Hello!
Tévedsz! A közvélemény kutatás nem mindig vezet eredményre. Pld. én is mindig elolvasom amit írsz, de még nem szóltam bele, mint sokan mások...
Amúgy régebben minden szakkönyvet megvettem, amiben láttam rációt, még ha nem értettem is pillanatnyilag, vagy nem foglalkoztam a témával. Lehet 10 év múlva vettem elő. Az oroszok, pld. úgy lettek jó szakemberek, hogy szinte minden megjelent angolszász irodalmat lefordítottak. Aztán ezt onnan magyarra is néha átfordították, így csepegtetve a tudást felének. De a műszaki szakirodalom, és törődés a "szürke állományunkkal", - egyben ezzel a mérnöki állományunk-becsületünk is - ma már a múlté. Csak a papír legyen meg az ezzel járó flancos semmitmondó beosztás...
Néha jó azért egy-egy üdítő kivétel.
üdv! proli007

Számolj hozzá engem is az érdeklődőkhöz!
Sajnos a hazai elektronikával foglalkozó szakirodalom siralmas, gyakorlatilag a szakkönyvkiadás megszünt.
A neten sok hasznos dolog fellelhető, ezzel csak az a probléma, hogy a publikációk nyelve angol.
Nagy érdeklődéssel olvastam a tápegység építéssel kapcsolatos hozzászólásaidat, nagyon komoly, értékes és szép fejlesztési munkát hajtottál végre. Amennyiben a dokumentációt és a szoftvert közkinccsé teszed, én úgy gondolom megpróbálkozom az utánépítéssel.
Köszönöm!

Engem is felvehetnél az érdeklődők táborába!

Engem is nagyon érdekelne!

Osztom Proli007 véleményét abban, hogy sokakat érdekelne, csak még nem vették a fáradságot, hogy ezt be is gépeljék. Meg nem is volt egyértelmű felszólítás arra, hogy írjon mindenki akit érdekel a dolog.

Szerintem is nagy a hiányosság a magyar nyelvű műszaki könyvek terén. Engem próbáltak az iskolában tanítani angolul, több-kevesebb sikerrel, de egy angol nyelvű elekrtonikai könyv olvasásának mégse kezdenék neki szivesen. Ellenben magyar nyelvűnek igen.

üdv! Pali

Köszönöm mindenkinek az érdeklődést!

Az alábbi címen letölthető a nyomtatott áramköri lap nyomtatható változata, PDF formátumban. Folyamatosan fogom publikálni a fájlokat.

Köszönöm nagyon hasznos volt a leírásod. :kalap: Regisztrálom magam az oldaladon.
A mikrokontroller fölprogramozásában tudsz segítséget nyújtani? Ahhoz nem értek.

A nyákot megkérdezhetem hol gyártattad? Kis szériát is vállalnak ott?

Köszi.

Szia Ginats!

Akárcsak Proli007, én is csak némán olvasgattam eddig a projekt fejleményeit. Szerintem mindenképpen publikáld a munkád. Idővel rá fognak találni azok, akiknek szüksége van rá. És gratulálok a munkádhoz!

És egy kicsit más:

Hát igen. Nekem személy szerint nem okoz gondot az angol-magyar fordítás. Korábban volt egy ötlet egy másik fórumon, hogy fordítsunk közösen magyarra Atmel adatlapokat. Nem lett belőle semmi. Aztán nemrég megkerestem egy csomó kontroller forgalmazót, hogy némi juttatásért fordítok adatlapokat. Hát a forgalmazóknak nincs igénye a fordításra...

Ennek ellenére lehet, hogy kisebb terjedelmű IC adatlapokat ( most pl. LM2576-al dolgozok ) megcsinálok, de a fordítás nagyon sok időt vesz igénybe, amiből sajna nem sok van nekem. Lehet, hogy érdemes lenne indítani egy topikot, ami adatlap fordításokkal foglalkozna.

En is olvasgatom a temat

Idézet:
„Csak a papír legyen meg az ezzel járó flancos semmitmondó beosztás...”

Micsoda igazsag !

Idézet:
„Lehet, hogy érdemes lenne indítani egy topikot, ami adatlap fordításokkal foglalkozna.”

