A szekunder vastagsága d:2 mm2, a feszültsége 27 volt. Sajnos nem tudom a vastagság és megengedhető áram közötti összefüggését. Kérlek segíts emben

Nincs szoros összefüggés, mert az áramsűrűség többféle lehet.
Ha mondjuk 2,5A/mm2-el számolsz, akkor 7,854A folyhat a 2-es huzalon.

Ha a teljesítmény kell, akkor köbzoli nagyon jól közelít. A vasmag többet mond bárminél.

Négyzetmilliméterenként 2.5-3.5A/mm^2-el lehet számolni. Ha kb. 3A/mm^2-el számolsz akkor kb. 10A-t tudsz kivenni belőle ez 27V-al 270VA. Persze csak akkor a primered is tudja ezt a teljesítményt.

Üdv!

Nem igazán van igazad, A transzformátor teljesítményátvitelét alapvetően a vasmag kereszmetszet határozza meg, mert a maximális gerjesztés esetén sem telítődhet a vasmag (ez ugyan a menetszám, és az átfolyó áram függvénye). Ez egy többváltozós fűggvény, aminek a kiszámolása elég nagy feladat, ezért vannak táblázatok, amik meghatározott feltételek mellett érvényesek. Ezek általában megfelelő adatokat szolgáltatnak. Ha ezek figyelembevételével tekerték a trafót eredetileg, akkor jó közelítéssel lehet saccolni a teljesítményt a huzalátmérőkből.
Az áramsűrűség 2 - 3.5 A/ mm^2 között szokott lenni, attól függően, hogy milyenek a tekercs hűtési viszonyai, belsőknél kisebb, a külsőknél nagyobb áramsűrűség lehet.

Ezt a hozzászólásod eddig nem vettem észre.
Egy transzformátor maximális teljesítményét CSAK és KIZÁRÓLAG a vasmag határozza meg.
Az más kérdés, hogy ezt a maximumot akkor lehet kivenni, ha egyéb feltételek is teljesülnek. Ezek közé tartoznak többek között a megfelelő menetszámok és huzalátmérők, az "elférési viszonyok", a hűlési körülmények, stb.

Szia!

Bmax = (U*10000)/(4,44*f*N*Ae)

Ebben hol az áram?

Szia!



Mi akadályozza meg a nagyobb teljesítmény kivételét?

Üdv!
Mik ezek a betűk? részleteznéd?
A nagyobb teljesítmény kivételét az akadályozza, hogy a gerjesztés (mágneses térerősség H) növelésével, az indukció nem nő, mert a mágnesezési görbe egy határ felett ellaposodik (kb 1 - 1.2 T nál). Ha nem nő tovább az indukció, nem nő a szekunder tekercsben indukált feszültség, így a teljesítmény sem.
Javíts ki ha rosszul tudom. Az áram pedig a gerjesztésben van.

Egy kis olvasnivaló.

Azért a vasmag szab határt a teljesítménynek, mert a gerjesztést nem tudod korlátlanul növelni. Mikor eléred az ésszerű határt, akkor már csak aránytalanul sok energia befektetéssel tudod azt még egy kicsit feljebb tolni, majd ezt követően bármit is teszel, nem tudod tovább gerjeszteni a vasmagot. Ha ennek ellenére mégis növeled a befektetett energiát, akkor elolvad a vasmag.
Ha végtelenül lecsupaszítom a problémát, akkor azt mondanám, hogy a primer és szekunder tekercsek között, a vasmag a közvetítő közeg, és egyben a leggyengébb szeme az átviteli láncnak.

Szia!



Lehet nem egy cikket olvastunk, mert én nem látom benne. Emeld már ki légyszíves sárgával a cikkben, mert nem találom.



Miért lépnéd túl? A vasmagkeresztmetszet, a frekvencia, és a menetszám állandó.
A feszültségre pedig megfelelően méretezi az ember, a 230V nem ingadozik olyan sokat, más változó pedig nincs a képletben.

Szerintem inkább próbálj meg tankönyvekből tanulni, (fizika, villamosságtan) melyek azért hozzáértő emberek lektoráltak, és ne RT ben megjelent cikkekből, ami egyébként helyes is lenne, mindössze egyetlen szó elírással. "ha csak a vasat tekintjük, akkor igen." Az igen szó helyett a megelőző fejtegetést tekintve "nem" szó lenne a helyes, és a továbbiak is rendben vannak.
Egyébként rajzolj magadnak egy B - H görbét, ami egy elnyújtott S alakú, (sajnos nem tudok rajzolni) és magad is rájöhetsz.
A primer tekercsre ha feszültséget kapcsolsz, akkor áram folyik (még üresjáratban is, a vesztaséget pótló áramok) és az áramváltozás hozza létre a kölcsonös induktivitáson a szekunder feszültséget, ami a terhelésen az áramot. A teljestmányek meg az feszültségek, és az áramok szorzatából adódnak. Remélem jól írtam.
Úgyhogy gondold át mégegyszer ezt a transzformátor kérdést. (alapesetben egy hálózati transzformátornál. A többi is ugyanilyen de a frekvencia változás miatt bonyolultabb.

A rézveszteségek a nagyok. Míg a vasveszteség közel állandó, a rézveszteség az áram négyzetével arányos.
Ha szupravezetővel tekerjük meg a trafót drasztikusan megnő az átvihető teljesítmény, mert eltűnik a vasveszteség.



Pontosabban a vas geometriái. Ha van két azonos méretű magunk, aminek a keresztmetszete azonos, de az ablakméret az egyik trafónál kétszeres, nagyobb teljesítményt tudsz vele átvinni. Mivel a keresztmetszet azonos, a két primer menetszáma megegyezhet, de az egyiknél nagyobbra vehetem a huzal keresztmetszetet.
Amennyivel nagyobb a huzal keresztmetszete, annyival nagyobb áramot tudok rajta átpumpálni, azonos veszteség mellett.

Rengeteg régi könyvem van, egyetemi jegyzetek is.
De azért megkérlek: Ha találsz egy olyan könyvet, amiben le van írva, hogy a cikkben szereplő transzformátor egyenlet nem igaz, átgondolom!

Rézveszteség akart lenni.

Úgy vélem, képtelen vagy belátni a tévedésedet.
Nekem mindegy, úgy méretezel trafót, ahogyan azt jónak látod.
Magam részéről végszónak szánom az alábbiakat, és ez után már nem is foglak tovább győzködni.
Ha te egy nagyobb ablakméretű, de azonos keresztmetszetű trafóból nagyobb teljesítményt tudsz kihozni (feltételezve persze, hogy azért a kisebbiken is elfér szükséges huzalméret), akkor javaslom a találmányi hivatalt felkeresni, mert olyat tudsz ami eddig másnak nem sikerült.
Továbbá a réz- és vas-veszteségi elméleted is teljesen hibás. Attól hogy vastagabb huzalból tekered a primert, csak az következik, hogy nagyobb áramot is elbír. De hiába az áramnövekedés, mert a gerjesztési határ elérése után, nem tudod növelni az átvihető teljesítményt, csupán a vasmag hőmérséklete fog nőni. Ha elég szélsőségesen fogsz hozzá, akkor máris van egy indukciós kemencéd.

Miért nőne a gerjesztés? Hol van a képletben az áram?
Mindenki csak írja a gerjesztést, hogy nő!
Most már kérek egy képletet ami ezt alá támassza.
A veszteségtől melegedhet egy trafó, minél nagyobb az áram annál jobban, de milyen képlet alapján nő a gerjesztés?

Egy szóval sem írtam, hogy az az egyenlet amire hivatkozol nem igaz, és nem is tudok olyan könyvet amiben a kívánságod szerint benne lenne a cáfolat.
A cikkben leírt fejtegetések is helyénvalók, mégis valamiért azt a következtetést vonja le amit ír. De a végkövetkeztetése hibás, meglehet, hogy elírta, (kérdezd meg tőle)
Ha vannak tankönyveid, és meg is tanultad, akkor rajta, itt az ismétlés ideje, neked van rá szükséged, ha új elveken akarsz trafót méretezni.
Megjegyzem, ahogyan mások is tették, a méretezésnél sok szempont merülhet fel, ezért többféle megoldás lehet. De egy biztos, az adott körülmények között vannak határadatok, amiket figyelembe kell venni, a vasanyagot a mágnesezési görbéjéből is látszik, meghatározott térerősségnél jobban gerjeszteni nem lehet (érdemes) mert ahhoz nem tartozik arányosan nagyobb indukció, tehát akármekkora primer áramváltozás nem hoz létre arányosan nagyobb feszültséget.
nem a leírásokkal van a baj, hanem értsd is meg mi van leírva, vezesd le magadnak, hogy mi mitől függ, és magad is rájössz

Hát onnan, hogy H=I*n/l
( I [A], n [menet], l [m] )

Ha van egy vasmagos tekercsem, amin nem változtatok semmit, rákötöm a 230V-ra, beáll egy nyugalmi áram, ami fedezi a veszteségeket.
De nem tudod rávenni a trafót, hogy több áramot vegyen fel. Miért? Mert a paraméterei nem változnak, bármit csinálsz nem fog több áramot felvenni. Csak egy esetben: növeled a feszültséget.
Ha visszaemlékszünk az indukciós törvényre, kimondja, hogy egy vezetőben indukálódott feszültség olyan áramot kelt, ami az őt létrehozó mágneses teret lerontja(ha jól emlékszem Faraday–Lenz-törvény).
Ennek értelmében a mágneses indukció nem nő a vasmagban, mert a két áram által létrehozott fluxus kivonódik egymásból. A teljesítménytől nem változik a mágneses indukció.

