Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Hangsugárzó építés, javítás - miértek, hogyanok
Témaindító: csonthulye, idő: Dec 10, 2005
Témakörök:
Egy-két tévedés még kiszedegetve...
Idézet: „Csak elébementem egy lehetséges ellenérvnek, a membránszél mint ok kizárásával. Csinálhat igen, de nem az csinálta, mert az alapharmónikus és a torzítások fázisa alig változott attól, hogy hova tettem a membrán előtt a mikrofont.” A szélrezonanciákat ide-oda mozgatott mikrofonnal nem lehet kimutatni. Ez csak egy saját elmélet tőled, de sajnos nem helytálló. És egy fontos dolog: Idézet: „Az a két elektret kapszula pont ugyanannyira jó vagy rossz a kínainál, mint a vidinél,” Ezeknek a mikrofonoknak már alacsony hangnyomásnál is igen magas a torzításuk, így ilyen mérésekre eleve nem alkalmasak. A kínai hangszóró sok dB-el érzéketlenebb, míg a magyar gyártású jóval nagyobb hangnyomást ad le, ez eleve nagyobb torzításként jelentkezik a Te "méréseiden". Torzítást mérni mindig csak valamihez viszonyítva lehet, azonos hangnyomáson van értelme megnézni.
Hát sokat finomodott a stílusod, amióta több új neved lett, de a szándékaid azért nem változtak látom és még mindig azt gondolod, hogy minősítheted mások ismereteinek szintjét, saját vélt tudásod tükrében.
Egyetértesz vagy sem, ez a két hozzám került vidi hangszóró nem egy sikerült darab és nem sok közük van a megadott paraméterekhez. Sem reflex dobozban, sem zárt dobozban nem hozzák azt, amit a megadott paramétereik alapján kellene. Az elektret mikrofon nem torzít 10%-ot, de még 1-et sem 86 db hangnyomásnál és főleg nem háromszögesíti a szinuszt 200-300Hz-en, amit egyébként igen jól lehet hallani az általam csatolt hangmintán. és talán nem kellene ilyen durva legendát útjára engedni. Ezek a hangszórók sokkalta rosszabbak sajnos, mint a velük együtt mért SAL hangszórók és én is azt vártam, hogy a vidi lesz jobb, dehát nem így lett.
Ezzel semmi gond, a nálad lévő vidi hangszóró és a nálad lévő kínai hangszóró ilyenek voltak.
Látod közöttünk például az is különbség, hogy én nem vonom kétségbe a te méréseid eredményét, pedig nagyon-nagyon érdekelne, hogy például mivel mérted meg egy hangszóró mechanikai jóságát és a mozgó tömeget? - pótsúllyal? és a Vas-t mivel mérted?
Bocs ,hogy belekotyogok.
Nem láttunk a hangszórókról impedancia menetet, nagyon sok mindenre lehet következtetni belőle. Pl a mechanikai jóságra : Qms továbbá Qes, Qts ,Fs, El sem tudom képzelni ,hogy hogyan lehet pótsúlyos mérést elfogadhatóan kivitelezni. Sokat kísérleteztem ezzel, pénzérme kizárt , mert rezeg. Próbáltam cd lemezekkel (kb 3 gramm) , rezeg meg még ki tudja.. Gyurma , nyersgumi stb... De ezekkel sem sikerült kétszer egymásután sem ugyanazt mérni ,nemogy másnap ujra próbálva.Arról nem is beszélve ,hogy összekeni a membránt. Egyedüli ,és kizárólagosan a zárt dobozos mérés a jó. Ő is úgy mér. Mérésre mindegy milyen módszert választasz , ha le bírod ellenőrizni a mérés jóságát. Pl impedancia menet mérése előtt le szokás mérni ,egy etalon ellenállást , aminek eredményeként egyenes vonalat illik kapni, a megfelelő skála osztás magasságában. Ezekután ha valaki kételkedik a mérés pontosságában , akkor kell egy multiméter , teljesítmény signál generátor , valamint frekvencia mérő ,ha a signál generátorban nem lenne , és lehet hagyományos módon utána mérni. De miért is vonnánk kétségbe egy olyan mérési eredményt amit gyakorlott mérő végez , tudtommal többféle módszert is használva. (Arta,LspLab). Az összes többi paraméter számolható, Re és még néhány egyéb paraméter kivételével , mert azt magunknak kell lemérni , multiméterrel , vagy mérőszalaggal. MOD: Továbbá nem nyilatkoztál ,hogy új állapotában mértél ,vagy be lettek -e járatva?
