csá
az átpaszírozható teljesítmény függ a frekvenciától,
azaz amit az adatlapban megadtak az sztem 20KHzre van..
a PC tápokban meg 100Khz fölött van a freki...
Ae^2*4*f=P
ahol :
Ae :a mag keresztmetszete (cm^2)
f :a freki (minimumértéke)(Hz)
P meg a átpaszírozható max teljesítmény (mVA, mW)

Hali!
Köszi így mostmár vágom!
Üdv.:Csonty

Dehogyis!!!
csak a vezérlést raktam össze de nem kapcsoltam rá a tápra az a helyzet hogy a vezérlés kimenetére még kellene pár és kapu meg még egy két cucc hogy meredek legyen a vezérlés.
A méréseimnél főleg az a baj hogy a komparátor kimenetén nem négyszögjel van hanem inkább trapéz. Ez a műveleti er lassusága miatt van.
Inkább két vez ic vel próbálkozom. talán az egyszerübb. Egyébként ez nem azt jelenti hogy ez az ut nem járható, csak kissé göröngyös!!!!!!

Háát a 2.0 jó bonyolult!!! nem tudom mindenre szükség van e. Majd tanulmányozom. Most rajzolom az én két ic-s verziómat majd honap rakom fel.
Egyébként nem a segédtápba kötök bele hanem hogy miért kell + és - feszültségű, szerintem megoldható szimplával is.
na mahjd holnap.
Csá!!

"PC tápokban meg 100Khz fölött van a freki"
Hát el kell hogy mondjam hogy maximum 50 Khz a frekvenciájuk. Fűleg az indukciót méretezik telítésbe és így nyernek nagyobb teljesítményt.

A belekötést nem neked céloztam .
Igen mehetne sima +gnd táppal is...
Ha maj megnézed akkor rájössz, hogy egyátalán nem bonyolult..sőtt..
2db full független félhidas konverter (csak a TL van slave_master-ba).
A vezérlést optoval elválasztottam --> azért kell az a +2db független segédtáp (4420 aknak..).
A két kimenetet sorba kell kötni,
így megkapjuk a +-gnd tápot, a visszacsatolásokkal be kell löni 100% ra a szimmetriát.. és utána már faxán megy (elméletileg), simán viszi az asszimmetrikus terhelést .. úgy hogy nem mászik el a gnd...
jah a TL494 kimeneti tranyói egyenként csak 250mA -t bírnak..
EMI szűrőről és a PFC nincs valami anyagod? (méretezés .. vagy valami használható, mert a neten nem találtam annyi anyagot, hogy tiszta legyen a kép, EMI szürőről semmit se )
csá

telítésbe viszik a magot??

Egy észrevételem lenne: a fetek ki-be kapcsolgatásáhon az optocsatolókat kerülni szokták, mert lassúak egy ilyen feladathoz, főleg ebben az elrendezésben. Inkább javaslom az IR2110-et a fetek meghajtásához.

jajj azt elfelejtettem mondani, hogy a feteknél a műveletiknek látszó cuccok azok a MAX4420-asok (eagleben nincs benne)
jah elég lassú az optocsati majd még átgondolom a trafós dolgot is..
(sztema MAX4420 jobb mint az IRF2110)

THX
csá

Nos itt van a te elved szerint működő kapcsolás csak lespóroltam néhány dolgot.
Modjuk annak hogy 2 trafót használunk van előnye is mert dupla akkora teljesítményt kinyerhetük. Mondjuk ebbe a kapcsolásba már tényleg nem kell semmit venni csak a 4 fetet.
Gondoltam rá hogyha nem fetes lenne hanem tranzisztoros akkor még olcsobb lenne mert ugye számítogép tápba tranzisztorok kapcsolgatnak. Igy aztán két 300W os tápból lehetne csinálni +-40V os 600W-os tápot. Aztán akkor tényleg mondhatnánk hogy 1aus2 J
De modjuk a négy optokapu elég jol megemeli az árát, hégmazt kéne lecserélni trafóra.
Egyébként mi az az emi szűrő

Egyébként mivel rajzoltad a kapcsolásokat?

eagle 4,11(javított )
csak sajna gyakran hiányoznak alkatrészek az adatbázisából amire szükségem lenne..
(pl MAX4420)

én sem tom miaz az EMI szűrőő, pont azért kérdeztem..
neten nézegettem leírásokat, meg könyvbe is láttam már, viszont azt, hogy mi re való azt nem derítettem még ki ...
PFC hez valami képlet (az analóghoz) ??
..
már montdtam, hogy azért van benne 2 trafó (a ferrit.. ) ha egy trafón eltérőek a félperiódusok idejei, akkor a vas egy bizonyos eltérés fölött egyik oldara telítődik...(ha külön modulálod a oda és a vissza irányú félperiódusokat, és asszimmetrikus terhelést teszel rá..) bizonyos mértékikg korrigálná az elektronika a kimeneti asszimmetriát, de ha nagyon asszimmetrikus, akkor a magot egyik irányba sokkal jobban kell mágnesezni (ellenirányú mágnesezés meg kisebb)--> akkor a mag telítődés felé megy.... és ezért van 2 külön táp..
persze járulékos köv., hogy 2db ugyanolyan maggal 2 szeres P vehető ki..
(kisebb magot vagy kisebb frekit is lehet használni...ami nem hátrány )

EMI= Elektromágneses Interferencia szűrő. Enélkül jó eséllyel megbolondul a közelben lévő rádió illetveTV készülék. De a pacemakerra sincs jó hatással.

látom, hogy még mindíg nem hiszed, hogy kell áram a MOSFET kapcsolgatásához ..
ezért kiollóztam a könyv egy oldalát ....
a könyv az oldtesláról van ami éppen karbantartás alatt van
címe: "Teljesítmény MOSFET-ek és alkalmazásaik"

csá

Igy néz ki:

az én sztem "L" szűrő nem? (pl 2x18mH 0.7A)
kinézetre olyan..

hááát nem tom...


Asszimetrikus kapcsitáp v2.1.WMF

ez biztos asszimetrikus??.....
te szerinted igen!
Én meg nem mondom azt...

ez az EMI szűrőő

jah akkor jóra gondoltam LCR -es

Hát ha csak ez a baj azon könnyen segíthetünk.
Beletesszük a tápot a szám. táp dobozába az permalloyból van ez az anyak az egyik legjobban árnyékoló anyag.

Na má megin mi nem teccik ez mé nem azzimertikusan terhelhető táp mond meg????

Na itt van a tranzisztoros táp vezérlőtrafóval. Szerintem tök gazdaságos mert a szám. tápokban ugyanilyen tranyókkal kapcsolgatnak azok 400V ot és 7 A bírnak.Pl: 2N4242-ból nekem van is itthon 4 db tápból bontottam. A kimenetre meg azért nem gratzet tettem mert az külön megtakaritás, mivel a tápokban vakkan azok a 3 lábú diódák (egy tokon belül kettő van)
Az pont jo ide.

Akkor adj meg másik nevet neki vagy írd bele, hogy TERHELŐ vagymi...

A 2.1-es jelzésű nevezhető sokmindennek, csak tápegységnek nemnagyon. Mond neked az a képlet valamit, hogy i=C*(du/dt), és az, hogy Miller-hatás? Amíg nem, addig ne állj neki kapcsolóüzemű tápot építeni. Szimulálj már le egy ilyen kapcsolást, és nézd meg, mekkora veszteség keletkezik a feteken.

A számítógép tápokban megvalósított teljesítményátvitelt nemnagyon fogod megközelíteni. Azokat a szakmában igen jártas, tapasztalt szakemberek tervezték, és nagyon finoman be van lőve az egész (az már más kérdés, hogy a gyártósoron ócska alkatrészeket építenek be).

Az a nem graetz-et használtam, mert külön megtakarítás rajz pedig gyönyörűen fel fogja mágnesezni a trafót egyenárammal, kinyírja a feteket (tranzisztorokat), és jó eséllyel felrobbantja a pufferkondenzátorokat is.

Nemtudom, te mit nevezel aszimmetrikus kapcsolóüzemű tápnak, de ilyen nem létezik.

egyet értek

De tudtok puffogni hogy hogy nem kell.
Én legalább próbálkozom. Nem Hőbölögni kell hanem kjijavítani a hibákat.

Ki lettek javítva a hibák, de te nem akarod elfogadni őket.

-a fetek meghajtásához vagy IR2110-et kell használni, vagy jó a MAX4420 is, de akkor a felső oldalra optoval kell felvinni a jelet. Az opto nagysebességű kell, hogy legyen, pl. 6N137, az átlag opto tetűlassú a kapcsolóüzemű tápokhoz. Az optos megoldáshoz szükség van a felső oldalon is 5V-os és 15V-os tápra is. Ezt elő lehet állítani bootstrap kondenzátor+dióda+78L05 kombinációval.

-a kimeneten graetz kell, nem ez a marhaság, vagy másik (általánosan alkalmazott) lehetőség a középpontkapcsolású transzformátor és kétutas egyenirányító.

-fojtónak jó lesz 100uH, de vigyázni kell, nehogy betelítődjön, legalább 20-30%-al nagyobb áramra kell méretezni.

- a kimeneti kondenzátor ún. low-esr (alacsony ekvivalens soros ellenállású) kell, hogy legyen. A mezei elkó melegedni és robbanni fog.

csá ha megkérlek ezt egy kicsit bővebben is kifejtenéd?

nem akarok találgatni mert akkor mindíg jön az OFF

tehát, akkor a kép alapján a fegyverztetek és a kivezetések ohmos ellenállása??

ezek álltalánosan elterjedtek ?
szal akármelyik elektroboltban megtalálható, vagy inkább rendelésre szerezhető be??