Fórum témák
» Több friss téma |
Ha nagyvonalú lennél, az előbbi csúsztatásokkal terhes hozzászólás sem született volna meg...
Én a plagizálással szemben sajnos nem vagyok olyan nagyvonalú, de ezt nem kellene összemosni a kísérletező kedvű fórumozok minősítésével. És te ezt tetted! Segítség az is ha a tiszta forrás helyét megmutatjuk. Harminc éve még internet sem volt és nagyon örültem volna egy N Pass féle színvonalú publikációnak a QUAD405 építéséhez... Az objektív valóság (igazság) akkor is létezik, ha nem veszünk róla tudomást. További jó kísérletezést: P István Idézet: „Az egyfetes lágyabb, csövesebb hangot ad.” A későbbi megtévesztések elkerülése végett, ezt megcáfolom , semmi köze a csöves hangzáshoz, az valahol az óperencián túl van ehhez képest. Én összeraktam már sok erősítőt, többek közt ezt is és wartowski kollégáét is. Az egy fokkal valóban jobban megütötte a mércét, az egy fetes egyszerüen erősít és ennyi, azért ne hasonlítsuk már egy csöves hangjához. Nagyon messze áll tőle. Nem bántásképp írom, egyáltalán, elnézést ha megsértettelek, de nekem ez a véleményem.
Ja értem, te ilyen csőpárti vagy...
 semmi baj, bár csak összehasonlításképp írtam, hogy az egyiknek ilyenebb, a másiknak olyanabb a hangja. Azt nem mondtam hogy pont úgy szól mint egy csöves...
Nem egészen, próbálok objektív maradni, hiszen ezért is építettem többek közt a Quad-ot, STK-t B5-öt a JLH-t a Zen-t ,Wartowskiét az EL84 se-t stb, hogy tudjak egy objektiv véleményt mondani ha már véleményt alkotok, ne csak rajzról mondjam, hogy milyen, az egy más kérdés, hogy a csövesben találtam meg azt a melegséget és közvetlen lágy mégis részletező hangzást ami másba nem. Ezek után ne mondd azt hogy te meg ebben, mert akkor nem hallottál még minőséget. Ne érts félre, nem lenézni, vagy megbántani akarlak, csak arra szeretnék rávilágítani, hogy az audiofilhez azért több kell mint egy fet meg pár passziv alkatrész. A csöves hangzáshoz pedig annyira hasonlit mint a tyúk az űrhajóhoz, mert mindkettő a földről indul.
Csak, hogy az objektivitás talaján maradjunk és mert hamarosan megnézem szkóppal a wartowski féle fetest, van valami egyszerű mérési módszer, amivel meg lehet nézni mondjuk szkópon, hogy a kapcsolásban lévő tantál kondikat cserélgetve, milyen minőségváltozást lehet tapasztalni?
Mert olyan bűvös szavak kavarognak a fejemben, hogy bipolár, MKP, olajpapir, lowESR... Vagy hagyjam a fenébe.... mert ezzel a két kis nyomi tantállal is kifogástalanul szól....mostszerintem
Szerintem műszerrel megmérni felesleges, ugyanis a műszered nem tudja mi a jobb a fülednek. Inkább próba alapon cserélgesd őket, ha vájt fülű vagy hallod majd a különbséget, ha nem akkor meg teljesen mindegy. Ha netán felfedezni vélsz különbséget, akkor azt is el tudod dönteni melyik a jobb a fülednek. Az köztudott tény, hogy ami műszer szerint a legideálisabb frekimenet, az közel sem biztos, hogy a legjobban tetszik a fülnek, így nekem az a meglátásom, hogy ez esetbe hagyd kikapcsolva a műszereidet, és hagyatkozz a fej szélesség jelzőidre.
Üdv.
Távolról sem szeretnék belebeszélni, csak szeretném felhívni a figyelmeteket arra, hogy egy ZEN cuccnak a megszokottnál sokkal nagyobb a kimenő impedanciája, ami azzal következménnyel járhat, hogy akár 6-10 dB-es loudness jellegű frekimenet alakulhat ki a szokvány hangsugárzók többségénél, egyszerűen a hangszóró impedancia menetéből következően. Ez csúnyán becsaphat bárki tesztelőt.
Én elég láma vagyok. Légyszi magyarázd már ezt el jobban, mert délután mintha pont ezt éreztem volna a próbahallgatás során, de nem tudtam megfogalmazni. És lehet, hogy nem is az....
Ettől féltem :eek2:
Akkor lehet, nem bolygatom a dolgot, mert most okénak tűnik.
Oppá, ez érdekes amit mondasz, akkor elképzelhető, hogy jobb lett volna 16 ohmos műterheléssel mérni? Lehet, hogy reálisabb mérés készült volna. Bár a végeredmény tekintetében, ami nem más mint a hangkép, nem változtat, mivel ugyis 4-8 ohmon halgatjáka fiúk. De érdekes a feltevésed.
Áh, ne ijedj meg, azért kipróbálhatod másik kondival, bajt nem okozol, lehet jobban fog tetszeni, ha nem akkor maximum visszateszed ezeket, és gazdagabb leszel egy tapasztalattal.
Lehet ezt a kimeneti impedanciát mérni?
És illeszteni a kettőt? (Kimenőtrafó nélkül?)
Lehet. Csak gondolj bele az elméletbe. Terheletlenül kapsz egy értéket , ami adott értékű terhelés hatására csökken. A csökkenés mértéke az, ami - elméletileg - a kimenő ellenálláson esik. Ha pl. a felére esik a fesz, akkor megegyezik a terheléssel a kimenő ellenállás.
