eléréséig. 6. SAL blokkot boldogan elpakolni valahová és forrasztani, szobahőmérsékleten tárolható az örökkévalóságig. Használata
dehogynem ismered, csak nem ugrik be, Bővebben: Link csak nyél nélkül, próbáld ki , érdemes, jobb mint pzs-vel törölgetni álandóan a pákavéget, (tapasztalat) nem kell vizezni semmit sem, csak egyszerűen belenyomkodod a végét párszor és tökéletesen tiszta marad, az ónfelesleget is eltávolítja, próbáld ki, 100Ft-ot megér. Én ezt használom évek óta.
Üdv.
Van ennek valami magyar neve? Hol lehet beszerezni?
Ez egészen véletlenül nem BORAX ?
Idézet: „A forrasztásra való alkalmazása azon alapszik, hogy a fémek magas hőmérsékletben oxidálódnak, az oxidréteg megakadályozza az összeforradást, ámde a borax az oxidot feloldja s így közbenjöttével a forrasztás lehetséges.” Részlet a wiki-ből
Erről az anyagról van szó:
Ammónium-klorid (ammóniasó) idézek énis a Wikiből: "az ammónium-klorid szinte bármely barkácsboltban beszerezhető, mert a forrasztópákák forrasztási felületének, és a forrasztandó felület megtisztításához szokták alkalmazni"
Na ilyen az, amit nagyapámtól örököltem, ő legalábbis mindig szalmiáksó néven emlegette. De ez már lehet, hogy azért tönkre van menve, mert már amióta én emlékszem rá, ennek valami kékes volt mindig a külseje, és már elég kevés is van belőle. Na akkor szétnézek az üzletekben, hátha találok.
Igen, szalmiáksónak is hívják. Lehet hogy majd énis körbenézek, hogy be lehet-e itt helyben szerezni.
Használom én is, a praktikerben talán 200 Ft-ért vettem vagy 5 éve. De ritkán van rá szükség, ha használod és gondozod a hegyet.
-szerintem-
mondtam, hogy jó régi cucc
De ez a legjobb, és hihetetlenűl olcsó. Sajnos néha gondot okoz magyarul fogalmazni, mert nem ott tanultam a "szakmát". De a google jó barát... Láttam belőle port is. A Henkel gyártja is mindkettőt.
A praktiker az jó ötlet. Ott minden van (Ott vettem a múltkor forrasztóállomást is)
Csak az a baj, hogy viszonylag ritkán jutok el oda.
Ma vettem a praktikerben egy fahrenheit 28003 forrasztó állomást otthonra. Az eladó, amikor lepecsételte a garanciát nem rakta vissza a felhasználói leírást. Nagyon megköszönném, ha valaki tudna küldeni szkennelve egy leírást.
Sziasztok!
Nem olvastam teljesen végig a teljes topicot a terjedelemre való tekintettel, de úgy láttam, hogy talán nem esett szó arról, hogy SMD alkatrészt (illetve olyan IC-t, aminek a lábát a nyákRA és nem befúrva kell forrasztani) hogyan kell pákával forrasztani. Azt kérdezném, hogy pl. az ilyen IC-nél hogyan tudok úgy forrasztani, hogy ne forrasszam össze az IC 2 lábát, illetve milyen technika van ilyen esetekre ? Köszi a válaszotokat!
Általában ez úgy néz ki, hogy forrasztás közben előfordul, hogy több láb összekötődik, de ha megfelelő mennyiségű folyasztószert használsz, akkor szépen le lehet húzni a pákával a felesleget a toktól elfelé húzva a pákát, miközben melegíted a "csomót". Van aki ilyenre ónszívó harisnyát használ, de az szerintem pazarlás, megfelelő mennyiségű ónt kell használni, akkor nem kell harisnya, a felesleg átfolyik a pákára. Nemrég forrasztottam fel három TQFP80 tokot (0,5mm lábtávolság) , ezzel a módszerrel szépen sikerültek.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |