Olyan 75%-os használatot jelent.
Lenyomtam, bekapcs, kikapcs, arrébrak, lenyom, bekapcs, kikapcs, arrábrak... (Lemezeket pontozgattam)

Még egy kérdés. Mi a helyzet a terheletlen esetben? Vegyük például a szóbanforgó toroidot. Bekapcsoláskor, terhelés nélkül mennyire rántja meg a hálózatot? Ilyenkor nem kerül telitésbe a mag?
Akárhogy töröm a fejem, nem tudom elképzelni.

üdv
No kissé félre irtam,600wattot akartam irni.Nem 50hz re kell,az nagy hújeség lenne,egy kapcsolóüzemü tápba kell,ami két darlington tranyós 2x300 wattos végfokot hajtana.A magok mérete 4,5cm hosszú,1,5cm magas a közepe pedig 1,2x1,5cm,ebböl van nekem 12 darab,sajnos nagyobbakat nemtudtam szerezni.A kapcsolóüzemü tápot pedig egy FA5311BP tipusú ic fogja hajtani,a frekit trafó szerint fogom beálitani.

üdv
Nemis az összefogatástól félek,mert arra van megfelelö ragasztom,annál inkább a szórásra gondoltam én is,ezért kérdeztem meg inkább,kevés kapcsolt tápot épitettem és inkább kérdezek elötte,nemszeretnék hiába bajlódani.Köszönöm a válaszokat.

A menetszám maradt ugyanannyi, csak a keresztmetszet növekedett.
Ugyanakkorát ránt mint azelött hogy átlett tekercselve.

B=U/(A*f*n*X) (X=2,4,4.44 stb...)
Az indukció a menetenkéti feszültségtől (U/n) a frekvenciától és a magkeresztmetszettől függ.

Akkor megy telítésbe a mag, hogy ha valamelyik paraméter úgy változik meg, hogy az az indukció határérték fölé emelkedését eredményezi.

Nagy telj. hálózati trafók indulásnál attól függően, hogy a hálózati feszültség milyen potenciálú, asszimetrikusan kezdenek fölmágneseződni.
Ez kezdetben telítéshez vezet, de késöbb (pár milisec.) kiegyenlítődik.
Emiatt szoktak rángatni.

FA5311 árammódú szabályzó, nyitóüzemű, vagy flyback táphoz lehet használni.
Flyback felejtős, nyitóüzem még elképzelhető diszkréten 600W-ra, de nem a legjobb megoldás erősítőhőz.
Félhíd elrendezésűt kéne inkább építened, van itt jópár rajz a fórumon ami működőképes.

A magok rendes méretűek, két pár bőven elég lesz, arra ráfér a kellő mennyiségű réz.

No akkor keresgélek tovább,a magok meg maradnak az eredeti alakzatukban,majd ha összedobtam a hozzá szügséges vezérlö áramköröket akkor majd kisérletezek a magokkal.Valszeg lessz az a 2 páros megoldás ahogy irtad.Ha mindennel elkészülök és müködni is fog akkor teszek képeket és leirást is,addigis mindent köszönök.

Még egy kérdés: Hol lehet kapni az általad használt 200VA-es toroidot, (minek a mérete kb. 108x50 mm) ami le tud adni 1kW-ot, 50Hz-en, (vagy legalább 750W-ot folyamatosan, hamár 75%) ?

Lehet, kidobom az inverteres hegesztőm....
A sok hülye meg 4-500 VA-est használ az erősítőkben, sőt van ahol két darabot is. Mikor itt a Szentgrál!

Nemtudom honnan volt az a toroid már.

De te azt még mindig nem érted, hogy az átvitt teljesítmény nincs összefüggésben a gerjesztéssel.
(Tranzformátorról beszélünk.)

Az hogy mikor megy telítésbe (gerjesztődik túl) a fellépő indukciótól függ:

B=U/(A*f*n*X)

Ebben nincs I betű! (P=U*I)



Ha TÚLGERJESZTEM jóhogy elfüstöl, tök mindegy hogy 100W alatt, vagy felett...
(Viszont én nem gerjesztem túl, csak vastagabb drótot tekerek rá, hogy ne melegedjen annyira...)

Nos nekem az jön le az eddigiekből, hogy a keresztmetszet mégiscsak meghatározó tényező. Szóval a trafóinkat ezután sem tudjuk másképp méretezni, esetleg speciális esetben. Arra gondolok, hogy biztositott az állandó szekunder terhelés, és ebben az esetben a gerjesztési határ fölé lehetne menni alacsonyabb menetszámmal, vastagabb huzallal, hogy az adott vason elférjen. Miután a szekunder terhelt, és a cikkben kifejtett módon a vasmagban az ellentétes erővonalak kioltják egymást, valószinűleg működne, bár a bekapcsoláskor zajló folyamatnak nem tudom mi lenne a vége.
Visszatérve a ponthegesztő toroidra, az, hogy a dupla átmérőjű huzalból is ráfért az azonos gerjesztést eredményező menetszám, furcsa, bár elhiszem. Ebben az esetben viszont minden toroidvasat nagy óvatossággal aláértékelnek teljesitményben?

Ezt speciel 5-szörösen... Impulzus üzemben lehet hogy tudja, (folyékony nitrogénben) de itt ebben a topicban, sok helye nincs... Ezt úgy nevezik: szakaszos-túlterhelés.

