Ha van kompetens személy a topicban, leirhatná, milyen előirásoknak kell megfelelnie mostanság egy inverteres gépnek, hogy ne minősitsék közellenségnek, "hálózatrongálónak". Az sem baj, ha kioktató stilusban teszi, szivesen tanulok az engem érdeklő dolgokról.

Üdvözöllek katt !


Gondolom,azért írtál ide a fórumra,mert segíteni akarsz önzetlenül a megfelelő hangnemben a semmilyen avagy kisebb tudású fórumtársaknak.



Kedves katt,jól gondolom,hogy ez én vagyok?

Szervusz István!
"Rövidebb idő alatt nagyobb csúcsáramok kellenek, hogy ugyanazt a teljesítmény átvigyük!"
Ez így igaz,-de én azt is írtam,hogy véleményem szerint a nagyobb kondenzátortelepnél a kondenzátor telep kapocsfeszültsége és a hálózat csúcsfeszültsége közötti feszültségkülönbség kisebb lesz,-azaz egységnyi idő (pl. egy szinuszhullámnyi)idő alatt kevesebb töltésmennyiséget veszít tehát kevesebb áramot kell fordítani egységnyi idő alatt a kondenzátorok töltésére, magyarán a hálózatból felvett áramból több fordítódik munkára, és kevesebb a kondenzátorok töltésére. Fő vonalakban ez volt a mondandóm lényege. De a nálam képzettebbektől nem azt várnám el, hogy csak azt írják le hogy mit tudok rosszul, hanem azt is, hogy leírják, mi a helyes válasz az ominózus témában. De nekem az is elég, ha az adott témával kapcsolatos szakirodalmi hivatkozást említesz,természetesen magyar nyelvűt.

Sziasztok !
A kondenzátoros témához csak anyit szeretnék hozzátenni,hogy én CNC -ket javítok a munkahelyemen . Vannak olyan tipúsú vezérlők amelyekben több kondenzátor van ,de legtöbb vezérlőben csak 1 ,melynek értéke 1200µF - 4500µF között változik teljesítmények fügvényében . Egy 25A es vezérlő esetében 1200-1500µF a gyakori . Gondolom ezek a kondik használhatók ínverteres gépekbe is ,mert ott is IGBT kockákkal hajtanak meg 1500-8500W -os motorokat .

Igen!

Talán még emlékszel, hogy összekeverted a fázistényező és a teljesítménytényező fogalmát. Próbáltam rávilágíani a kettő közötti alapvető különbségre, nem sok sikerrel.

Akkor mégegyszer. A cosfi=P/S kifejezés a fázistényező, azt fejezi ki , hogy a feszültség és az áram közötti szögtől hogyan függnek a teljesítmények. Ugye a P=S x cosfi a hatásos teljesítményt adja meg, a Q=S x sinfi pedig a meddőteljeítményt. És igaz az, hogy S= négyzetgyök alatt (Pnégyzet +Qnégyzet)
De ez csak a jellemzők alapharmónikus értékére vonatkoznak, tehát arra az esetre, amikor tisztán szinusz alakú mennyiségekről beszélünk.

A kondikra vonatkozó állításod pont fordítva igaz, minnél nagyobb a puffer kapacitása, annál kisebb a folyási szög ( ezt cimopata igen jól leírta ) ennek megfelelően nagyobb csúcsáramok lesznek a hálózati áramban, aminek nagyobbak a felharmónikus összetevők amplitudói, vagyis rosszabb teljesítménytényzővel fog működni. ( a cosfi továbbra is egy körüli, hiszen az áram fázisban van a feszültséggel )

Jól tanultad, de az nem igaz, hogy a meddőteljesítmény veszteség. ( ezt már korábban is leírtam ) Veszteségnek azt nevezzük, amit nem tudunk hasznosítani. Az előbbiekből: Q=S x sinfi
Gondolj egy kondenzátorra. Kapcsoljuk rá a hálózati 50 Hz-re. Legyen fázisjavító kondi. Fog folyni rajta a kapacitásától függő áram, ami 90 fokkal siet a hálózati feszültséghez képest. Tehát, P=O, mert a 90 fok cosinusa nulla, így P=S x cosfi, vagyis a hatásos teljesítmény zérus. Mivel sinus 90 fok=1, így a meddő (reaktív) teljesítmény Q=S x sinfi. Némely kondira rá is van írva, hogy mekkora ez a teljesítmény, pl 5kVAr (5 kilovoltamperreaktív) Ha ez veszteség lenne, a kondi felrobbanna a melegtől. Tehát a meddőteljesítmény önmagában nem veszteség. Nem fűti a kondit, pedig ott van!
A medő csak a hozzávezetésekben, távvezetékekben, meg minden olyan helyen kelt hatásos teljesítményt, ahol ohmos ellenálláson folyik keresztül. Ott ugyanis az áramának négyzetével arányos veszteséget, vagyis meleget termel, mint ahogy ezt P.István kollégánk is nagyon szemléletesen leírta.
Az, hogy egy gépre ráírják, hogy cosfi=0.98 annyit jelent, hogy az ALAPHARMÓNIKUS 50 Hz-en a belenyomott látszólagos teljesítményből 98 % hatásos teljesítménnyé alakul. Ettől még lehet a teljesítménytényezője mondjuk 0,5 ami azt jelenti, hogy felvesz annyi felharmónikus áramot, hogy a felvett áramnak csak az 50 %-a fog hatásos teljesítményt előállítani, a maradék 50 %-ot meg az erőműnek kell szolgáltatnia. Na ez a többletáram, ami csak felharmónikusokból áll, ez fogja melegíteni a távvezetéket, a különböző helyeken levő alállomási trafókat, stb.
Biztos vagyok benne, eljön az az idő, amikor teljesen elektronikus villanyórákat szerelnek fel és ezt a felharmónikus áramot külön fogják mérni és jól megfizettetik velünk. Na ezért lenne lényeges, hogy csak szinuszos alakú áramot vegyünk fel a hálózatból. És sajnos egyre több háztartási eszköznek úgy kezdődik a tápja, hogy fogj egy graetzet és köss utánna egy jó nagy kondit. Ekkor kapsz mondjuk 300 V DC-t, aztán ebből már azt csinálsz, amit akarsz. Pl: hegesztőt. Mindjárt elhelyeztél a lakásodban egy jó nagyteljesítményű felharmónikus generátort ( fogyasztót).

Szia!
Az okfejtésed ott hibás, hogy feltételezed, hogy a nagyobb kondi ugyanakkora energiát tárol és veszít ugyanolyan feszültségváltozásra mint a kisebb, de nyilván belátod különösebb okfejtés nélkül hogy nem így van.
Még egyszer nekifutok a dolognak:
- A pufferkondenzátoros egyenirányitónál 10A effektív árramot feltételezve (ami tölti és kisüti) és 100 mOhm ESR-t feltételezve a kondenzátoron 10W teljesítmény disszipálódik, ami önmagában nem jelentéktelen, de egy ebben az esetben az átvitt teljesítményhez képest elhanyagolható.
- A pufferkondenzátort töltésére fordított energia megegyezik az előbbi veszteség és a kivett energia összegével (ha az energiamegmaradás törvénye még igaz) És mivel az elkó ESR-je által okozott veszteséget elhanyagolhatjuk (<1%) ebből az következik hogy rövidebb töltési idő esetén nagyobb áramok kellenek, hogy a kimenőáram és teljesítmény ne változzon!


>

Így van... Köszi a segítséget...

Nagyon köszönöm a kimerítő választ, valahogy így képzeltem helyretenni a hamis információt.
Azért egy cikk linkjét ideteszem:
http://www.villanyszaklap.hu/cikkek.php?id=385
Illetve mellékelek egy jegyzetet.
Mindkettőt áttanulmányozva nem hiszem hogy a teljesítménytényező(cos fi) illetve fázistényező(cos fi)fogalomzavarát illetően előbbre lennénk. Számodra ez, -gondolom teljesen tiszta, de aki azt tanulta hogy P=U*I*cos fi , az nem hiszem hogy tud különbséget tenni a két fogalom között különösen ha a képletbeli jelölése is ugyan az.

Szia István!
Neked is köszönöm a kimerítően részletes helyreigazítást.

A második link egész jó lenn, csak egyetlen dolgot felejtettek el az elején beleírni, azt, hogy a fesorolt képletek, összefüggések csak szinusz alakú áramokra igazak!

Az első link meg szégyen attól, aki írta, egy ilyen kiadványt illene hibák nélkül megírni...

Én nem akartam képleteket írni, mert pl a hatásos teljesítményre, hogy P=U x I x cosfi ez igaz, csak az a baj, hogy ez is csak szinuszos ( vagy DC ) jellemzőknél igaz. A valódi hatásos teljesítmény képlete, ami mindenféle alakú jelre igaz, egész máshogy néz ki és sokkal bonyolultabb. Még nekem sincs szükségem ennek a tudására. Legyen annyi elég, hogy a teljesítménytényező egy elég összetett dolog és sajnos nem egyezik meg a fázistényezővel, csak akkor ha minden mennyiség szinuszos. Egyébként, tartok tőle, hogy nincs is ilyen kifejezés, vagy csak valami kreált dolog ez, hogy "fázistényező". Valójában a teljesítménytényező kiterjesztéséről beszélünk akkor, amikor azt mondjuk, hogy bár a cosfi=1, de a teljesítménytényező csak mondjuk 0,5. Ebből derül ki, hogy ez azért van így, mert nem szinusz alakú jellemzőkről van szó.

Gee Lee a főtrafódnál milyen menetekkel és átmérőkkel dolgoztál? Mert annó a Tab-éba ETD59 volt ha jól emlékszem és neki a primer valami vékony huzal volt vagy 20 menettel és vékony lemezcsík feltekerve a csévére. E65-nél meg lehetne oldani sima huzallal is? Úgyértem nem lemezcsíkkal, mondjuk 5.5 mm átmérőjű sodrattal?

Gábor van itthon rossz PC tápom arra szeretném megcsinálni a Gee Lee féle meghajtótrafót. Szerinted a tekercselést csinálhatom a tied alapján? Mert amit Gee Lee írt azt nem nagyon értem, hogy van : "sz1-sz4-p-sz2-sz3 kifelé haladva a csévén". Persze az 1. tekercs lenne a primer. Vagy nem mindegy, hogy hogyan csinálom?

Tekercseles

Ha tudom hogy ekkora vita kerekedik abból a nyomorult kondiból, inkább berajzolom
Többször nem szeretném leírni: tisztában vagyok vele hogy jobb a nagyobb puffer, de jelen alkalmazásban a gyakorlat azt mutatta hogy felesleges. Nyugodtan tegyetek bele többet, én nem fogok. Ez nem egy PC vagy TV ami egész nap megy hanem max. napi néhány percet.
Ipari alkalmazásban én sem ilyet használnék.

Menetszámot szándékosan nem írtam, mert egyrészt nem is emlékszem rá, másrészt lehet hogy minden építő más vasat talál a fiókban, harmadrészt megadtam a gerjesztést amiből már ki tudod számolni.
A meghajtótrafón mit nem értesz?
Legyenek az IGBT-k felülről lefele számozva:1-2-3-4.
Az IGBT-k úgy kapcsolnak hogy az alsó és a felső (1és4) együtt, és a középsők (2-3) szintén együtt. Tehát vagy az alsó és felső vagy pedig a két középső menetiránya legyen fordítva (a rajzon nincs pöttyözve a menetirány, de attól még látszik).
-Feltekered a felső IGBT tekercsét, szigetelsz
-feltekered ugyanígy az alsóét is, szigetelsz
-feltekered a primert (irány tökmindegy), szigetelsz
-feltekered a 2. IGBT tekercsét FORDÍTOTT irányban, szigetelsz
-feltekered a 3. IGBT tekercsét szintén FORDÍTOTT irányban.
Tehát a primer tekercset közrefogja a 2-2 szekunder.

Vagyis NEM úgy ahogy a képen van!

Nos, csak dűlőre vittük az ügyet. Az általad említett mélységig -középfokú intézményekben -nem oktatják a teljesítménytényező mibenlétét, és lám mi kerekedik belőle. De örülök neki, így legalább minden fórumot olvasó iparos számára világossá vált e fogalom körüli anomália.

Látom az illetékes már elmondta a válasz,az Ő leírását kövesd,ha a teljes hidas gépet építed.

Üdvözöllek!
Köszönöm a válaszodat,de én sohasem beszéltem a fázis és a teljesítménytényező fogalmáról,tudtommal,itt a fórumon,és máshol sem!
Minden esetre,levontam a szükséges konzekvenciát.

További sikeres építést kívánok!

Viszontlátásra Uraim!

Szia! Remélem nem veszed kukacoskodásnak, csak nincs viszonyítási alap :gumicsirke:...


Vagyis a 2. és 3. tekercset az 1. és 4. tekercshez képest kell fordítva megtekerni!
Mert ha a primert "tökmindegy" alapon véletlen a 2. és 3.-hoz képest eleve fordítva tekeri fel, majd úgy értelmezi, hogy az 1. és 4. tekercset a primerhez viszonyítva kell fordítva feltekerni, akkor a szekunder tekercsek épp azonos irányba lettek tekerve!
De tényleg csak az egyértelműség miatt írtam, bár lehet én bonyolítottam meg magamnak!

Hm...

Akkor legyen úgy, ahogy még régen tanultam, vagy megszoktam. Vedd a kezedbe a csévetestet és kezdj el tekerni. Mindegy, hogy melyik irányba, csak azt jegyezd meg. A drót, amit kifüztél a csévetesten legyen ennek a tekercsnek a KEZDETE. Amikor feltekerted a a teljes menetszámot, akkor kivezeted a drót végét és ez lesz a tekercs VÉGE. A következő tekercsnél ugyanígy jársz el, csak arra vigyázz, hogy amikor elkezded tekerni, a drót eleje lesz a KEZDET. És, természetesen ugyanolyan tekercslési iránnyal végigtekered, akkor a drót vége lesz a VÉGE.
Ez azt jelenti, hogyha az egyik tekercs KEZDETÉRE pozitív feszt adsz, akkor a másik ( vagy az összes többi ) tekercs KEZDETÉN pozitív feszt kapsz.

Jelen esetben a primer bekötése mindegy. Tehát, a KEZDET, vagy VÉG bekötése mindegy, felcserélhető. A szekunderek már nem mindegyek, ott az átlósan elhelyezkedő IGBT-k tekercseit kell egyformán bekötni. Tehát, az egyik átlónál a gate-k felé mennek a KEZDETEK, a másik átlónál pedig a VÉGEK. Ezzel éred el azt, hogy egy félperiódusig az egyik átló vezet és a nem vezető átló gate-jei negatív feszt. kapnak, tehát lezárnak, a következő félperiódusban a másik átló vezet és az előbbi átló gate-k kapnak negatív feszt.

Valójában, mindegy a KEZDET, vagy VÉG elnevezés, csak így talán könnyebb megjegyezni. Természetesen azonos tekercselési irányokra igaz. Ha a tekercslés közben fordított tekercselési iránnyal tekersz meg egy tekercset, hát az baj, mert elég nehéz rájönni, hogy valójában a KEZDET és VÉG került felcserélésre egy adott áramkörben.

Sziasztok mindenki!!

Elég "poros lett a levegő" itt a fórumon ajánlom figyelmetekbe a képet. Szerintem igyunk egyet erre a nagy izgalomra.


Z

Nem te vagy aki túl bonyolítja a dolgokat! A nagy Ő meg had bonyolítsa! Túl kell lépni rajta! Azt a gépet én is megépítettem, működik, de gyenge, nem tovább fejleszthető én már rég kidobtam a kosaramból!
( ezért megleszek orrolva) nem baj, de ennél már jóval fejlettebb gépeket építünk!

Ez övön aluli volt... dolgozni kell...

Nem teljesen világos, hogy mire gondolsz. A teljes hidas verzióra? Mi nem tetszik benne?

isten M isten M! mennyire igaza van!

Mutasd a hő védelmet! hot start, arc force, antistick áramköröket hozzá, ami már a másik verzióhoz megvan!
A nagyobb inverter gyártók közül mondj néhány példát amik teljes hidas gépeket építenek! Inkább jellemző a Mos fet-el ritkább esetben IGBT-vel épített fél hidas áramkörök! És legyen nagyobb önbizalmatok már! Mert nem rosszak azok a gépek amiket mi is építünk!
A teljes hidas gép is nagyon jó...sőt! De az még a részünkről fejlesztésre vár! ma még befér egy cigis dobozba, de mire minden meg lesz hozzá addigra nagyobb lesz a doboz igénye ..ez biztos!

Szia Tubi!
Csak néhány az általam ismertek közül:
Fronius transtig 1800;Fronius transpocket 1500;Miller XMT 304; Miller XMT 300;Miller Maxtar 152. Ezek teljes hidasak.
Abban természetesen igazad van,hogy a kereskedelemben forgalmazott- nagyobb tömegek által hozzáférhető áron elérhető gépek mind nyitóüzeműek,maximum félhidasak. Nyilvánvaló,hogy egy teljeshídas gép,amely az általad vázolt kívánalmaknak megfelel, lényegesen bonyolultabb vezérlőkörrel rendelkezik. A bonyolultság megnövekedése elsősorban a meghajtó áramkörben, illetve a meghajtóáramkör működésének ellenőrzését végző plusz áramkörök miatt van. illetve igazán bonyolultak a multifunkciós gépek. De ez nem hobbi kategória. Igaz,ha jól meggondolom, van köztük után építhető típus. Csak ahhoz kapcsolási rajz kellene alkatrész értékekkel.

Természetesen lehet tenni bele hővédelmet (egy termosztát tiltja az IC-t és ennyi), de a ventillátor mellet minden kézmeleg marad kipróbáltam, tehát nekem ez sem kell, persze aki egész nap használja az tegyen bele.

Tubi a terminálon azt írtad hogy te ebből nem tudtál kivenni 100A-nél többet. Nem akarlak megbántani, de ez nem a rajz hibája hanem a tiéd. Az enyémben IRG4PF50WPBF van (ami nem a legjobb ide de ez volt itthon) amivel simán bírta a 160A-es zárlati áramot másodpercekig anélkül hogy a borda melegebb lett volna.
A HGTG-vel szerintem simán lehetne 180A-al is hegeszteni.
Kérdezd meg a hozzáértőbbeket hogy melyikkel lehet biztonságosabban nagyobb teljesítményt átvinni ezzel vagy a nyitóüzeművel.

Ezzel az antistick-el meg ne akkasszatok ki. Az nem antistick mert a pálca ugyanúgy leragad. Azt mondjátok hogy ekkor (vagyis hidegen) a leragadt pálca könnyebben letörhető. Szerintem meg melegen törhető le könnyebben.

Köszi szépen !!!

Amire én azt írtam anno, hogy nem tudtam többet kivenni belőle az ETD59-es trafóval készült és erre is vonatkozott!
Az ablak mérete nem engedi meg, hogy nagyobb áramot vegyél ki belőle hosszabb ideig, hiszen nem fér bele olyan keresztmetszetű vezeték!
Én próbáltam vörösréz lemezzel is megtekerni, sokat szenvedtünk vele többen is!
A mostani gépekben ( 100A ) is próbáltuk sokad magammal az ETD 59-es magot, de nem érdemes, pontosan azért, mert az ablak mérete kicsi!
De próbálkozni lehet!

Az anti sticking nem azt jelenti, hogy nem ragad le a pálcád és mi sem ezt mondtuk!
A jelentése az, hogy ha leragad a pálcád ledobja a hegesztéshez beállított áramot minimumra vagy akár le is kapcsolja a vezérlést 0.8 sec belül! Ez által nem terheli a gépet és a pálca nem izzik fel hanem könnyen letörhetővé válik az alapanyagról és folytatható a hegesztés! A felmelegedett izzó pálcát nehezebb letörni és az elektródáról is könnyen lepotyog a bevonat ami pazarlás és a gépnek sem tesz jót!
Ha volna valami jártasságod ebben más lenne a véleményed!

Még valami!
Mi már réges régen kb 2 évvel ezelőtt is építettünk olyan gépet ami otthoni barkácsoláshoz bőven elég! 2-5 pálca elhegesztésére vonatkozott! Most abban sántikálunk, hogy minél strapabíróbb gépet hozzunk létre amivel akár egész nap is dolgozhatunk! Mert mi ilyenek vagyunk!
Újabb és újabb gépeket csinálunk és próbálunk közösen újabb fejlesztéseket hozzá tenni!
A teljes hidas gépekkel sincs semmi bajunk sőt érdemes vele foglalkozni!
Amit te építettél az egy működő képes alap, amihez gratulálok, foglalkozni kellene a tovább fejlesztésével!

Ja, meg ne mérgelődj! Itt mindenki nyugodt és dolgozni is csak nyugodtan, szépen ahogy a csillag megy az égen, Úgy érdemes!