Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » A-osztályú erősítők
 
Témaindító: Dióda, idő: Feb 14, 2006
Lapozás: OK   43 / 137
(#) highand válasza Imi65 hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Jobban szeretem, amikor az ilyesmit olyan ember írja le, aki szintén mérnök és aki életében nemcsak egyetlen ötlet mentén tevékenykedett. Az Ágoston erősítőknek a hangszóróval terhelt frekvencia menete már 10 éve is nagyon loudness-s volt. Újabb munkája nem volt a kezemben.
(#) lamalas válasza highand hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Idézet:
„...hangszóróval terhelt frekvencia menete...”

Ugy erzem ez egy kicsit tul van lihegve. Egyreszt nem tudhatod, hogy ki milyen hangsugarzot hallgat igy nem tudhatod azok imp. menetet es atvitelet. Epp ezert azt sem tudhatod, hogy ha egy adott erositonek a frekimenete loudnesses egy adott hangsugarzoval terhelve annak milyen lesz az eredo akusztikus atvitele. Igen nagy esellyel elofordulhat, hogy az adott hangsugarzo kicsit gyenge melyben es magasban is igy a loudnesses atvitel csak jot tesz neki es eredoben kiegyenlitett lesz a hangzas.

Ezert irtam mar sokszor h. mindig az adott hangsugarzohoz erdemes megkereseni az optimalis erositot ami persze nem zarja azt ki, hogy egy erosito sokfele hangsogarzohoz jol hasznalhato!
(#) highand válasza lamalas hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
A túllihegésen kívül egyetértek veled.

Azt azért el kell mondanom, hogy a létező hangfalaknak csak igen csekélyke hányada az, amelyikben az impedancia menet ki van linearizálva.

Feltettem ide néhány frekimenetet, az itt megjelent kapcsolásokét, szimulált hangszóróval terhelve. Ezeken akkora emelések láthatóak mélyben és magasban, amit senki sem fogadna el egy összehasonlító teszten.

Teljesen biztos vagyok abban, hogy magyar nyelvű publikációt előttem senki sem emittált erről a témakörről, főleg nem frekvencia menetekkel mellékelten. A téma legkevesebb kényelmetlen, mert egy, azt érthetelenség mítoszából kinőtt kultuszt rombolhatna le, amennyiben sokan utána mérnének.

De én azt tapasztalom, mint Gallilei annak idején: az emberek inkább nem néznek bele a távcsőbe, mert utána változtatni kellene a berögzült tudásukon.

( ezzel nem kívánom önmagam jelentőségét Gallilei-vel összemérni.)
(#) highand hozzászólása Jan 22, 2010 /
 
Szeretném megmagyarázni, hogy a hagszóróval terhelt frekvencia menet mérését miért éppen ebben a topicban láton ON-nak.

Jellemzően az un. A osztályúnak nevezett kapcsolások kimeneti impedanciája magas általában. Jellemezően csekély a hurokerősítésük, vagy sokszor nincsen. Jellemzően erősen sávhatároltak hurokerősítés nélkül.

Fenti tényezők miatt ( de nem csak ezek miatt) az évizedek során egy pozitív előítélet alakult ki a hangjukkal kapcsolatban. Ennek oka szerintem jelentős részben a hangszóróval terhelt frekimenetük loudnesses jellege, amit az emberiség többsége szívesen hallgat.

Hát ezért érzem itt ON témának.
(#) lamalas válasza highand hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Idézet:
„szimulált hangszóróval terhelve”


A szimulalt hangszoro nem ugyanaz mint egy 2 v. 3 utas hangsugarzo, ezt nyilvan Te is tudod Talan jobb lenne valos hangsugarzoval merni. De abbol csak azzal tudsz merni ami neked van ill. kolcson tudsz kerni, hozzafersz. De ez meg mindig keves ahhoz, hogy altalanos kovetkeztetes vonjon le az ember 1-1 adott erosito hangjarol/kvalitasarol.

Idézet:
„Teljesen biztos vagyok abban, hogy magyar nyelvű publikációt előttem senki sem emittált erről a témakörről, főleg nem frekvencia menetekkel mellékelten.”