A leirtakból indultam ki: kétszeres átmérőjű huzal (4x akkora áramterhelhetőség) azonos melegedés mellett, és azonos gerjesztés (azonos menetszám), tehát nincs szó termikus, vagy egyéb túlterhelésről. Igy normál hőmérsékleten is működik.
Emiatt kérdeztem a toroidok teljesitményének meghatározását.
Talán egy fotó jót tenne.

Nincs szó aláértékelésről, csupán az a helyzet, hogy a szóban forgó mag nagyobb teljesítmény átvitelére is simán használható. (Mint bármely másik)

Az oka annak, hogy a teljesítménnyel a magméret növekszik inkább, nem pedig a tekercsek mérete, az hogy elég szép a különbség a vas és a réz árában.
(Persze ezt a hobbysták nem veszik észre)

Üdv!

Szeretnék építeni egy kapcsolóüzemű tápot 12V-ra, 8-10A-rel kellene. Mit javasoltok?

Legegyszerűbben ATX táp.

Igen ezzel indult de ez túl nagy méretű és sok felesleges dolog van benne (stand-by áramkör,többi fesz-hez kondik tekercsek). Igazából egy közepes teljesítményű erősítőhöz lesz, tehát az sem fontos hogy stabilizált legyen.

Hát, az első mondatot értem, az ok, de a másodiknak se füle se farka. Mi az hogy közepes erősítő? 10-20W? Akkor oda nem kell 10A, Azt mondod közepes erősítő lesz így nem kell a stabilizálás.
A nagy erősítőkben sem feltétlen van stabilizálás.
No de mindegy.
Igazából, skori oldalán láttam egy 200W körüli tápot, javarészt ATX cuccokból kitermelt alkatrészekből. Az szerintem megoldás lehetne a problémádra.
Stabilizálás nem is, de szűrés annál is inkább kell ezekbe a tápokba, mert jönnek ám a zajok kifelé szépen.

A Sony f530-asomban sincs stab.tápfesz.2x54Voltról megy 2db.12000mf/70V elkoval szűrve.Az erősítő hi-end kategoria 2x110W 4ohmra.

Közepes teljesítményű erősítő: 2x25 watt, inkább így kellett volna írnom, mind1 elég hülyén fogalmaztam(este volt). Ép azért írtam hogy erősítőhöz kell, mert ahhoz nem szoktunk stabilizált tápot alkalmazni, megfelelő a rezonáns működésű is. Skori tápja volt az egyik alternatívám, csak légréses magot nehezen tudok szerezni. EMI filtert minden kapcsolóüzemű táp elé célszerű tenni(ATX táp-ból bontható), kimenetre szűrőtekercs és kondi mindenképp. A táp az erősítőt hallhatóan nem zavarhatja, mert 20kHz fölött nem hallunk hangokat, a táp meg inkább 30-40kHz fölött üzemel!

Üdv!

Az lenne az igazi ha rossz PC tápegységben lévő trafót használnánk fel kapcsolóüzemű táp építéséhez. Az tudna kb. 200 watt-ot, és viszonylag olcsón össze lehetne hozni.

És van is itthon belőle több is! Ezen agyaltam leginkább.
De addig is jó szilvesztert és boldog új évet mindenkinek!

Szia, Skori tápjába nem AT trafó ketyeg? Azt lehet szerválni, nem is nehéz, vagy venni, pár százas tétel.



Azért vannak kivételek, tapasztaltam már, hogy egy kenwood kis autós vég (TDA) odavolt az ATX től sajnos.

Esetleg egy alternatíva : AT táp, kivenni ami nem kell alkatrész. Ami benn van, visszarajzolni, megvan egy működő rajz, majd nyák tervezés és építés.
kicsit melósabb de ez is egy alternatíva.

Szia4
Ez normális jelenség -HA nincs kiterhlve a PC táp. Nem az üzemi Frekit hallod--HANEM a szabályzásét! ez olyan 20Hz--max 1kHz ! aza ne 20-30%l menjen az a táp.

Próbálok keresni egy 200 watt-os tápvezérlő IC-t, mert amit PC tápból vettem ki (IR3MO2), arról nem találtam adatlapot.

A TDA-s autós erősítő nem elég terhelés a számára?
Üdv.

Szia !
az sl 447 --KA 7500 0? valószinű -más Ic-t eddig nem láttam benne...

szia!
ha a +5V ról le van véve a szabályzó ellenállás R25/R26 valamelyike ..... . Akkor is olyan 3A nél nagyobb átlag teher kellene rá

BUÉK Mesterek!

Igen hosszú ez a topic, nem teljesen tudtam átolvasni. Szeretném a segitségeteket kérni ugyanis szükségem lenne egy 24V minimum 6A kapcsolóüzemű táp kapcsolási rajzára. Ti igen sokat kutakodtatok már a neten, sok jó rajzot spájzoltatok be -ezért kérem- dobjatok be légyszives egy rajzot nekem.
Köszönöm a segitségeteket!

Jahham, na erre nem gondoltam eddig, akkor a vezérlő impulzus piszkálhatta az erősítőt?
Üdv.

cimó, vagy skori oldalán lévő tápot tudnám ajánlani.
Üdv.