Egy hasonló jellegű topik valóban nem ártana. De ott inkább azt kéne kivesézni néhány teljesen konkrét típusszámú alkatrész esetében, hogy mely feltüntetett adatot minek nevezik, mire jó, hogyan kell vele számolni és mikor, stb.

Az egyes, angol adatlapok 100%-os fordításának nem látom értelmét, nagyon nem érné meg a befektetett munkát. Már csak azért sem, mert az újabb és újabb alkatrészek megjelenésével nem tudna senki sem lépést tartani.

Inkább arra kellene szerintem összpontosítani, hogy az emberek megtanulják azt a pár száz angol szót, amikből a legfontosabb adatlapok építkeznek. Szóval arra kellene ráhangolni az embereket, hogy miként tanulják meg az adatlapokat használni. Az egyes alkatrésztípusoknál mik a legjellemzőbb értékek, és úgy alapvetően hogy szokott felépülni egy átlagos adatlap (akár alk.r. típusonként néhány példával bemutatni). Szerintem inkább ezirányba kellene elmenni...

Egyetértek Norbertoval. Olyan mennyiségű irodalom halmozódott fel, hogy lehetetlen lefordítani. Egyfajta generációs váltás segíti majd át a szakembereket a nyelvi nehézségeken. Az új generáció már nagyobb százalékban beszéli az angolt, így képes lesz eredetiben is profitálni belőle. Annál is inkább, mert az angol kezdi betölteni a világnyelv szerepét. Egyre inkább terjed az az egyszerűsített minimál angol ami máris híd különböző nemzetek nyelvei között.

A fordítást még az is akadályozná, hogy lényegében a fordítónak minden témakörben profinak kellene lennie. A fordítás során nem elsődlegesen a nyelvtani szabályok a dominánsak, hanem az adott szakterület zsargonjának ismerete és az adott adatlapok (sokszor több száz oldalasak..! lásd általánosan a mikrokontrollerek adatlapjait) világos értelmezése.

Ettől eltekintve a fórum közössége segítségére lehet azoknak, akik kevésbé értik az idegen nyelveket.

Az áramköri lapokat Békéscsabán gyártattam a Mikropan Kft-nél.
A kérdésed kapcsán jutott eszembe még számtalan dolog. Így például az is, hogy az áramköri lap furatgalvanizált kivitelre lett optimalizálva. Egyéb technikákkal kétségesnek tartom a megfelelő minőség elérését.

Csak tájékoztatóként: Az első gyártáshoz nem csak a lapok önköltségét kell számítani, hanem a filmek árát is. Ez azt jelenti, hogy két darab áramköri lap 5 napos határidejű gyártási költsége nekem 17 000.- volt. Ebből egy pár - a teljesítmény és a szabályozó - áramköri lap ára kb 4500.- .

Ezt tovább gondolva segítségként fel tudom ajánlani, hogy amennyiben jelzitek mennyi darabra van szükség, egyszerre legyártatom, így azokat már nem terheli a film ára. Több darab esetnén a fajlagos ár is csökken.

A kontroller programozásában is tudok segíteni, ám azt már csak beültetés után tudom programozni a legkevesebb időráfordítással.

Korábbi kérdések kapcsán összeszámoltam az alkatrész költséget, amely az áramköri lapok kivételével megközelítően az alábbiak szerint alakult:

teljesítmény áramkör alkatrészei: ~15000.-
szabályozó áramkör alkatrészei: ~3500.-
kezelő modul alkatrészei: ~12000.-
ház: ~15000.-
előlap megmunkálás, plexi ablak: ~3000.-
dobozba épített zavarszűrő,
ventilátor, csatlakozók: ~3500.-

Szia Action2K!

A korábbi megjegyzésedhez szólnék hozzá:

"...Persze az utolsó feltételed soha nam fog teljesülni: „- lehetőleg egyszerű (alacsony költségű) felépítés” Sem egyszerű, sem olcsó nem lesz!..."