Minősíthetem, mert látom nálad a hibákat, amiket sajnos nem hiszel el. Az elektret kapszulák igenis iszonyatosan torzítanak, nézd meg Linkwitz írásait a témában, még egy WM-61-nek is gondot okoz a 90dB, a hangnyomás pedig nem hinném, hogy 86 volt pár centire a hangszórótól. Tudod, hogyan változik a távolság függvényében?
A szándékaim sosem változnak, nem is fognak, célom, hogy újra legyen valami színvonal a hazai megszűnőfélben lévő Audio kultúrában. Idézet: „Egyetértesz vagy sem, ez a két hozzám került vidi hangszóró nem egy sikerült darab és nem sok közük van a megadott paraméterekhez. Sem reflex dobozban, sem zárt dobozban nem hozzák azt, amit a megadott paramétereik alapján kellene.” Nem értek egyet, ugyanis azok nem Vidi hangszórók, és egyáltalán semmi olyan mérést nem láttam nálad, amiből következtetni lehetne arra, hogy "nem sikerült példányok", illetve nem azt hozzák amit az adatlap ígér. Mielőtt ehhez hasonló állításokat teszel, próbálj utánajárni a valóságnak, és tanuld meg a vonatkozó mérési ismereteket. Hangsugárzók mélyátvitelét így nem lehet mérni, és ez a módszer sajnos még korrekt összehasonlításra sem alkalmas. Idézet: „Ezek a hangszórók sokkalta rosszabbak sajnos, mint a velük együtt mért SAL hangszórók és én is azt vártam, hogy a vidi lesz jobb, dehát nem így lett.” Biztos, hogy jobbak a HA13-ak, és a használati értékük is többszörös. Ha akarod küldd el nekem, és én megmérem neked, úgy ahogy szabályosan kell, hogy legyen értelme is ennek az egésznek. Biztos, hogy látszik majd a különbség.
Hát a nálam lévők biztos ilyenek, és az ezres darabszámú megmért hangszóró után engedd meg, hogy legyen némi rálátásom a témára.
Tudom, milyenek a kínaiak, és milyen a H2000. Rengeteg véletlenszerű minta kerül hozzám folyamatosan.
Nem gond, de azért egy kézi méréssel én nem mernék felülírni egy jól működő, jól beállított programmal kapott eredményeket.
Az sem mindegy, hogyan mérsz kézzel... A SAL nálam be van járatva, a H2000 nincs, de igazából azok túl sokat nem tudnak változni lengőrendszerükben, és ez kifejezetten jó pont egy hangszórónál. Idézet: „Hangsugárzók mélyátvitelét így nem lehet mérni, és ez a módszer sajnos még korrekt összehasonlításra sem alkalmas” Márpedig hangsugárzók mélyfrekvenciás átvitelét lehet mérni közeltérből, akár a doboz belsejéből is. Ezen nem fogok tovább vitatkozni. Idézet: „Az elektret kapszulák igenis iszonyatosan torzítanak” Nem, ennél a hangnyomásnál nem. Ez a két példány vidi hangszóró színusos mérőjelel hajtva iszonyatosan torzit és torzítson a mérőrendszer bármit, füllel hallható, amikor eléri azokat a frekvenciákat. Ezt nem lehet kimagyarázni, ebből a szempontból a vacak kínai sokkal jobb és ezen sem fogok tovább vitatkozni. Én legfeljebb 200 különféle hangszóró mérést tudhatok magam mögött, de teljesen biztos vagyok benne, hogy nálad többet tudok a mérési oldalról, mert én spáci programok nélkül is meg tudok mérni egy hangszórót, sőt ha nagyon muszáj, akkor mikrofon nélkül is, de még ezzel együtt sem tartom magam szakembernek ezen a területen. Ezekhez a mérésekhez amit én most csináltam, sem speciális szaktudás, sem csodaprogramok, sem fellengzős dumák nem kellenek, mert annyira triviálisak. Hogy egy érthető hasonlatot hozzak a feladat "nagyságáról": - ahhoz, hogy egy anyuka a kezével megállapítsa, hogy lázas-e kisfia, elég, ha a gyerek homlokára teszi a kezét. Nem kell hozzá sem doktorátus, sem digitális infra hőmérő, sem fellengzős hegyibeszéd, arról, hogy mennyire pontalan mérés a kézrátétel, hiszen függ például attól, hogy mit fogott az anyuka azt megelőzőleg...
Hát ez egyáltalán nem így működik.
A dobozon belül mérhető a mélyátvitel, de közeltérből ebben a formában, ahogy te csináltad. NEM. És ne is vitatkozz ezen, mert úgyis nekem van igazam. Már többször kiderült, hogy Te semmit nem tudsz a mérésekről, illetve az elektroakusztikáról, a neked "triviális" igazságok általában pusztán hülyeségek a valóságban. Lásd a +3dB, +6dB témával lefutott köröket, ott SEM TUDTAD MEGMÉRNI a növekvő hangnyomást, és NEM ISMERTED a HÁTTERÉT sem. Pont. Ezzel kapcs lezárhatjuk a vitát. Most is ugyanez a probléma, amit már korábban írtam, nem ismered a b-reflex dobozok működési módját, és nem tudod a hangsugárzók mérésére vonatkozó alapvető szabályokat, pl. azt, hogy hol alalkul ki először egységes hullámfront. A kapszulák pedig torzítanak, már 90dB-nél is, nem véletlenül kell módosítani többségüket a használható szint eléréséhez. Írtam már, Linkwitz írásait böngészd a témában. Ezek tények. Ne vitatkozz a valósággal. Ezek a mérések, amiket most csináltál, ugyan program és szaktudás hiányában készültek, mégis használhatalanok, belőlük semmiféle következtetés nem vonható le. Ha tényleg hiszed, hogy a valóságot mérted, küldd hát el nekem a hangszóróidat, lássuk tényleg olyanok-e, mint ahogy állítod, vagy csak lázad volt, és véletlenül a homlokodra tetted a mikrofont, nem az állványára. A nálam lévő HA15 ugyanis az utolsó gyártási sorozatból van, megegyezik a tiéddel. Idézet: „Az összes többi paraméter számolható” Nem kisebb állítás hangzott itt el, minthogy az adott hangszóróknak megmérték, tehát nem egy villamos méréssel felvett görbéből számolták, hanem megmérték a mechanikai jóságát és a mozgó tömegét. A mechanikai jóság méréséhez vagy pótsúlyozni kell, vagy minimálisan kell egy laser nyúlásmérő, hogy a membrán amplitódót közvetlenül lehessen mérni mérési pontonként, ha több dobozos az a mérés. De szívesen megtanulok egy számomra új módszert, még akkor is, ha valaki frissiben googlizza majd ki.
Ember, a hangszóró duplázással kapcsolatban azért mértem rosszul az első méréseket, mert belemértem a hangnyomásba a rezonancia frekvencia alatti torzítások felharmónikusait, mivel zajjal mértem, nem sinussal. Ha te annyira értenél ehhez, mint ahogyan azt fogcsikorgatva láttatni szeretnéd, akkor bizonyára rögtön figyelmeztettél volna, hogy vágjam le a rezoncia alatti frekvenciákat.
Amikor felismertem a hibám, - nélküled - azonnal elismertem. A netre pedig nem én tettem fel hibásan az összegző képletet, ám én jöttem rá, hogy hibás. Idézet: „NEM ISMERTED a HÁTTERÉT” Így igaz, ezért tőled kérdeztem meg, miért nő hangnyomás, ha két azonos hangforrás egymás közelébe kerül. A választ magamnak kellett megadnom magamnak. Idézet: „mert úgyis nekem van igazam.” Ezt nem kommentálom, de szórakoztat. Na most mentem, hallgasd a hangmintákat és barátkozz a gondolattal, hogy nem mikrofon torzított. Idézet: „De mit magyarázok, aki akarja meghallgatja, hiszen feltettem a sweep jel hangját.” Azért én körbejárom egy kicsit ha megengeded, és nem bízom kósza szinusz szvípek hallgatására a dolgot. Első körben következzen két hangszóró egy SBX 13, és egy HA15-618 (pont ugyanaz, mint a HA13-478) impedanciamenete, illetve T-S paraméterei, a gyári adatok mellett. Az impedanciameneteken már szembetűnő a különbség, hiába a kínai hangszórón a nagy és nehéz mágnes, semmit sem ér, a H2000 hangszóró jóval kisebb méretű és tömegű mágnese 1,5-szer nagyobb légrésindukciót hoz kétszer nagyobb légrésmagasság mellett is (pont ezért szoktam írni, hogy a mágnes mérete semmit nem jelent). A T-S paraméterek világosan olvashatók a táblázatban, nem is kell hozzá kommentár, talán csak annyi, hogy a HA15 pontossága mellett, csak 5-ször nagyobb hangnyomásra képes már 1W-on mint az SBX. Nem beszélve arról, hogy a terhelhetősége is kétszer magasabb. Második körben következik majd az átvitelük.... Ha még egyáltalán érdemes eztuán bármit is megnézni a kínai hangszórón.