Eddíg semmi hiba ... Csak folytasd, ha terheled, akkor már van változás ....
Ha a vas (B - H görbe) a végtelenségig lineáris lenne, akkor nem is lenne hiba, de nem az. (ahogyan a légmagos tekercsekél, transzformátoroknál nincs is ilyen korlát)

Nincs változás! Faraday–Lenz-törvény!

Lapose!
Tegnap kinyomtattam a csatolt kis szösszenetedet, és beültem vele a kádba.
Ha CSAK a képletből indulunk ki, akkor úgy tűnik mintha igazad lenne, pontosabban Piret úrnak jó a felvetése.
Nem tudom ezután már megindokolni neked, mi hiányzik a képletből, és miért cáfol rá erre a gyakorlat (sok évig éltem trafótekercselésből), de a magam módján utána fogok járni. Csak adalékként annyi jutott most hirtelen eszembe, hogy teljesen azonos vasmaglemezből elég gyakran létezik 2-3 féle pakettvastagság is, ahol a nagyobb keresztmetszethez, nagyobb teljesítmény is tartozik, holott az ablakméret (a huzal helye) állandó.
Fogok végezni egy kísérletet. Egy jó nagy (pár száz W-os trafó lemezéből, csak mondjuk 10mm vastag pakettet csinálok. Így lesz hely bőven a huzalnak. Az így kialakuló keresztmetszethez, megtekerek egy valamilyen áttételt, a számítotthoz képest jóval vastagabb huzalból. Aztán majd ezen méricskélek.
Előljáróban megjósolom szerintem mi fog történni. Terheletlenül szépen beáll a tervezett feszültségarány, de mikor a kis vaskeresztmetszethez tartozó teljesítményt már túllépem, rohamosan esni fog a feszültség, így hiába folyik nagyobb áram, nem lesz teljesítménynövekedés.
De ne menjünk a dolgot elébe, legyünk nyitottak, mert a felvetésed valóban nagyon érdekes, és ötletes (Piret Endre, amennyire én ismerem a munkásságát, mindig is kicsit elméleti volt, de tény hogy az állításai a képlet alapján igazak).

Üdv megmértem az oszlopok keresztmezcetét mivel osztott tekercselésű. Oszlopokét 15.3cm2 -es , ebből következhet 225-225 watt összesen 450 watt lehet.

Szia!



Igazad van teljes mértékben, de ez nem mond ellent a transzformátor egyenletnek!
Ha azonos a vasmag mérete, de a pakettvastagságot a kétszeresére növelem a vasmag-keresztmetszet a duplájára nő. A vaskeresztmetszet benne van az egyenletben, hatással van a szükséges menetszámra: Ha dupla a vaskeresztmetszet, akkor csak fele akkora a szükséges menetszám.
Mivel az ablak keresztmetszet nem változik, azt jelenti, hogy ugyanakkora helyre fele menetszámot kell tekerni, ezért a huzalkeresztmetszet a duplája lehet.
A kevesebb menet és a dupla keresztmetszet miatt pedig a rézveszteség sokkal kisebb, ugyanakkora veszteséghez sokkal nagyobb átvitt teljesítmény tartozik.
Ha átgondoljuk a dolgokat látni lehet, hogy ezt tapasztaljuk a gyakorlatban is, csak ezt a vasnak tulajdonítottuk, pedig tulajdonképpen az egyéb veszteségek csökkenése idézi elő a nagyobb teljesítményátvitelt.

Nagyon jó példa erre a hiperszil magok, aminek a lényege a jó minőségű szalagmag. Ha összevetjük a keresztmetszetét egy hagyományos vassal, azt tapasztaljuk, hogy sokkal nagyobb teljesítményt visznek át ugyanazon keresztmetszet mellett. Egy ilyen vas 1.5-1,7T-vel lehet gerjeszteni, szemben a hagyományos vasak 0.8-1T-jával, ezzel szintén a szükséges menetszámot csökken.

Úgy tűnik, kikezdhetetlenül igazad van.
Azért ha lesz kedvem, elvégzem a korábban vázolt kísérletet.

Az emlitett cikket én is olvastam anno, de valahogy elfelejtettem, újraolvasva bizony igaz.
Más szemmel kell nézni a vasra, bár ez a gyakorlatot egy szemmel sem változtatja meg, a tekercsméretezés az adott vasanyag függvénye lesz ezentúl is.

Más: mi a magyarázata a fénycsőfojtó nyújtott kivitelének? Csak az alacsony férőhely?

És gondolom a nagyobb felületű hőátadás.

Hali!

Nekem még vannak régi fénycsőfojtóim, azok nem olyan alacsonyak, és kocka kivitelűek. Szerintem a mostaniak azért nyújtottak, hogy beleférjenek a kis fénycsőházakba. A csövek közt elférnek, nem igényelnek plusz helyet.
De hátha jön egy fényforrásguru, az majd megmondja.