Csináltam egy költségvetést analóg üzemű tápegységre is, valamint körbenéztem a fórumon hasonló paraméterekkel rendelkező tápegységek körében és azt kellett megállapítanom a kalkuláció alapján, hogy nagyságrendileg egyáltalán nem drágább. (A kalkulációban új, nem bontott alkatrészekkel számoltam.) A felépítése meg egyenesen egyszerűbb ami a konstrukciót illeti - a kezelőpanel kihagyásával. Azt gondolom lényegesen olcsóbban nem hozható ki egy ilyen paraméterekkel rendelkező analóg készülék sem, egyedi gyártásban. És még azt is, hogy szerintem ezt alá tudják támasztani mindazok, akik utánépítették a labortápok topik hasonló készülékeit.
Az "olcsó", "egyszerű" relatív mérce. A kérdés az, hogy a készülék megbízhatóan, célszerűen megfelel-e az elvártaknak! És ez az, ami az adott relatív mércét súlyozza.

Ha össze jön még valaki erre a panel le gyártatsra, akkor lehet engem érdekelne 2, vagy 4 db. Megpróbálok itt a közelemben találni olyan céget, amelyik vállal egyáltalán ilyen keveset. Fotózással le tudnám gyártani, de nem tudok forrasztásálló bevonatot tenni rá, és lehet abból csak a galiba lenne, ha megpróbálnám a dolgot nélküle. Na igen a furat galván a másik sarkalatos pont.

Örülök különben, hogy most addtad közre a labortápod, mert eléggé régi a tápom, és azon kezdtem filózni, hogy kéne már egy jobb. A régi tápom az egy ua723 ic-vel működö táp, régi is, kopott is. Elérkezettnek látszik az idő egy kis modernizáláshoz.

A mostanáig regisztráltak account-ja aktiválásra került, elérhető a letöltés.

ok köszi már meg van. :yes:

Hát én is szeretnék gratulálni a "cikksorozathoz"! Mert gondolom abban talán egyet érthetünk, hogy bőven üti a mércét, amitől valamit már cikknek nevezhetünk.
Ami nekem nagyon szimpatikus volt, az a fuzzy szemléletes leírása volt, erősen fűszerezve a gyakorlattal. Anno próbálták nekem is a fejembe beleverni, de akkor megmaradt a dolog elméleti szinten, amolyan valamire lehet hogy jó valahol... A leírás viszont meggyőzött arról, hogy tényleg érdemes vele foglalkozni!

Más téma: A könyv megírását én is támogatnám (legalább erkölcsileg, megvételileg), mert valóban szükség lenne rá! Engem például nagyon érdekelne a látás, annak gyakorlati megvalósítása, a tájékozódás, és ezzel együtt a döntéshozatal mikéntje (lásd labirintus). Amit magyar nyelven eddig találtam, az elég siralmas. A több tíz éves kiadások is éppen csak megemlítik hogy van/lesz valami ilyesmi, és ennyi. Szóval igen, várom!

Watt topictársat én nem marasztalnám el ennyire, mert az indítás erősen félreérhető volt mindkét félről, egyszerűen sikerült elbeszélni egymás mellett.

Összegezve: Jó érzés volt ezt a profizmust látni, ahogy az átlag érdeklődő számára is érthetően fogalmazva adja át tudását. Nagyon színvonalas mű sikeredett itten a szemünk láttára, köszönöm!

Rigó

Sargarigo!

Igazán köszönöm a megtisztelő szavakat mindenkinek!

Örömmel tölt el, ha valaki újat, hasznosat talál a leírtakban.

G

Egy kicsit késlekedem még a kezelő modul terveinek feltöltésével… Ennek oka, hogy az előzőekben említett jegyzet témaköreihez is megtervezem a hardvert, mivel abban csak működőképes, gyakorlatban megvalósított eszközök leírását tervezem.

Mi a kapcsolat a két dolog között?

Elsődlegesen az, hogy a kezelőpanelt eredetileg is oly módon akartam kialakítani, hogy több funkcióra is alkalmas legyen az alaphardver. Így kézenfekvő volt, hogy a fejlesztési munkák és a költségek csökkentése érdekében azonos hardveren lehessen megvalósítani különféle feladatok megoldását. Míg próbáltam szinkronba hozni a különféle felhasználásokat, egycsapásra aktuálissá vált a közös platform kialakítása ti. éppen az egyik fejezettel egybevágó külső megbízást kaptam robottechnológiai fejlesztésre.
Nem tehetek róla, a fantáziám elkezdett szárnyalni. Megjelent előttem „HAL”… A sci-fi-be illő elgondolások mellett azért megpróbálok a földön maradni, miközben igyekszem a legkorszerűbb technológiákat felhasználni. Ennek megfelelően revizionálnom kell eddigi elképzeléseimet és a további célok elérhetősége érdekében újratervezem a kezelő modult. Ez annyit jelent, hogy olyan felépítést kell választanom, amely eleget tesz egy a robotot vezérlő számítógép funkciójának is.
A korábban leírt kezelőpanel működtetési koncepciója nem változott, a kontroller típusában és áramköri felépítésében van csak különbség.

Eredetileg nem terveztem további témát nyitni a fórumon, de most mégis gondolkodom rajta. (Talán már el is döntöttem?! )

Mégpedig párhuzamosan két – vagy több(?) – szálon. Változatlanul folytatódik a tápegység kiteljesítése a kezelőpanellel, miközben egy másik témakörben azonos hardveren készül egy „mesterséges intelligencia” .

Azt gondoltam nem csak a tápegységek világa kelthet érdeklődést, de talán az említett jegyzet egyik fejezetének megfelelően egy mechatronikai alkalmazásfejlesztés is, amely egy robot térbeli nevigációját és döntési mechanizmusát, környezetének elemzéseit is felöleli, bepillantást engedve abba a folyamatba, aminek eredményeképpen kialakul az „AGY”.

Szeretném tudni, hogy egy új topik nyitásával nem csak pusztán öncélú online jegyzetlapot nyitok, hanem esetleg érdeklődőket is megnyerek a témához!? Kérem, jelezzetek vissza, ha úgy gondoljátok érdemes a párhuzamos szálakat kézben tartani!

G

Csak egy rövid kérdés (utánépítés érdekel, nyák is ha elérhető): ha rádugok egy motort, mennyi esély van rá, hogy elszálljon (konkrétan a védelem és/vagy szabályzó reagálási sebessége érdekel)?

Szia Giants, (remélem itt a fórumon tegeződhetünk, amennyiben nem, akkor jelezd és bocsásd meg a tiszteletlenségemet) Azt szeretném mondani hogy a robotos téma biztos nagyon sok embert érdekel, de már én is kiötlöttem egy mesterséges inteligencia tervét , amit abba is hagytam, mert szerintem működne és jó az elv is, csakhogy nem szeretném ha bárkinek is sikerülne megalkotni a tökéletes mesterséges intelligenciát, mivel a gépeket azért készítjük hogy minket szolgáljanak és nem azért hogy mi szolgáljuk őket, nehogy bekövetkezzen a filmekben megjósolt jövő. Szerintem a mesterséges intelligencia boncolgatása már eléggé kiforrott ahhoz hogy a fő céljainkat megvalósítsuk vele. Az alapkérdésre válaszolva: biztos rengeteg hozzászólás és érdeklődés lenne mindkét topik irányába. (A többi pedig csak az én személyes véleményem )

Milyen motort? Néhány adatra azért szükség lenne. Én egy 100 VA-es kompresszor motorral próbáltam ki. Mit értesz elszálláson?
A reakció ideje ms-os nagyságrendű egy motor szabályozási körben, hangolatlanul. Még további alkalmazásfüggő finomítás lehetséges.
Szinte változtatás nélkül alkalmas motor fordulatszám szabályozására.

Semmi kifogásom a tegeződés ellen, hiszen én is így teszem, ez természetes.

Valószínűleg humorosnak szántad a mesterséges intelligenciával kapcsolatosan írtakat. De biztos, ami biztos szeretnék eloszlatni minden kételyt: nem mesterséges intelligenciát akarok előállítani, ezt jeleztem is az idézőjelekkel. Ellenben biztosan szóba fog kerülni maga az idea.

Olvastam egy témaindításod is, az x-y koordináta mérésről. Azt hiszem a problémád sok ponton találkozik azzal amiről többek között írni szeretnék. A navigáció magába foglal sok dolgot: abszolút pozíció meghatározást, relatív elmozdulást, akadályfelismerést (ez alapulhat képanalízisen például), stb.

Lehetséges maradi módon fogok hozzá egy-egy problémamegoldáshoz, de az a véleményem először fel kell vázolni egy kinetikai rendszer modelljét, majd az elérni kívánt cél függvényében számba kell venni az elérhető technológiákat és az alapján lehet hardvert választani.
Korlátosak azok a feladatmegoldások, ahol már meglévő alkatrészt kívánunk felhasználni. Nem is szólva arról, hogy egy közelítő modell nélkül egy merő módosítás a kivitelezés. Még abban az esetben is, ha átgondoljuk előre a lehetséges megoldásokat... így meg különösen.

Hozzáláttam a kezelő modul kialakításához, csak éppen írok egy vargabetűt útközben az "AI - Artificial Intelligence, avagy lehet-e egy számítógépnek esze?" témakörben.

Gyönyörű munka! Minden elismerésem érte.
Ekkora érdeklődéssel még nem kisértem figyelemmel egy cikket sem. Még én is megértek pár dolgot belőlle ami nagy szó ezen a téren. Ez a szint nagyon távol áll tőlem. A könyv ha elkészülne igazánn érdekelne.
Minden jót!

labortápom van kettő is, de (egyenáramú) motorokat nem szoktam tesztelni velük, mert minden 10 esetből legalább egyszer elszáll valami bennük. (mindkettő gyári táp én nem javítom őket). gondolom a védelem nem kielégítő, azért egy motor szép dolgokat tud visszalökni a kimenetre. legutóbb egy léptetőmotor vezérlés tesztjénél jártam így, nem volt kéznél az ilyen célra készített szabályozatlan tápom (~13v/5A) így hamar-hamar rádugtam labortápra. azóta nem jó a finomszabályzás rajta
tehát a kérdés azirányú, mennyire robusztus a kimenet, mit visel el visszafelé.

A kimenet kellően "robosztus", 20-25A impulzusszerű terhelést is elvisel. Ez tovább növelhető megfelelő alkatrészek beépítésével. Az egyenáramú motor tulajdonságaiból adódó túlfeszültségek ellen direkt módon nincs védve a kimenet, de nagyon egyszerűen kiegészíthető. A kimeneti kapcsokra illesztett aktív vagy passzív snubber-rel teljes mértékben megvédhető.

G

Egy kis késéssel, de elkészült a kezelő modul kapcsolási rajza és gyártás alatt van a nyomtatott áramköri hordozó.

107. ábra

A kezelő modul dsPIC33FJ128MC708 típusú kontrollerre épül. Kijelzőként 128x64 pixeles, T6963C vezérlővel ellátott grafikus display-t használtam fel. A tápegység szabályozó moduljának kommunikációja optikai csatolókkal leválasztott, független csatornákon valósul meg. Ezeken az adatcsatornákon keresztül történik a szabályozók összes paraméterének beállítása, valamint az aktuális és tárolt értékek beolvasása.
A menü vezérelt felületen, K1 inkrementális jeladóval történik az adatbevitel.

Az eredeti elgondolástól eltérően még egy ethernet illesztővel is rendelkezik, amely lehetőséget teremt a tápegység "programozására" beágyazott TCP/IP stack-en keresztül.

A modul tápellátását az egyik tápegység stand-by áramköre biztosítja, de lehetőség van különálló tápegység használatára is. Az egész kezelőmodul a tápegység ház homlokoldalára kerül. A kijelző egy plexi ablakon keresztül látható.

Elkészült a kezelő modul áramköri és huzalozási terve. Az aktualizált kapcsolás a 107. ábrán látható. Az áramköri hordozó lapok pedig a 108. ábrán.

108. ábra

Már le is gyártattam, így a hét végére már "életre" is kelhet.


Sok érdeklődő regisztrált a dokumentációk letöltésért. Új anyagok felkerülésekor értesítek minden érintettet levélben.

Többen jelezték, hogy szükségük lenne a nyomtatott áramköri lapokra. Mivel már 7 db-ra van igény, úgy gondoltam a jövő héten újabb sorozatot gyártatok belőle. Ha másoknak is szüksége lenne rá, jelezzétek a fórum levelezésén keresztül január 17-ig, mert 18-án gyártásba küldöm. Önköltségi áron (plusz postaköltség) segítek hozzájutni.

Feltehetően sokunkat érdeklő kérdés lehet, nagyságrendileg mit kóstál a teljes készülékre kiterjedő nyáklap-szett. Ezért itt kérdezem, nem privátban.