És HA megengeded, mutatok még egy pár dolgot. A hangszórók mélyátvitelét rengeteg tényező befolyásolja, így például a doboz megépítettsége, és a szigetelése is.
Vegyük példának a HA15-öt, ha már úgyis kéznél van. Először nem tettem semmit a hangszóró és a doboz közé, majd másodjára tömítettem a rést Fidekával. Gondolom jól látszik, és nem kell megmutatni, mekkora is a változás.egy ilyen apró figyelmetlenségtől. És mivel a HA15 CSAK b-reflex dobozban működik jól, ezért nagyon zavaró tud lenni mélytartományban, ha bejön a rés miatt egy újabb port, és elrontja a reflexcső hangolását, illetve jóságát.
Mindegy mivel és milyen sávban mérsz, a duplázás ugyanúgy érvényes. Szóval ezt rosszul tudod, és tele vagy hasonló nagyságú és hasonlóan megalapozatlan tévedésekkel. A neten pedig jó a képlet, csak rosszul használtad. A választ pedig úgy tűnik még mindig nem sikerült megtalálnod.
Én nem hallgatom a hangmintát, mert látom hogy az összes eddigi mérésed hibás, barátkozz inkább a gondolattal, hogy az előző 200 is értelmetlen volt sajnos. Majd akkor vagyok hajlandó bármit is hallgatni, ha egyszer el mered küldeni nekem a hangszórókat valódi mérésre. Nem csak játszadozásra. Idézet: „Nem kisebb állítás hangzott itt el, minthogy az adott hangszóróknak megmérték, tehát nem egy villamos méréssel felvett görbéből számolták, hanem megmérték a mechanikai jóságát és a mozgó tömegét.” A T-S paraméterek mérési módszere kb. fél évszázados már... Illene utánanézni. És Olson helyettesítő képletével kell kezdeni. Az már 60 éves is van talán.
Folytassuk akkor a tényleges összehasonlítást.
Impedanciamenet T-S paraméterek megvoltak. A kínai hangszóró, az SBX 13 mindkettő szerint használhatalannak bizonyult. Jöjjön most az átvitelek mérése. A doboz HA15-618-nál 10 liter 50Hz-re hangolva, nem ideális, de épp ez van kéznél, az SBX-nél pedig ugyanez, illetve szintén 10 liter, de zárt. Ahogy látszik, ez sem ideális, de annak a hangszórónak ideális dobozt építetni lehetetlen feladat. Szerintem semmilyen magyarázat nem szükségeltetik, elég a mérésre nézni, újabb bizonyíték a kínai hangszórók használhatatlanságára.
[/quote]Nem kisebb állítás hangzott itt el, minthogy az adott hangszóróknak megmérték, tehát nem egy villamos méréssel felvett görbéből számolták, hanem megmérték a mechanikai jóságát és a mozgó tömegét.
[quote] Ezek szerint én mondtam ilyent? Vagy csak a mondatok mögött próbálkozol ,hibákat keresni ,legyen mivel kötekedned? Akkor várok egy linket ,mert én hajlandó vagyok megnézni ,azt amit más ajánl. Miből gondolod ,hogy én úgy guglizom a válaszokat neked? Más: Egyébként meg ha nem azért jársz ide ,hogy másoknak segíts , vagy tanulj , akkor inkább nyiss egy blogot ,aztán írjál bele ,és bizonyítsad be magadnak az állításaidat. Ma is volt valaki ,akinek segíteni kellett volna ,tegnap is ,és minden nap ha jól belegondolok, de ezen a téren nem jeleskedsz...
Sziasztok! Van egy két reflex r-150es 12 colos mélynyomóm, és az egyik nagyobb hangerőn elkezd csattogni a másik az még bírná a nagyobb hangerőt is, nem torzít be meg semmi ilyesmi de csattog mintha ki akarna szakadni belőle valami. De ugye ez attól nem lehet hogy nincs rajta a porvédő sapka azon amelyik csattog? De akkor mi lehet a baj?
