Szia! Időnként olvasgatom a topicot én is, de mivel programozás ügyben járatlan vagyok, ezért nem igazán szólok bele. Magát a fuzzy logikát már ismertetted korábban (elvi alapjait). Ez alapján a következők szerint értelmezem a szabályozás felépítését (a szoftveres oldal): a vezérlő prociba beállítjuk a kívánt értéket, ezt betesszük valahová egy regiszterbe, majd ezt összehasonlítjuk a a beolvasott valós értékkel. Ez alapján különféle csoportokba foglaljuk a kapott eredményt, pld.: nagyon kissépozitív, kissé pozitív, pozitív, erősen pozitív, nagyon erősen pozitív stb. Természetesen több szabályrendszerben is elemezzük az értéket, pld.: áram. Ezek a szabályrendszerek eredményei egymással hatással vannak, súlyozottan kerülnek kiértékelésre, pld.: kissé pozitív áram semlegesíti a nagyon negatív feszültséget, mivel túlléptük a a megengedett áramot, tehát az alacsony feszültség ellenére tovább kell a kimenet feszültségét csökkenteni, tehát a beavatkozás (a szabályok végigellenőrzése után) az előző érékhez képest kissé negatív lesz, mivel csak kissé pozitív a kimeneti túláram. Javíts ki ha rosszul értettem.

A lényege persze a szabályrendszer jó felépítése és súlyozása ha jól tudom, és ennek megalkotása a lényeg (a program megírásán kívül ), ugyan is minden eshetőségre megfelelő választ kell hogy produkáljon, nem lehet benne hiba, hogy rosszul reagál valamire, mert rosz a kiértékelés vagy a súlyozás. És a működéshez és programfutáshoz nem árt ismerni a beavatkozások sebességét és a szabályozási futásidőket sem, mivel időben kész kell lennie a következő beavatkozásnak a szabályozásban, mielőtt túlfutna a kijelölt értéken a következő beavatkozásig. Tehát a program futásának elég gyorsnak kell lennie, a hardver (jelen esetben a táp) változási sebességéhez képest. Vagy is nem adhatunk ki egy túl nagy szabályozási változást, ha azt nem tudja követni a proci.

Szia Giants!
Engem lenyűgöz ez a tervezés levezetés. A szaktudásom nagyon kicsi és ehhez már nem tudok hozzászolni. A kíváncsiságom viszont annál nagyobb.
Minden jót ehhez a szuper projekt-hez.

Van benne jó gondolat is ..

Az input adatok alapján nem tudja elemezni milyen eredmény várható. Az input adatok a beépített logikán keresztül determinálják a válaszreakciókat. Az algoritmus állandó és nem változik. A fuzzy logika sajátosságából és az azon alapuló állandó szabályrendszerből következik a működés. A helyes fuzzy tervezés - ki-, bemeneti változók száma, tagsági függvények száma, elhelyezkedése stb. - a meghatározó a lehető legjobb szabályozási eredmény elérésében.

Az általam most leírt szabályozás nem képes tanulni, de léteznek neuro-fuzzy logikák is amelyek fel vannak vértezve ilyen képességekkel. A kimeneti sebesség változást figyelembe veszi a delta_error változóval.

"Bazi" bonyolult? Akkor is az lenne a véleményed, ha polcról lehetne kapni felprogramozott "egyen chip-et"? Gondold el! Semmi programozás... hanem egy adatlap alapján tudod melyik láb mire való és milyen jelet fogad, ad ki. És ennek megfelelően megtervezed a kapcsolást, megépíted.
Ilyen aspektusból semmivel nem bonyolultabb mint megvenni egy kész bedrótozott szabályozó chip-et.
Azoknál is megvan ez az alkalmazást megelőző lépéssorozat...csak nem neked kell végigjárnod

Freddi! Jól fogtad a lényegét.
Mindaz amit leírtál helytálló. Sok feltételnek kell eleget tenni egy időben és nagyon fontos a futási idő. Mindezt alapvetően a kódolási technika határozza meg, így annak is nagy szerepe van a működésben. A szabályrendszer is fontos összetevője, e mellett azonban kiemelt a defuzzifikálási metódus is. Fontos, hogy a metódus válasza folytonos legyen a teljes értelmezési tartományban. Ezért választottam az alkalmazott módszert. A válasz az esetek többségében folytonos, különösen a kevés változót tartalmazó megoldásoknál. Ez elégséges a szabályozónk működése szempontjából.

Jeerry! Köszönöm a véleményed.

Nos, újabb fordulópont!

Elkészült a program első verziója. Egy kicsit gondolkodtam milyen nyelven írjam, végül a C mellett döntöttem. Elsősorban a közérthető, áttekinthető formát tartottam szem előtt.
Igyekeztem a lehető legtöbb magyarázattal ellátni, de biztosan lesz olyan rész amely ettől még nem érthető elsőre. Ha így lenne, kérdezzétek meg.

A program nem tartalmazza az összes szükséges részt, de működőképes. Várom a véleményetek!

Program

Szia Giants!

Végig követtem a fejleményeket és most türelmetlenül várom a folytatást. Nagyon tetszik a projected! Mikor folytatod? Megcsináltad már az első próbákat? Gondolom nyomós indok miatt szünetelteted a hozzószólásaid.

Phantom

Phantom!

Valóban nyomós okok miatt nem írtam. Először is nem ezzel foglalkozom napi 24 órában, másodszor pedig idő szükséges a teszteléshez. Most azonban túl vagyok az áramkör első szabályozóval egybeépített ellenőrzésén.
A program első verziója – mint általában – inkább gondolatébresztő, mintsem végleges. Ebben az esetben is így volt. Az emuláció alapján maga az algoritmus működőképes volt a bemutatás pillanatában is, de mégsem működött amikor feltöltöttem az MCU-ba. Ezt egy banális dolog okozta, mégis ráment másfél hetem.
A teszteléshez kiegészítő programrészeket is írtam – mint például LCD-n történő értékek megjelenítése . A kijelző soros kommunikációjú, ami a programot is bonyolította , mert a float típusú változót először konvertálni kell karakter típusúvá ezután küldhető át. Ez nagymértékben megnövelte a kódméretet és fordítás után teljesen sztochasztikusan viselkedett a szabályozó. Hosszas elemzés után csak arra jöttem rá, hogy ha a soros kommunikációs részt a szabályozó algoritmussal egyben fordítom le, akkor jelentkezik a hiba. Külön-külön működött. A tápegységbe való beépítés előtt érthető módon szerettem volna mérési eredményekhez jutni, amit a kijelzőn is látok. Így amíg nem jutottam túl ezen a problémán, nem raktam be a tápegységbe. Miután már megfordultam „Delphiben” is (  ) … és több százezer oldalt átnéztem, egy isteni szikra pattant ki… A kompiler teljesen normális működést mutatott, de kénytelen voltam egyre inkább annak hibás működésére gondolni. Végül is így volt. A hiba oka: alaplap csere történt a pc-ben és a kompiler licence-e érvénytelenné vált, bár semmi nem utalt erre… így a tárgykódot bizonyos méret után megváltoztatta. Ezek után már pár perc alatt elhárítottam az akadályt. Újrainstallálás után hibátlanul fordított és működött.
Az alapjel beállításához egy potenciométert csatlakoztattam a szabályozóhoz – ebből következik, hogy egyáltalán nem szükséges a sokkal költségesebb digitális kezelőszerveket beépíteni ha valaki megelégszik egy potis beállítással . Az autonóm működés ellenőrzése után csatlakoztattam a tápegységhez és 30 %-os vonali feszültség mellett bekapcsoltam. Működött! A kimeneten feszültség jelent meg és a szabályozó poti beállításának megváltoztatásával a kimeneti feszültség is változott, valamint stabilan maradt az érték. Adott alapjel beállítása mellett elkezdtem növelni a bemenő feszültséget -30-110% között a kimeneti érték nem változott. Maximális vonali feszültség mellett a minimális kimeneti feszültség 1,3 V és a maximális 21V. Egyelőre a statikus működést ellenőriztem.
A 10 bites ADC és 120 MHz-es órajel frekvencia mellett a következő adatokat lehet megállapítani a mérésekből:
- a szabályozó mintavételi frekvenciája 500-650 Hz, ami elsősorban a fuzzy rutinok futásidejének függvénye
- egyelőre (mérések nélkül) nem lehet megítélni elégséges-e a mintavételi frekvencia nagysága a jó dinamikus viselkedéshez
- a program módosítása után a minimális kimeneti feszültség 1V alá csökkent
- ebben a felépítésben a maximális kimeneti feszültség nem éri el a tervezett értéket
- 100 KHz-es PWM frekvenciáig haladva rohamosan csökken a kimeneti szabályozható tartomány
- a jelenleg megfelelő szabályozhatósági tartományt biztosító PWM frekvencia 35 KHz
A következő napokban hozzákezdek a terheléses tesztekhez, valamint a dinamikus viselkedés ellenőrzéséhez.
Előfordulhat, hogy nem írtam minden részletről amire kíváncsiak vagytok… Kérdezzetek!

Azt gondolom elérkeztem az utolsó hozzászólás sorozathoz, ami a tápegységet illeti. Megtörtént a tesztelés és elkezdtem összeszerelni, bedobozolni a készüléket. Néhány kép a félig összeszerelt tápegységről:

99. ábra

100. ábra

101. ábra

102. ábra

A következő napokban felteszem a mérési eredményeket és a tapasztalatokat. Megváltoztattam a kezelőszervek kialakítását, így annak indokait és terveit is leírom.

Nagyon szép igényes munka, csak így tovább! :kalap:
Üdv

A szabályozási metódus – mint ahogyan az a matematikai analízisekből is látszott –, alkalmas a tápegység szabályozására. Azonban az út elég hosszú volt a tervezett működés kialakításáig. Milyen problémákat kellett megoldani?
Nézzük sorra!
- jeleztem, hogy ebben a felépítésben nem lehet elérni a tervezett kimeneti feszültséget
- a frekvencia növelésével csökkent a szabályozható feszültség tartomány
és amiről nem írtam még
- az korábban vázolt fuzzy függvények alapján készült kódolás nem eredményezett stabil működést
Lényegében ebben a pár pontban van az összes probléma.
Akkor most nézzük sorra!
A transzformátor méretezésénél elkövettem azt a hibát, hogy nem megfelelő kimeneti feszültségre terveztem. Mivel a kitöltési tényező 0-100% tartományban változhat, így a kimeneti feszültség a PWM jel középértékével arányos. Ha a szekunder tekercs pillanatnyi maximális feszültsége nem éri el, illetve nem haladja meg a tervezett értéket, úgy annak elérése sem lehetséges (különös tekintettel a terhelés alatti szabályozhatóságra). Ennek megfelelően áttekercseltem a szekunder oldalt – a tekercsek elhelyezése miatt gyakorlatilag az egész transzformátort. Így a transzformátor szekunder tekercse, 0.5*Uki feszültségre méretezett vagyis Usz=45V. Egyben megváltoztattam a szinkron egyenirányítók vezérlő tekercsének menetszámát is, emeltem a feszültségen. (Figyelembe kell venni, hogy az alkalmazott MOSFET-től függően általában nem haladhatja meg a +/- 20V-ot.)
A szabályozhatósági tartomány – PWM frekvencia közötti összefüggés kérdése előtt a stabilitással foglalkozom, az magyarázatot ad az előző hiányosságra is.
Miután az alapbeállításokkal bekapcsoltam a tápegységet, az elvártnak megfelelő működést mutatott… némi zavarral egybekötve. Konkrétan a stabil kimenő feszültség véletlenszerűen elkezdett „hullámosodni”. Tipikus gerjedési, instabilitási jelenség. Alacsony feszültség mellett (Uki<10V) lényegében alig jelentkezett a hullámosság. De egy apró zavarjelre – mint például a terhelés megváltozása – megjelent a lengés. Nagyjából volt nagyságrendű periodikus lengés jelent meg a középérték körül, ami növekedett a PWM frekvencia növelésével, csökkentve a szabályozhatósági tartományt. A frekvenciája kb 100-25 Hz között változott. A terhelés növekedésével csökkent az amplitúdó és növekedett a frekvencia. Az első pillanatban felmerült az a gondolat is, hogy valamelyik áramköri elem, esetleg a szinkron egyenirányító okozhatja a jelenséget. Ennek kizárására kivettem a szinkron egyenirányítót és diódára cseréltem. A jelenség változatlan volt, pusztán a disszipált teljesítményem növekedett meg.
Mielőtt a megoldásra világítanék, egy pillanatra visszatérnék a fuzzy szabályozás elméletére. Említettem, hogy a fizikai bemeneti jeleket a nyelvi változókkal előállított kimeneti jellemzők visszaalakításával crisp értékekké kell konvertálni. Az aggregáció módjától függően sokféle viselkedés jelenhet meg a kimeneti függvény értékkészletének változásában. A tagsági függvények változtatásával – mint az belátható – végtelen számú kimeneti válasz állítható elő. Ugyanakkor a defuzzifikálási metódustól is függ ez a válasz. A defuzzifikáláshoz a súlyponti módszert alkalmaztam. A kimeneti változó értékkészletének definiálásakor 0 – PWM_period_max tartományt határoztam meg, ami a tényleges crisp értékben nyilvánult meg. A visszahelyettesítés után kapott érték határozta meg az aktuális PWM kitöltési tényezőt. Ez azonban, mint ahogy az előzőekben írtam, instabilitáshoz vezetett. Bár elméletileg megvalósította a szabályozási feladatot, valós gyakorlati alkalmazásra ebben a formában nem alkalmas.
Most következett el az a szakasz, amiről a fuzzy szabályozók leírásánál már utaltam: a hangolás. Mint a konvencionális szabályozó köröknél itt is szükséges lehet hangolásra, ami az adott szabályozási szakaszhoz történő helyes beállítást jelenti, kiküszöbölve az instabil viselkedést.
De hogy is történik ez? Mit nyertünk ezzel, ha itt is paraméterezni kell a szabályozásunkat?!
Először is a felépítés teljesen flexibilis, tetszőlegesen változtatható az áramköri elemek cseréje nélkül. Másodszor jó „buli”… A további előnyöket már nem is sorolom … ...gyakorlatilag egy sor olyan funkciót lehet „beépíteni” a szabályozásba amit egyébként csak bonyolult áramkörökkel valósíthatnánk meg.
Miután több változtatást próbáltam ki a tagsági függvények súlyozásánál, alapvetően a defuzzifikáción módosítottam. A gerjedésnek több oka is van. Az elsődleges, hogy nem lineáris tulajdonságokkal rendelkezik a szabályozott szakaszunk. A szabályozó kör viselkedése nem azonos az általunk használni kívánt tartományon belül, így különféle kimeneti feszültségeknél és terheléseknél, más és más a válaszreakciója. Megváltoztattam az aggregációs eljárást. Nem a tényleges PWM kitöltési tényező értékét fejeztem ki a defuzzifikáció során, hanem - egy korábbi egyenletben már szerepelt – a kitöltési tényező változását és ebből számítottam a crisp értéket. E mellé bevezettem egy Gain (erősítés) paramétert is. A változtatások meghozták az eredményt: az instabilitás megszűnt.

>

Az alábbiakban található a tesztmérés néhány eredménye:

Amennyiben más mérésekre is kíváncsiak vagytok, szívesen veszem az ötleteket és ha lehetséges, válaszolok, elvégzem, közzéteszem.

* A fájl nem mutat sehova, törölve..

Legyen szíves segíteni, mert én nem bírom értelmezni az első pár ábrát, ill. amikor van az hogy 10A terh. fel és le kapcsolása, abban az esetben mennyi a függőleges osztás értéke? Amúgy ez egy korrekt tesztelés volt eddig. Olyan tesztek lesznek, amikor esetleg induktív, vagy kapacitív jellegű a terhelés? Ill. ha egy nagyjelű erősítőt táplálunk erről a tápról, akkor a zaj észrevehető az erősítő működésében?

Szia!

Légyszíves pontosabban fogalmazd meg a kérdést, ábrát!

G

Ezeket nem értem:
A hibajel bemeneti változó tagsági függvényei
A hibajel változás bemeneti változó tagsági függvényei
A PWM kimeneti változó tagsági függvényei
Az X és Y tengelyeken lévő értékek fesz. értékek? Ha igen akkor melyik mi? (Kimenet és bemenet?)
Ill. ezen az ábrán:
15 V-os kimeneti feszültség esetén 10 A terhelőáram bekapcsolása
Mekkora a függőleges osztás egysége? (10mV, vagy mekkora?)

Örülök, hogy megkérdezted! Nekem természetesnek és egyértelműnek tűnt minden az ábrákon, de be kell látnom, hogy ez a külső szemlélő számára nem így van. Gondolom másnak sem volt egyértelmű, csak nem kérdezte meg.

Nézzük sorban!
A fuzzy szabályozó működési elvénél elmondtam, hogy a be- és kimeneti változók között a fuzzy logika teremt kapcsolatot, melynek esetünkben az alábbi fő részei vannak:

- fuzzifikálás
o a bemeneti változók fizikai értékének nyelvi változókra történő alakítása
- szabályhalmaz
o segítségével a tagsági függvények tüzelési viszonyai értékelhetőek ki, valamint közvetlen nyelvi változó kapcsolatot alakít ki a bemeneti és kimeneti változók között, a tagságok mértékével együtt
- defuzzifikálás
o a kimeneti változó tagsági függvényei alapján, valamely aggregációs elv szerint crisp értékkel tér vissza (esetünkben a súlypont módszert használom)

Mivel ezek a változók meghatározóak a szabályozás tulajdonságai szempontjából, ezért a bementi jelek feldolgozása is kritikus a folyamatra nézve. A fuzzifikáció tagsági függvényeit megváltoztatva új tulajdonságok birtokába jutunk. Vagyis: lényeges, hogy adott szabályozó esetében a bemeneti és kimeneti változók milyen tagsági függvények alapján kerülnek feldolgozásra. Milyen értelmezési tartományon belül használhatjuk, milyen a linearitásuk, függvény alakjuk. Ha másként választom meg a változók tagsági függvényeit, a szabályozó másként viselkedik. Konkrétan: ha megváltoztatom ezen függvényeket, instabil lehet a szabályozókör… stb.

A hibajel esetében a függvények értelmezési tartományát a teljes szabályozási tartományra terjesztettem ki, vagyis +/- 30 V-ra, mivel az alapjelhez viszonyítva +/- 30 V értéket is felvehet a kimenet. (a vízszintes tengelyen, a bemeneti változók esetében, a feszültségnek megfelelő numerikus értékek találhatóak)

A hibajel változás esetében a függvények értelmezési tartománya +/- 5V.

A PWM kimeneti változó esetében százalékos eltérést ábrázoltam a vízszintes tengelyen. Azt fejezi ki, hogy az aktuális hiba és hiba változás értékhez hány százalékkal kell megváltoztatnom az aktuális WPM jel kitöltési tényezőjét, hogy a kimeneti érték az alapjelnek megfelelő értéken maradjon.

A 3D-s grafikon szemléletesen ábrázolja a változók közötti összefüggéseket. A két bementi változó tengelyén megváltoztatva az aktuális értéket, azt a térgörbe felületére vetítve válasz információt kapunk a PWM jel százalékos megváltozásának nagyságáról.

A további ábrák kiegészítő információit ráírtam a képekre, így a 103. ábrát újra letöltve láthatod azt.

Bankimajki felvetése alapján egyenáramú motor terhelése esetén is elvégeztem néhány mérést, amely a következő ábrán látható.

Ezek után huzamosabb ideig teszteltem a tápegység terhelhetőségét. Első lépésben a tervezett maximális terhelés 50%-val üzemelt. A kimeneti feszültség értéke - 5, 10, 15, 20, 25, 30V esetében -, és a stabilitás nem változott. Általánosan elmondhatom, hogy a szabályozási pontosság 100 mV-on belül volt a teljes üzemi tartományban. (Ennél pontosabb értéket a zajfeszültség nagyságrendje miatt nem tudok mérni.)
10V kimenő feszültség, 5A terhelőáram (ohmos terhelés) esetén, a kimeneten mérhető zajfeszültség nagysága:

12V kimenő feszültség, ~9-10A terhelőáram (egyenáramú motor terhelés) esetén a kimeneti zajfeszültség nagysága:

Ezek után a tápegység 30V-os kimenő feszültséget beállítva 10A terhelőárammal működött egy órát. A készülék hőmérséklete számottevően nem változott, a primer oldali hűtőborda hőmérséklete 38 C-on, a szekunder oldali egyenirányítók hűtője pedig 42 C-on állandósult. Eközben a transzformátor hőmérséklete elérte a 35 C-ot. Majd megnöveltem 150%-ra a terhelést (15A). Újabb egy óra múltán a hőmérsékletek alakulása a következő volt: primer oldali hűtő 65 C, szekunder oldali hűtő 55 C, transzformátor 68 C, fojtótekercsek 40 C. Ez utóbbi, már nem üzemszerű állapot. A fojtók telítés közeli gerjesztése (még éppen határon működött) megnövelte a kimeneti hullámosságot is. Idő közben 30 és 100 KHz közötti PWM frekvenciákon is elvégeztem egy-egy méréssorozatot. Azok alapján úgy tűnik, hogy 50 kHz az optimális PWM frekvencia (szabályozhatósági tartomány, kimeneti zaj nagysága, veszteségi teljesítmény és stabilitás szempontjából - a jelen felépítés mellett).

Még szándékomban volt több üzemmódot analizálni, de egy figyelmetlenség következtében a FET-ek összenyitottak és cserélnem kell. Elfelejtettem a tápegységet kikapcsolni miközben elkezdtem rátölteni az újabb tesztprogramot….

Eddigi veszteségeim: 2 pár MOSFET, 1 db TOPSWITCH

Sajnálom, hogy kára keletkezett, esetleg alkatrészlistát írt az építés közben? Ha igen, megosztaná velünk! Érdekelne mekkora összegnél jár eddig az építés alkatrész ára?

Kár?! ...relatív A ráfordításhoz képest elenyésző.

Valójában a tesztek végére az egyik tápegység modul "elhasználódik". (A teljes készülék két tápegység modulból (kettős táp) és egy kezelő panelből áll.)

Egészen pontosan nem tudom a ráfordítás összegét. Nagyságrendben ~120 000.- körül lehet csak az alkatrészek költsége. A ráfordított munkaórát nem számoltam. Természetesen az előállítás ténylegesen nem ekkora, lényegesen kevesebb. Amennyiben pontosabb adatokat szeretnétek, úgy kiszámolom.

De ilyen az innováció...

Igaz egyes pozíciókba több típusú, valamint a szükségesnél nagyobb darabszámú alkatrészt szereztem be.

Egy gyors közvélemény kutatás! Érdekelne a témát látogatók véleménye! Mindenféle - pozitív vagy negatív - észrevételt és az esetleges negatívumok áthidalására ötleteket szívesen vennék.

Arra is kíváncsi vagyok mennyien vannak "kellően elvetemülve", hogy egy esetleges utánépítés ötletét forgassák a fejükben. Igazán örülnék a válaszoknak!

Ha az elvetemültség az egyik kérdés, akkor én az vagyok Bár nem szeretnék most több 10000Ft-ot rááldozni és még nem állok olyan szinten ezzel a témával hogy értsem az egész működését. (Bár szerintem lemásolni letudnám, de annak nem sok hasznát látom ekkora összegnél. Ezt az összeget hasznosabban szeretném elkölteni.) De attól még nagyon jónak találom ezt a tápot. Sokat tanultam belőle, azzal hogy figyelemmel kísértem az alakulását. Köszönöm. Még érdekelnének a külső perifériái is. Hogy működik a felprogramozása, van-e rajta kijelző, számítógépes kommunikáció stb.?

Ritkán találkozik az ember ilyen fejlesztéssel. Minden aprólékosan, nagy odafigyeléssel és szakértelemmel van megtervezve. Az elméleti tudás nem maradt meg annak, hanem átültetted a gyakorlatba, egy igen hasznos dologba. A kivitelezés igényes, profi munka.
Ezt látom én, úgy, hogy tulajdonképpen a leírtaknak a felét sem értem. A PWM még csak-csak (bár ezirányban sincs igazán építési gyakorlatom), de ilyen szintű matematikai függvényeket a vassal összepárosítani...nem semmi.

Mivel te már kikapartad a gesztenyét, kész a terv és a szoftver, aki rászánja magát, tulajdonképpen egy közepes gyakorlattal talán utánépítheti...

Üdv
Inhouse

Végig követve az egész projectet csak gratulálni szeretnék Giants-nak! Le a kalappal a teljesítménye és a türelme iránt amivel kezelte a felkészületlenségből adódó néha értelmetlen kérdéseket.
Egy valami HIÁNYZIK, de az nagyon: "watt" kartárs bocsánat kérő levele, amiben elnézést kér "Giants"-tól és nem utolsósorban a fórum többi olvasójától.
Még egyszer, köszönjük Giants!!! Üdv: Mírr-Múrr

Most időszakosan térjünk át a kezelőszervekre!
Korábban a 8. ábrán mutattam be a kezelőfelület kialakításának kapcsolási vázlatát, de lényegében egy teljesen új megoldást választottam.

Miért változtattam azt meg?
A tápegység kettős kimeneti feszültséggel rendelkezik, amelyet két egyforma modul állít elő. Ezek felépítése teljesen azonos: mindkettő negatív testelésű, potenciál független kimeneteik lehetővé teszik a tetszőleges összekapcsolásukat. A csatornák beállítása, szabályozása egymástól független. Ám éppen ebben rejlik a kezelőfelület illesztésének sajátossága. Az első elgondolás alapján, a kezelő által előállított analóg jel képezte volna a szabályozási alapjelet mind a feszültség, mind az áram esetében, mindkét csatornán. (Ez a lehetőség – az analóg alapjel használata – a továbbiakban is fennáll, így teremtve lehetőséget potméteres beállításra).
De… a tetszőleges összefűzhetőség fenntartása nem teszi lehetővé a szabályozó áramkörök és a kezelő modul összeföldelését. Ezen kívül még a tápellátásáról is gondoskodni kell.
Nem utolsó szempontként a 8. ábrán alkalmazott technológia eltér a szabályozóban felhasználttól és nem szerencsés egy rendszeren belül bonyolítani a fejlesztési környezetet.
Végezetül az első változat szerinti kialakítás VGA vagy RGB felületű megjelenítő használatát teszi lehetővé, amely jelentősen megnöveli a készülék költségeit.
Ezeket korrigálva az alábbi kezelő körvonalazódott!

Kijelzésre 128x64-es grafikus LCD modult választottam. Az adatbeviteli eszköz egy inkrementális jeladó lesz, amely minden funkcióban menüvezérelt beállítást tesz lehetővé. A kezelő mindkét szabályozó felé soros adatátvitellel csatlakozik. (Ez egyben csökkenti a huzalozást is a készüléken belül.) A lekérdezés megszakításos polling technikát alkalmaz. Elhagytam a direkt feszültség és áram mérést, mivel a szabályozók autonóm módon minden információt elemeznek, így azokat a kezelő csak lekérdezi. A beavatkozásnál pedig egyszerűen egy adat-stream formájában küldi el a szükséges parancsokat. Az adatkapcsolati felület optikai csatolóval van elválasztva. A kezelő modul tápellátását az egyik szabályozó biztosítja.

A felhasznált MCU a Microchip dsPIC30F4011 típusú motorvezérlő áramköre. Azért esett rá a választásom, mert a szabályozóval megegyező környezetben fejleszthető hozzá a program, valamint quadratura dekódere és két hardver UART-ja van a PWM csatornák mellett. Olyan módon alakítom ki, hogy a későbbiekben tetszőleges berendezés kezelésére alkalmas legyen. (Azt is tervezem, hogy az alapmodult opcionális megválasztott kiegészítéssel ellátva többféle felhasználásra teszem alkalmassá: kézenfekvő ötletként máris körvonalazódik egy tárolós mini oszcilloszkóp, jelanalizártor, jelgenerátor (?!)… )
És jöhetnek az ötletek...!

A felépítése kompakt, befoglaló méretei ~120x70x15 mm, amely a tápegység előlapjának hátuljára kerül felszerelésre. Egy plexi ablakon keresztül lesz látható a fehér-kék alapszínű kijelző. Ezen kívül csak a jeladó kezelőgombja és két pár banándugó-hüvely kerül az előlapra.

Mírr-Múrr, Inhouse!

Jóleső érzéssel olvastam a hozzászólásotokat, köszönöm! Ugyanilyen figyelemmel olvasnám a kritikákat is, bár bevallom kicsit bosszantana. , de hasznos és előremutató lenne az is. Örülök, hogy valami apró pluszt adhattam a közösségnek - remélve, hogy a többség is így gondolja.

Giants

Szia Attila!

Talán olvastad a folytatásokat. Mindenesetre eddig adós voltam a konkrét válasszal a korábbi kérdéseidre. Mostanra sikerült többségére választ adtni. Ha a tápegység egyéb tulajdonságaira is kíváncsi vagy várom a kérdéseid.

Összegezve:

A kimeneti teljesítmény és feszültség nagysága megfelel az elvárásoknak. Teljesíti a 300VA és 30V értékeket. A teljesítmény növelésének most sincs akadálya. Pusztán a transzformátor paramétereinek megváltoztatásával is növelhető a vas tartalékainak határáig vagy transzformátor és MOSFET cserével akár nagyobb értékekig is, bár az ennél nagyobb terhelések esetén a szabályozási tartományt több "szakaszra" kell bontani (adaptívvá kell tenni) ami a szoftverben megtehető. A különböző terhelési viszonyok miatt jelentősen változnak az átviteli tulajdonságok, amihez hangolni kell a szabályozót.

G

Ismét egy kis kitérő!

Korábban valaki megkérdezte, hogy nem akarok-e cikket írni.

Az ötlet korábban is megvolt, de nem cikkre gondoltam, hanem egy könyvre.

Munkáim során szakirodalmat keresve sokszor szembesültem azzal, hogy ritkán találkozni olyan publikációval ami nem csak elméleti szinten és kivonatosan tárgyal egy-egy témát, hanem implementálható formában is. Mintegy az elméleti vonalra ráültetve a gyakorlati alkalmazási példákat, segítséget nyújtva a fejlesztőknek, felhasználóknak. Amikor évekkel ezelőtt találkoztam a projectben említett fuzzy logikával, nem volt fellelhető olyan publikáció ami tényszerű, korrekt átmenetet képezett volna a "tudományoskodás" és a gyakorlati kialakítások között. Ez a helyzet ma is, különösen az újabb technológiák terén.

Ezért gondolkodtam el a publikáció lehetőségén. Az alábbi linken találjátok meg a tervezet tartalomjegyzékét:

***

Érdekelne a véleményetek, hogy milyen fogadtatása lenne egy ilyen témájú könyvnek, van-e érdeklődés egyáltalán?! Vagy egyszerűen felesleges mert tele van ilyenekkel a szakirodalom csak én nem leltem meg?!

* A fájl helye nem él.

Jobb később, mint soha!

Üdv
Inhouse

Hello Giants!

Hónapok óta olvasom ezt a topikot és folyamatosan figyeltem a készüléked alakulását, tényleg csak azt tudom írni, hogy a szakmai dolgok is tökéletesen megfogalmazva, érthetőek, szerintem nem csak mérnökök számára.
Elolvastam a tartalomjegyzéket amit feltöltöttél, igen érdemes lenne megcsinálni a könyvet. Hajrá!Magyarországon a szakmai könyvek egyenlőek a réges régi dolgokkal.

NagyKrisz

Úgy látom megkaptam az érdeklődési index keresztmetszetét ...

Ezek szerint ilyen "nagy" érdeklődés kíséri!