Illesztett állapot az, ha a kimenő ellenállás megegyezik a terheléssel, de az általánosan használt erősítők feszültséggenerátoros jellegűek.
Tegyük fel, hogy egy 8 Ω-s hangszórót hallgatsz, aminek a mélyfrekis rezonanciáján felmegy az impedanciája 30 Ω-ra és a magassugárzó induktív jellege miatt mondjuk 2 kHz-től elindul felfelé az impedanciája 22 Ω-ig. Ezek eléggé lehetséges értékek, persze az adott hangszóró lehet teljesen eltérő ettől. Egy ZEN kimeneti impedanciája minden további nélkül lehet 10-12 Ω. Máris megvan a loudness, amit ki is tudsz mérni, ha a műszert ( csak szkop jó igazából, vagy tényleg tuti csővoltmérő) az erősítő és hangszóró csatlakozási pontjára ( nem a földre) teszed és végig viszed a hangfrekis sávot a generátorral. Vigyázz, 1V bőven elég ehhez a méréshez.
Idézet: „ha a műszert ( csak szkop jó igazából, vagy tényleg tuti csővoltmérő)” Itt szélesávú (de legalább HF) millivoltmérő az igazi.
Elnézést, hogy belevau, de a hanggenerátor párszáz ohmos kimenetére közvetlenül, vagy a teljesítménykimenetre egy 600-ohm-1kOhm-os ellenállással csatlakozva áramgenerátorossá téve a rendszert a frekvencia-impedancia görbét fel lehet venni. A hangszóróra jutó feszültség mindegy, annak a változása (és az áramgenerátoros táplálás) a fontos, mivel így lehet jól érzékelni az alacsony frekvenciás impedancia maximumot (feszültség maximum alakjában), ahogy Imi mondta, egy jó csővoltmérővel. Más, jobb eljárás. Itt nem kell pontonként felvenni.
A csővoltmérő egy sok minden mérésére alkalmas (DC U, R, AC U, cirka 400 kHz-ig, mérőfejjel 300 MHz-ig 1 volt végkitéréssel), relatíve pontatlan műszer (cca. 5-10% pontosság) . A HF mV mérő pontos műszer (max 2-5% hiba, 10 mV alsó méréshatár, csak AC mérésére minimum 10 Hz- 100 kHz, maximum 10 MHz).
Tudom, hogy jól mondom, mérőlaborban unalomig mértünk. Akkor még volt gyakorlati oktatás.
A mindenit, ezzel még nem is találkoztam, lehet megvan a kövi projekt? Jó szolgálatot tenne a műhelybe, és tanulni sem utolsó eszköz. Köszi a linket.
Tényleg gyakorlati jegy van még? - 10 éve még volt.
Azt meg lehet mérni, hogy az erősítőnek mekkora a kimeneti impedanciája?
Rki=(U0/Ut-1)*Rt
Ahol: Rki= kimenő ellenállás U0=kimenő feszültség terhelés nélkűl Ut=kimenő feszültség terhelve Rt=terhelő ellenállás (műterhelés, praktikusan a 4-10 ohm között) - Csak az Ohm -os kimenőellenállást adja meg az esetleges kimeneti csatolóelkó kapacitív impedanciájának figyelembe vétele nélkűl, de ez mondjuk 1kHz-en elhanyagolható eltérés. Idézet: „Rki=(U0/Ut-1)*Rt” Csak egy picit pontositanek, mert a felirt keplet felreertheto lehet. Igy talan egyertelmubb: Rki=((U0/Ut)-1)*Rt Nehogy vki az Ut-bol vonja ki az 1-et mert akkor nem kap jo eredmenyt! Mellesleg nagyon jo es pontos mV mero kell a mereshez mert a nagyon alacsony kimeno imp.-ju vegerositok kimeneti feszultsegenek valtozasa a terheles hatasara alig csokken valamit. Szinten pontos es alacsony erteku muterheles szukseges az ilyen vegerositok meresehez (pl. 1ohm esetleg 0.5ohm). Termeszetesen ilyen mereseket leginkabb csak alacsony kivezerles mellett lehet vegezni mert ilyen alacsony terheleseket sok erosito nem visel el nagyobb kivezerlesen!
Ártani nem árt egy újabb zárójelpár...
Igaz amit írsz, de itt konkrétan a ZEN jellegű MOSFET-es erősítők kimenőellenálásáról volt szó ami elég magas (néhány Ohm) is lehet. Ezért szerintem erre a célra kevésbé pontos eszközök is megfelelnek (nagyobb értékű műterhelés és kevésbé érzékeny műszer)
Teljesen igazad van, magasabb kimeno ellenallasu erositokhoz relative pantatlanabb eszkozok is megfeleloek. A gond csak akkor kezdodik amikor vki hasonlo modszerrel meg akarja merni mondjuk a VF2 v. Conductor erositojenek a kimeno ellenallasat ... oda mar pontosabb eszkozok kellenek. En altalanositottam, mert itt az oldalon sokan ezt csinaljak (sokszor helytelenul, de ugy erzem pont ezert szuksegesek a kiegeszitesek, pontositasok).
Szia!
Idézet: „hogy tudjak egy objektív véleményt mondani” Ha egy áramkört objektíven akarsz értékelni, mérd a paramétereit. Ha a hangjáról nyilatkozol akkor a saját szubjektivitásod benne van. Ez nem gond, mindenki véleménye szubjektív, csak ne keverjük a kettőt egymással. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