Melyik temakorrol beszelsz? Az erositok, azok kimeno ellenallasa es annak a hangsugarzokra, frekimenetre gyakorolt hatasa (stb. stb.) jol dokumentalt tema. Az, hogy erre nem forditanak figyelmet gondolom reszben annak koszonheto h. anno megjelentek a nagy negativ vcs-vel rendelkezo vegerositok (egyre alacsonyabb kimeneti impedanciaval) amelyek nem voltak kényesek az egyenetlen imp.menetre.

Szerk.: Most latom csak, hogy magyar nyelvu publikaciot emlitettel. Nem vagyok 100% biztos benne, de sztem magyar nyelven is talalhato errol a temarol iromany, csak utana kellene nezni.
(#) highand válasza lamalas hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Idézet:
„megjelentek a nagy negativ vcs-vel rendelkezo vegerositok (egyre alacsonyabb kimeneti impedanciaval) amelyek nem voltak kényesek az egyenetlen imp.menetre.”


Megint egyetértek, ezért nem kapott a dolog kellő hangsúlyt, de éppen ezért terjedtek el a mítoszok az A osztályú erősítők fantasztikus mélyeiről pl.

Idézet:
„De ez meg mindig keves ahhoz, hogy altalanos kovetkeztetes vonjon le az ember 1-1 adott erosito hangjarol/kvalitasaro”


Megint igazad van, tényleg nem elég ez a hang leírásához, de én nem irtam ezt soha, hogy elég lenne. Én csak azt írtam, hogy ha valaki ilyen jellegű A osztályú erősítő hangját hasonlítja össze másokkal, akkor vagy annak a másiknak a hangját is egyenlítsék ki hagszínszabályozóval, vagy a hallott hangképbe ne felejtsék el bekalkulálni a beépített loudness-t.
(#) Imi65 válasza highand hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Nem kell megmagyaráznod, értjük jól, mire gondolsz. De műszakilag ez - pontosan lamalas indokai miatt - nem definiálható, csak egy adott elektronikára, és a hozzá rendelt hangsugárzóra.
Szerintem meg nem kell a frekimenetekkel bajlódni. Mikor összehasonlítottuk pl. a Cambridge Audiot, és az Onkiot, akkor az jött ki (műterhelésen), hogy a Cambridge bizony csal, enyhe (kb 1,5dB-es) emelés van kb.150Hz-től lefelé. No, erre mondják a HiFi kritikusok, hogy a japán gépek magasba húznak inkább. Mégsem kezdték tekergetni (mi sem) az Onkyo mély szabályzóját, hogy akkor mi lesz. Meghallgattuk, megmértük, hogy az Onkyonak nincs mély hiánya, és elkönyveltük magunkban, hogy a két tervezési filozófia eltér egymástól. A csövessel éppen így vagyok. Egyszerűen jobban tetszik, életszerűbb, részletgazdagabb, mint az eddig nálam járt (és birtokolt) tranzisztorosok.
Érdekes, hogy tervezőként Te sem tudsz mit kezdeni (nincs műszaki definíciója) a részletgazdagság fogalmával. Nem hinném, hogy hangszínszabályzóval létre tudnád hozni az itt többünk által megfogalmazott jelenséget.
(#) hapro válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Nem szeretném most szétbombázni, majd lehet, hogy kipróbálom egy új nyák keretein belül, új alkatrészekkel.
(#) Kovidivi válasza highand hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Nem feltételezek semmi hátsó szándékot Mayanról! A kapcsolással nincs bajom! Sőt, szimpatikusan egyszerű, és még szól is. Engem csak az zavart, hogy minden topicban havonta felhozza valaki, hogy itt egy "csodaerősítő, építsétek meg!". Nem szeretem, ha valamit ennyire erőltetnek (lásd teleshop, betelefonálós tv-játékok, stb.)... A VF2-nek, vagy a B5-nek, JLH-nak nincs ennyi reklámja, pedig azok is jó erősítők Meg ez az elfogultság is furcsa számomra... Ennyi az egész. Üdv!
(#) hugi00 válasza hugi00 hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Szoval ez igy osszedobhato ?
kep
Es mekora legyen az ellenalas erteke ?
(#) lamalas válasza highand hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Idézet:
„...ezért terjedtek el a mítoszok az A osztályú erősítők fantasztikus mélyeiről...”

Na ez megint egy olyan altalanositas amivel nem tudok mit kezdeni. Az en A osztalyu JLH erositom semmikepp nem a fantasztikus melyei miatt tetszik! Es ez nem csak az en tapasztalatom, masok (de gondolom nem mindenki!!!) akik szinten megepitettek ezt a kis 10W-os JLH-t hasonlo tapasztalatokrol szamoltak be, miszerint ez az A oszt. erosito epp a melyekben nem annyira eros. De nem akarok altalanositani, mert siman letezhet vki aki megepitette es mindent elsopro, eroteljes melyekrol szamolt be ... nyilvan neki mas hangsugarzoja van mint nekem, mas zenevel hallgatja, mas korulmenyek kozott, stb. Mellesleg ennek az A osztalyu JLH-nak a szerenyebb melyei elvileg muszakilag is magyarazhato, bar a muszaki magyarazat es a hallott hang kozott egy hatarsavon tul nincs egyertelmu megfeleltetes.

Nem egyszeru tema ez, egy életen keresztul lehetne ezen filozofalgatni, de szvsz felesleges. Inkabb talalja meg mindenki a neki megfelelo hangsugarzot, hozza erositot, hozza musorforrast es legyen azzal boldog
(#) hapro válasza Doncso hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Aztán ha lesz egy szabad napot valamikor, bedobom a kocsimba az összes itthon fellelhető végfokomat, és méricskélünk...jó ötlet? Nekem úgy tűnik igen.
(#) highand válasza Imi65 hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Én nem akarnám most idehozni a csöveseket.

Nekem vannak műszaki indokaim sok mindenre, de sokszor egyszerűbb ezekről nem beszélni, mint végeláthatlan vitákba keveredni.

A frekimenet csak egyetlen tényező. Rengeteget számít a tápfesz kialakítása ( ezt nagyon sokan tagadják, pedig tény, mint ahogyan az is, hogy ezt sem ellenőrzi senki...)

Döntő tényező a testelés kialakítása, a csillagpont az a torzítás és a brumm szempontjából a legjobb, a hang szempontjából pedig a legrosszabb ( szerintem).

Rengeteget számít a felhasznált alkatrészek minősége és persze maga a kapcsolás.

Azonban az emberek döntő többsége a teszt során odáig jut el hogy: áááá ennel sokkal jobb a mélye és levegősebb az egész, tisztábbak a magasak.

Na ez pl tipikusan a kimenőimpedanciából adódó loudness leírása volt.

(#) Doncso válasza hapro hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Természetes Zoli barátom. De ha gondolod, szívesen kölcsön adom neked. Egy CD tok méretű az egész műszer.
De ha szívesebben jönnél el, annak még jobban örülök.
Üdv. Doncso
(#) Imi65 válasza highand hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Ha egy pár Ohm -os ellenállást elé tennénk a hangsugárzónak (kis kimenő impedanciájú erősítőnél), akkor ugyanezt a jelenséget produkálná? Mert akkor "jobbá" tehető bármelyik erősítő igen könnyen.....
(#) highand válasza Imi65 hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Ennyire nem egyszerű, de alapvetően megdöbbentő, hogy mennyire megváltozik a hang mondjuk 1 Ohm hatására. Olyan hálózat kellene elé, amelyik pontosan követi némely népszerű erősítő kimeneti impedanciáját a frekvencia és a kivezérlés függvényében.
(#) Doncso hozzászólása Jan 22, 2010 /
 
Egy kérdés urak, nem úgy lenne a legtutibb, ha fognánk egy rózsazajjal teli lemezt, betennénk a jelforrásba, mögé az erősítőt, majd a hangfalat, és az egészet mérnénk, illetve állitanánk lineárisra?
Csak egy kérdés, bocs ha lampi.
(#) Imi65 válasza highand hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Ilyen hálózatot - gondolom - nem annyira nehéz létrehozni. Vajon miért csak a méregdrága erősítők engedhetnek meg maguknak "slendriánságot"? Ezeket a tekintély miatt nem mérik? Gondolom, amíg el nem adták, addig ez feltétlen igaz!, de utána már lehet. Volt rá lehetőséged, hogy ilyen erősítőket mégis műszeresen is kivallasd?
(#) Imi65 válasza highand hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Most jutott eszembe, hogy megkérdezzem. Szerinted a frekvenciafüggő kimenőimpedancia, és a hangszín szabályzóval (gondolj itt soksávos EQ-ra) beállított frekimenetnek azonos a hatása a kapott hangra?
(#) Imi65 válasza highand hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Még az is eszembe jutott, hogy miért nem tesznek az erősítőkbe egy ilyen beiktatható hálózatot a kimenetre, mondjuk "AUDIOPIL" felirattal. A mesterséges teret létrehozó, különleges hangszíneffektek elég különbözőképp szólnak egymástól (Jazz, Classic, POP, stb), de soha nem lesz az embernek az az érzése, hogy ez de tiszta, de levegős, de jó a mélye, hanem inkább az, hogy lehetne kikapcsolni.
(#) highand válasza Imi65 hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Sajnos nem azonos a hatás, de a legnagyobb, legzavaróbb különbségek csökkenthetőek ezen az úton.

Így jobban lehet figyelni a meglévő, de nem ebből származó különségekre.
(#) Imi65 válasza highand hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Kár, pedig úgy kipróbáltam volna.
(#) Imi65 válasza Doncso hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Doncso, ehhez hangolható feszmérő kell, legtöbbünknek csak szélessávú van.
Szerk: Vagy valami spektrum analizátor HF-re.
(#) highand válasza Imi65 hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Ahogyan írtam is, ez csak egyetlen tényező.

Egy nagyon OFF hasonlattal szeretnék élni, de csak az érthetőség kedvéért.

Szépségverseny, csajoknak. Ha az összes nő pucér lenne, leengedett vizes hajjal és sminkmentes, akkor valószínűleg az ír árvalánykák győznének.

De ha engeded a sminket és a csillogó flittereket, a raffinált pózokat, akkor a hozzánemértők a szőke, nagymellű, vékonykarú, festett körmű némberekre fognak szavazni.
(#) Imi65 válasza highand hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Nagyon kiemelted a hozzánemértők szót, de mindegy. Ha visszaolvasol, ezzel nem csak én vagyok egyedül, sokakat "átvert" a saját füle. Így jártunk.
Szerk: Egyébként nem hinném, hogy a szőkére szavazna mindenki. Azért, mert az egy idealizált kép, nem feltétlenül tetszik mindenkinek. Nekem sem feltétlenül, bár lenne olyan szőke csaj, aki "bejönne". De éppen úgy lenne más hajszínnel is. Viszont kifejezetten utálom a nagymellű nőket. :nemtudom:
(#) highand válasza Imi65 hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Az a hasonlat csakis a csajokat figyelő zsűrire vonatkozott, ebben tehát rossz volt a hasonlatom.
(#) bölcsész válasza Mayan hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Felraktam ide hivatkozva rád
Bővebben: Link
(#) bölcsész válasza Kovidivi hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
A probléma szerintem az az érveléseddel, hogy mayan cuccának a minősége a TL082-n múlik!

Ezt az opampot tartják majdnem a legszarabbnak audió célra. (tegnap olvastam egy tesztet)
Még az NE5... -öt is csak "jellybean"-nek, végszükség esetére javasolják.

Én is abból indulok ki, hogy le fogom cserélni egy OPA...-ra, vagy AD...-ra, ami már elvileg is lealázza a JLH-t.

(#) Doncso válasza Imi65 hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Szia, a spektrum analízis nem jelentene gondot, ezt megoldanám, de érdemes lenne?
(#) Kovidivi válasza bölcsész hozzászólására (») Jan 22, 2010 /
 
Rendben. Viszont itt szubjektív vélemények hangzottak el, ez nagyon fontos. Az összes kijelentés szubjektív, így nem is lehet velük érvelni!
Következő: »»   43 / 137
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem