Fórum témák
» Több friss téma |
sziasztok!
a segédprogramban levő rajzon a C2 értéke mennyi lehet? Bővebben: LinkEz a kapcsolás működne 12V-os akkumulátorról??? Nekem a kapcsolás egy inverterhez kellene amihez legalább 25KHz kell. Már építettem egy 555-ös astabil multivibrátort de annak sztem alacsony a frekvenciája mert a trafó nagyon búg és nem is ad le akkora feszültséget amit kellene.
Hi!
Az 5-ös lábon astabil módban 0,01 µF kapacitás szokott lenni, nem befolyásolja a frekvenciát. Kb. 1-2 kOhm-os ellenállások és 0,01 µF-os kapacitás kell a kívánt frekvenciához.
Szia!
Megépítettem de nem úgy működik ahogy szeretném sajnos. Itt a kapcsolási rajz amialapján megépítettem. Az vele a bajom hogy a primer tekercsre érkező feszültség csak 2,9VAC és jó lenne ennél több ha lehet. Válaszod előre is köszönöm!
Hello!
Hát ez nem igazán meglepő! Ilyen könnyen nem lehet megúszni a dolgot. A 12V-ból egyébként is csak 6V-os jelet tudsz elméletileg készíteni, Hiszen a jelnek kétszeres csúcsfeszültsége lenne a tápfeszültség. Ez is csak akkor, ha nem lennének veszteségek. De az 555 kimenete 10V fölé nem igazán tud felmenni, plusz az alkalmazott földelt emitteres kapcsolás kimenő feszültsége a bázis-emitter feszültséggel mindig kevesebb lesz. (ebből nyit a bázis) Ha ezeket levonod, már is a mért 3V körüli feszültségre jutsz. Javaslom, hogy keress más rajzot. Arról nem beszélve, hogy a 40V-ból az a sejtésem, hogy "tekintélyes teljesítményt" szeretnél átvinni. Ez az egyszerű megoldás, csak játékra jó. üdv! proli007
Most láttam egy újságban egy olyat hogy a modulálo 555 ös a vivő discharge lábára van kötve egy diódával akkor mi lesz? Az is jó?
Hello!
Természetesen az is fogja "modulálni" az 555-öt. (De lerajzolhattad volna, hogy azonos (azaz megnevezhető) dolgokról beszéljünk.) - A discharge lábon igazából egy nyitott kollektoros tranyó van. Ha a "moduláló" kimenete ezt lehúzza egy diódán keresztül (moduláló kimenetén van a dióda katódja, mert különben kinyírja a discharge kimenetet), akkor a "vivő" megáll. - A különbség, hogy ha a Reset lábat húzod le a GND-re, akkor az 555 kimenete alacsony szintű lesz a "szünet" alatt, míg ha a discharge lábat húzod le, akkor meg maga szintű a kimenet, ez idő alatt. üdv! proli007
Itt a kép a kapcsi rajzról ahogy gondolom
Hello!
Hát ez semmiképen nem jó! - A modulátor (Out1) astabilnak, kellene a lassabbnak lenni. Valószínűleg a C2 kondi értéke elhibázott. (ilyen gyorsan nem is tud menni az 555) - A modulátor (Out1 kimenet) a periódus idejének 99%-ában magas szinten van, míg az 1%-ában alacsony szintű. Tehát a vivő astabilt úgy kell vezérelni, hogy amikor az Out1 magas szintű, az astabil álljon, de úgy, hogy a Led-ek közben ne világítsanak. - Jelen esetben a vivő astabil állna, (Csak mint írtam, ha nem a dióda katódja van az Out1 felé, akkor a DIsch2 tranyójának "annyi".) viszont így a Trsh2 magas szintű lenne, amitől az Out2 alacsony szinten állna és a LEd-ek világítanának. Amúgy megoldható a probléma. - Ha a D1 dióda katódját nem a Disch2 kimenetre, hanem a Trsh2 bemenetre kötöd. Akkor a 99% szünet ideje alatt, az Out1 felhúzza magas szintre a Trsh2 bemenetét. Így ezen idő alatt, az Out2 szintje alacsony lesz. - Így viszont NPN darlingtont kellene alkalmazni, de földelt emitteres kapcsolásban. (R6-ot áttennei a kollektorkörbe, és az R4-et lecserélni egy 4,7kohm-ra) Így ha a out2 kimenete alacsony, akkor a tranyó zárva van és nem folyik majd a Led-eken áram. - Ha az Out1 kimenete (1%-ban) alacsony szintű, a D1 nem húzza fel a Trsh2 bemenetet és járhat a vivő astabil. - Modulátor kört lassítani kell. üdv! proli007
Igen elírtam az ellenállásokat r1 1,5K r2 150 c2 10uF
Hello!
Akkor inkább használj 6,8k/680ohm/2,2µF-ot. (de akár a 150k/15k/100nF is megfelel) Felesleges 80mA kisütőárammal kínozni a Dischrg kimenetet. üdv! prolili007
Köszi meg csinálom kipróbálom és jelentkezek ha sikerült
Falról vissza szeretném veretni az infrasugarat és azt érzékelné a vevő megszakad a sugár akkor felkecsolna a lámpa,
Hello!
Vannak pont erre a célra gyártott prizmás tükrök. Annak azért jobb a hatásfoka. üdv! proli007
Sziasztok!
Szerintetek a kéttranzisztoros astabil mosfet-tel is működik. Valamit kell változtatni rajta vagy egy az egyben működik? Pisti
Hello!
Igen működik, csak figyelembe kel venni az NPN tranyó és a Mosfet közötti működési különbségeket. - A tranzisztor alapvetően bázisáram vezérelt, így annak beállításával van a munkapontja beállítva. Tehát a 10kohm-os bázisellenállás, ami a tápfeszültségről a bázisra megy szolgáltatja a bázisáramot. (és egyben ez az ütemjel időzítő tagja is). - Amiről nem igazán szoktak beszélni, az az, hogy a rezgés csak akkor tud elindulni, ha a tranzisztor, valahol "A" osztályú munkapontja körül van. Azaz folyik kollektor áram nyugalmi helyzetben (ha nem tennénk be a kondikat), de nem túlzott mértékű. - Egy tranyó szükséges bázisáramát a kollektorárama és az ezen az áramon mért áramerősítési tényezője (béta) határozza meg. A "Topi féle" kapcsolásnál, a kollektor áramot, alapvetően a kollektor ellenállás és az arra jutó feszültség határozza meg. Tehát (durván) a tápfeszültségből levonjuk a Led feszültségét, és elosztjuk a kollektor ellenállással. Ic=(Ut-Uled)/Rc avagy (4,5V-2,2V)/150ohm=15,3mA Közepes 100-as bétával számolva, a szükséges bázisáram, Ib=Ic/béta 15,3mA/100=0,15mA Tehát a bázisellenállásnak ezt az áramot biztosítania kell. Így a bázis ellenállás értékét szintén úgy számoljuk, hogy a rájutó feszültséget (tápfeszültségből levonjuk, a bázis-emitter nyitófeszültséget) elosztjuk az árammal. Rb=(Ut-Ube)/Ib (4,5V-0,65V)/0,15mA=25,6kohm Látható, hogy a kapcsolásban 10kohm van használva, így a bázis áram a szükségesnél nagyobb értékű. (0,385mA) Így a kollektoráram, ennél bétászor több lehetne, azaz 38,5mA. De nem lesz annyi, hiszen azt a kollektor ellenállás korlátozza. Viszont a túlzott bázisáram miatt a tranzisztor kollektor feszültsége minimálisra csökken. Ezt nevezik szaturációnak. - Ha a bázisáram már olyan nagy értékű, hogy a tranzisztor teljes mértékben kinyit, akkor már nem analóg, hanem kapcsoló üzemben van. Így viszont a bázisáram értékének változása, már nem látszik a kollektor áramban, tehát olyan mint ha a tranzisztor nem erősítene. Viszont a berezgéshez erre szükség van, mert az áramkörben ébredő zajok és az erősítés billenti el egy irányba az áramkört és így indul el a rezgés. Azaz a bázis ellenállást (ami alapvetően a rezgés ütemét is befolyásolja) nem csökkenthetjük (és növelhetjük) büntetlenül. Ha a bázisáram a szükségesnél már kb. 10-szer nagyobb, vagy el sem indul a kapcsolás, vagy bizonytalanul indul el. Erre a kis kitérőre, azért volt szükség, mert a MOSFET