Hát meg kéne nézni, mi és hogyan csattog, százféle oka lehet, a pille, a membránszél vagy a cséve rossz pozíciója. Egyszerű mechanikai hibakeresés, nézd meg, mi ér hozzá és mihez.
A pv. önmagában ennyit nem változtat.
Neked írtam, de nem rólad, hacsak nem te is szergey vagy.Sajnálom, ha magadra vetted.
Szergey írta éjjel, hogy jó hogy van neki kéznél mérhető hangszóró és mindjárt meg is mérte azon a mechanikai jóságot és mozgó tömeget, amit azért nem értek, mert az még csak nem is egyenlő a tekercs+pille+membrán+membránszél+porvédő+hozzávezetés súlyával, tehát akkor sem egyszerű megmérni, ha valaki szétszedi a cuccot. Ezek rejtélyes dolgok.
Mielőtt levettem róla a a porvédőt akkor is csinálta már épp ezért vettem le.... Igaz hogy akkor csattog amikor már jól kileng a membrán , de a másikon is ugyanígy kileng ott meg semmi. Ha alulról felnyomom a membránt nem súrolja a mágnest a csévetest. Deviszont mintha maga a tekercs érne hozzá a tekercselési oldalon a mágneshez. De ahoz meg nem férek hozzá...
Még mindig nem érted...
Hátha gugliztál volna Mms ,azaz mozgatott tömeg . "Ez egy komplex paraméter, mely nem csak a mozgó tömeget tartalmazza, hanem "bele van kalkulálva" a membrán által mozgatott levegő tömege is."
Szia!
Javaslatom, hogy nézd meg a membrán alatt található réz pillét nem-e leszakadt a csévéről. Ilyenkor ugyanis nincs fék a hangszóróban Vagy lehet olyan eset amikor meg melegszik a hangszóró tekercse és vagy leszakad a csévéről vagy eldeformálódik a hőtől.
Miért ne érteném, pont ezért írtam az előző postot, nekem ehhez nem kell googli.
És nem csak ez a probléma vele, hanem például az is, hogy mindennek csak a ténylegesen mozgatott tömegét kell érteni rajta. Például a pille tömegpontja nem párhuzamosan mozdul el a csévével és nem is az egész tömege mozog a teljes amplitúdóval, hát elég nehéz kiintegrálni, hogy akkor a tömegpontja, hogy mozog, de ugyanez igaz a membránszélre is. Most már csak az a kérdés, hogy "mérte" ezt meg szergey? Ugyanígy megmagyarázhatatlan a mechanikai jóság "megmérése" is. Komoly, a témához értő ember nem tud elmenni ennyi furcsaság mellett.
Pontosan erről beszélek.
Kihagytad a levegőt ami a legfontabb része a dolognak , és jössz mindenféle tömegponttal ,meg tengellyel ,miközben valaki mást fúrsz. Tudod mit, erre nekem nincs szükségem. Hagyjál békén!
Sziasztok!
Hamarosan megválok 4 db sal 40100 as hangszórómtól és ujat szeretnék vásárolni,Erre gondoltam kezdetnek 2 db ot venék aztán későb hozzá csapnék még 2 db ot,ezt egy banndpass tölcséres ládába szánnám ami szintén uj lesz. Szerintetek érdemes megvenni ezt a tipust?
Én ezt írtam:
Idézet: „még csak nem is egyenlő a tekercs+pille+membrán+membránszél+porvédő+hozzávezetés súlyával” Köbzoli! Feladom.
Hát itten mindíg csak veszekednek
Egyébként én is úgy tudom, hogy a moving mass (Mms) az a hangszóró mozgó alkatrészeinek össztömege. Az, hogy ő konkrétan mennyi levegőt mozgat, helyzetfüggő, nehezen lehet meghatározni. Jelenleg a két mélyközepem a szobám 36 köbméter levegőjét próbálja mozgásra bírni, ami jelenlegi ismereteim szerint 36000g. Egyébként ha már angolozunk (gyenge vagyok angolból egyébként ) de úgy tudom, hogy a moving az mozgó-t jelent.. a mozgatottra én inkább azt a szót használnám, hogy moved. Én így tudom, ahogy most leírtam.
A netröl gugliztam össze , és idéző jelek közé is tettem...
Hát tényleg egy hszjavításhoz értő emberhez kéne elcipelni. Én így látatlanban (és az eddigi tapasztalatokból) arra gondolok, hogy elfáradt a lengőrendszer. Véletlenül nem különböző a hangszórók kora?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |