Köszi. Azt állítják, hogy újak, én meg hiszek az eladónak.

Arra ami a képen van, feltöltve, gondolom valami pcl nem?

GEMINI parkettalakk!
Az kétkomponensű, levegő nélkül is kikeményedik egy nap alatt. Ha nincs az embernek vákuumimpregnálója, akkor tekercselés közben is érdemes kenegetni minden sornál.
Szedtem szét impregnált trafót, a belsejében még volt olyan, ahol az eredeti lakk se volt megszáradva, ezért kell a kétkomponensű. Viszont ez pár óra alatt megköt, hőmérséklettől függően, ha hidegben van, egy fél napot lehet azért áztatni, lehet, hogy jobb is hidegben csinálni, a trafó is zsugorodik, nagyobbak a rések.

Azért csak összejött az erősítő. Graulálok hozzá.

Sziasztok az lenne a kérdésem hogy a régi csöves tévéknek a hangkimenő trafója ami a pcl86 os csőhöz lett készitve az jó lenne e a pcl84 es csőhöz is válaszotokat előre is köszönöm.

Én a Mullardot tenném előre ... a Siemens, és Tungsram meg holtverseny ... Amúgy most hallottam, hogy a sokak által szidott RFT gyárban mindig a Siemens "levedlett" gépeit hazsnálták, így az ott készült csövek is félig meddig Siemensek ( nekem még nem volt bajom RFT csővel, igaz csak ECC83-mam van belőle, de nekem pl jobban tetszik a hangja, mint a Tungsram. )
Persze a kedvenc csövem, az a Sylvania által a Sovtek-nél gyártatott katonai 7025 Made In Russia Bitang egy jó hangja van

kipróbálni ki lehet, de nem lesz korrekt az illesztés. Most had ne keressem meg a 84-es adatlapját , de biztos vagyok benne, hogy kisebb anóddisszipáció a megengedett, így nagyobb Raértéket kíván Ra = Ut^2/Pd, csakis pentódáknál, együtemű erősítőnél.

És az effektív érték miből adódik?

Jól értelmezem, ha pl. egy előfoknál a katód +3V-on van, akkor a cső vezérlőrácsa max. 2,13Veff szinuszt kaphat torzítás nélkül?
Így ha a végcső fix előfeszültséggel működik az is csak az előfesz effektív értékéig vezérelhető?

Ha így van akkor értem.

Ha akatód + 3 volton van, akkor az azt jelenti, hogy a rács -3 mon (végülis ez a fontos ! ) ekkor kaphat plusz-mínusz 1,5 V-ot azaz 3 V pp színuszos feszültséget. Ha jól rémlik ködös fizikai , és méréstechnikai tanulmányaimból, akkor színuszos feszültség effektív értéke, az a csúcsérték szorozva (ngyök 2)/2 vel
tehát 3 x 0,71 ~ 2,41, tehát szerintem jól számoltál. Tovább vezérelve tetőesést kapunk

Biztos, hogy huzalhiba volt ! Én is jártam így ! A megszakadt a "jobbik" eset, a zárlat már gázos, de lehet zárlatos is volt, csak "elhiccent" a huzal, ami szintén hibára utalhat (törés, vagy nagy erővel történő meghúzástól bekövetkező nyúlás, ami a szigetelés felrepedezését is okozhatja... Biztos, hogy nem a lakktól, mert hiába vizes bázisú, a víz mint tanultuk kémiából jó szigetelő ! kb mekkora hőfokon szárítottad? Mert pl, ha forrasztható huzal volt, akkor annak a szigetelése még 90 fokot sem bír ki, képlékeny lesz, pékéval meg egyzserűen "felpöndörödik" és leég ...

Csövek megjöttek,két emberke jelezte hogy kér csövet,csak nem találtam meg hogy kik és mit kértek!

Szerintem ez a számolás nem jó. A csúcsértéket el kell osztani kettővel és még utána gyök kettővel is, és ez lesz az effektív érték.

Honnan jön ez a kettővel osztás? Ueff=Up-p/gyökkettő

Itt megmondja.

Szerintem is a huzal volt a főbűnös. Azért hirtelen felindulásból megint szétszedtem, futok vele mégegy kört. Belül trutyis még mindig, a külső száradt rész tulságosan lezárja a belselyét, így ott nagyon nehezen tud szerintem kiszáradni, nehezen jut levegőhöz a megkötött lakkon keresztül.

Trafóbütykölgetés közben gondolkodtam...az ugye teljesen egyértelmű, hogy az én eco kapcsolásom korántsem rácsárammentes, tehát a 6c33c-nek nagyértékű rácslevezető kell (pl.150 K).

Hát ugye! Ettől a rácsáramtól óvott CHZ mester, azért szabta meg a rácslevezető ellenállásom nagyságát 51Kohmban.
Igaz is, a cső élethosszát mi rövidíti meg jobban ez az így kialakuló rácsáram, vagy a max. anóddisszipáció közeli működtetés.

Mivel rácsáram csak nagy kivezérlésnél van, a zenét meg legtöbbször kis vagy közepes kivezérlésen hallgatjuk, és figyelembe vesszük azt is, hogy a 6c33c rácslevezetőnek max 200 Kohm-ot ír, akkor egy kis rácsáramos üzem (25 W nyugalmi disszipációval)szerintem kevésbé csökkenti az élettartamot, mint a folyamatos nagy anóddisszipáció.

Szia!

Köszönöm az infókat!

A kimenő feszültség áttétele:

Ube=20Vpp, Uki=375mVpp Rt=4Ohmnál. =>53,33x
Ube=20Vpp, Uki=400mVpp Rt=8Ohmnál. =>50x

Ezt úgy mértem, hogy közvetlenül a trafó primerére rákötöttem a hanggenerátort, a kimenetre a 4Ohmos, majd a 8Ohmos terhelést. A terhelésre pedig a szkópot. Ebben a kapcsolásban mértem meg a primer impedanciát is, azzal a különbséggel, hogy a primerrel sorba volt kötve egy poti, és amikor a trafó primer kapcsain felére csökkentettem a potival a 20V-os bemeneti feszt, oda adódott a primer imp. A potit levéve és megmérve megmutatta a 15,5kOhmos primer imp.-át (soros feszültségosztás elvét használtam) a mérési freki 1kHz, és 10kHz volt. A DC ellenállásra nem emlékszem pontosan, de mintha 300Ohm körül lenne. Az elérhető teljesítmény 2W 4Ohmon. A gerjedést még nem vizsgáltam ki, mert itt akadtam el az építésnél, és nem tudom hova üssek, hogy megszűnjön. A hálózati brumi az megszűnt amikor a fojtókat bekötöttem a tápba, úgyhogy most egészen csendes lett.

Üdv Geri.

Szia Máté!

Ja, hát regisztráltam, mert elakadtam az erősítő gerjedése miatt, és nem tudom merre induljak tovább. Ezért kérem a segítségeteket. A KT88 SE slagos hogy áll? Műödik? Szépen szól? Mi a különbség hangban az EL84SE-dhez képest?

Üdv: Geri.

Már figyelmeztettem sturbit , én is így jártam .
A víz nem száradt ki a menetek közül és zárlatot okozott . Elsőre nem hittem én sem , de megkockáztattam egy próbát egy olyan trafón amit szétszedésre szántam , azon is forgyogás és összeégett a tekercs .

ECC81!

Onnan jön, hogy két "púpot" kell figyelembe venni, ha csúcs-csúcs értékkel számolunk.(és itt azzal számoltatok)
Ha ennek az effektív értékét akarjuk megkapni, akkor tényleg osztani kell először kettővel, utána gyök kettővel.
Jól látszik a rajzon amit belinkeltél.

üdv

lehet, hogy a lakkban lévő más vegyianyagok "megkezdték" a szigetelést, de a víz szerintem sem lehetett, mert kémiailag tiszta állapotában szigetelőnek számít. Én sellakkot hazsnálok, azzal még sosem volt baj .
apámék annak idején nitrolakkot hazsnáltak generátorok tekercselésénél, ez gyorsan szárad, nagy az átütési szilárdsága (bár számunkra nem [csak] ezért kell ), de pl a CuM, CuMZ huzalok szigetelését, és a műanyag sor, és rétegszigeteléseket feloldhatja ... De nem biztos, mert még nem próbáltam CuM huzalt sem, és nitrot sem ilyen célra

Pedig vezet az rendesen, ha nem így volna, milyen egyszerűen megoldható lenne az elektronikában a vízhűtés

miért nem megoldható? Nem vezet az elhiheted, csak a vizes ooldatok vezetnek a bennük lévő ionok miatt (elektrolitok). Inkább az oxidáló hatása az ami nem kedvező

ECC85-ről írtam Neked.

Jól értelmezed. Ha a rácselőfesz -3 V, akkor a ráadható cs-cs-ig feszültség 6 V. 6V cs-cs ig színusz feszültségnek a saját nullátmenetéhez képest (ami -3 V-on van) a csúcsfeszültsége (Ucs) 3 V (0 V a testhez képest), az effektív érték a csúcsfeszültség gyökketted része, illetve a cs-cs-ig feszültség felének gyökketed része (mert ilyenkor a csúcsfeszültség mindig a saját nullátmenethez van viszonyítva, a csúcstól csúcsig feszültség pedig a legkisebb és a legnagyobb érték távolsága, tehát a saját nullátmenethez viszonyított csúcsfeszültség kétszerese). Kimenőtrafó primerjénél az anódpotenciál a színusz nullátmenete, szekunderénél a szekunder tekercs közepe, ezért (Ucs-cs/2)/gyökkettő az effektív érték, tehát nem Ucs-cs/gyökkettő.

Semmi nem lehetetlen. Ha lesz időm, csinálok egy kontra-vizsgálatsorozatot.