esetében hasonló jelenségek vannak, csak más problémák lépnek fel. - A MOSFET eszközök, nem árammal, hanem feszültséggel vezérelhetők. Ha ebbe a kapcsolásba egy az egybe betennénk, akkor a 10kohm-on nem esne feszültség, és a tápfeszültség a Gate-re kerülne. A tranzisztor, ennek hatására teljesen kinyitna, és az oszcilláció nem indulna el. - A FET egy elég meredek eszköz, és típusra jellemző Gate-Source küszöbfeszültség túllépése esetén szinte hirtelen kinyit. (szaturál, mint a tranzisztor.) Viszont a FET-et is munkapontra kell hozni, mint az NPN tranyót. Tekintve, hogy ez nem árammal, hanem feszültséggel vezérelődik, célszerűnek látszik, nem az áramot korlátozni, hanem a szükséges Gate feszültséget leosztani. Igen, de ha ez pontatlan (pld. változik a tápfeszültség), akkor a Drain áram hirtelen megnövekedik. Ez végső soron a kapcsolás instabillá válásához vezet. - A szükséges küszöbfeszültséget, viszonylag egyszerűen beállítjuk úgy, hogy az ellenállást nem a tápfeszültségre, hanem a Drain-re kötjük. Ha a Gate feszültség meghaladja a küszöbfeszültséget, akkor a FET kinyit. De a növekvő Drain áram 150ohm-on feszültségesést okoz, így a 10kohm-on visszacsatolt Gate feszültség csökken. Ez ellene hat a vezérlő feszültségnek, azaz egy negatív visszacsatolás jön létre. Azaz a munkapont stabilizálódni fog, méghozzá a Gate küszöbfeszültségen. Tekintve, hogy a 10kohm-on áram nem folyik, a Drain-en is ez a feszültség mérhető. Így a tranzisztor munkaponti árama magától beáll. Van két jó hír: -A Gate ellenálláson nem esik feszültség, hogy így az értéke elég szabadon változtatható. Tekintve, hogy az ütemidőt szintén ez az ellenállás és a kondi fogja meghatározni, növelhetjük az ellenállást 100kohm-ra és így a 100µF-os kondi helyett, egy kisebb méretű 10µF-ot is használhatunk, változatlan ütemidőhöz. - Ha teljesítmény FET-et alkalmazunk, akkor a LED és soros ellenállása helyett, akár egy 12V-20W-os halogén izzót is kapcsolhat a FET. Ráadásul, ha kis Rds ellenállásút választunk, akkor minden melegedés nélkül tud üzemelni. NPN tranzisztor használata esetén, komoly bázisáramra van szükség, így a multivibrátort ki kell egészíteni teljesítmény fokozattal. És a meghajtóáram és a nagyobb maradék feszültség, szépen melegíti mind kettőt. És a rossz hírek: - Tekintve, hogy a Gate küszöbfeszültségét, és a Led nyitófeszültségét (sőt az áramkorlátozásához a 150ohm-on eső feszültséget is) biztosítanunk kell, a kapcsolás, nem igazán tud működni 6V alatt. (Persze ez a Led típusától, azaz nyitófeszültségétől és a Fet Ugs küszöbfeszültségétől függő adat) - Természetesen ez az áramkör sem mentes a tápfeszültség függésétől, tehát az ütemidő a tápfeszültség változtatásával együtt változik. (Nem arányosan) Ütemidő, hozzávetőlegesen: (R1*C1)+(R2*C2)*0,7 Nos kicsit hosszúra nyúlt ez az egyszerű dolog, de csak kimondottan azért írtam le, mert ez a topik erről a témáról szól alapvetően és talán vannak, akiket - a kapcsoláson kívül - annak a működése is érdekel. üdv! proli007
Szia!
Nagyon szépen köszönöm a kimerítő és tartalmas választ! Szépen összefoglaltad a lényeget. Látszik a válaszodból, hogy nem ma kezdted és komoly tudás áll a háttérben, le a kalappal előtted! Pityu
Sziasztok!
Tudna valaki nekem segíteni kiszámolni egy olyan tranzisztoros astabil multivibrátort ahol az egyik led 60s-ig világit, a másik 1s és 0,3s között állítható legyen? Az alábbi kapcsolásból próbáltam kiindulni, de nem volt nagy sikerem. Előre is köszönöm a segítséget.
A kérésem szeretnék egy12V= relét "villogtatni' percsnként 60-70 alkalommal. Ki tudna segíteni, Előre is köszönöm
Itt ki tudod számolni, hogy egy 555-ös astabilhoz 1 Hz-re milyen alkatrészek kellenek, az 1 Hz-nél percenként 60x kapcsolja a relét. Az 555-ös kivezetésére 1 kOhm-os ellenálláson keresztül rákötöd egy BC182-es tranzisztor bázisát, kollektorát tápfeszültségre, emittere és a föld közé a relét. A BC182-es emittere és kollektora közé védődiódát érdemes kötni (1N4148), a dióda katódja nézzen a kollektor felé.
Inkább gondold ezt a kérdést át és valami elektronikus megoldást keress a jelfogó helyére .Ez eléggé zajos és (hacsak nem reed csöves amit kétlek) eléggé záros határidőn belül szétszóródik.Hacsak nem egykét perceket megy mert azt esetleg bírni fogja.
Üdv! A képlet biztosan jó...? Nem felejtettél le egy zárójelet? Én úgy sejtem -a bipoláris periódusidő számítása alapján- , hogy 0.7*R1*C1+0,7*R2*C2=(R1*C1+R2*C2)*0.7
Hello!
Nem egyet, hanem kettőt. Mert természetesen mind két RC idő, rövidebb lg2-vel. De ez csak egy hozzávetőleges képlet, mert a tápfesz is befolyásolja. De formailag, amit leírtál, az sem jó. Mert (0.7*R1*C1)+(0.7*R2*C2)=((R1*C1)+(R2*C2))*0,7 lett volna a helyes. üdv! proli007
Üdv4
Azt meg lehetne-e oldani hogy 12V-os relét 4 másodpercenként 4 másodpercre behúzzon (tehát 1-2-3-4; behúz 1-2-3-4; elenged 1-2-...)? Ha lehet konkrét kapcsolás érdekel.
Hello
Én valami ilyesmire gondoltam (kép) .
És ennek az időzítése jó? 4 másodpercenként vált?
Vagy ez mitől függ?
Ellenőrizheted az értéket ezzel a segédprogrammal.
( A segédprogramban a C; R2; R1; értékei határozzák meg az időzítést. )
Hali.
Olvastam itt sok-sok astabilt. Az lenne a kérdésem, hogy melyik fogyaszt a legkevesebbet? A probléma 6 db LED villogtatása (astabillal 3-3, egyéb megoldásban mindegy, csak villogjon), nagyjából 20Hz-re gondoltam. Valószínű, h smd ledeket fogok alkalmazni, talán kevesebbet eszik. Vagy ha valaki tud ajánlani egy chip-et, ami direkt erre van kitalálva, érdekelne. (mint pl. a bicajos hátsó lámpákban) Kösszenet! |
Bejelentkezés
Hirdetés |