Az a PC táp, amire 235W-ot írtak, biztos hogy nem lesz elég a 2x100-as Quad-hoz. Én nem kínlódnék vele... inkább csinálj egy kb 400W-os, jó kis rezonáns tápot

Építeni szeretnék egy 40V 4A kapcsolóüzemű tápot. Az új cikkben megjelent kapcsolástechnikával, persze a nagyobbik pc-táp trafóval és nagyobb teljesítményű vezérlő ic-vel.
3 kérdésem lenne ezzel kapcsolatban

- a pc-táp trafójának 12v része kétutasan volt egyenirányítva, azt használhatom-e úgy, hogy elhagyom a középleágazást így 24V-ra nőne a feszültség illetve gratezzel egyenirányítanám ezzel is növelve a feszültséget?

-mennyi az a határ amivel el lehet tolni a kimeneti feszültséget zénerrel?

- a traforol hiányzik a visszacsatoló tekercse hány menetet lenne célszerű neki tekerni? (vagy mi alapján)

Köszönöm a segítséget!

1. igen, de az 5V-os ág nagyobb teljesítményt bír. Persze ne ezt húzd 40V-ra, de ha kevesebb fesz kell majd valamikor, azzal jobban jársz.
2. Eddig én még csak +-30V-on használtam
3. Arra pedig az alábbi kapcsolásban megvalósított részt ajánlom Bővebben: Link

Pimi9 egy régebbi hozzászólása:



Ebből következően a PC-táp vasa szóba sem jöhet.

de akkor köthetem a 12V részt a középleágazás kihagyásával és azt már húzhatom 40-re?
persze megpróbálom légrésesre kicserélni a trafó vasát

Még az jutott eszembe hogy sorba kötném a pc-táptrafó szekundereit, a 12V meg az 5V részt (mivel mindkettő kétutasan volt egyenirányítva ezért így szummába kaphatnék 34V-ot, amit könnyebb feljebb húzni) persze figyelembe véve a legkisebb minimumot, a terhelhetőséget nyilván a 12V oldal határozza meg. (ez a kisebb teljesítményű)
Ebben lehet e ráció?

Üdv Sprofan!

Átolvastam cikked, ötletes, gratulálok hozzá.1 kérdésem lenne hozzá: Az topswitch ick datasheet-jét olvasgatva 1 dologra lettem figyelmes: Az adatlapban szereplő kapcsolási rajzok tartalmaznak 1 db Y1-es 2.2nF-os kondit, amely a szekunder és a primer oldalt köti össze "C7 jelű kondi". Ezt a kondit az általad készített kapcsolásokban nem találom. Tulajdonképpen mi a szerepe ennek a kondinak az eredeti adatlap szerint?
Én is szeretnék egy egyszerűbb mikrokontrolleres kapcsolóüzemű akksitöltőt csinálni, ahhoz kellene a táp Még nem tudom milyen topológiát használjak. A flyback egyszerűnek/szimpatikusnak tűnik olyan 180-200 W-os töltőhöz.


Üdv, köszi a választ.

Hello!
Még anno dec elején kísérletezgettem a táppal, és hát előcsaltam a füstöt belőle, nem szándékosan hanem egyszer csak csat.
Az egész úgy történt, hogy teszteltem, a tr ki lett mérve olyan 48uH körül van ezért hagytam bent a 47n kondikat.
Méregettem teljes nyugalomban, leveszem a terhelést, és csatt. Na mondom .... , ezek után szétszed megnéz.
Az ic-től a fetekig minden elszállt, szerencsére félvezetőkből mindig többet veszek min 2 garnitúra,
gyors kicserél, kezdés elölről az élesztést.
Már az elején gyanúsan nem stimmelt valami, de mikor 140vac jártam elkezdett füstölni valami, kikapcs, nézem a nyák füstölt.
Ekkor kikapcsoltam mindent és otthagytam a fenébe.
Manapság elővettem téli szünetbe van idő átnézem, és mikor a bootstrap diódához érek, és ellenőrzöm, hát, megállt a szívem.
Valamilyen oknál fogva, figyelmetlenség vagy nem tudom BYW56 rendeltem, és tettem bele, ennek az az érdekessége hogy ez a diódának 20us gyors, és ezt néztem el valami hihetetlen módon.
Kérdésem pedig hogy lehetséges hogy ettől szált el a táp???
Ezek után át túrtam az összes panelt amin esélyes találni diódát, találtam is BYV27-100 asat, adatlap szerint 25ns es most beraktam ezt bootstrap diódának és reménykedem hogy ez volt a hibám és ezek után már működni fog a táp.
Az ic frekijét ha jól tudom terhelés alatt kell beállítani úgy hogy minél szinuszosabb áram folyón rajta??
Üdv!

BYV27-100 csak 100V.
Bele ne tedd!

Csak a ic lába közé tettem azt, a két kondi lába között maradt még a byw56 os.
Amúgy lehetséges hogy ez volt a hiba??

Igen!

Az IC-t tuti agyonvágja.

Nem tudom hogy ez hogyan is működik, de ha nem nagy kérés el tud nekem valaki juttatni 3db diódát, mert hát nekem kicsit nehézkes az alkatrész beszerzésem főleg 3 db alkatrészre, és így nem tudom folytatni ha nem nagy kérés .
Üdv!

üdv mindenkinek
Volna egy kérdésem,nem túl bonyolult de nemvagyok benne teljesen biztos.Van nekem egy néhány ferit E magom.Abböl szeretnék összerakni egy toroidot formáló magot,igy több tekercs férne el rajta és elvileg a teljesitmény is növekedne.A kérdésem pedig az,hogy szerintetek müködhet ez igy ahogy a képen is lerajzoltam szemléltetés képpen?A véleményeteket és válaszotokat elöreis köszönöm.

Az egyforma magokat, ha igy állitod össze, akkor a keresztmetszet nem fog növekedni, tehát nagyobb teljesitményt sem tudsz kivenni belőle.
Más a helyzet, ha egymással párhuzamosan fogod össze a magokat, persze ilyenkor a tekercseknek nem jut több hely.

üdv
Ezzel tisztában vagyok,a magok 3 sorban lesznek egymásra rakva,mivel hogy 12 darab egyforma van belölük,én meg szeretnék valahogy belöle egy 600VA tápot kihozni,de hogy foge sikerülni,hát nembizok benne.

Hát ha 50Hz-es trafót akarsz belőle csinálni akkor nemfog menni.

Mekkorák a méretei?


Dehogynem fog kiszedni nagyob teljesítményt, 50x több tekercs fér rá.
Az már másik ügy hogy necces összefogatni, és szórni fog jópár helyen...

szerk: nagyon fog szórni

Inkább tegyél le róla. Gondolj csak a magok szárainak egymáshoz való rögzitésére, nehéz lenne üzembiztosan megoldani. Ha meg netán légrés is kellene...
Milyen méretűek?

Nem vagyok szakértője a kapcsolóüzemnek, de adott keresztmetszeten a tekercsek száma határozza meg az átvihető teljesitmény maximumát? Eddig abban a tévhitben voltam, hogy az anyaga, és a frekvencia a meghatározó.

És? Attól nő a teljesítmény? ... a mag terhelhetősége meg nem lényeg. Ha "telítődik", majd kifolyik belőle valahol a többlet erővonal .

Persze hogy nő a teljesítmény, több réz megy rá.

A mag telítődése? Az független az átvitt teljesítménytől.
A mag paraméterei, a menetenkénti feszültség és a frekvencia határozza meg.

Adott keresztmetszeten a rátekerhető réz mennyisége ami meghatározó.
Minnél több rézt tudsz rátenni, annál nagyobb áramokat tudsz transzfolmálni, miközben a rézveszteség nem változik.

Rémlik valami cikk a rádiótechnikából, itt a fórumon olvastam, de már nem tudom hol. Mindenesetre nem világos.

Ezt azért gondold át!
(Ha egy adott mag, pl. 100W-os, tökmindegy mennyi drótot tekersz rá, 100W fölött ha túlgerjeszted melegedni fog mint álat, és füst.. :yes: .
...no comment! :bummafejbe:

Jól rémlik, valamikor bescanneltem, és felraktam, ittvan mégegyszer:

Ó, én átgondoltam, és le is tudom vezetni nagyon egyszerűen.

Neked kéne tisztáznod a fogalmakat pl. gerjesztés, mágneses idukció, észrevenni az összefüggést, és akkor nem írnál butaságokat.


Ezt a kijelentést a tapasztalatodra alapozod?

200VA-es toroid magra újratekertem a primért kétszer vastagabb huzalból, és a szekundert hegesztőkábelből ponthegesztő géphez.
1 óra használat után és éppenhogy langyos csak, pedig több mint 1kW az igénybevétel.


No comment bizony!

200VA-es toroidot? Hány menet fért rá a hegesztőkábelből? Hány V-ot ad le, mekkora áram mellett, mekkora frekin?

A szekunder 8 menetes, kb. 2.5V jön le róla, olyan 300-400A között változó árammal.
Bőven maradt hely még rajta.
Ja igen, 50Hz-es trafóról van szó.

Cikk elolvasva, megértve (mig el nem felejtem).
Ezzel együtt nemhiszem, hogy életképes az alakzat.

Az "1 óra használat" persze folyamatos használatot jelent, és nem szakaszost ugye? Tehát folyamatos az a 3-400 A "áramelvétel" a szekunderen?

Nem életképes bizony.
Nehéz összefogatni, csévetestet el lehet felejteni hozzá, úgyhogy a szigetelést sem lehet rendesen megoldani a primér és szekunder között.
Nameg nagyon kiszór jópár helyen, és eléggé nagy lenne a zavarkibocsájtása, meg némi örvényáramú veszteség is fellépne a környezetében, és a tekercsekben.